Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám, kedd

Több mozgást a labdarúgásba Ha labdarúgásunkról és annak hiányosságairól akarunk beszélni, nem ártana felfrissíteni azo­kat a gondolatokat, amelyek mindenkor vezették és vezetik ma is az embert, ha a futballsportra gondol. A sportvezetők, de az emberek egészséges ösz­töne is ráeszmélt arra, hogy iá technika vívmá­nyai következtében kényelmessé, mozgássze­génnyé lett az életünk. Ezen csak az ésszerű testkultúra, a jó levegőn fizött sportolás segíthet. A sport versenyjellege hatalmas eszköz a város­lakás, a tömeges együttélés és a foglalkozások ártalmai ellen. A sport ez a nagyhatalom, amely az emberi szervezetet megmenti, visszavezeti a természet­hez, amelyből új erőt meríthet és még a jövő generációja egészségi állapotának is megalapo­zója, sőt védelmezője lehet. Már maga az a tény, Ihogy a szokott sivár környezetből és az egyhangú munkából való kiszabadulás környezetváltozást hoz, felszabadítólag hat a kedélyállapotra és a mindennapi apró bosszúságokat elfeledve bi­zonyos fokig újra gyermekké leszünk. Itt mutat­kozik meg, hogy a játékos-mozgás és annak kölcsönhatása milyen előnyös az emberi kedély- állapotra. Labdarúgóinknak talán erre is kellene gondol­niuk és tudomásul kellene venniük, hogy a fut- ballsport is, mint minden más játék, a való élettől történő elvonatkozása, éppúgy mint a sakk, az olvasás, a zene egyben kitűnő kár­pótlás mindazért, amit a mindennapi élettőd az ember nean tud megkapni. Gyakran a jobb, a rá­termettebb és az érdemesebb marad alul, de a sport küzdelmeiben a tehetség számít, hiszen a versengés egyenlő feltételek mellett folyik. Az embernek jólesik, ha győztesnek, sikeresnek érez­heti magát, ha önmagát vagy a természetet le tudja győzni. A sportolás szokatlan feladatok elé is állítja a szervezetet. Ennek megfelelően a sportoló életmódjának olyannak kell lennie, hogy szerve­zetét a legkedvezőbb állapotba hozza, így a fo* kozott igénybevételnek megfelelhet. Elegendő alvás, kielégítő táplálkozás, alkotó munkavi­szony, komoly élethivatás, rendszeres edzés, belső szilárd fegyelem és akaraterő, s mindezen túl rengeteg mozgáskészség kell (hozzá. Az edzések egyik alapvető törvénye a fokoza­tosság. Ennek segítségével el lehet érni a tartós teljesítményemelkedést, amely szorosan egybe­kapcsolódik a tüdő befogadóképességével. Az természetes, hogy az edzés sok apró mozgásból tevődik össze. Magam, mint néző, de úgyis mint II. osztályú labdarúgóezdő e játék hiányosságait a mozgásszegénységben vélem felfedezni. Az pe­dig nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az élet minden területén a legfontosabb tényező a jó mozgás. Minél nagyobb az egyén mozgás­szegénysége, annál gyatrább a teljesítménye. A labdarúgásban a jó és erőteljes mozgás döntő tényezőnek számít. Ha a taktikai utasítás úgy szól, hogy sokmoz- gásos, helycserés, sallangmentes ősszjátékot igényelnek, akkor a játékosoknak valóban állan­dóan mozogniuk kell, lettlégyen a labda az ellen­félnél, vagy a saját csapatunk birtokában. Már közhelynek számít, hogy vannak támadószelle­mű védők és védőszeliemű támadók, ezt a kö­rülményt azonban minden esetben a labda bir­toklása határozza meg. A labdarúgás minden játékeleme akkor biztosíthat előnyös helyzetet, ha erőteljes és dinamikus mozgáskészséggel van alátámasztva. Nem mondok akikor újat, ha azt kérem, hogy mérjük le valamilyen műszerrel a mozgásmennyiséget és ezt majd össze hason lít­Ihatjuk egy tudományos alapon kidolgozott tesz- tációval, s a kapott eredmény megmondja, milyen mértékben tett eleget a labdarúgó az erőnléti követelményeknek. A játékos felfogott érütései­ből következtetve ki lehet számítani a teljesít­ményt. A laibdarúgósport Igen nagy terület. Igyekszem megközelíteni legérzékenyebb pontját: a moz­gást. Egy mérőműszer, amelyet a játékos a csuk­lóján viselne, nagy lélektani hatással lehetne nemcsak magára a labdarúgóra, hanem az egész csapatra is. Akkor nem lehetne végigsétálni vagy álldogálni egy mérkőzést, mert a kétszer 45 perc tükörképe erre azonnal felhívná a figyelmet. Míg a nyugalmi helyzetben levő ember érütése percenként 70—85, a mozgásban levő sportolóé 220—225. Mint néző résztvettem az egyik régebbi VSS Košice—Spartak Trnava mérkőzésen. Az egyik tmavai támadás alkalmával a Kabát—Pivarník párharc úgy dőlt el, hogy akkor Pivarník szerez­te meg a labdát. Azzal betört a Trnava védelmi vonalába. A trnavai védők nem vállalták Pivar­ník megtámadását, mert egyik sem akarta ott­hagyni őrzőjét, nehogy űr keletkezhessen és kialakuljon az ellenfél számára annyira kívána­tos számbeli fölény. Ha azonban Kabát, a tmavai balszélső teljesítette volna védő feladatát, akkor nem engedhette volna meg, hogy Pivarník a lab­da megszerzése után zavartalanul előretörhessen. Sajnos ilyen eseteikkel és (hibákkal tele van tűzdelve úgyszólván valahány bajnoki és nemzet­közi mérkőzésünk és erre nagyon ritkán mutat­nak rá. További gyengéje labdarúgósportunknalk, hogy a játékosok az edzéseken elsajátított dolgokat nem képesek huzamosabb ideig magukévá tenni. Hiányzik az ambíció, nem megfelelő az életmód. Hiányzik a játékoskból a nagyobb lelkesedés, az igazi eredmény utáni vágy, az a természetesség, amelynek a neve a siker, az elismerés utáni vágy. Ezek azok az érzések, amik mindig moz­gatói voltak és lesznek is a sportnak. Ha ez a vágy nem a labdarúgó szívében dobog, hanem a szurkolókéban, akkor azok inkább majd a tv- készülékek előtt ülve élvezik a labdarúgást. A labdarúgók mintha nem akarnák tudomásul venni, hogy becsvágy is van a világon, vagyis az a törekvés, hogy másnál különbnek láttassuk magunkat. A sport egyik alapvető törvénye, s a versenyek sorsát is az dönti el, ki a jobb, a felkészültebb, a többet tudó, a többet mozgó, a lelkesebb. Minél rangosabb találkozókról van szó, annál többen figyelik a játékot, számontartják, dicsé­rik vagy korholják a teljesítményt. A közönség is ki akarja venni részét a küzdelemből, annak minden íészét át akarja élni, magáévá tenni. így alakul ki a közvélemény. Ajánlanám, hogy a sporttechnikai bizottság az egészségügyi-testnevelési bizottsággal karölt­ve tudományos alapon dolgozzon ki olyan tesz­tet, amely meghatározza és kimondja azokat az igényeket, amelyeket a legjobb labdarúgócsapa­tok játékosai teljesítményétől elvárunk. A mozgásreigisztráló műszert a játékos fel­használhatná az élet más területén is, csiupán önellenőrzés végett is, mert amíg a világ világ lesz, a mozgás, annak minősége, frissesége, üde- sége és dinamikus ereje lesz a döntő tényező. BALÁSHÁZY JÚZSES labdarúgó-edző Ahol a kézilabdázás a legnépszerűbb Nesvady (Naszvad) község, ben nagy közkedveltségnek ör­vend a kézilabdasport. Járási viszonylatban a helyi magyar nyelvű alapfokú iskola fiú. és leánycsapata (képünkön] már évek óta tartja a járási elsősé­get. A tanulók kikerültek az Iskolából, néhányan más város egyesületeiben folytatták a ké­zilabdázást, a legtöbbjük abba is hagyta. Hogy ez a helyzet ne folytatódjék, az iskola igazga­tójának, Hanzelík Kálmánnak az indítványozására 1970 ja­nuárjában az iskola odaadó testnevelői, Vlahy Jenő és Pol­gár József megalapították a két szakosztályú testnevelési egyle­tet, amelyben a kézilabda és az atlétika szerepel. A csapat ne­ve Slávia ZDŠ. Az egyesület megalakulásával lehetőség nyí­lott arra, hogy a nagyon tehet­séges kézilabdázó fiúk és lá­nyok továbbfejleszthessék tudá­sukat e sportágban. Az atlétikában a 9. osztály tanulói értek el szép sikereket a