Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

2. A népgazdasági tervek időbeli és szervezési rendezése A CSSZSZK népgazdasági terveinek rendszere a tervezés egységes rendszerét képezi. A központi szervek gazdasági tervei a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK állami fejlesztési terveihez kapcsolódnak. A központi szervek irányítják az általuk irányított szerve­zetek komplex fejlődését és tevékenységét, valamint az ál­lami gazdasági politika elveinek érvényesítését a népgaz­daság illetékes ágazatában, vagy a társadalom életében. A gazdásági tervek az irányítás középső fokán sokolda­lúan biztosítják a termelési gazdasági egységeknek az álla­mi tervből, az állami költségvetésből, a valutatervből és a területi tervekből eredő feladatai teljesítését. Kifejezik a munka színvonalát, a szocialista szerveztek részvételét a társadalom szükségleteinek kielégítésében olyan termékek­kel és szolgáltatásokkal, melyek az ő tevékenységük tár­gyát képezik. A vállalat gazdasági terve komplex terv, amely magában foglalja a vállalat valamennyi tevékenységét. A tervet szét kell írni, a vállalat valamennyi alakulatára. A nemzeti bizottság gazdasági terve biztosítja az illeté­kes nemzeti bizottság által irányított gazdaság komplex fejlődését, valamint saját tevékenységét is. A gazdaság fejlődésének területi arányossága érdekében a kerületi nemzeti bizottságok területi terveket dolgoznak ki. Így tehát komplex megoldásról van szó, a népgazdasági tervek olyan rendszeréről, amely biztosítja a terv rendes teljesítését, valamint a tervnek, mint a népgazdaság irányítása fő eszközének szerepét és feladatát, az állami terv feladatainak konkretizálását az egyéb szervezeti struk­túrában a csúcsszervektől egészen az egyes munkahelyekig. A tervezési időszak időtartama szempontjából az állami terveket és a gazdasági terveket felosztjuk: — a népgazdaság távlati, 10—20 éves terveire, — a középtartamú állami tervekre (rendszerint ötévesek­re), — a végrehajtási állami tervekre (rendszerint egyéve­sekre), — a középtartamú és végrehajtási gazdasági tervekre. A gazdasági politika és a tervezési gyakorlat megoldja azokat a problémákat, melyeknek távlati következményei vannak, és melyeket nem tehet kielégítően megoldani a népgazdaságfejlesztés távlati koncepciójának meghatározása nélkül. Ezért a távlati tervezésnek lehetővé kell tenni a mai tervezett döntések és következményeik összehasonlítását a gazdaság és az egész társadalom távlati fejlesztésének cél­jaival és ennek alapján az olyan határozatok elfogadását, melyek összhangban állva ezekkel a célkitűzésekkel és el­képzelésekkel lehetővé tennék sikeres teljesítésüket. A távlati fejlődés rendszeres feldolgozása alapvető felté­tele a tervezés és az irányítás hatékonysága elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint nagyobb stabilitásának. Amennyiben már ma határozatokat készítünk elő a nukleá­ris energetika vagy petrokémia távlati fejlődésére, a köz­lekedés koncepciójára, a lakásalap felújítására, a szociális programra, figyelembe kell vennünk e tervek megvalósítá­sának valamennyi összefüggését a távlati tervben is. A távlati tervek kidolgozása ilyen szakaszokban valósul meg: — részleges prognózisok — ágazati, tudományos-műszáki, gazdasági, szociálpoliti­kai koncepció. — a komplex távlati terv előkészítése. 1972 harmadik negyedévében befejeződött a prognózisok kidolgozásának szakasza és megkezdték a fejlesztési kon­cepciók kidolgozását, amit 1972 végén be is fejeztek. A két szakaszban kidolgozott alapanyagok kidolgozásával és összehangolásával dolgozzák ki a gazdaság és a társa­dalom távlati tervét 1985—1990-re, A távlati terv kiindulópontul szolgál az ötéves tervefc- irányelv javaslatainak kidolgozásánál, valamint a párt prog­ramdokumentumainak kidolgozásánál. Ezért a távlati terv kidolgozásán folytatott mai munkák alapul szolgálnak majd a hatodik ötéves terv kidolgozásának irányelveihez 1976— 1980-ra. A távlati terv kidolgozásának valamennyi szakasza lé­nyegében az előző ötéves terv fejlődésének elemzéséből, a folyamatban levő ötéves terv jóváhagyott tervéből indul ki és a következő ötéves terv kidolgozásának irányelveihez ve­zet. Ez a folyamat állandóan ismétlődik, s ezzel kialakul­nak a folyamatos tervezési folyamat feltételei. Az ötéves tervek munkájának össaekapcsolásával a távlati tervekben és számos más helyen a gyakorlatban olyan problémákat oldunk meg, melyek jelentőségüket tekintve túllépik az öt­éves terv keretét, vagy pedig megvalósításuk tartalmát ille­tően az ötéves időszakot. Az elképzelésekben végrehajtan­dó szükséges változásokat jellegük szerint az évi tervekben oldják meg. A CSSZSZK távlati tervéhez kapcsolódnak a Cseh Szocia­lista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság táv­lati tervei, valamint a CSSZSZK középtartamú terve. A CSSZSZK középtartamú (rendszerint ötéves) terve konkretizálja az adott időszakra az állami gazdasági politi­ka alapelveit. Meghatározza a gazdasági és szociális fej­lődés komplex és kötelező alapcéljait és feladatait, bele­számítva teljesítésük módját, valamint a népgazdaság terv­szerű irányítása eszközeinek és ösztönzőinek érvényesíté­sét szabályozó keretet és elveket. Meghatározza az élet- színvonal fejlődésének fő irányvonalait, valamint a nép­gazdaság alapvető strukturális és minőségi változásait. Céljai és feladatai kötelező érvényűek a köztársaságok kö­zéptartamú tervei, valamint a CSSZSZK végrehajtási tervei számára. Az állami ötéves terv komplexen vonatkozik a nemzeti bizottságok vállalataira is, amelyek a terv feldolgozása alapján dolgozzák ki saját terveiket. A végrehajtási frendszerint egyéves) tervek a CSSZSZK ötéves tervének struktúrájából és tartalmából indulnak ki. Ebből indulnak ki a köztársaságok végrehajtási tervei, me­lyek tovább konkretizálják feladataik és a kitűzött célok teljesítésének módját. A CSSZSZK és a két nemzeti köztársaság végrehajtási terve a feladatok terjedelmét, valamint a végrehajtási tervek kidolgozásában résztvevő szervezetek mennyiségét illetően az illetékes ötéves tervekhez kapcsolódik. Az évi tervekben azonban a kötelező feladatok mennyisége nagyobb. Az állami költségvetést és a valutatervet különleges szabá­lyok határozzák meg. 3. A CSSZSZK tervező szervei és funkcióik A tervezési folyamatot tárgyi, szervezési, módszertani szempontból, valamint a népgazdasági tervek teljesítése el­lenőrzésének szempontjából az elvi kérdésekben a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és intézkedései­vel összhangban a köztársaságok kormányai irányítják. Jóváhagyja a távlati terv, a középtartamú terv. a végre­hajtási terv javaslatait, valamint a CSSZSZK középtartamú és végrehajtási terve kidolgozásának irányelveit. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának jogában áll, hogy meghatározza a szövetségi központi szervek és a köztársaságok kormányainak feladatait, melyeket aztán ezek konkretizálnak a köztársaságok központi szerved szá­mára. Amennyiben szükséges, a feladatokat megváltoztat­hatják a végrehajtási tervek megvalósítása folyamán is. Amennyiben a köztársaságok kormányai feladatainak mó­dosításáról van szó, ej ől a szövetségi kormány dönt a köztársaságok kormányaival folytatott megbeszélés után. A következetes munkamegosztást, valamint a tervezési folyamatban résztvevő egyes szervek és szervezetek felelős­ségét az Állami Tervbizottság határozza meg. Az ÁUamt

Next

/
Oldalképek
Tartalom