Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-05 / 287. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. december 5. KEDD BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 287. szám Ara 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Bohuslav Chňoupek külügyminiszter Romániába utazott (ČSTK) — Gheorghe Maco­vescunak, a Román Szocialis­ta Köztársaság külügyminiszte­rének meghívására Bohuslao Chňoupek, a CSSZSZK külügy­minisztere tegnap délután hat­napos hivatalos baráti látoga­tásra Bukarestbe utazott. A minisztertől a ruzinéi repü­lőtéren František Krajčír, a CSSZSZK külügyminiszterének első helyettese és a miniszté­rium további vezető dolgozői búcsúztak. A búcsúzásnál jelen volt Teo­dor Has, a Román Szocialista Köztársaság csehszlovákiai nagykövete és a nagykövetség tagjai. Teodor Has nagykövet Chňou­pek miniszterrel együtt Buka­restbe utazott. A küldöttséget az Otopeni re­pülőtéren George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és a minisz­térium más dolgozői fogadták, jelen volt Miroslav Sulek, há­zánk romániai nagykövete. Baráti eszmecsere ALOIS INDRA ÉS DALIBOR HANES VARSÖBA ÉRKEZETT A Csehszlovák Dunahajózási Társaság komáromi kikötőjének dol­gozói november végéig 103 százalékra teljesítették az árukirakás és berakás évi tervét. A jelvételünk a komáromi kikötőben készült. (Foto: Z. Repová — ČSTK) (CSTK/ — Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Szövetsé­gi Gyűlés elnöke és dr. Dali' bor Hanes, a Nemzetek Kama­rájának elnöke tegnap Stant­slaw Gucwanak, a lengyel szejm elnökének meghívására rövid látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazott. A re­pülőtéren Ján Marko, a Szövet­ségi Gyűlés első alelnöke, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, Václav Dávid, a Népi Kamara elnöke, dr. Bohuslav Kučera és Antonín Pospíšíl, valamint a Szövetségi Gyűlés, a két kama­ra további képviselői. Jindfich Záhradník a szövetségi kormány alelnöke, František Krajčír, a külügyminiszter első helyettese búcsúztatták Alois Indra és Da­libor Hanes elvtársat. ' Jelen voltak Lucjan Motyka, a Lengyel Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete, valamint a nagykövetség dolgozói is. A varsói repülőtéren Stanl­slaw Gucwa, a lengyel szejrn elnöke üdvözölte a vendégeket. Még a tegnapi nap folyamán fogadta Alois Indrát és Dalibor Hanest a lengyel szejm elnöke. A fogadáson jelen volt Andrzej Werblan, a lengyel szejm alel­nöke, valamint Jan Mušal, Cseh­szlovákia varsói nagykövete is. A Szövetségi Gyűlésnek, va­lamint a Nemzetek Kamarájá­nak elnöke tegnap tárgyaláso­kat folytatott a lengyel szejm több bizottságának elnökeivel, akik részletesen tájékoztatták a csehszlovák vendégeket a szejm munkastílusáról. Alois Indra a tanácskozások során hangsúlyozta, hogy a ha­gyományos csehszlovák—len­gyel barátság az utóbbi két esz­tendőben tovább szilárdult. Rá­mutatott, hogy a Szövetségi Gyűlés nagy súlyt helyez a szo­cialista országok törvényhozó szerveivel fenntartott barátság elmélyítésére. Stanislaw Gucwa, a lengyel szejm elnöke tájékoztatta a csehszlovák vendégeket arról, hogy a lengyel törvényhozás pillanatnyilag a nemzetgazda­ság dinamikus fejlődése érde­kében hoz intézkedéseket. Országos szeminárium A FEBRUÁRI GYŐZELEM 25. ÉVFORDULÓJÁRÓL (ČSTK) — Tegnap Prágában mi győzelmének 25 éve" témá­kétnapos országos szeminárium kezdődött, amely a Győzelmes Február 25. évfordulójával fog­lalkozik. Az értekezleteta CSKP propaganda- és agitációs osz­tálya hívta össze. A szemináriumon részt vesz Josej Kempný, a CSKP KB El­nökségének tagja, a központi bizottság titkára, Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitá­ciós osztályának vezetője és az osztály más dolgozói. Jelen van dr. Tomáš Trávníček a Cseh­szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának alelnöke. A CSKP közel 300 lektora és propagandistája a délelőtti ülésszakban meghallgatta a fő beszámolót, amely „A CSKP vezette munkásosztály történel­val foglalkozott, s