járási ifjúsági olimpián, s kö­zülük került ki Lednyiczky Éva, aki a mezei futásban országos bajnoki címet szerzett. A kézilabdában az elmúlt idő­szakban a kerületi bajnokság­ban szereplő leánycsapat pont- veszteség nélkül nyert bajnok­ságot, ezzel megszületett a he­lyi kézilabdasport eddigi legna­gyobb sikere. Az őszi idénytől kezdve már a divízlós ifjúsági bajnokság részvevője. A közön­ség e csapat jóvoltából magsze- rette a kézilabdázást. A bajno­ki mérkőzéseken nem ment rit­kaságszámba a 250-es néző­szám. Az idegenbe induló autó­busz mindig megtelt szurkolók­kal, erre a lányok nagyon jó játékkal szolgáltak rá. A diví­zió mezőnye eleinte nagyon erősnek bizonyult az újonc szá­mára, s végül a „félidő" előtt az 5. helyet sikerült a lányok­nak kiharcolniuk. Helyezés lesz még jobb is, mert a tavaszi idényben többször lesz vendég­látó a helyi csapat. A naszvadi sportolók különben is mindig tavasszal szerepelnek lényege­sen jobban, ami a nagyon jó téli alapozás eredménye. Vlahy Jenő, a lányok edzője kijelentette, hogy ebben az idényben a csapat csupán ta­pasztalatokat szerez, de az 1972—73-as bajnoki évben már az első hely megszerzését tűzi ki célul. Azután pedig a szlo­vák nemzeti ligába való jutá­sért kívánnak sikeresen szere­pelni a selejtező mérkőzéseken. A csapat jó közösséget alkot, edzéseit lelkiismeretesen vég­zi s nagy előnye az, hogy még a Jövő idényre sem válnak meg tőle legjobbjai, ugyanebben a korosztályban szerepelhetnek. Polgár József fiúcsapata újoncként szerepel a kerületi ifjúsági bajnokságban, egyelő­re váltakozó sikerrel. A helyi szurkolók remélik, hogy a fiúk is követik majd a lányok jó példáját. KOLOZSI ERNŐ A kapus elvetődre csípte el a labdát, a csatár nagy igyekezeté­ben elesett, társa valamit reklamál, talán azt, hogy a kapus váw déskSzbcn buktatta a csatárt. A mellékelt ábra ilyesmiről nem tanúskodik... A MÚLTHOZ MÉLTÓAN Jelentős múltra tekinthet visz- sza a svodovi (szódói) sport­élet, elsősorban a labdarúgás. A helyi labdarúgók az elmúlt években állandóan versenyben voltak a levicei (lévai) járás I. B-osztályának első helyéért, de kívánságuk nem teljesült, nem tudtak felsőbb osztályba kerül­ni. Az őszi idényben sem a legsi­keresebben játszottak, mert a felnőttcsapat csak a 9., az ifi pedig a 6. helyet szerezte meg. A felnőttek csapata elsősorban védelmére panaszkodhat, amely a mezőnyben a legtöbb gólt kapta, méghozzá 47-et, ezzel szemben csak 24-et lőtt. Az ifik gólaránya is negatív. A szur­kolók számára bosszantóak voltak az Idegenben elszenve­dett nagyarányú vereségek. A szurkolók közül sokan a vezetőséget okolják a sikerte­lenségért, mások a játékosok­ban keresik a hibát. Nehéz íté­lőbírónak lenni ebben az eset­ben, vagy pedig tanácsot adni. Nem marad más hátra, mint tavasszal idegenben csakúgy, mint odahaza teljes erőbedo­bással küzdeni, hogy így el le­hessen kerülni a kiesést. A játékosok az őszi idény be­fejezése után meg is ígérték, hogy a cél érdekében mindent megtesznek. Hogy ezt komolyan gondolják, az a tény is bizo­nyítja, hogy a sportegyesület tagjai a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. és a Szov­jetunió megalakulásának 50. év» fordulója tiszteletire értékes felajánlásokat tettek. l'ötele- ze t tségvál 1 a 1 ás u kban ki t űz tfc’k, hogy bekerítik a labdarúgó- pályát és rendet teremtenek annak környékén. E^ az akció 47 555 korona befektetést igé­nyelt, amelyhez hozzájárult a járási sportszövetség, a hnb és az efsz is. A még hiányzó anyagiakat 614 óra társadalmi munka ledolgozása útján a falu sportszerető lakossága terem­tette elő és ennek ellenértéke 21455 koronát tesz ki. A spor­tolókon kívül a kötelezettség­vállalás teljesítésébe bekapcso­lódtak tönogszervezetek tag. jai, sőt még a nyugdíjasok