Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-10 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
A zt mondjuk, hirdetjük, programokba foglaljuk, hogy nálunk mindennek a központja az ember. Az ő érdekében történik minden. Cselekedeteink vezérfonala: az ember boldogulása, hogy az ember emberhez méltóan éljen. Ez azonban nem megy magától, kinyilatkoztatással nem jutnánk messzire. A legjobb programtervezet is csak akkor ér valamit, ha megvalósításáért embermilliók állnak csatasorba. Ügy is fogalmazhatnánk: kell, hogy az ember saját sorsának kovácsa legyen. A mi jelenünkre az jellemző, hogy mindenek fölött ott áll az ember. Van ennél nemesebb eszmei elgondolás a világon? A válasz annyira kézenfekvő, hogy talán kimondani is szükségtelen. Ha mégis, a választ egy igenben sűríthetnénk. A jelszót, omelyet zászlónkra tűztünk, milliók vallják magukénak, a kitűzött célok megvalósításáért országnyi nép száll síkra. A mi erőnk, kommunistáké éppen ebben rejlik. Hogy a párt politikáját a dolgozók milliói támogatják, hogy a célkitűzések megvalósítását dolgozóink hovatovább becsületbeli ügyüknek tartják, hogy részt kérnek és vállalnak a nagy országépítő munkából, az manapság már természetes, hiszen ma már szükségtelen hangsúlyozni, hogy urai, gazdái vagyunk a hazának, az országnak, s amit teszünk és jól teszünk, saját javunkat szolgólja. Nincsenek gyémántmezőink, aranybon sem bővelkedünk, de van egyebünk: fejlett iparunk, magas színvonalú mezőgazdaságunk, és ami mindennél fontosabb, dolgos, munkát szerető népünk, olyan, amelynek döntő többsége tudását, dolgos két kezét adja az országépítő munkához. A jól végzett munka, a kezdeményezés, az alkotni-teremteni vágyás értékesebb kincs mindennél a világon. Becsüljük meg ezt, és jő gazda módjára sáfárkodjunk vele. Amikor a munkaversenyről, az ésszerűsítésekről, az újítómozgalomról beszélünk, amikor dicsérjük az elért NE SZEGJÜK KEDVÉT AZ EMBERNEK! eredményeket, tulajdonképpen az alkotőtevéka»ység és végső soron az ember előtt tisztelgünk. A fíWi'oroltakról sokat írnak az újságok. Vajon miért? Mert manapság divat? Másról van itt szó. Arról, hogy a felsoroltak keretet, formát adnak az alkotó kezdeményezés kibontakozásának, elősegítik, meggyorsítják előretörésünket a haladás országútján. A kezdeményezés legmarkánsabb megnyilvánulása talán mégis az a mozgalom, mélyet ésszerűsítő, újítótevékenységnek nevezünk. Amikor az ember mór tovább jut a megszokott, mindennapi termelőtevékenységnél, amikor gondolkozni kezd, amikor értelmét látja annak, hogy annál többet adjon, mint amennyit szoros értelemben véve, a társadalom megkíván tőle. Az ilyen emberek előtt emeljük meg a kalapunkat. Egyengessük az útjukat, tegyünk meg mindent, hogy ne ütközzön nehézségbe a kibontakozó kezdeményezés, érezze a társadalmi megbecsülést. Enélkül ez nem megy. Ezek az emberek jogosan elvárják, hogy megbecsüljük őket. Nem véletlen az, hogy pártunk XIV. kongresszusán is elhangzott a figyelmeztetés: karoljunk fel minden olyan kezdeményezést, ami hasznára válik a társadalomnak, megrövidíti a kitűzött célokhoz vezető utat. Ezt mondjuk, számtalanszor ismételjük, - de vajon mit bizonyít a gyakorlat? Ezt is, azt is. Társadalmunk jellemzője, hogy megbecsüljük, támogatjuk az alkotó kedvet; viszont esetenként konkoly is akad a tiszta búzában, és ennek a konkolynak igazi neve a közömbösség. A közöny hideg zuhany, nem ad erőt, kedvet, hanem további közömbösséget, meghátrálást szül. Egy példát, illetve kettőt szeretnénk most felhozni a komárnói járásból. A járási mezőgazdasági társulás mellett öt esztendővel ezelőtt megalakult egy tizenháromtagú bizottság, azzal a céllal, hogy serkenti az újítási kedvet, elbírálja, realizálásra javasolja az erre érdemes újításokat. Versenyt hirdettek a legjobb újítási javaslatokért, a legjobbakat díjakkal jutalmazták. Az eredmény? Csak egy számpárt említünk: hatvanhétben a megvalósított újítási javaslatokból eredő megtakaríKözös szovjet—csehszlovák űrkutatási program keretében már hosszabb ideje vizsgálják a Föld légkörében végbemenő elektromagnetikus jelenségeket. Az SZTA Geofizikai Intézetének munkatársai csehszlovák műszerekkel és számítógépekkel értékelik a szovjet műbolygók által szolgáltatott adatokat. (Képünkön Alla Dzsodencsukov fizikus és Pintér István mérnök.) (ČSTK felvétele) (Folytatás a 2. oldalon) v
