Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

BEIGAZOLÓDTAK A VÁRAKOZÁSOK A hajózható Volga—Don csatorna húsz évvel ezelőtt történt megnyitása azt je­lentette, hogy megvalósult a Szovjetunió egységes mély­vízi rendszere, öt tenger — a Fekete-, az Azovi-, a Kasz- pi-, a Balti- és a Fehér-ten­ger — között vált lehetsé­gessé a rendszeres vízi ösz- szeköttetés, ami gazdasági­lag igen előnyös. A várako­zások beigazolódtak: a csa­tornán eddig 120 millió ton­na rakományt szállítottak. A donyecki szenet, gabonát, műtrágyát, építőanyagot, az észak-vidéki fát, az uráli piritet, a volgai kőolajat és sok más árut ma már moto­roshajókon szállítanak. A Volga—Don csatorna a tu­ristákat is vonzza. A csator­nán is közlekedő tengerjáró hajók eljutnak Olaszország­ba, Algériába és más föld­közi-tengeri országokba is. A csatorna többszázezer hektár aszályos föld öntözé­sét tette lehetővé. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) EGY VÁROS MEGMENTÉSE A római szenátus végleg jóváhagyta a Velence meg­mentésére irányuló törvényt. Egyelőre az általános szaná­lás céljaira 10 millió schil- lingnek megfelelő összeg áll rendelkezésre, de továb­bi 30 millióra lesz még szükség. Már régóta sok szó esik „a betegről, akinek már ré­gen nem diagnózisra, hanem gyógykezelésre van szüksé­ge“. Mégis, mind a kettő, a diagnózis és a gyógykezelés egyaránt tökéletlen és hamis, mivel az említett „betegről“ nem akarnak mindent el­mondani, a gyógyítási folya­mat meg csak részmegoldá­sokat tartalmaz. Az ipar szívesebben beszél a régi palotákról, mint a szennyvizekről, amelyeket már évek óta a lagúnákba eresztenek. Ezek a szennyvi­zek szétmarják a történelmi falakat, és „gondoskodnak“ arról, hogy ma több szó esik a fogócskát játszó patká­nyokról, mint a Doge-palo- táról. Az ipar javaslata: sok­milliós költséggel a marg- herai ipari központot tele­pítsék át Podeltába. Ez nem más mint a tőké­sek „injekciója“ és csak azt eredményezné, hogy az ipari szennyvizek ezentúl a lagú­nák helyett a Pó vizébe folynának. Ugyanakkor Ve­lencében kereken 40 ezer munkás vesztené el munka- lehetőségét. Nem csoda tehát, hogy a nagyiparosokat támogató pártok és azok, akik a mun­kások érdekeinek védelme­zőiként tüntetik fel magu­kat, opportunista kampá­nyokra fecsérlik el az ere­jüket. Az a jó, ami hasznos, és a kérdés csak az, hogy kinek hasznos. Egyébként a velencei ipari munkások hamarosan rádöbbennek, hogy a történelmi épületek megmentésének hangoztatá­sa mögött a profitéhség buj­kál. Ez pedig nem a munká­sok érdekeit szolgálja. (VOLKSSTIMME) Bibliaóra 81 kutya számára A NAGY CSILLAGÁSZ HAGYATÉKÁBÓL A krakkói Jagelló Tudo­mányegyetem múzeumában megtekinthető számos Ko- pernikusz-korabeli csillagá­szati eszköz. Egy részük, mint pl. a csillagos ég gló­busza, az ún. torkvetum és néhány asztrolábium a híres asztrológus és csillagász, az olkuszi Marcin Bylica tulaj­donában volt, aki 1493-ban az egyetemre testálta őket. A múzeum gyűjteményében számos Kopernikusszal kap­csolatos tárgy és eszköz is szerepel, amelyek közül töb­bet bemutatnak a párizsi Bibliotheque National által rendezett Kopernikusz-kiál- lításon. A kiállítás biztosa dr. Estreicher lengyel pro­fesszor lesz. Képünkön: Prof. dr. Karol Estreicher válogatja a párizsi kiállítás­ra szánt tárgyakat. (INTERPRESS — VARSŰ) felébb vízimadarak, a számos hegyi folyó és tó vize csak úgy hemzseg a halrajoktól. A Nemzeti Park területének egy- harmada magas sziklaormai­val és szakadékaival, moré- náival és gleccsereivel, s a közöttük meghúzódó dús, zöld hegyi rétekkel az Alpesekre emlékeztet, s ezért Petcsorszki Alpok néven is ismert. A Komi ASZSZK tudósai je­lenleg általános terven dol­goznak e védett terület meg­őrzése s ugyanakkor a turiz­mus számára való feltárása érdekében. A számítások sze­rint ezek a munkálatok 8—10 évet vesznek igénybe. A tu­risták száma azonban már most évről évre emelkedik. Ezért a következő két évre minimális programot dolgoz­tak ki, amelynek alapján jel­zésekkel látják el a fő turista utakat, a Nemzeti Park kör­nyékén turista sátortáborokat, az utak kereszteződéseinél pedig vendéglátóipari közpon­tokat létesítenek. Ugyanakkor a tudományos kutatás céljait szolgáló beren­dezések létesítését sem hagy­ják figyelmen kívül. Már most megkezdték olyan állomások berendezését, ahol a biológiai, földrajzi és geológiai főisko­lai hallgatók gyakorlati tanul­mányokat végeznek. (NBI) „Kedves, idős hölgy“ volt az 58 éves Miss Ritchey. Legalábbis így írtak róla az amerikai újságok. Hogy mennyi kutyát tartott a Flo­rida államban lévő Fort Lauderdale közelében lévő ranchján, azt életében sen­ki sem tudta. Most, halála után derült ki, hogy 81 négylábú védence volt. Főként olajrészvényekbe fektetett vagyona, amelyet a Broward National Bank ke­zel, kerek 15 millió dollárra rúg. Ezt a hatalmas össze­get Ritchey kisasszony ku­tyáira hagyta. Az állatörö­kösök — ismét az amerikai újságírókat idézve — „nem zabáinak, hanem esznek, ki­zárólag friss borjúmájat vagy porhanyós bélszínsze­letet fogyasztanak.“ Egyáltalán ezek az újsá­gok igyekeztek egymást túl­licitálni a Miss Ritcheyről közölt megható történetek­kel. Az amerikai riporterek e célból meginterjúvolták az elhunyt „régi hűséges szolgáját“ Mark Strongot, aki úrnőjéről világot renge­tő élményeket tudott mesél­ni. így például elmondotta, hogy az idős Miss kutyái­nak igazi születésnapi par­tikat rendezett, amelyeken mindegyik állatnak fagylal­tot szolgáltak fel. Karácsony este minden alkalommal ol­tárt állítottak fel az udva­ron; és az ünnepet a ku­tyákkal közösen ülték meg. Ilyenkor Miss Ritchey a Bib­liából tartott felolvasást, mielőtt a nagy hússzeleteket kiosztották volna a kutyák­nak. Mark Strong, az egye­düli ember-örökös egyéb­Miss Ritchey kedvenc ebével ként a 15 millióból mind­össze 5 ezer dollárt kapott. Miss Ritchey azonban tel­jesen normális volt, amint ezt kezelőorvosa is megerő­sítette. Mindenesetre, a ku­tyáit jobban szerette, mint az embereket. Az éhező szomszéd gyermekeket nem­egyszer elkergette birtoká­ról. „Igazi amerikai lélek“ volt — mondotta róla az or­vos. (NBI) NEMZETI PARK LÉTESÜL LÉZERSZABÁS A Fülöp-szigeti Malayba- lay város vezetősége eredeti módszert talált ki a városi pénztár megtöltésére. Min­den férfi, aki haját hosszúra akarja növeszteni, külön adót köteles fizetni. Aki hosszú, dús hajjal akar pompázni, annak évente 5 pesot kell fizetn e, ellenke­ző esetben számolnia kell 10 peso pénzbüntetéssel vagy kétnapi börtönnel. (NBI) A tudósok sokéves előkészí­tő munkálatai lezárultak, és a Szovjet Tudományos Akadé­mia javaslatára a Komi Auto­nóm Szqcialista Szovjet Köz­társaságban törvénybe iktat­ták, hogy a köztársaság ter­mészeti szépségekben bővel­kedő részén Nemzeti Parkot létesítenek, amely 17 300 négy­zetkilométernyi területével a legnagyobb ilyen létesítmé­nyek közé tartozik majd. Ez a vidék távol fekszik az ipari központoktól, de ennek ellenére könnyen elérhető. Mivel Európa és Ázsia hatá­rán fekszik, egyesíti magában a két világrész flórájának és faunájának számos válfaját. Itt találkozik a tajga és a tundrák növényvilága. A bar­namedve, a farkas, a hiúz és a vadmacska épp úgy honos itt, mint a mókus, a coboly és a hermelin. Fajdkakas és fo­goly mellett óriási csapatok­ban tanyáznak itt a legkülön­A Nemzeti Park bővelkedik festői tájakban Leningrádi szakemberek olyan gép szerkesztésével foglalkoznak, amely lézerrel szabja a szövetet. A gép „szíve“ — egy nagyteljesít­ményű kvantumgenerátor — már elkészült, és ki is pró­bálták. A berendezés többi részét most készítik, egyelő­re keresik az optimális üze­meltetési módot. A gép a ruhaipar e területén felesle­gessé teszi a kézi munkát. Lézersugárral egy férfiöl­töny mintegy három perc alatt szabható ki. Ha pedig 100—150 sor szövetet úgy helyeznek el, hogy pontosan fedik egymást, akkor ugyan­ennyi idő alatt a gép 100— 150 öltönyt szab ki. (SZOVJETUNIÓ) Hossziítiajiíak adója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom