Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-21 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
BOLDOG LEHET AZ A GENERÁCIÓ... 1973. I. 21. A DUNA JOBB PARTJÁN kiterjedésű zöld övezet természetes vízellátása is biztosítva legyen. Az itt létesítendő parkok nem lesznek öncélúak, és nem lesz tipikus ligeti jellegük. Ezek a gyakorlatban nem váltak be. Jacobson „A nagy amerikai városok élete és halála“ című könyvében megrázóan számol be azokról a szörnyű eseményekről, amelyek ezekben a parkokban zajlanak le. Bár az USA-beli viszonyok távol állnak a mieinktől és nem általánosíthatók, az igazság az, hogy a parkokról nálunk sem lehet nagyon sok jót elmondani. Éppen ezért a petržalkai parkokat a szabadidő eltöltésére szolgáló célszerű létesítményekkel látják elr hogy az élet itt színes és sokoldalú legyen, de amellett megőrizzék a parkok természetes elő nyeit. Az új Petržalka épületcsoportjai a városi fő útvonalak melletti északi részen fognak tornyosulni és lépcsőzetesen csökkennek majd a déli irányban a Nap, a ligeti erdők, a tavak és folyami ágak felé. így alakul ki majd a forgalomtól védett, jellegzetesen körülhatárolt területi egység. Számos alkalmas helyen városi jellegű utcákat, tereket képeznek ki, és megfelelő intézményeket létesítenek a társadalmi élet számára. A sokszor bírált egyhangúság, ami az eddigi negyedeket jellemzi, eltűnik. Megvalósítják az ún. városképző elemeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eddigi elveket egyszerűen nem veszik figyelembe. Arra fognak törekedni hogy kiküszöböljék a bonyolult útkereszteződéseket, a túlságos utcai zajt, utakat, kisebb tereket és központokat létesítenek kizárólag a gyalogjárók részére. Az új városnegyedben a fő városi útvonalakat szegélyező többszintes épületek két alsó földfeletti szintjére többnyire üzletek, kávéházak, vendéglők, közszolgáltatási üzemek, szociális berendezések, a gyermekek és a fiatalság számára különböző játéktermek és szórakozóhelyek kerülnek. A földalatti szinten garázsok és raktárhelyiségek lesznek. Az épülettömbök között gyalogjárókat létesítenek, amelyek nemcsak a gazdaságos helykihasználás szempontjából lesznek jelentősek, hanem egyben védelmet nyújtanak az erősen frekventált városi sugárutak közlekedési zajával szemben is. A lakónegyedeket tervező mérnökök általában már ráébredtek annak tudatára, milyen fontos szerepet Játszik az élettér szempontjából a zajártalom kiküszöbölése, amely a szakemberek megállapítása szerint a közeljövőben a városi élet egyik kulcsproblémája lesz. Petržalka további ipari kiépítése 1990-ig 18 000 munkaalkalmat teremt a jelenlegi 3300-zal szemen, a terciális szektorban pedig (közszolgáltatások, kultúra, iskola, adminisztráció, stb.) körülbelül 35 000 dolgozó helyezkedhet el. Az új Petržalka tehát tág teret nyit a munkahely megválasztására, valamint a szabadidő felhasználására és a pihenésre mind a gyermekek, mind az ifjúság és az idős emberek számára. Az eddigi sportolási lehetőségeken kívül, mint a lovaglás és az úszás, további alkalmak és lehetőségek lesznek nemcsak a helybeli, hanem az egész város lakossága számára is, hiszen a várost a jövőben öt híd köti majd össze. Igen, ilyennek álmodta meg néhány kiváló építészünk a jövő Petržalkáját. A nagy vonalakban itt felvázolt városépítési terv nem tartozik az álmok birodalmába. Kiváló építészeink szorgalmas és igen fáradságos munkájának az eredménye. A terv megvalósítása fokozatosan az előírt szakaszokban kerül kivitelezésre, és 15-20 év múlva, tehát jóval az ezredforduló előtt teljes befejezést fog nyerni. Boldog az a generáció, amely számára ilyen szép távlatok nyílnak, és amely ennek élvezője, részese lehet. — ty Ha az új bratislavai hídon áthaladva egy pillanatra visszatekintünk a város felé, impozáns látványban lesz részünk. Szemünk elé tárul a romjaiból újjáépített vár és festőién szép környéke, háttérben a Zergehegy- gyel. Távolabb még a szomszédos Ausztriában Hainburg és Wolfstahl romantikus várromjai is láthatók. De vessük tekintetünket most a ligeti oldal felé. Előttünk a liget évszázados fái, mögöttük a kis falusi jellegű község, Petržalka, magyarul Ligetfalu húzódik meg. Minden adottsága megvan hozzá, hogy terjedelme és fekvése alapján régi elképzelés öltsön testet, hogy a Duna bal partján levő régi várost kiegészítve a híd alatt hömpölygő