Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

•• V '-í - * A 75 éves Tatra autógyár a Nemzetközi Beruházási Bank hozzájárulásával Módik tovább W"' * - y:A.. 4 . - " • » ' H-' A TATRA 148 S—1-ES, A VÄLLALAT LEGÚJABB TlPUSO TEHERGÉPKOCSIJA A KGST Illetékes szervei már a hatvanas évek közepén felajánlották, hogy a koprivnicei Tatra-üzem legyen a 7 tonnán felüli nehéz terepjáró teherautók kizárólagos gyártója. Ebben az időben már folyamatban voltak a T 137-es és a T 138-as 7 és 12 tonnás teherautók gyártási előkészületei. Az akkori belpolitikai helyzet azonban amikor az egyes kerületekben való foglalkoztatottság kiegyenlítése volt programon, nem kedvezett a gondolat megvalósításának, s a T 137-es 7 tonnás tehergépkocsi nem került be a gyártási folyamatba. A szocialista integráció nyújtotta nagy lehetőséget akkor nem használtuk ki. A hatvanas években a KGST-szervek komoly tárgyalásokat folytattak a szállítási problémákkal és a szállítóeszközöket gyártó vállalatok termelési szakosításával kapcsolatban. A jóváhagyott jegyzőkönyvek a tehergépkocsik egyes típuskategóriáit ls tartalmazták. A Tatra gépkocsik műszaki-gazdasági tulajdonságaik szempontjából alapjában véve megfeleltek a hatodik kategória követelményeinek. Ettől kezdve az üzem vezetősége fokozottabb figyelemmel kísérte a KGST szervezeteinek további tárgyalásait. A felvevő piac és az értékesítési lehetőségek felmérése alapján a vállalat vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy a termelés jelenlegi terjedelme nem fedezi a feltételezett keresletet. A növekvő kivitel következtében a gyár a hazai szükségletet sem tudta fedezni sem a komplett teherautók, sem a speciális tehergépkocsikhoz gyártott alvázak szempontjából. A hatodik kategóriába tartozó tehergépkocsik gyártásának kérdése az elmúlt években többször is felmerült a KGST-tagállamok közös konzultációinak során. A tárgyalások folyamán elismerték, hogy a termelési kapacitások továbbfejlesztése nélkül nem lehet kielégíteni a KGST-tagállamok szükségletelt ezekből a tehergépkocsikból. A KGST gépipari állandó bizottsága ezért azt ajánlotta, hogy a VI. kategóriába tartozó gépkocsik gyártási problémájának megoldását Csehszlovákia koordinálja, s hogy a termelési kapacitások fejlesztése váljék a KGST-tagállamok közös ügyévé. A kérdés felmerült Csehszlovákia és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek 1969-es októberi moszkvai tárgyalásain is. Csehszlovákia megbízatása után a KGST csehszlovák küldöttség még 1969 végén konkrét javaslatot terjesztett elő az együttműködésre. További jelentős tárgyalásra 1971ben került sor, amikor a KGST gépIpari állandó bizottsága úgy döntött, hogy a 12 tonnás és az ennél nagyobb terepjáró, léghűtéses motorokkal ellátott speciális teherautók külön csoportot fognak képezni, gyártásukról és szállításukról pedig Csehszlovákia fog gondoskodni az Össze6 KGST-tagállam számára. További fontos lépés volt az autóipar sokoldalú szakosításáról és az együttműködésről szóló egyezmény aláírása, amelyet a KGST-tagállamok képviselői 1971 októberében írtak alá Moszkvában és 1971. november 22-én lépett érvénybe. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy ez az egyezmény az üveg- és a kerámiaipari szakosítás gyártására vonatkozó egyezménnyel együtt az első Ilyen, a KGST szerve által jóváhagyott egyezmények. A megtisztelő megbízatás azonban a vállalat és az egész csehszlovák népgazdaság számára egyúttal nagy felelősséget is jelent. A jelenlegi helyzet és a termelési kapacitás további fejlesztési feladatainak felmérése alapján megmutatkozott, hogy az építési feladatok terjedelme és a technikai berendezések behozatali szükséglete meghaladja a csehszlovák népgazdaság lehetőségeit. Mivel a Tatra teherautók szakosított gyártásának jóváhagyásával csaknem egyidőben került sor a Nemzetközi - Beruházási Bank megalapítására is, amely 1971. január elsejével kezdte meg tevékenységét, a Tatra autógyár 1971-ben rövid idő alatt elkészítette és a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bankhoz terjesztette hiteligényét 77,5 millió rubel értékű hoszszú lejáratú hitelre. Az egész hitel jelentős része, 25,3 millió beváltható rubel értékben, szabadon beváltható valuta a különleges gépi berendezések kapitalista államokból történő beszerzése céljából. A Nemzetközi Beruházási Bank szakemberei felülvizsgálták Csehszlovákia hosszú lejáratú hitelre vonatkozó Igényét és azt ajánlásukkal kiegészítve az NBB tanácsa elé terjesztették, amely a kérelmet 1971 novemberi, sorrendben IV. ülésén elfogadta, firdemes azt Is megemlíteni hogy a Tatra-autőgyár fejlesztéséhez nyújtott hitel értéke az NBB által addig nyújtott hiteleknek 44 százalékát képezi. Az akció nagy jelentősége tehát nyilvánvaló, ami érthető is, hiszen így megoldódik a KGST minden tag1972 MI. 31, u <o fi • •K a a s E a <a országának az adott kategóriába tartozó tehergépkocsikból való ellátottsága. A felmérések eredménye évi 15 000 tehergépkocsi gyártását teszi szükségessé, ami azt jelenti, hogy 1980-ig minimálisan 200 százalékra kell növelni az üzem termelési kapacitását. A Tatra termékeinek mintegy 50 szá zaléka exportra kerül. Közismert dolog azonban, hogy tehergépkocsijaink eddig is a legfontosabb kiviteli cik keink közé tartoztak. A tervezőintézetek már kidolgozták a Tatra egyes üzemrészlegeinek fejlesztési tervét és meghatározták az átépítés és a fejlesztés pontos prog ramját. A harmonogram szerint a munkálatok az 5. és a 6. ötéves terv folyamán egymilliárd korona terje delmü költséget igényelnek. Az építkezési beruházások a beruhá zási költségek 46 százalékát képezik Az összeg nagyobbik részét korszerű gépek és berendezések vásárlására fordítják. A gépeket részben hazai termelésből, részben a szocialista és a kapitalista államokból való behozatal útján biztosítják. A beruházási harmonogram úgy számítja, hogy a munkák egynegyedét az 5. ötéves terv végéig, hátralevő részét pedig a 6. ötéves terv folyamán végzik el. A vállalatfejlesztés elválaszthatatlan része lesz a korszerű lparitanuló-intézetek építése mind Kopfivnlcén, mind a többi kooperáló üzemben. A munkaerő kérdése szintén nagy szerepet játszik, ezért a munkaerőforrásokra már a beruházási akciók folyamán nagy gondot kell fordítani. A vállalat kiépítése után az egyes üzemek között befejezik a gyártási programok szakosítását. Kopfivnicén helyezik el a kohászati üzemet, amely a többi üzem számára a kovácsolt és az öntött alkatrészeket készíti. A karosszériaszerelő üzemben összpontosítják a hideg öntvényeket, itt végzik a hegesztést, a lakkozást, a galvahTzáciőt és a szereléseket. A mechanikus szerelőüzemben fogják gyártani az alvázakat, a sebességváltókat, a motorrészeket, és biztosítják egybe szerelésüket. A Tatra manapság a csehszlovák gépkocsigyárak legnagyobb üzemei közé tartozik, alkalmazottainak a száma meghaladja a 15 ezret. Ha az 1.970-es évet vesszük alapul, akkor az alkamazottak száma 1975-lg 115 százalékra emelkedik, 1980-ban pedig el éri a 140 százalékot. A tervezett növekedés reális, mivel a Tatrának kedvező az utánpótlási mérlege. 1970-től 1975-ig 1850 fiatal szakembert képeznek ki, a további ötéves tervidőszakban pedig még ennél is többet. A fluktuáció csökkentésében jelentős szerepet játszik az 1100 új vállalati lakás. Ez a tényező az új alkalmazottak toborzása szempontjából ls fontos. Kopfivnice 1980-ig 18—20 000 lakosú várossá fejlődik ami szintén kedvező tényező a vállalat fejlesztése szempontjából. Dr. J. VLASIMSKÝ |