Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

•• V '-í - * A 75 éves Tatra autógyár a Nemzetközi Beruházási Bank hozzájárulásával Módik tovább W"' * - y:A.. 4 . - " • » ' H-' A TATRA 148 S—1-ES, A VÄLLALAT LEGÚJABB TlPUSO TEHERGÉPKOCSIJA A KGST Illetékes szervei már a hatvanas évek közepén felajánlották, hogy a koprivnicei Tatra-üzem legyen a 7 tonnán felüli nehéz terepjáró te­herautók kizárólagos gyártója. Ebben az időben már folyamatban voltak a T 137-es és a T 138-as 7 és 12 tonnás teherautók gyártási előkészületei. Az akkori belpolitikai helyzet azonban amikor az egyes kerületekben való foglalkoztatottság kiegyenlítése volt programon, nem kedvezett a gondo­lat megvalósításának, s a T 137-es 7 tonnás tehergépkocsi nem került be a gyártási folyamatba. A szocia­lista integráció nyújtotta nagy lehe­tőséget akkor nem használtuk ki. A hatvanas években a KGST-szer­vek komoly tárgyalásokat folytattak a szállítási problémákkal és a szál­lítóeszközöket gyártó vállalatok ter­melési szakosításával kapcsolatban. A jóváhagyott jegyzőkönyvek a teher­gépkocsik egyes típuskategóriáit ls tartalmazták. A Tatra gépkocsik mű­szaki-gazdasági tulajdonságaik szem­pontjából alapjában véve megfeleltek a hatodik kategória követelményei­nek. Ettől kezdve az üzem vezetősé­ge fokozottabb figyelemmel kísérte a KGST szervezeteinek további tárgya­lásait. A felvevő piac és az értékesítési lehetőségek felmérése alapján a vál­lalat vezetősége arra a következtetés­re jutott, hogy a termelés jelenlegi terjedelme nem fedezi a feltételezett keresletet. A növekvő kivitel következ­tében a gyár a hazai szükségletet sem tudta fedezni sem a komplett teherautók, sem a speciális tehergép­kocsikhoz gyártott alvázak szempont­jából. A hatodik kategóriába tartozó teher­gépkocsik gyártásának kérdése az el­múlt években többször is felmerült a KGST-tagállamok közös konzultá­cióinak során. A tárgyalások folya­mán elismerték, hogy a termelési ka­pacitások továbbfejlesztése nélkül nem lehet kielégíteni a KGST-tagál­lamok szükségletelt ezekből a teher­gépkocsikból. A KGST gépipari állan­dó bizottsága ezért azt ajánlotta, hogy a VI. kategóriába tartozó gép­kocsik gyártási problémájának meg­oldását Csehszlovákia koordinálja, s hogy a termelési kapacitások fejlesz­tése váljék a KGST-tagállamok közös ügyévé. A kérdés felmerült Csehszlovákia és a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségeinek 1969-es októberi moszk­vai tárgyalásain is. Csehszlovákia megbízatása után a KGST csehszlo­vák küldöttség még 1969 végén konk­rét javaslatot terjesztett elő az együttműködésre. További jelentős tárgyalásra 1971­ben került sor, amikor a KGST gép­Ipari állandó bizottsága úgy döntött, hogy a 12 tonnás és az ennél na­gyobb terepjáró, léghűtéses motorok­kal ellátott speciális teherautók kü­lön csoportot fognak képezni, gyár­tásukról és szállításukról pedig Cseh­szlovákia fog gondoskodni az Össze6 KGST-tagállam számára. További fontos lépés volt az autó­ipar sokoldalú szakosításáról és az együttműködésről szóló egyezmény aláírása, amelyet a KGST-tagállamok képviselői 1971 októberében írtak alá Moszkvában és 1971. november 22-én lépett érvénybe. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy ez az egyezmény az üveg- és a kerámia­ipari szakosítás gyártására vonatkozó egyezménnyel együtt az első Ilyen, a KGST szerve által jóváhagyott egyez­mények. A megtisztelő megbízatás azonban a vállalat és az egész csehszlovák népgazdaság számára egyúttal nagy felelősséget is jelent. A jelenlegi helyzet és a termelési kapacitás to­vábbi fejlesztési feladatainak felmé­rése alapján megmutatkozott, hogy az építési feladatok terjedelme és a technikai berendezések behozatali szükséglete meghaladja a csehszlo­vák népgazdaság lehetőségeit. Mivel a Tatra teherautók szakosí­tott gyártásának jóváhagyásával csaknem egyidőben került sor a Nem­zetközi - Beruházási Bank megalapítá­sára is, amely 1971. január elsejével kezdte meg tevékenységét, a Tatra autógyár 1971-ben rövid idő alatt el­készítette és a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bankhoz terjesztette hitel­igényét 77,5 millió rubel értékű hosz­szú lejáratú hitelre. Az egész hitel jelentős része, 25,3 millió beváltható rubel értékben, szabadon beváltható valuta a különleges gépi berendezé­sek kapitalista államokból történő beszerzése céljából. A Nemzetközi Beruházási Bank szakemberei felülvizsgálták Csehszlo­vákia hosszú lejáratú hitelre vonat­kozó Igényét és azt ajánlásukkal ki­egészítve az NBB tanácsa elé terjesz­tették, amely a kérelmet 1971 novem­beri, sorrendben IV. ülésén elfogadta, firdemes azt Is megemlíteni hogy a Tatra-autőgyár fejlesztéséhez nyújtott hitel értéke az NBB által addig nyújtott hiteleknek 44 százalékát ké­pezi. Az akció nagy jelentősége tehát nyilvánvaló, ami érthető is, hiszen így megoldódik a KGST minden tag­1972 MI. 31, u <o fi • •K a a s E a <a országának az adott kategóriába tar­tozó tehergépkocsikból való ellátott­sága. A felmérések eredménye évi 15 000 tehergépkocsi gyártását teszi szüksé­gessé, ami azt jelenti, hogy 1980-ig minimálisan 200 százalékra kell nö­velni az üzem termelési kapacitását. A Tatra termékeinek mintegy 50 szá zaléka exportra kerül. Közismert do­log azonban, hogy tehergépkocsijaink eddig is a legfontosabb kiviteli cik keink közé tartoztak. A tervezőintézetek már kidolgozták a Tatra egyes üzemrészlegeinek fej­lesztési tervét és meghatározták az átépítés és a fejlesztés pontos prog ramját. A harmonogram szerint a munkálatok az 5. és a 6. ötéves terv folyamán egymilliárd korona terje delmü költséget igényelnek. Az építkezési beruházások a beruhá zási költségek 46 százalékát képezik Az összeg nagyobbik részét korszerű gépek és berendezések vásárlására fordítják. A gépeket részben hazai termelésből, részben a szocialista és a kapitalista államokból való behoza­tal útján biztosítják. A beruházási harmonogram úgy számítja, hogy a munkák egynegyedét az 5. ötéves terv végéig, hátralevő részét pedig a 6. ötéves terv folyamán végzik el. A vállalatfejlesztés elválaszthatatlan része lesz a korszerű lparitanuló-inté­zetek építése mind Kopfivnlcén, mind a többi kooperáló üzemben. A mun­kaerő kérdése szintén nagy szerepet játszik, ezért a munkaerőforrásokra már a beruházási akciók folyamán nagy gondot kell fordítani. A vállalat kiépítése után az egyes üzemek között befejezik a gyártási programok szakosítását. Kopfivnicén helyezik el a kohászati üzemet, amely a többi üzem számára a kovácsolt és az öntött alkatrészeket készíti. A ka­rosszériaszerelő üzemben összpontosít­ják a hideg öntvényeket, itt végzik a hegesztést, a lakkozást, a galvahT­záciőt és a szereléseket. A mechani­kus szerelőüzemben fogják gyártani az alvázakat, a sebességváltókat, a motorrészeket, és biztosítják egybe szerelésüket. A Tatra manapság a csehszlovák gépkocsigyárak legnagyobb üzemei közé tartozik, alkalmazottainak a száma meghaladja a 15 ezret. Ha az 1.970-es évet vesszük alapul, akkor az alkamazottak száma 1975-lg 115 szá­zalékra emelkedik, 1980-ban pedig el éri a 140 százalékot. A tervezett növekedés reális, mivel a Tatrának kedvező az utánpótlási mérlege. 1970-től 1975-ig 1850 fiatal szakembert képeznek ki, a további ötéves tervidőszakban pedig még ennél is többet. A fluktuáció csökkentésé­ben jelentős szerepet játszik az 1100 új vállalati lakás. Ez a tényező az új alkalmazottak toborzása szempont­jából ls fontos. Kopfivnice 1980-ig 18—20 000 lakosú várossá fejlődik ami szintén kedvező tényező a válla­lat fejlesztése szempontjából. Dr. J. VLASIMSKÝ |

Next

/
Oldalképek
Tartalom