Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-05 / 287. szám, kedd
Egyiptom biztosítékot kér Az indokínai harctereken egyre komolyabb szerepet tölt be a szabadságharcosok tüzérsége. Mind a Dél-Vietnamban, mind Kambodzsában átütő sikereket érnek el a felszabadító erők tüzérségi ütegei. (ČSTK—VNA) TÜZÉRSÉGI PÁRBAJ SAIGON TÉRSÉGÉBEN Kissinger ismét Párizsban Saigon — A dél-vietnami népi felszabadító erők hétfőn — négy nap alatt már a második alkalommal — heves tüzérségi tüzet zúdítottak a Saigontól mindössze 15 kilométerrel északkeletre lévő Bien Hoa-i légitámaszpontra. Hétfőn hajnalban tíz 122 milliméteres rakétájuk csapódott be az ellenség e fontos bázisába. Múlt pénteken 30 rakétát lőttek e támaszpontra. Sikeres akciót indítottak a dél-vietnami forradalmi erők a Saigontól 130 kilométerrel északnyugatra lévő Can Tho (Phong Dinh tartomány) katonai célpontjai ellen ls. A helységbe több aknájuk csapódott be. A Központi Fennsíkon az elmúlt 24 órában a leghevesebb harcok Kontumtól 10 kilométerrel északnyugatra dúltak. A hétfő reggeli haditudősítások szerint az amerikai légierő az elmúlt 24 órában is folytatta Vietnam mindkét részének bombázását. A nyolc hajtóműves, B—52-es repülőerődök támadásainak fő célpontja — saigoni tájékoztatás szerint — Észak-Vietnamban a Dong Hoi kikötővárostól mintegy 40 kilométerrel délre lévő térség, Dél-Vietnamban pedig a Quang Tri, Kontum és Saigon körüli felszabadított körzet volt. Bangkok — Kittikacsorn, a thaiföldi katonai junta vezetője hétfőn kijelentette: „Az Egyesült Államok a vietnami tűzszüneti megállapodás aláírása után is csapatokat és harci repülögepeket fog tartani Thaiföldön." Különös logikával azt erősítgette, ez azért szükséges, hogy elejét vegyék a vietnami Kommentárunk tűzszünet esetleges megszegésének. Párizs — Henry Kissinger Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki szombaton a floridai Fehér Házban kapta meg az „utolsó eligazítást" Nixontól — hétfőn a francia fővárosban folytatta bizalmas megbeszéléseit Le Duc Thoval, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjával. Ez az eszmecsere az Egyesült Államok és a VDK magas rangú képviselője huszonkettedik bizalmas tárgyalása. A két tanácsadó utoljára november 25-én találkozott. Saigon — Hétfőn hazaérkezett Saigonba Nguyen Phu Duc, Thieu elnök különleges külpolitikai tanácsadója, aki előzőleg Washingtonban több megbeszélést tartott Nixon amerikai elnökkel és Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóval. A saigoni repülőtéren nem nyilatkozott az újságíróknak, hanem egyenesen az elnöki palotába hajtatott, hogy jelentést tegyen Thieunak. Thieu Washingtonban járt személyes megbízottja beszámolójának meghallgatására hétfőn összehívta a rezsim nemzetbiztonsági tanácsának rendkívüli ülését. A DIFK nyilatkozata Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és a párizsi négyes értekezleten részt vevő küldöttségének vezetője a sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában azzal vádolta az indonéz hatóságokat, hogy több alkalommal „célzatos kijelentéseket tettek a vietnami probléma békés rendezéséről". Golda Meir nyilatkozata New York — Mohamed Haszszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter az amerikai ABC televízió kamerái előtt kijelentette: országa elfogadná a közel-keleti (egyiptomi—izraeli! konfliktus részleges — a Szuezi-csatorna megnyitásával együtt járó — megoldását, ha biztosítékot kapna területi integritására vonatkozóan. Más kérdésekről szólva Zajjat elmondotta, hogy Egyiptom az ENSZ-közgyűlés most folyó közel-keleti vitájában nem föltétlenül törekszik szankciók megszavaztatására Izrael ellen. Beéri azzal, ha a Biztonsági Tanács határozatának végre nem hajtásáért járó szankciók előtt Izrael a nemzetek közösségétől „figyelmeztetést" kap. Időközben jeruzsálemi külügyminisztériumi körök olyan értesülést szivárogtattak ki, hogy az Egyesült Államok, a nyugat-európai országok, valamint a dél-amerikai államok egy része nem támogatna katonai és gazdasági szankciókat Izrael ellen, mert ez „több" volna, mint amit a Biztonsági Tanács határozata tartalmaz. El-Zajjat kijelentette még, hogy Egyiptom kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ehhez azonban az kell, hogy Amerika megszűnjék „partner" lenni az egyiptomi területek megszállásában, azaz ne szállítson Izraelnak olyan fegyvereket, amelyek nem az ország védelmét, hanem „hódításaínak megtartását" szolgálják. Zajjat nyilatkozatával egyidőben a tekintélyes Time-Magazin Golda Meir izraeli miniszterelNew York — Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakához kapcsolódó csendes, de messze mutató történelmi jelentőségű esemény: megérkezett a világfórum színhelyére az NDK hattagú megfigyelő missziója, dr. Horst Grunert nagykövet, az NDK állandó ENSZ-megfigyelője vezetésével. A szocialista német állam nemzetközi elismerésének új magasabb szintjét fémjelző küldöttség üdvözlésére a repülőtéren megjelentek a baráti szocialista országok ENSZ-képviselői. Dr. Horst Grunert nagykövet sajtónyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy az NDK megfigyelő küldöttségének jelenléte a világfórumon előmozdítja és meggyorsítja az NDK teljes jogú tagállamként való felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. nőkkel közölt interjút. Meir újrafogalmazta a békével szemben támasztott izraeli feltételeket. Kijelentette, hogy sor kerülhet a békeegyezmény aláírására, ha Izrael arab szomszédai elfogadják „az 1967-es határok helyre nem állíthatóságának elvét". Az átfogó rendezésre vonatkozó feltételt az izraeli miniszterelnök kiegészítette a részleges rendezésre vonatkozó másik feltétellel: az izraeliek „egy kis darabon" vonulnának vissza a Szuezi-csatornától, ugyanide viszont az egyiptomi haderő nem vonulhat be. Meir egy Nagy-Britanniából ŕrkezett delegáció előtt — kijelentette: véleménye szerint az amerikai kormány közel-keleti politikája nem változik, mivel „mind Nixon, mind a kormányzat tudja, hogy a jelenlegi politikája helyes". Ugyanakkor — mondotta Meir — az izraeli arab tárgyalások eshetőségére utalva —, „nem lennénk meglepődve, ha az amerikai kormány megkísérelné tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, hogy velük magukkal oldhassa meg problémáikat". Bejrút — Ugyancsak a közelkeleti béke esélyeiről nyilatkozott Husszein jordániai király. Interjújában, amelyet a bejrúti „Al-Aszbu Al-Arabi" című magazin közölt, kijelentette: koncentrált nemzetközi erőfeszítéseket vár a válság békés megoldására. A megoldás alapja — hangsúlyozta — a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata, amelyet Jordánia, „a testvéri Egyiptommal együtt" továbbra is támogat. A megfigyelői státus a világszervezet gyakorlatában azokra az országokra terjeszthető ki, amelyek valamilyen oknál fogva ugyan nem tagjai az ENSZnek, de már felvételt nyertek valamely szakosított szervezetében. Az NSZK-nak 1952 óta van megfigyelője New Yorkban. Hasonlóképpen megfigyelője van még Svájcnak, a Vatikánnak, Monaconak, Dél-Koreának, DélVietnamnak és Bangla Deshnek. Az ENSZ diplomáciai köreiben feltételezik, hogy az NDK megfigyelői státusa viszonylag rövid életű lesz, mivel a közgyűlés 1973. őszén kezdődő kővetkező ülésszaka minden bizonnyal mindkét német államot felveszi majd az ENSZ teljes jogú tagállamai közé. . Történelmi jelentőségű esemény A múlt héten Olaszországban közigazgatási választásokat tartottak. Az olasz választási rendszerben ugyanis a parlamenti választások időbelileg nem esnek egybe a regionális, közigazgatási választásokkal, ami lehet ugyan hátrány, de van annyi előnye ls, hogy a két választás eredményeit ösz szehasonlítva bizonyos következtetéseket lehet levonni az erőviszonyok alakulását illetően. A májusi parlamenti választásoktól a mostani közigazgatási választásokig fél év telt el, tehát alkalom van az Andreotti-kormány félévi hivatalos működésének mérlegelésére. A választások eredményeiről kiadott hivatalos Jelentés aláhúzta, hogy nem történt eltolódás az erőviszonyokban, a közigazgatási választások alátámasztották a májusi parlamenti választások eredményeit, vagyis „úgy mennek a dolgok, ahogyan erről a nép májusban döntött". A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még az olaszországi burzsoá viszonyok között is mások a parlamenti és mások a helyi, közigazgatási választások. A politikai pártok teljes erőbedobásával rendezett parlamenti választásokon — min1972. ,j e n visszásság ellenére — a XII 5 választópolgárok viszonylag felszabadultabban járulnak az ur3 nák elé, aszerint, hogyan befolyásolják őket az egyes pártok vagy képviselőjelöltek, a regionális, helyi közigazgatási választások során viszont egészen más szempontok érvényesülnek; nem utolsó sorban a helyi kiskirályok önkénye. Nem vitás, hogy a szocialisták nélkül korMérlegen mányzó kisebbségi kereszténydemokrata párt helyi exponensei, a szélsőjobboldali, neofasiszta elemek segítségét, terrorját ls igénybe véve mindent elkövetnek, hogy a kereszténydemokraták embereit erősítsék meg a választások, mert ez nemcsak a helyi korrifeusokat erősíti meg, hanem országos viszonylatban a párt tekintélyét is. Különösen szembetűnő a közigazgatási választások manipulálása délen és Szicíliában, Ha Andreotti olyan választási látszateredményeket akart, amelyek kormánya politikája helyességének bizonyításaként tűnnek fel, akkor talán elérte célját, de ez nagyon is csak a látszat műve. A közigazgatási választások ugyan a májusi választások általános irányzatát erősítették meg, nüanszokban azonban van eltérés, mert a kereszténydemokraták valamit veszítettek, a szocialisták pedig nyertek, s pozitívum az is, hogy megszűnt a neofasiszták előretörése. Ma elégedett is Andreotti a közigazgatási választások eredményeivel, van elég dolog, ami aggaszthatja. Először ls kormánya átmeneti jellegű, színtelen kormánynak mutatkozik, amely eddig még semmilyen önálló külpolitikai kezdeményezéssel vagy akcióval nem hívta fel magára a figyelmet. A múltból örökölt megoldatlan belpolitikai problémákat továbbra is tétlenül szemléli. Erélytelennek mutatkozott a neofasiszta illegális szervezetek garázdálkodásával szemben, sőt úgy látszik, hogy még kacérkodik is velük, a baloldallal szemben alkalmazandó lélektani terror érdekében. Egyelőre még nem tudatosítja, hogy aki a tűzzel játszik, könnyen megégetheti magát, s végül a neofasiszták kiüthetik a nyeregből kereszténydemokrata pártfogóikat. Andreottit még valami figyelmezteti arra, hogy nem lehet önelégült a közigazgatási választások látszateredményeivel. A szocialisták visszautasították a kormánnyal való, felkínált együttműködést, s nem kétséges, hogy a kereszténydemokratáknak van szükségük a szocialistákra, mint fordítva. A szocialista párt most tartott genovai kongresszusa ugyanis a párt sorai rendezésének jegyében ülésezett. Érezhető volt a számbelileg ugyan kisebbségben levő baloldal hatása, amely Nenni elnökké jelöltetésének elutasításában is visszatükröződött. A párt élére főtitkárként De Martino, a szocialista párt centrista politikusa került, aki ha nem is ért egyet a baloldali szocialistákkal, követeléseiket nem meri kereken visszautasítani, hanem kompromisszumos megoldást keres. így történt, hogy a kereszténydemokraták, illetve Andreotti személyes együttműködési ajánlatára a pártkongresszus olyan álláspontra helyezkedett, hogy esetenként lehet szó a két párt együttműködéséről, ám kizárt dolog a szocialisták egyszerű csatlakozása a kormánypárthoz. Az Andreotti-kormányt a közeljövőben megrázkódtatások fogják érni a szociálpolitika terén elmaradt reformok miatt. Időszerű az egyes domináns iparágak munkásai kollektív szerződéseinek megkötése is. E kérdésben a kormány összetűzött a szakszervezetekkel, amelyekkel szemben sokkal ellenségesebben lép fel, mint a régi balközép kormányzat. Ennek a következménye csakis a dolgozó rétegek elégedetlenségének fokozódása, sztrájkok, tüntetések szervezése lehet. A kereszténydemokrata kisebbségi kormánynak nincs kire támaszkodnia, hacsak nem a szélsőjobboldali neofasiszta erőkre, amivel aztán végképp kompromittálná magát és a polgárháború szélére sodorná az országot. L. L. A KGST Végrehajtó Bizottságának küldöttsége, amelyet František Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke vezet, folytatja megbeszéléseit Kubában. BULGÁRIÁBAN tegnap emlékeztek meg az ország első alkotmánya elfogadásának 25. évfordulójáról. Ez az alkotmány rögzítette törvényes formában első ízben, hogy az országban az összes hatalmat a dolgozó nép vette a kezébe. ALLENDE chilei elnök befejezte látogatását Mexikóban, ahonnan New Yorkba, az ENSZ székhelyére utazott. Allende beszédet mond a világszervezet közgyűlésén, majd a Szovjetunióba utazik. Külföldi körútja befejező állomása Kuba lesz. A KNDK kormánya azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a Dél-Koreába irányuló — és egyre fokozódó — fegyverszállítmányaival szándékosan gátolja a két országrész békés egyesülését. AZ ANGLIAI sztrájkmegmozdulások ebben az esztendőben rekord-szintet értek el. A brit munkaügyi minisztérium adatai szerint az év első tíz hónapjában 1 473 000 dolgozó sztrájkolt, mintegy 430 000 munkással több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Felszámolják az IRA-t? Dublin — Eamon de Valera, az Ir Köztársaság elnöke aláírta azt a törvényt, amelynek célja a betiltott ír köztársasági hadsereg felszámolása. A rendőrség előreláthatólag a héten kezdi meg akcióit az IRA ellen, amikor a törvény megjelenik a hivatalos közlönyben, és ezzel jogerőre emelkedik. Calley-iigy Washington — Hétfőn a washingtoni katonai fellebbviteli bíróság elé állt William Calley hadnagy, az 1968-as My Lai-i vérengzés egyetlen elítélt tettese. Calley ügyvédjei azt akarják elérni, hogy a hadnagyot bocsássák szabadon, mert állítása szerint annak idején bűnbakként ítélték el olyan bűnökért, amelyeket feljebbvalói követtek el. Calley parancsnokai, mint ismeretes, büntetlenül úszták meg a tömeggyilkosságot. Svájci „igen" Bern — A svájciak döntő többsége jóváhagyta a Közös Piaccal kötendő szabadkereskedelmi szerződés gondolatát a háromnapos népszavazáson. A hivatalos végeredmény szerint 1 345 057 választópolgár a szerződés megkötése mellett, míg 509 350 szavazásra jogosult ellene szavazott. A népszavazáson svájci mércével mérve viszonylag magas volt a részvételi arány; a szavazásra jogosultak 51,2 százaléka jelent meg az urnáknál. A berni szövetségi kormány szóvivője elégedetten nyilatkozott a népszavazás eredményéről. Marcos „engedékeny" Manila — Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek köztársasági elnöke hozzájárult, hogy egyes „biztonságosabb" körzetekben megszüntessék az éjféltől hajnali 4 óráig tartó kijárási tilalmat — jelentette be a manílai televízió. Az elnök azért tette az engedményt, hogy a lakosság „szabadon és háborítatlanul" vitathassa meg az új alkotmánytervezetet, amelynek elfogadásáról január 15-én szavaznak majd az ország választó polgárai. Ferdinand Marcos szeptember 22-én hirdette ki a rendkívüli állapotot és rendelt el kijárási tilalmat annak nyomán, hogy előző nap sikertelen merényletet követtek el Juan Poncé Enrile hadügyminiszter ellen.