is. A szódói sportvezetők, a he­lyi funkcionáriusok és minden sportkedvelő reméli, hogy ez a szép tett buzdítólag hat majd a labdarúgók teljesítményére is. Remélik, hogy a jövőben si­keresebbek lesznek, s így mél­tóbbak is a szép múlthoz. Ábel gAbor Selejtezők helyzetképe Sportmozaik Argentína és Jugoszlávia lab­darúgó-válogatottja 1973 janu­árjában két alkalommal talál­kozik egymással. Mindkét mér­kőzés Mar del Platában kerül sorra. Ez a híres argentin für­dőváros jelenleg tele van kül­földi és hazai turistákkal, úgy­hogy az említett találkozók nagy látogatottságra tarthatnak számot. Az első mérkőzés ja­nuár 24-én, a második 27-én kerül megrendezésre. « • » Eusebio már huszadik gólját lőtto a portugál labdarúgó-baj­nokság új idényében, s ez a gól a maga módján roppant érde­kes. Ezzel győzött ugyanis 1:0 arányban a Benfica a Montijo ellen, s így a "győzelmes soro­zat folytatódott. Eusebio gólja nélkül a híres csapat első pont­ját vesztette volna el. A Benfi­ca előnye nyolc pont a legko­párosítása a következő: Marok- Ko—Guinea, l’unézia—Elefánt­csontpart, Etiópia—Zambia, Ni­géria—Ghana, Zaire—Kamerun. Kenya már biztosította helyét a 3. fordulókra is. Az afrikai csoportból is csak egy váloga­tott juthat el az NSZK-ba. Észak és Közép-amerikai cso­port: Mexikó az esélyes, hogy a versenyben levő hat ország­ból beverekedje magát a világ- bajnoki mezőnybe. A legutóbbi világbajnokság házigazdái ed­dig az USA és Kanada ellen s'iJ kerrel vették az akadályokat, További csapatok: Honduras* Holland-Antillák, Haiti, Trini­dad, Guatemala, El Salvador. (Első mérkőzésük Guatemala l:0-ás győzelmét hozta.) Ebből a csoportból is egy válogatott jut tovább. A döntő szereplés jogát ki­harcoló 14 csapathoz csatlako­zik a védő Brazília ós a rende* ző NSZK. A selejtezők valahány talál­kozóját 1973. december 31-ig kell lejátszani. Ezt követően 1974. januárjában Majna-Frank- furtban készítik el a világbaj­nokság tizenhatos mezőnyének csoportbeosztását és sorsolását* molyabb üldöző, vagyis a Bele- nenses előtt, s ez máris arra enged következtetni, hogy csak­is ez az együttes lehet ismét Portugália bajnoka, s ebből kö­vetkezőleg a BEK képviselője is. Eusebio az előző Idények so­rán sokkal gólképesebb volt, de a Benfica edzője a végrehajtó szerepkörre már nem tartotta őt elég fiatalnak, s középpá­lyás feladattal bízta meg. A vi­lághíresség ezen a poszton leg­alább olyan hasznos csapata számára, mint előretolt csatár­ként volt... • • • Az NSZK Bundesligájának őszi idényében 152 mérkőzésre került sor, s azokon pontosan 500 gól esett. A ligaküzielms!: tíz esztendeje során ennél cs"'k 1967-ben volt nagyobb gólszü­ret, amikor 505 alkalommal ítél­tek gólt a játékvezetők. A labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Ázsia — Óceánia, Afrika, Észak- és Közép-Ame- rika is érdekelt. Mi is az adott esetben a helyzet? Ázsia—Óceánia: Három al­csoportban körmérkőzést ját­szanak és a győztesek döntik el egymás között, ki utazzon majd az NSZK-ba. Nagy megle­petés, hogy a Koreai NDK vá­logatottja, mely az Angliai vi­lágbajnokságon legyőzte Olasz­országot, nincs a részvevők kö­zött. Az alcsoportok: A. Izrael, Thaiföld, Malaysia, Fülöp-szigetek, Hongkong, Ja­pán, Dél-Korea és Dél-Vietnam. A csapatok 1973. május 15-től Szöulban mérkőznek. B. Ausztrália, Indonézia, Üj- Zéland és Irak. 1973. március 23-tól kezdve Sydneyben kör­mérkőzést vívnak. C. Irán, India, Kuwait és Szí­ria játszik körmérkőzést, még­pedig Iránban. Mindössze egy csapat szerez jogot a tizenhatos döntőben való résvételre. Afrika: 24 ország nevezett (Gabon és Madagaszkár köz­ben visszalépett). A selejtezők első menetéből 11 csapat Jutott tovább, s a második forduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom