Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-18 / 15. szám, csütörtök
Belpolitikai kommentár KÉT VÁROS VÁLASZA A martini JNB és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság jelhívását eddig több mint 25 járási székhely és 85 város jogadta el. Ezekben a városokban a lakosság a Februárt Győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére főleg azoknak a feladatoknak a határidő előtti teljesítésére fogadott el szocialista kötelezettségvállalásokat, melyek Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. és az SZLKP kongresszusának döntéseiből, valamint a lakosok életszínvonalának tervszerű emelését biztosító választási programból eredő igényes teendőkre vonatkoznak. Považská Bystricán 35, Žiar nad Hronomban 19, Fi- lakovón f Fülek) 4 millió korona értékű társadalmi munkát végeznek el ennek az országos akciónak a keretében. Folytatják a hagyományokat A Csallóköz kellős közepén gyárkéményeivel és toronyházaival messziről integető, újabb és újabb lakóházakkal, ipari és mezőgazdasági létesítményekkel egyre gyarapodó Dunajská Streda (Dunaszerdahely) tulajdonképpen az átgondolt várostervezésen túl a már hagyományosnak mondható szocialista munkaversenynek köszönheti új arculatát. A városukat szerető lakosok a felszabadulás óta eltelt közel három évtized folyamán annyi térítésmentes brigádmunkát végeztek, hogy azt talán korszerű számológépekkel sem lehetne pontosan kiszámítani. De nem is ez a lényeges. Fontosak az új, egészséges lakóházak, az élelmiszerekkel, ipari cikkekkel bőségesen megrakott üzletek, a portalan utak, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások hálózatának állandó bővítése, egyszóval az életszínvonal emelkedése. A dunaszerdahelyiek milliós értékekkel gazdagították városukat a trnavai és galántai felhívás alapján elfogadott kötelezettségvállalásuk teljesítésével. Ezzel azonban nem elégedtek meg, hanem további városszépítő tettekkel válaszoltak Martinnak és Banská Bystricá- nak. „A közösen létrehozott értékek a munka és életkörnyezet megjavításán kívül kialakítják bennünk a. szocialista öntudatot, amely megerősíti és megszilárdítja bennünk a szocialista haza fejlődéséért érzett felelősségtudatunkat. Az eddig elért eredmények, valamint a kötelezettségvállalási mozgalom meggyőzően igazolják polgáraink szocialista öntudatát és ez egyben jele a további fejlődésnek az elkövetkező időszakban.“ Ezeket a sorokat a városi nemzeti bizottság tisztségviselői írták. Ezek a mondatok hűen tükrözik a mai Dunaszerdahely lakosainak a közösség érdekei iránt érzett felelősségtudatát. Beszélő számok Igen, olyan számok következnek, melyek maguk helyett vagy ha úgy tetszik, minden szónál ékesebben beszélnek. A dunaszerdahelyiek a martini és Banská Bystrica-i felhívásra adott válaszukban kötelezik magukat: A Hviezdná utcában 1200 négyzetméter területen megerősített felszínnel ellátott közlekedési úthálózatot és 1000 négyzetméter hosszú járdát építenek 903 ezer korona értékben. Sikabony- ban 2 166 000 korona ráfordítással kiépítik a teljes kanalizációt. A kórház mögötti magánépítke- zéseknétt új élelmiszerüzlet épül, melyen a Jednota alkalmazottjai 27 000 brigádórát dolgoznak le. Üttörő-stadiont építenek 200 000 koronás költséggel. Ezen az építkezésen a város lakosai és az iskolák tanulói 600 brigádórát dolgoznak le. Az Északi Lakótelepen új szökőku- tat építenek és új autóbuszállo- más készül egy és fél millió koronás költséggel. A „Z“ akció keretében elfogadott, főleg városszépítésre vonatkozó vállalások felsorolása egy lapszámot Is megtöltene. Egy szám érzékelteti ezeknek a munkáknak a nagyságát: 559 650 brigádórát dolgoznak le térítésmentesen ezeknek az akcióknak a realizálásánál. Szolgáljanak a szolgáltatások A vállalás keretében olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek lehetővé teszik, hogy ebben az évben — 1972-höz viszonyítva — 600 ezer koronával emelkedik a lakosságtól eredő bevétel a szolgáltatási üzemekben. Gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás terjedelmét éts színvonalát emelik. Jelentősen javítják a festő- és mázoló részleg, a könyvkötészet, a varroda és szabóság munkáját. A varroda létszámát 3, a szabóságét 2 dolgozóval növelik. Oj ruhaneműgyűjtőhelyet létesítenek az óvárosi lakótelepen, ugyanitt férfi és női fodrászműhelyt nyitnak. És még egy fontos célkitűzés: valamennyi szolgáltatásnál csökkentik a várakozási időtl Üzembe helyezik az új mosodát és ruhatisztítót. A tervek és vállalások alapján a közeljövőben egy épületben összpontosítják a festőket, mázolókat és a raktárhelyiségeket. A háziasz- szonyok nem kis örömére korszerű kereskedelmi hálózatot építenek ki az óvárosi lakótelepen és új vásárló központ épül a Gottwald utcában. A martini és a Banská Bystrica-i felhívásra adott válaszában a dunaszerdahelyi Vnb még számos, főleg az oktatói- és nevelőmunka további javítását célzó konkrét intézkedéseket fogadott el. Nemcsak hajók készülnek Komárnóban Ha eddig valahol Komárnóról jött elő a szó, előbb-utóbb a hajók kerültek „terítékre“. Főleg akkor, ha Martint is említették, ugyanis — mint ismeretes — az üzem vezérigazgatósága ebben a városban működik. Nos Martinnal és Banská Bystricával most egészen új, más munkaterületekre — városszépítésre, a szolgáltatások megjavítására — vonatkozó kapcsolatokat alakítottak ki. Az említett 25 járás és 85 város között Komárom is elfogadta az országos felhívást és értékes kötelezettségvállalást dolgozott ki. Több, mint 31 millió Igen, a komáromiak egészen pontosan 31 260 000 korona értékű szocialista munkavállalást fogadtak el. Floriš Káčer, a Vnb építésügyi osztályán elmondotta, hogy ennek a vállalásnak a teljesítésébe gyakorlatilag az épülő város minden lakosa bekapcsolódik. Erre szükség is van, mert Komáromnak eddig már hat új lakótelepe épült fel, a belvárosban pedig a régi házakat bontják és újakat építenek. Minden dolgos kézre nagy szükség van. Az említett kötelezettségvállalás minden pontját 1974-ig megvalósítják. Nagy súlyt helyeznek a tömegpolitikai és a kulturális munka színvonalának emelésére is. E cél érdekében a műszaki szolgáltatásokkal foglalkozó szervek propagációs táblákat, illetve paneleket helyeznek el a város több pontján és a Dunamenti Múzeum segítségével állandó kiállítást rendeznek a Munkás- otthonban, ahol szemléltetik a járás és a város munkásmozgalmának legfontosabb mozzanatait. A tiszti pavilon termeiben 25 kiállítást rendeznek hivatásos és amatőr képzőművészek alkotásaiból. Főleg olyan művészi alkotásokat állítanak ki, melyek szocialista jelenünket mutatják be. A járási könyvtár dolgozói megismertetik a fiatalokkal és a gyermekekkel a szovjet és csehszlovákiai írók alkotásait. Az egészséges életkörnyezet A komáromiak a „Z“ akció keretében gyermekjátszótereket, járdákat, fedett sportcsarnokokat, úszni nem tudók rétezére fürdőmedencét, közlekedési játszóteret, új üzleteket, szaktanintézetet építenek, megjavítják, illetve portalanítják a közutakat és a város közelében levő Lán- doron üzletházat építenek. Az autószerviz dolgozói új szociális helyiségeket, berendezéseket kapnak. A mai élettempó követelményeit kielégítő új mosodát és ruhatisztítót építenek. A város műszaki szolgáltatásokkal foglalkozó dolgozói megtakarított anyagból megjavítják az egyes lakótelepeket összekötő utakat. Saját nyersanyagaik felhasználásával 500 darab utcai betonvirágtartót készítenek. A városi nemzeti bizottság a számos, e helyen teljességgel korántsem felsorolt akciókon kívül még vállalta, hogy a továbbiakban is bekapcsolódik a „hetek versenyébe“. Pontosabban arról van szó, hogy Handlová, Nitra, Nové Zámky, Prievidza, Topoľčany, Zvolen ós Komárno a Győzelmes Február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére versenyez: hol, melyik városban épül több gyermekjátszótér, hol étik el a legjobb eredményeket a városszépítés! munkálatokban és a sportéletben. Két város konkrét válaszát ismertettük dióhéjban. De már ebből is látható, milyen nagyszerű serkentő erő a verseny. Dicséretet érdemel a martini Jnb és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság, amiért a trnavai é*s galántai felhívás után további országgyarapító versenyt hirdetett meg. KOMLÖSI LAJOS ÚJAT ÉS KORSZERŰT Gazdasági életünk konszolidálása egyik fontos tényezőjeként tekintettük és tekintjük joggal azt, hogy a belföldi piacon lényegében összhangot teremtettünk a kínálat és a kereslet között. A jövedelem és az árak ésszerű szabályozásával elhárítottuk az infláció veszélyét, és a termelőmunkával, de különösen a termelékenység, a hatékonyság fokozásával megalapoztuk nemcsak a gazdasági fellendülést, hanem egyben az élet- színvonal emelkedését is. Az elért nem csekély eredmények ellenére 1971-ben, de főleg az elmúlt esztendőben figyelmesek lettünk olyan jelenségre, mely következményeiben semmiképp sem mondható kedvezőnek. Arról van ugyanis szó, hogy az élelmiszer-fogyasztás szüntelenül felfelé ívelő görbéje mellett esetenként óva intő módon megrekedt, sőt jelentősen visszaesett bizonyos iparcikkek vásárlása. Nem vonatkozik ez például a gépkocsikra, továbbá az építőanyagra és részben a bútorra, de annál inkább sok más tartós fogyasztási árucikkre. tgy például a textilanyagok fogyasztása már 1971-ben visszaesett az 1965 előtti szint alá. Jelentősen csökkent az érdeklődés a tv- és rádiókészülékek, a hűtőszekrények, porszívók és mosógépek stb. iránt. Ennek a jelenségnek útjába gátat kell vetnünk, mivel egyrészt következményei megbillentenék ipari termelésünk egyensúlyát, másrészt pedig károsan hatnának az életszínvonal alakulására is. Hiszen manapság minden fejlett ország belkereskedelmének jellemző vonása, hogy az élelmiszerre fordított kiadások kisebbek az iparcikkek fogyasztása költségeinél. Vajon mi magyarázza nálunk a megcsappant érdeklődést az iparcikkek egyes fajtái iránt? A jövedelmi szint emelkedése s többek között a lakosság bankbetétjeinek gyarapodása eleve kizárja azt a választ, hogy kevés a pénz, nincs miből. Ez ugyan esetenként így is van, de nagy általánosságban nem. A magyarázatot máshol kell keresnünk. Egyrészt ott, hogy számos tartós használati cikkben lényegében sikerült kielégítenünk a szükségletet, Míg például 1937-ben 560 lakosra jutott egy hűtőszekrény, addig 1971-ben már 5 lakosra, s azóta még jobb lett a helyzet. Villanymosógépe, rádiója, tévé készüléke minden háztartásnak van, (a statisztika az átlagos előfordulást tünteti fel, így vannak e számok keretén belül ilyen fogyasztási cikkekkel nem rendelkező vagy több ilyen tárgyat birtokló háztartások). A kérdéses jelenség további kulcsfontosságú oka, hogy egyes iparcikkek iránt nagy az érdeklődés, de a kínálat nem tart lépést a kereslettel. Ez vonatkozik teljes mértékben például a személygépkocsikra, (bár 1937-ben csak 170 személyre jutott egy személyautó, 1971-ben pedig 15 főre), továbbá az építőanyagokra. A mondottakból nyilvánvaló az is, hogy hol és miképp kell keresnünk az orvoslást. Telített a piac tartós fogyasztási cikkekkel? Nos, nincs más hátra, mint a mennyiség helyett kissé átállani a minőségre, új, színvonalas, korszerű és mutatós gyártmányokkal késztetni az embereket arra, hogy a régi háztartási gépeket — újakra cseréljék ki. Enélkül ma már aligha érhető el a kereslet jelentősebb felpezsdítése, még akkor sem, ha a kormányzat esetleg az árleszállítás eszközét alkalmazná is. A további teendő pedig az, hogy fellendítsük a hiánycikkek, a keresett áruk gyártását és behozatalát, s ilyenformán elégítsük ki az igényeket. Párt- és kormányszerveink az utóbbi időben több olyan intézkedést tettek, illetve tervbe vettek, amelyeknek következetes megvalósításával helyreállíthatjuk az élelmiszer- és az iparcikkfogyasztás arányát. GÁLY IVAN Példás kereskedelmi dolgozó A Chíranában készült világhírű csehszlovák orvosi műszerekből álló kiállítás nyílt meg nemrégen a bialystoki (Kelet-Len- gyelország) Orvostudományi Akadémián. A képen: Jerzy Rais, a kiállítás igazgatója az egyik műszer bemutatása közben. [Felvételi CSTK — CAF) Pirkadatkor, amikor még sokan alszanak, Vaskó László családi háza előtt a Skoda 100-as személygépkocsi kipufogójából már fehér füstkarikák szöknek elő. Mire kivilágosodik, a község utcái benépesednek a munkába siető emberekkel, mire kinyitják az üzlete* két, akkorra „Laci bácsi“ — ahogyan a vásárlók hívják — Košicén, Moldava nad Bodvoun (Szepsi) az élelmiszerraktárakban már biztosította a megrendelt áruk szállítását. Nem lenne kötelessége, de ő szívesen csinálja. Jó üzletvezető. Buzica (Košice-vidéki járás) környékón a legnépszerűbb emberek közé tartozik. A segédlevél megszerzése után Košicén a kettes számú élelmiszerüzletben a gyakorlati munka és Balogh Jóska bácsi sok jő tanácsa érlelte egyre tökéletesebbé a fiatal segéd szakmai ismereteit. Ötéves tapasztalatszerzés után Košicérôl hazatért szülőfalujába, Buzitára, ahol átvette az üzlet vezetését. Munkáját kezdettől fogva példásan végezte. Ennek köszönhető, hogy a kelet-szlovákiai kerületben — a vidéken — Buzitán létesítették az első önkiszolgáló élelmiszerüzletet. 1958-ban a kerület valamennyi járásából meglátogatták őt üzletvezetők, hogy meggyőződjenek a magasabb szintű vásárlási módszer alapelveivel, kikérjék Vaskó László szakvéleményét. Buzita a nagyobb községek közé tartozik. 1180 lakosa van. Az élelmiszerüzlet évi bevétele meghaladja a 3,2 millió koronát. Nem titok — Laci bácsi elárulta —, hogy nemcsak ő, hanem az elárusítónők is nyitott szemmel járnak a faluban. Ha meglátják, hogy valaki valamilyen újdonságot vásárolt egy nagyobb városban és ez az áru pratikus, azonnal megrendelik. Vaskó László így fogalmazta meg, hogy a jó üzletvezetőnek milyennek kell lennie: — Ha az ember olyan szakmát válasz* ami után mindig vágyódott es tehetsége is van hozzá, akkor biztosan szép eredményeket, sikereket ér majd el. Engem kiskoromtól kezdve a kereskedelmi pálya vonzott. A jó üzletvezetőnek be kell tartania a kereskedelmi alapszabályokat, ós nemcsak, a nyolcórás munkaidő alatt, hanem azon kívül is gondolkodnia kell azon, mivel tehetné még tökéletesebbé az áruellátást, bővíthetné a választékot. Vaskó László csaknem negyedszázada odaadóan végzi munkáját. Helytállásáért a tiszteletet, elismerést nemcsak a vásárlók részéről érdemelte ki, hanem a felettes szervektől is. Ezt bizonyítja a „Példás dolgozó“ cím elnyerése és azok a kitüntetések, melyek irodája falait díszítik. Az általa vezetett kollektíva bekapcsolódott a „Szocialista Munkabrigád“ cím elnyeréséért folyó mozgalomba. Ezt a címet 1966-ban meg is kapták. Tavaly szeptember 14-én a „Szocialista Munkabrigád“ első fokozatát is kt- érdemelték. Jelenleg a további fokozatok elnyeréséért versenyeznek. — Panaszkönyvünk üres —* mondja Laci bácsi —. Sem panasz, se valamilyen különös kívánság nincs beleírva. Nem is tudom, hogy jól van-e így?! AZ ember nem tökéletes. Mi szívesen vennénk a bírálatot is. A kritika segítene a hibák kikü- szöbölésében. Buzita lakossága bízik Vaskó Lászlóban. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a választok alkalmával a Nemzeti Front helyi szervezetének elnökévé választották és a hnb képviselője, mert tudják, hogy mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. — Az idén községünkben 7 millió korona ráfordítással, önsegélyes alapon hozzálátunk egy reprezentatív épület felépítéséhez, melyben helyet kap a kultúrház, az üzlethelyiségünk, valamint a postahelyiség — mondotta Laci bácsi. Vaskó László szorgalmas ember, aki az üzletvezetés nem könnyű feladata mellett különböző felvásárlási tevékenységet (gyümölcs, méz, zöldség) is folytat, akinek keze alól sok szakember került ki, s aki aktívan kiveszi részét a falu fejlesztéséből is. SZÁSZAK GYÖRGY ÚJ SZÓ 1973. I. 18.