folyam egyik ékességévé váljon. Ez az elgondolás ma már nem csupán jámbor óhaj, mert a megvalósításához szükséges tanulmányt a Stavoprojekt tervező vállalat már kidolgozta, és elkészültek az építkezési feladatok is. Szlovákia fővárosának legnagyobb lakótelepét éppen itt, a Duna jobb partján építik fel. A lakónegyedek közül ez lesz legközelebb a város központi részéhez és a város történelmi magvát képező óvároshoz. Ezt a hatalmas tervet és a kivitelezéssel járó nagy felelősséget úgy tehetjük szemléletessé, hogy más város méreteivel hasonlítjuk össze. A tervezett városnegyed felépítése után Petržalkának 158 000 lakosa lesz, Košicének pedig 1970-ben 145 027 lakosa volt. Petržalkának tehát több lakosa lesz, mint a két évvel ezelőtti Košicének. Ez az adat kellően érzékelteti a ma 700 lakást és 14 000 lakost számláló városnegyed várható hatalmas fejlődését. Az építkezéseknél számos olyan hibát ki fognak küszöbölni, amelyek eddig a lakónegyedek építésénél mind hazai, mind külföldi viszonylatban előfordultak. Több helyen, Franciaországban éppúgy, mint az NSZK- ban, vagy a Szovjetunióban, de nálunk is az új városnegyedek vagy új városok legfőbb hibája, hogy nincs bennük változatosság, hiányzanak belőlük a szivet-lelket gyönyörködtető látványosságok, és szembeszökő az épületekből áradó egyhangúság. A franciák már bizonyos lakótelepi betegséget, ún. „sarcellitást“ is szoktak emlegetni. Ez az elnevezés a Sarcelles nevű párizsi lakónegyedtől ered, amelyet a Carnus-féle házgyári elemekből építettek fel. Ez a veszély egyenes arányban nő az építkezések méreteivel és a rövid építési terminusokkal, ezért igen nehéz feladatok előtt állnak mind a tervezők, mind a kivitelező-építő vállalatok, hogy ezeket a hibákat előre kiküszöböljék. Az urbanisztikai és építészeti feladatokon kívül itt még más problémák is felmerülnek, éspedig a Duna ingadozó vízszintjének a hatása. Ezt a körülményt is figyelembe kellett venni, ezért az építkezést az adott terület északi részén fogják összpontosítani, mert árvízvédelmi szempontból ez a terület mutatkozik a legbiztonságosabbnak. Petržalka árvízvédelme az itteni építkezés alfája és ómegája. Az 1965-ös katasztrofális árvíz után a kormány elrendelte Bratislava árvíz- védelmi biztosítását. Ezt a munkát a Hydro- consult nemzeti vállalat végzi, éspedig oly módon, hogy a petržalkai oldalon vízhatlan réteggel vonják be a partot (1970-ben kezdték el ezt a munkálatot). Ezzel a védelmi intézkedéssel a talajvíz szintje a Duna magas vízállása esetén sem változik, és így biztosítva vannak árvíz ellen azok a területek, amelyeken a jövő Petržalkája fog felépülni. Ez a probléma azonban nem olyan egyszerű ahogy els5) pillanatra látszik, mert nemcsak arról van szó, hogy az új lakónegyed a víz áramlásával szemben kellő védelmet nyerjen, hanem arról Is, hogy a nagy Az idei tél első felében bizony nem sok hó esett, ezért a téli sportok közül csak a korcsolyázás jöhetett számításba. A štrkoveci tó jegén is nagy volt a „forgalom“ a téli szünet napjaiban. A Munkaérdemrenddel kitüntetett bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói az elmúlt év 11 hónapja alatt 3117 lakást adtak át, tehát 151 lakással többet, mint amennyire kötelezettséget vállaltak. Decemberre már csak 117 lakás átadása volt bátra, ezt a feladatot is idő előtt teljesítették, tehát összesen 3294 lakást adtak át Bratisla- vában az elmúlt évben. A képen a rafiai Barónka lakótelep látható, ahol 1428 új lakás épült. 1974-ben kezdik meg a két szintű vasúti-közúti híd építését Bratis- Iavában. A felső szinten 29 méter széles úttest halad át, alatta kettős vágányú vasúttal. A hidat négy pillérre helyezik, amelyek közül csak az egyik áll vízben. Az új híd legfőbb eredménye — rendkívüli teherbírása lesz, a szokványos típusoknak mintegy háromszorosa. Az újabb bratislavai híd lényegében megoldja az SZSZK fővárosának legnagyobb közlekedési gondját, kiküszöböli a városon áthaladó vasúti forgalmat. Ez akkora megtakarítást jelent, amely a híd építkezési költségeit tíz éven belül megtéríti. A híd a téli kikötőt és a Lidót köti össze. A terveket a bratislavai Doprastav tervezői készítették Ľudovít Margo mérnök vezetésével. A lenti képen az új bratislavai híd makettje látható, fent a tervezők kollektívája, a kép jobb szélén E. Mego tervezőmérnök. (ČSTK felvételei) TÁVLATI TERVEK
