Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó
VARGA BÉLA, a CSEMADOK KB vezető titkára: EGYÜTT AZ ORSZÁG SZERVEIVEL ES SZERVEZETEIVEL A CSEMADOK MUNKAJA ÉS TERVE I lyenkor, az év végén, újév-várás idején, akaratlanul is kínálkozik az értékelés, a felmérés feladata, ugyanakkor a tervezgetés szükségessége is. fcbben az évben is értünk el sikereket, tovább fejlesztettük nemzetiségi kultúránkat, népművelő munkánkkal segítettük realizálni pártunk XIV. kongresszusának határozatait. Munkánk elemzése alapján, okulva a hiányosságokból, a CSKP KB-nak és az SZLKP-KB-nak az ideológiai munkára vonatkozó határozatai alapján szabtuk meg feladatainkat az elkövetkező évekre. Tagságunk, és a csehszlovákiai magyar dolgozók ideológiai, szakmai, kulturális nevelését mindig hazánk szeretete, az állampolgári nevelés és a proletár nemzetköziség szellemében végeztük és kívánjuk végezni a jövőben ls. Azt szeretnénk, hogy e feladat ne legyen formális, ne közhelyként ismételgessük, hanem nyilvánuljon meg kölcsönös kapcsolatainkban, az emberek egymáshoz való viszonyában, az elvtársi kapcsolatok kialakításában, a segítő készségben és munkánk tartalmában. A tagságunk számára megtartott előadások egész sorával támogatni kívánjuk pártunk határozatainak Ismertetését és teljesítését, bővíteni fogjuk tagságunk politikai, társadalmi és szakmai ismereteit, erősítve ezáltal ideológiai szilárdságukat. Minden lehetőségünkkel, különböző iskolázások szervezésével, támogatni akarjuk tagságunk és a Csehszlovákiában élő magyarok iskolánkívüli művelésének minden formáját. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy amit tegnap tudott, az a holnap számára már nagyon kevés. Tudatosítani akarjuk tagságunknál, hogy az elért, tisztes színvonalú anyagi bázis nem pótolhatja a szellemi hiányokat! A holnap feltételeit nem tudjuk biztosítani mai tudásunkkal, és nem lesz elegendő a holnap anyagi bázisának megteremtéséhez sem. Támogatni kívánjuk egy sokkal magasabb szintű tanulási vágy, tanulási igény kialakítását, különösen a fiatalságnál. Tudjuk, hogy ez nem a CSEMADOK feladata elsősorban, azért hangsúlyozom, hogy támogatni, elősegíteni kívánjuk. Társadalmunk számára nem közömbös, hogy milyen hozzáértéssel termelünk a gyárakban, földjeinken és szellemi életünk minden területén. Termelésünk racionalizálását, munkatermelékenységünk ésszerűsítését, csak magasan művelt, okos, ideológiailag fejlett emberek tudják elvégezni. Az irodalmi nevelés területén sokkal több Irodalmi színpadot szeretnénk életre kelteni, s emelni akarjuk a meglevők színvonalát, főleg a tartalom szempontjából. Merítsék témáikat a haladó irodalomból, és biztosítsanak keretműsort minden lehető alkalomra. Ezen a területen vannak már jó együtteseink. Tavaly az izsai, ebben az évben a búcsi irodalmi színpad képviselte szervezetünket a balassagyarmati irodalmi színpadi fesztiválon, szép sikerrel. Az eddigi eredmények alapján ez a mozgalom a komáromi járásban a legjobb. A jövőben igyekszünk központilag is több anyagot biztosítani irodalmi színpadjaink számára. Az irodalmi évfordulókat, emléknapokat a jövőben központi irányítással, ellenőrzéssel szándékszunk szervezni. Az évenként ismétlődő emléknapoknál a színvonal további emelésére, a műsorok mondanivalójának a tökéletesítésére törekszünk. Azokról az írókról és költőkről tartunk megemlékezéseket, akik müvéből okulni, tanulni lehet és kell, s akiknek munkássága valóban haladó és a mához is szól. A könyvtári munkában, a könyvterjesztésben is aktívabban szeretnénk a jövőben segíteni. Nem közömbös számunkra az sem, hogy tagjaink mennyit és mit olvasnak. A jó könyv propagálásával, terjesztésével szeretnénk segíte ni, elérni a gyakorlatban, hogy sok házban a könyv ne csak dísze legyen a szép új otthonnak, hanem nevelje, oktassa, gyönyörködtesse tagjainkat. Ennek érdekében számos író-olvasó találkozót, árusítással egybekötött könyvkiállítást szervezünk csaknem minden helyi szervezetünknél. Ezen a téren az eddigi eredmények alapján a dunaszerdahelyi járás vezet. A könyvtárosok neveléséről sem feledkeztünk meg. Szeretnénk, ha az irodalom-népszerűsítő bizottságok a jövőben sokkal aktívabban dolgoznának. Az ügy érdekében különböző irodalmi vetélkedőket szervezünk. Az elkövetkező időszakban nagyobb gondot fordítunk a honismereti körök iriünkájára. Ezektől aktívabb ideológiai munkát várunk. Feltárni a városok és falvak történelmi, gazdasági és kulturális értékeit, haladó munkásmozgalmi hagyományát, megmutatni ezzel párhuzamosan a jelent, megtisztelő kötelesség. Az emberek széles tömegei ezen keresztül is lemérhetik rendszerünk vívmányait, ügyünk igazát. Erről győzött meg legutóbb a Köbölkúton megrendezett honismereti kiállítás ls. Az Ilyen rendezvények tudatformáló hatásukért megérdemlik, hogy többet foglalkozzunk velük, és ahol lehet, teremtsük meg az összegyűjtött anyagok álandó jellegű kiállítását. A népművészeti, tömegmozgalmi munka minden szakaszán minőségi és mennyiségi fejlődést szeretnénk elérni. Ezen a téren főleg a műkedvelő színjátszók, az esztrádegyüttesek, az ének- és zenekarok, valamint a népi táncegyüttesek és a néprajzi gyűjtők munkáját Igyekszünk egyre jobbá, egyre tökéletesebbé tenni. Az öntevékeny színjátszók száma az utóbbi években megnőtt, de ez korántsem elégít ki bennünket, mert nincs arányban a lehetőséggel, és a mennyiségi gazdagodást nem követi a minőségi változás. Ismerjük a gyakran hangoztatott problémákat, és a nehézségek magyarázatát. Semmi a világon nem tudja pótolni a szereplő és a közönség közvetlen kapcsolatát, a sikerélményt, a nemes munka végzése felett érzett örömet. Az idősebb színjátszó gárdának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fiatalságot nagyobb mértékben bekapcsolja a színjátszó mozgalomba. Véleményem szerint ennek alapjait nem eléggé hatásosan teremti meg a középiskolák irodalmi tevékenysége, a középiskolákon hiányzik a jő önképzőkörök aktív munkája. Ezen a téren is szeretnénk közreműködni, hogy a jelenlegi helyzeten javítsunk. Karöltve a színdarabkiadóval azon leszünk, hogy az elkötelezett műsorpolltikának megfelelő színdarabok jelenjenek meg. A jövőben szeretnénk a műsorokból kirekeszteni az üres, semmitmondó műveket. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztályává! iskoláztatásokat rendezünk a csoportok veze tői részére. Aktivizáljuk a járási dramaturgiai tanácsokat, hogy a művelődési otthonok gondoskodjanak jobban a műfaj képviselőiről. A vezetőknek lehetővé tesszük, hogy részt vegyenek az országos színjátszó seregszemléken, és ezzel is gyarapítsák ismereteiket. Évente megrendezzük a járási fesztiválokat, hogy szereplési és versenyzési lehetőséget biztosítsunk minél több együttesnek. Folytatjuk a szovjet színművek előadására kiírt vándorserleg-versenyt, s a jövőben sokkal nagyobb gondot szeretnénk fordítani a bábjátszó mozgalomra, hogy a kassai Glóbusz együtteshez hasonló csoportokat keltsünk életre. Az utóbbi években igen ígéretesen fejlődtek a felnőtt énekkarok. Színvonaluk is megfelelő. Jelenleg mintegy 40 felnőtt énekkar működ ik rendszeresen. Hogy továbbiak létrejöttét és fejlődését biztosíthassuk, hatékonyan akarunk foglalkozni a karmester-képzéssel, a Népművelési Intézettel karöltve. Itt ismét segítséget kérünk a zeneszakos pedagógusoktól. A dalkultúra ápolása: hagyomány-ápolás. Az iskolák neveljenek a dal szeretetére, az éneklés örömére is. Legyen a jövőben minden iskolában jól működő énekkar. A példakép, és az útmutató az immár 10 éves Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara! Szép eredményt értünk el a népi táncmozgalom terén. Ojra vannak élegyütteseink. Élükön a CSEMADOK KB mellett működő Szőttes áll. A tagok lelkesedése, a népi tánc szeretete, ápolásának vágyai viszi őket előre, és bár szerény körülmények között, mégis fejlődnek, izmosodnak. Vezetőik iskolázásáról a jövőben is hatékonyan kívánunk gondoskodni, -de itt is meg kell mondani, hogy a jövőben nagyobb segítséget várunk a járási művelődési otthonok módszertani szakembereitől. Elképzelésünk, hogy alakuljon egy hivatásos együttes, amely módszertani segítséget nyújtana az öntevékeny együtteseknek. A honismereti körök munkájával párhuzamosan támogatjuk a néprajzi gyűjtést, hogy maradjon meg minél több népdal, néprajzi tárgy, és mindaz, ami tükrözi, mutatja elődeink életét, munkáját, örömét, bánatát. Ezen a területen is oktatni, iskolázni fogjuk az önkéntes gyűjtőket és a szakbizottságok vezetőit. Számukra különféle vetélkedőket is rendezünk. Hogy a vázolt feladatokat teljesíthessük, megjavítjuk a szervezeti életet, és állandó feladatunknak tekintjük tagságunk sorainak bővítését, valamint a CSEMADOK lapjának, a Hét színvonalának az emelését. Azt akarjuk, hogy a Hét az olvasók kedvelt és népszerű hetilapjává váljék. Munkánk sokrétű. Sok feladatot tűztünk magánk elé, mindnyájunk elé. Feladataink realizálásával pártunk határozatait teljesítjük, váltjuk valóra. Együttműködünk a Matica slovenská tagságával, hogy eltávolítsuk az emberek gondolkodásából a még itt-ott megnyilvánuló nacionalista nézetet. Kulturális ténykedésünk része a szocialista társadalom kulturális célkitűzéseinek. Biztosak vagyunk benne, hogy együttműködve az ország szerveivel és szervezeteível a CSEMADOK a jövőben az eddiginél is nagyobb sikereket ér majd el. A Jókai-napok bemutatóit minden alkalommal élénk vila kuueii. Prandl Sándor jelvétele az idei bemutatókat kővető vitán készült. Az UJ EV KÜSZÖBÉN Két kérdés TÓTH SÁNDOR elvtárshoz, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetőjéhez • Hogyan értékeli ön, osztályvezető elvtárs, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának ez évi munkáját, milyen tevékenységet lejtettek ki a politikai és kulturális eseményekben gazdagnak mondható 1972-es esztendőben? — Mint tudjuk, a CSKP XIV. kongresszusa fontos határozatokat hozott politikai, gazdasági és kulturális életünk továbbfejlesztésére. Tevékenységünkben ezekből indultunk ki. A kultúrára vonatkozó határozatok teljesítése céljából az első negyedévben országos szemináriumot rendeztünk, melyen Lőrincz Gyula, az Oj Szó főszerkesztője, és Krocsányi Dezső, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere tartott előadást a megjälenteknek. Beszámolóikban részletezték azokat a feladatokat, melyek a XIV. pártkongresszus és az V. ötéves terv irányelvéből hárulnák a népművelőkre. Útmutatásaik termékeny talajra találtak: előadások százai, szervezett beszélgetéssek, kérdés-felelet estek bizonyítják, hogy a népművelők nagy figyelmet szenteltek a dolgozók nevelésének. A népművelési tevékenység eszmeiségének elmélyítésére az említett szemináriumon kívül az NOSZF 55. és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója ís hatással volt. Az 1968—69-es válságos évek után e kettős jubileumi év jő alkalmat nyújtott arra, hogy bizonyítsuk: a proletár internacionalizmus elvén alapuló csehszlovák—szovjet barátság újból szilárd és megbonthatatlan. Intézetünk idejében foglalkozott e két történelmi eseménnyel. A népművelési szemináriumokon hangsúlyoztuk, hogy döntő változást hoztak nemcsak a Szovjetunió területén élő nemzetek és nemzetiségek, hanem más népek, köztünk hazánk népének életében is. Ezenkívül módszertani műsorfüzetet adtunk ki, mely a Szovjetunió népéről, történelméről, gazdag kultúrájáról, műszaki és gazdasági életéről tartalmazott ismereteket. A népművészet fejlesztése terén jelentős eredményeket értünk el. Ének-, tánc- és színjátszó csoportjaink felléptek a különböző járási, területi és országos versenyeken vagy rendezvényeken, s ezzel hozzájárultak dolgozóink kulturális kielégítéséhez, valamint szabad idejük hasznos eltöltéséhez. Az országos kulturális rendezvények közül külön meg kell említenem az általunk szervezett és a CSEMADOK KB-val közösen megrendezett Jókai-napokat és a Kodály-napokat. Az előbbin az idén 50 szavaló s összesen 12 színjátszó csoport és irodalmi színpad, az utóbbin 15 énekkar, illetve 1000 énekes teremtett igazi fesztivál! hangulatot. Örömmel állapítottuk meg azt is, hogy az énekkarok, a tánc- és színjátszó csoportok vezetőinek rendezett tanfolyamon a részvevők száma a tavalyi évhez viszonyítva emelkedett. • Az elért eredmények bizonyára ösztönzőleg hatnak majd a további munkára, ezért arról szeretnénk érdeklődni, hogy milyen terveik vannak a kultúrpolitikai tevékenység terén a következő évre? — Az új évben ünnepeljük a Győzelmes Február 25. évfordulóját. Már az idén kiadtunk egy műsorfüzetet, mely a népművelési dolgozóknak és a pedagógusoknak nyújt majd segítséget az évfordulók ünnepségeinek megrendezéséhez, de a jövő évi munkatervüket ls ennek figyelembevételével dolgoztuk ki. Január első felében szemináriumot rendeztünk a csehszlovákiai magyar népművelőknek és pedagógusoknak, azzal a céllal, hogy mélyebben és tárgyilagosabban értékeljék a párt vezette munkásosztály 1948 évi februári győzelmét. Ezenkívül a materialista világnézet kialakításáról, a politikai nevelőmunkáról, a honvédelmi nevelésről stb. rendezünk majd szemináriumokat. Intézetünk 1973-ban a X. Jókai-napokat rendezi meg. A jubileumi fesztivál a Győzelmes Február 25. évfordulója, valamint Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150. évfordulója jegyében zajlik majd le. A magyar Irodalom e két kiemelkedő képviselője születési évfordulójának méltó megünneplése céljából kiadtunk egy előadásokat tartalmazó műsorfüzetet, valamint a CSF.MADOK KB-val és más szervekkel közösen országos versenyt indítottunk, melynek döntőjét a komárnói komáromi) Jókai-napokra terveztük. Énekkari és tánckultúránk gazdagítása céljából pályázatot hirdettünk magyar nyelvű gyermekkari művek és tánckoreográfiák szerzésére. A díjnyertes műveket könyv alakban is kiadjuk. A jövő évi munkánkban elsősorban az ideológiai nevelésre helyezzük a fő hangsúlyt. Igyekszünk valamennyi népművészeti csoportunkat aktivizálni ós folytatjuk a tánckoreográfusok, valamint a színjátszó csoportok és az énekkarok vezető, nek iskolázását. Reméljük, hogy az elkövetkezendő esztendőben ls lelkesen és odaadóan dolgoznak majd valamennyien. TŐZSÉR LAJOS