Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-27 / 305. szám, szerda

••0ODODDDOOODDDBD -OJ FILMEK••••••••••••••••n OROSZ FÖLD A mai szovjet falu életét tükrözi Nyikolaj Moszkalenko legújabb filmje, melynek legnagyobb pozitívuma éppen a témaválasztás. Az alkotó nem félt, nem viszolygott a mai valóság ábrázolásától, a problémák nyílt és bátor feltárásától, a „kolhoztémáktól". A Mihail Aleksze(szovjet) telt asszony is. Fedoszja nem plakáthőssé magasztosult ' teremtés, aki sikeresen teljesíti a tervet és felhőtlen az élete. Számos megpróbáltatáson megy át, saját bőrén kell éreznie a sors kegyetlenségét; tizenkét évi házasság után elhagyja a férje, megsebzetten, megtörten Jelenei az Orosz föld című szovjet filmből; balra Nonna Morgyukova — a film főszereplője fev forgatókönyve alapján készült film ugyanis falusi környezetben, egy Volga menti faluban játszódik. Itt élnek, dolgoznak a film hősei, akik szeretik földjüket, szeretik a vidéki életet, ezt az életmódot. A film hősei egyszerű emberek, apró-cseprő gondokkal küzdő halandók. Hibáik, emberi fogyatékosságaik és gyarlóságuk ellenére szeretetre méltó egyéniségek, akik már a film első kockáin rokonszenvesek számunkra. Köztük van a film központi alakja Fedoszja, ez az életerős, őrömmel és bánattal L. B. JONES MEGVÄLTÄSA Kemény, kíméletlen ez a film a faji megkülönböztetés értelmetlenségéről, az amerikai társadalom fajgyűlölő politikájáról. De miről is szól voltaképpen a film, ki az az alkotó, aki ilyen súlyos vádat mond a féktelen négergyűlöletről? magára marad fiával, de rövidesen őt is örökre elveszti. Fedoszja sorsában asszonysorsok sűrűsödnek, a szenvedőgyőtrődő anyák fajtájából való 6, s talán éppen ezzel magyarázható, hogy közelférkőzik a nézők szívéhez. Ez nem utolsósorban a Fedoszját megszemélyesítő Nonna Morgyukova érdeme, aki kitűnően megbirkózott az igényes feladattal, és mélyen átélt játékával lenyűgözi a nézőt. Jó alakítást nyújtanak partnerei is: Szergej Plotnyikov (a férj), Inna Makarova, Vlagyimir Tyihonov (Fedoszja fia), Leonyid Markov. (amerikai) üldöztetésekre, ahogy a nemrég visszaérkezett Sonny boy válasza a bosszú, hogy aztán utazzon tovább, ismét egy vonaton a kezdő ügyvéddel, aki a négerkérdésből fakadó hétköznapi kompromisszumokat nem vállalva távozik abból a kisvárosból, ahol a kérdés mindig Az L. B. Jones megváltása című amerikai film egyik kockája Abban a dél-amerikai kisvárosban, ahová a kezdő ügyvéd és a hajdani, gyermekkori sérelmekért bosszút állni visszatérő néger fiatalember megérkezik, mindenki a négerkérdéssel kerül szembe. S a film ennek a szembekerülésnek a teljességét mutatja be, azt, hogy mennyire mindent átható, mindenütt jelenlevő az ún. négerkérdés, emberek üldözése, kirekesztése, „megkülönböztetett" figyelemmel követése, s mennyire jelen van ott is, ahová egykor talán elbújni, viszszahúzódni szeretett volna L. B. Jones, a gazdag néger vállalkozó — magánéletében, családi házában. L. B. Jones egykor még elfutott a handabandázó úr elől, aki bőre színe miatt lelövéssel fenyegette. Most abban az autótemetőben, ahol két fehér bőrű rendőr áldozata lesz, már nem fut, addigi meneküléseinek tanulságaképpen hagyja, szó nélkül tűri, hogy lemészárolják. Ez a néma tiltakozás a válasz az és mindenütt jelen van... Az amerikai társadalom fajgyűlölő politikáját kegyetlenül leleplező filmet William Wyler, az amerikai film „nagy öregje" rendezte. Egyike azoknak a rendezőknek, akik alkotásaikban bátran szembenéznek az amerikai valósággal és egy igazságosabb társadalmi rendért szállnak síkra. A ma már 70 éves rendező filmjében egyértelmű állást foglal a négerkérdésben. Az alkotó érdeme, hogy a haladó mondanivalót ügyesen és fordulatosán goinbolyított cselekményből, izgalmas történetből fejtette ki. A szereplők közti konfliktusok a filmben társadalmi drámában csúcsosodnak kl. A konfliktust kidomborító rendezés lehetővé tette a Dél Jellegzetes viszonyainak a bemutatását, Illetve a négerellenesség éles bírálatát. A rendkívül hiteles és szuggesztív film provokáló, a nézőt gondolkozásra ösztönzi, felrázza esetleges közönyéből — s ez a legnagyobb erényei —ym—• TUBOHiMm i mm ®.T INFORMÄCIÓTÔMKELEG CSEPPNYI FILMEN A világ valamennyi nyomtatott dokumentumával befedhetnénk egész glóbuszunkat, így a könyvtárak és a dokumentációs központok képtelenek tárolni többé a töméntelen mennyiségű nyomtatott információt. A mikrofilmtechnika parányi méretekre zsugorítja a könyvek, műszaki leírások oldalalt, s ezzel új távlatokat nyit az információk tárolásában. A mikrofilm a „halott" dokumentáció „élő" hírközlő eszközévé vált és a poros archívumokból az űrkorszak átfogó rendszerévé tört fel. Az utolsó mondat ugyan kissé túlzásnak tűnik, mégis kétségtelen, hogy napjainkban a mikrofényképezés hihetetlen népszerűségnek örvend és alkalmazási lehetőségei még koránt sincsenek kiaknázva. A mikrofényképezés pályafutását elsősorban az határozza meg, hogy a világot elárasztó papírtengert végre gátak közé kell szorítani. Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban 16, Angliában pedig 8 óv alatt készereződik meg a könyvtári állomány. Hasonló a helyzet a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is. Ilyen hihetetlen mennyiségű nyomtatott információ már nem fér el a legkorszerűbb könyvtárakban sem. Mikrofényképezéssel viszont egy „pohár vízbe" sűríthető a papírtenger, ami rendkívüli költség-megtakarításhoz vezet. A mikrofényképezés „divatja" a könyvtárakból indult el. Az ismert keskenyfilmet kezdték használni, amelyre 24X36 mm-es képkockák fényképezhetők normál fényképezőgéppel. De a hagyományos film lyuksora sok helyet foglal el, ezért később feltűntek a nagyobb helykihasználásé perforálatlan filmszalagok, és polgárjogot nyert a 16 milliméteres film is. A folyamatos filmszalagokon nehezebben kereshető meg a kívánt képkocka. Ezért más irányban is megindult a fejlődés — megjelentek a mikrokártyák. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet két méretet ajánlott (75X125 mm és 105X148 mm), de hevesen vitáztak két milliméter körüli Egyes szakértők szerint 148 helyett 150 mm hosszúnak kellene lennie egy-egy szabvány-mikrokártyának. A lefényképezett dokumentumok kicsinyítése általában a film feloldóképességtől függ. Az úgynevezett fotokromogén anyagokon 1200-2400szoros lineáris kicsinyítés érhető el. Az amerikai szabványügyi hivatal ellenőrzése például megállapította a KODAK-filmekről, hogy 1200szoros lineáris kicsinyítést is elviselnek anélkül, hogy összemosódna rajtuk a kép, ami területegységre átszámítva 1,44 milliószoros kicsinyítésnek felel meg! Ezt a számot jól érzékelteti, hogy egy nyomtatott, 1,4 mm magas e-betü kb. 1,2 mikron (mikron — a milliméter ezredrésze) átmérőjű ponttá zsugorodik a mikrofilmen, de a kivetítéskor ismét élesen jelenik meg. Hogy mennyi dokumentumot lehet tárolni a mikrofilmrendszerekkel, ennek szinte a végtelenbe nyúló határai vannak! A Kodak-gyár Minicard-rendszerének kisméretű irodaszekrényében például 2000 millió oldalnyi dokumentumnak megfelelő mikrofilmkártya tárolható. Ha viszont mikrofilmcsíkokkal dolgoznak, egymással párhuzamosan, hosszú szalag „zsebeibe" csúsz tatva őket, ahogy a töltények sorakoznak a géppuska hevederjében, húsz ilyen szalagon hárommillió képkockát őrizhet az amerikai AMFISrendszer. A dokumentumok fényképezésére két készüléktípus alakult ki. Az egyik szakaszos felvételi technikával dolgozik. A Camera to Reader típusú készülékkel például óránként 2200 A4 formátumú könyvoldal fényképezhető le és 120 méter hosszú mikrofilm-szalagján összesen 10 ezer kockát rögzíthet 6X9,3 milliméteres kockanagyságban. A folyamatos rendszerű gépek teljesítménye még ennél is nagyobb: van olyan berendezés, amely másodpercenként több mint nyolc dokumentumot kap „lencsevégre". Ez már csak úgy valósítható meg, hogy a készülékben forgó dobon péregnek át a dokumentumlapok és közben a felvevő lencserendszer mögött is folyamatosan siklik tovább a film. Az elektronikus számítógépek korszakának beköszöntésével felvetődött a gondolat, hogy a komputereket is fel kellene használni a mikrofilm-technikában. A 3M amerikai vállalat például ötévi kutatómunkával kidolgozta az EBRrendszert, amely szédítő eredményekre képes. Elektronágyúval „lövi" ki az eredményeket, vagyis különleges szárazezüst mikrofilmre rajzolja villámgyorsan a betűket és a számokat A berendezés másodpercenként 60 ezer betűt számot rajzol, vagy másodpercenként 30 ezer sort ír le mikrofilmre. Másodpercenként 8 kocka sebességgel készíti a berendezés az egyes mikrofilmábrákat és a szárazézüst film rögtön megtekinthető az elektronsugaras „nyomtatás" után. A gépből 720 méter hosszú tekercset emelnek ki, ekkor a tekercsen 45 ezer ábra vagy nyomtatott betűs oldal sorakozik. A nyomtatott világ parányításáért folyó „ütközetben" csak úgy állhat helyt a mikrofilm, ha a rajta felhalmozott töméntelen adat rövid idő alatt ki ls kereshető. A legegyszerűbb esetben a felvevőasztalon helyezik el a jelzőszámot és a dokumentum képével együtt a számok is a mikrofilmre kerülnek. Így 60 ezer mikrokocka között egy másodperc alatt megtalálható a kívánt oldal, s gombnyomásra egy perc alatt másolatot is készíthetnek a felnagyított képről. A szovjet VINITI dokumentációs intézetben 35 mm-es mikrofilmre dolgoztak kl olyan keresőrendszert, amely másodpercenként egy méter filmet perget tovább és keresi meg a kívánt dokumentumoldal kicsinyített képét. Később számok helyett különböző jelkulcsrendszereket dolgoztak ki, amelyek különleges mozaikmintához hasonlóan rögzítik egy-egy mikro* filmkocka tartalmának információit. A Kodak Minicard rendszere például kockánként 42 bit információ-egységet tárolhat, a CRIS módszer pedig olyan eredményesen használja a jeleket, hogy 500 ezer dokumentumoldal közül 20 másodperc alatt kiválasztható a keresett kocka, s a nagyítás után azonnal másolható is. Más úton jár a Magnacard rendszer. Az információs jeleket magnószalaghoz hasonló vasoxidcsíkokon rögzítik a mikrofilmtekercs szélein, s kereséskor a készülék villámgyorsan „lehallgatja" ezeket. A mikrofilmekről 1:1 arányú másolatokat is készítenek, de ez csak a sokszorosítás vagy a biztonságos tárolás miatt kell. Gyakoribb az olvasókészülékkel láthatóvá tett oldalak le* fényképezése, vagyis az eredeti dokumentum előállítása. A diazo-papírokkal tetszés szerinti nagyságú másolatok készíthetők, de megjelent már a mikrofilm-világban a Xerox-másolás is, amely villamos töltéseket használ a dokumentumlapok gyors sokszorosítására. A mikrofilmtekercsek és a mikrofilm lyukkártyák érdekes kombinációját dolgozta ki az IBM cég. A tekercsekről készített diazofilmes másolatokat lyukkártyákba rögzítik, így az eredeti felvételek is megmaradnak, a lyukkártyás filmek pedig az eddig kialakult lyukkártyás technika szerint kezelhetők. A nagy repülőgépgyárak ma már mikrofilmen rögzítik egy-egy géptípus teljes dokumentációját ami hihetetlenül könnyebb a szobanagyságú tervrajzok kezelésénél. Ilyen módon akár 200-szoros felületmegtakarítás is elérhető. Az USA Signal Corps például 220 ezer dokumentációs rajz mikrofilmesítésével kereken 158 tonna papírt takarított meg. A párizsi CNRS dokumentációs központ is mikrofilmlapokon küldi szét a legfontosabb műszaki és tudományos lapok tartalomjegyzékeit Az intézetek között is egyre inkább a mikrofilm tölti be az információs „forró drót" szerepét. Az Egyesült Államokban például 90 kutatóintézet együttműködése alapján az összes doktori díszszertációkat mikrofilmen publikálják s évente kb. 35 ezer mikrofilmkockát küldenek szét. A vatikáni könyvtár világhírű gyűjteménye ls hozzáférhetővé vált a kutatók számára, amióta színes mikrofilmtekercseken adták ki a középkori kódexek és botanikai munkák teljes anyagát. A mikrotechnika jóvoltából tehát betűink éj rajzaink lassan elsüllyednek a mikroszkópi világban, s ez a fejlődés kétségtelenül tovább folytatódik. A tökéletesen kidolgozott rendszerek most már csak arra várnak, hogy a mindennapi életben is elterjednek. Légkondicionálás testmeleggel Ha valaki fűtetlen szobában didereg, testének sugárzó hője nem melegíti fel a szoba levegőjét. De egy irodaépületben, ahol például 120a ember dolgozik, már tekintélyes mennyiségű hő termelődik ezen a módon. A fűtéstechnikai szakemberek csak a legutóbbi években kaptak észbe, mennyi energiát lehetne megtakarítani azzal a hővel, amelyet az izzólámpák, a működő irodagépek és az ott dolgozók teste kisugároz! A bizarr ötletet gazdasági számítások követték, s kitűnt, hogy saz új elven megvalósított légkondicionálás jelentős energiamegtakarítást ígér. Az ötlet már nemcsak papíron létezik, hanem néhány újonnan épült irodaházban azóta a gyakorlat próbáját is kiállta. Angliában például a MANWEB vállalat központi irodaházában 1200 ember testmelege és az irodai lámpák, gépek sugárzó hője „támogatja" az óriás Y-alakú épület fűtő-hűtő rendszerét. Az irodák maximális mérete 30X16 méter és kettős üvegablakok szigetelik az épületet. Az új hőszabályozó hálózat alapköltsége semmivel sem kisebb a hagyományos légkondicionáló rendszerekénél, de folyamatos üzemben már érezhetően jelentkeznek a gazdasági előnyök. Amíg senki sem tartózkodik az épületben, ugyanannyi hőt kell a szobákba juttatni, mint st hagyományos légkondicionálás esetében. Amikor azonban benépesülnek az irodák, kigyulladnak az asztali lámpák, a szobák levegője melegedni kezd kisugárzó hőjüktől. Ezt a hőt nem hagyják elveszni, hanem a kiszívott levegőt légkondenzációs toronyba vezetik, s a szabadból beáramló friss levegő már ezzel a „hulladékhővel" előmelegítve áramlik a fűtőhálózaton át a szobákba. Nagy melegben külön hűtővízrendszer vezeti el a felesleges hót; a víz a főépület mellett álló hűtőtoronyban hül le. Nagy hidegben viszonl a befúvatott levegő villamos hevítésével tartják állandóan 21 fokon a szobahőmérsékletet Az irodaépület kettős ablakai az egész falfelület 40 százalékát borítják, de a hőszigetelés még így is tökéletes, és mínusz 21 fokos hidegben is biztosítani lehet az irodák kellemes hőmérsékletét. A számítások szerint az épületben keletkező hasznos hő 45 százalékát az iroda! lámpák termelik, 40 százalékát az irodagépek és a hűtőgépek hőcserélő rácsai „lehelik" a környezetbe, 15 százalékát pedig az irodai dolgozói testmelege szolgáltatja. Ebben az épületben nyilván örülnek, ha minél több ügyfél fordul meg az irodákban, mert testmelegük annál olcsóbbá teszi a fűtést. Hasonló fűtő-hűtő rendszerrel épül a Westinghouse Electric vállalat 23 emeletes központi Irodaháza is Pittsburgban, azzal a különbséggel hogy az éghajlati viszonyoknak megfelelően iti mínusz 28 fokos hidegre is számítanak. (dj]