amelyet Jo­sef Kempný elvtárs terjesztett elő. Kempný elvtárs foglalkozott a nemzeti és demokratikus for­radalom fejlődésével Csehszlo­vákiában az 1948-as évig, és rámutatott, hogy ennek vezető része kezdettől, fogva a CSKP vezette munkásosztály volt. Ismertette a jobboldali és a burzsoá köröknek azt a törek­vését, amely a kapitalizmus visszaállítását célozta. Hangsú­lyozta a CSKP rendkívül meg­fontolt és taktikai magatartását, amely 1948 februárjában lehe­tővé tette a válság nyugodt és alkotmányos megoldását, vala­(Folytatás a 2. oldalon) SZÜNTELENÜL EMELJÜK AZ SZNT MUNKÁJÁNAK SZÍNVONALAT ONDREJ KLOKOČ elvtársnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata a képviselőválasztások első évfordulój'a alkalmából A KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK ELSŐ ÉVFORDULÓJA ALKAL­MÁBÓL ONDREJ KLOKOČ, AZ SZNT ELNÖKE NYILATKOZA­TOT ADOTT A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODÁNAK. 1. Elnök elvtárs, hogyan ér­tékelné röviden az SZNT mun­káját, valamint az SZNT képvi­selőinek a választókörzetekben kifejtett aktivitását a választá­si időszak első évében? A Szlovák Nemzeti Tanács múlt évi megválasztása óta ér­vényesíti azt a küldetését, hogy a szocialista államhatalom szer­ve, s igyekszik következetesen megoldani és biztosítani azokat a célokat és feladatokat, ame­lyeket egész társadalmunk szá­mára a kommunista párt mint szocialista társadalmunk vezető politikai ereje tűzött ki. Az újonnan megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács csatla­kozott Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikai program­jához. Alkotmányos jogkörének és felelősségének keretében te­vékenységében az vezérli, hogy a Szlovák Szocialista Köztár­saság állami és gazdasági szer­veinek egész rendszerében kö­vetkezetesen megvalósítsák a CSKP XIV. kongresszusa és az M ár elődeink Is sok életbölcsességet összesürítettek egy-egy jól sikerült közmondásban, aforizmában. Sok Igazságot és rendszerint találó társadal­mi önbírálatot ís tartalmaznak ezek a mondások, mint például az, hogy közelebb az ing, mint a kabát. Valóban sokan vannak, akik inkább csak az ingükkel, személyi érdekeikkel tö­rődnek, s a kabáttal, a társadalom gond­jaival nemigen foglalkoznak. Az azonban bosszantó, hogy ennek ellenére sok eset­ben mégis nekik jut „melegebb kabát". Pedig aki e mondás értelmében cselekszik és inkább csak az ingével törődik, annak dideregnie kellene a fagyos decemberi télben, mert a szocialista társadalomnak nem az a célja, hogy a javakból elsősor­ban az ügyeskedőknek jusson, hanem az, hogy az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján mindenki érdeme sze­rint részesülhessen belőlük. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy e tekintetben nincs minden a legnagyobb rendjén, nem alakult még ki az emberek megfelelő szocialista viszonya a közösség érdekeihez. Ezekre a fogyatékosságokra Husák elvtárs is rámutatott az elmúlt hé­ten, az Ostí nad Orlicí-i járásban tett lá­togatása alkalmából. Ha a szocialista eszmékhez méltatlan társadalmi jelenségek okait közelebbről megvizsgáljuk, egyértelműen arra a követ­keztetésre jutunk, hogy még mindig a múlt öröksége, a kispolgári önzés hétfe­jű sárkánya kisért, telhetetlen étvággyal élősködik a szocialista társadalom testén. Mert az egyéni érdekek mindenekfelett­sége nemcsak azzal rövidíti meg a társa­dalmat, amivel embertársainkat, a közös­séget jogtalanul megfosztjuk, hanem főleg azzal, amit nem teszünk meg, amivel nem járulunk hozzá a közös érdekekhez, az­zal, hogy nem vesszük észre és nem hasz­náljuk ki a mindennapi életben kínál­kozó lehetőségeket. Nos, ha valaki megkérdezné, hogy mi­lyen kihasználatlan lehetőségekről van itt szó, erre is könnyen megtaláljuk a vá­Ing és kabát lasat. Kezdjük például a társadalmi ja­vak termelésénél. A „termelj többet, ne­ked is több jut" jelszó igazához nem fér­het semmi kétség, s az ls természetes, hogy az elosztásra kerülő társadalmi ja­vak mennyisége és minősége az elvégzett munka mennyiségétől és hatékonyságától függ. A munka mennyiségét könnyen fel­mérhetjük, hiszen mindenki saját munka­helyén tapasztalhatja, érezheti, hogy a rendelkezésre álló munkaidőt hogyan használta ki. A hatékonyság kérdése egy kissé bonyo­lultabb, azt már nehezebben értékelhet­jük, hogy munkánkkal milyen mértékben szolgáltuk a társadalom tényleges érde­keit. Mert hiábavaló munkát végzünk, ha annak eredményét, termékeinket a tár­sadalom nem igényli, vagy ha akár a leg­nagyobb igyekezettel Is olyan termékeket gyártunk, amelyeket egy szomszédos szo­cialista államban jobb minőségben, na­gyobb szériában, tehát olcsóbban és a mi igényeinket is kielégítő mennyiségben termelnek. Ebből is láthatjuk, milyen szé­les területen érvényesülhet a „közelebb az ing" politikája, az egyéni és sok eset­ben a vállalati, sőt a nemzeti és az or­szágos érdekek társadalmi szempontból célszerűtlen, káros előnybehelyezése. Mennyi kárt okozhat, mennyire fékezheti társadalmi előrehaladásunkat. Nehéz lenne számokban kifejezni, milyen nagy adót fizetünk azért, hogy társadal­mi tudatunk elmarad termelőerőink fej­lettségétől. Ezért napjaink egyik legsür­getőbb feladata, hogy minél gyorsabban szabaduljunk az elmúlt társadalmi rend rossz emlékű koloncaitól, amelyek nem­csak az elosztásban, hanem a javak ter­melésében is a fejlődés kerékkötői. A szocialista társadalmi rendszerünknek megfelelő társadalmi tudat kialakítása a következetes, kompromisszumok nélküli gazdasági ellenőrzés és a céltudatos ide­ológiai munka közös feladata. Csak így teremthetünk teljes összhangot az orszá­gos és a nemzetközi szintű társadalmi termelésben és az elosztásban. E tekintet­ben sokat tanulhatunk a szovjet emberek­től. Ha ők országépítésük ötven éve alatt nem az egész társadalom érdekeit tartot­ták volna elsősorban szemük előtt, hanem csak egyéni érdekeiket, aligha érhették volna el azt a nagyszerű eredményt, amit ma az egész világ csodálhat. Az ingről és a kabátról szóló közmon­dás legyen hát nálunk is a múlté, he­lyezzük azt Is a tudatmúzeumba, hogy tud­junk róla, emlékezzünk rá, de ne éljünk vele, ne használjuk, mert már nem Il­lik hozzánk, ódivatú. MAKRAI MIKLÓS SZLKP kongresszusa döntéseit. A Szlovák Nemzeti Tanács köz­vetlenül megválasztása után két olyan jelentős okmányt foga­dott el, amelyek tevékenységé­nek meghatározói: az SZNT tör­vénye a Szlovák Szocialista Köztársaság 1971—1975-ös (ötö­dik ötéves terv) népgazdaság­fejlesztési állami 4erve és az SZSZK kormányának program­nyilatkozata. A Szlovák Szocia­lista Köztársaság feltételei kö­zött mindkét dokumentum konkretizálja a CSKP-nak az ötödik ötéves tervidőszakban teljesítendő politikai céljait. Az SZNT és szervei, valamint egyes képviselői az elmúlt év­ben kifejtett tevékenységükkel hozzájárultak a szocialista tár­sadalom céljainak eléréséhez. Az új választási időszak első évében az SZNT mindenekelőtt az SZSZK további gazdasági fejlődésének biztosítására for­dított gondot. Az SZNT szervei figyelemmel kísérték és ellen­őrizték, hogyan teljesítik az ötödik ötéves terv feladatait, valamint társadalmunk általá­nos fejlődésének feladatait ls. Fokozott gondot fordított az SZNT a szocialista törvényes­ség és a szocialista jogrend társadalmi funkciójának meg­szilárdítására. Ennek következ­tében az év folyamán elmélyült a törvényalkotó folyamat az SZNT szerveiben, és kifejezőb­bé váltak a szocialista jogrend alkotásának és hatásának mi­nőségi jellemzői. Következete­sebben érvényesítik a törvé­nyek megalkotásának folyama­tában, hogy a törvény elfoga­dását rendszerint a törvény irányelveinek megvitatása előzi meg, amelynél az SZNT képvi­selői és szervei a legelőnyö­sebb módon és a leghatéko­nyabban érvényesíthetik észre­vételeiket és élettapasztalatai­kat, valamint választóik és a helyi, az állami és a társadal­mi szervezetek indítványait és javaslatait is. Az SZNT képvise­lői és szervei, különösen az al­(Folytatás u S. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom