Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-27 / 305. szám, szerda

'

•iifcttói" *• #

' - — Ertékeinh JANKO KRÄL. PETŐFI SÄNDOR, ILLYÉS GYULA ÉS LACO NOVOMESKÝ Janko Král, Petőfi Sándor, a szlovák és a magyar nép e két ragyogó szellemi ikerpárja, az 1848-as forradalom két nagy hérosza, eszméink igazi letéteményese. Közép-Európa történetének rajtuk kívül alig van még egy olyan alakja, akinek élete olyan egyértelműen szimbolizálhatná saját népének egy történelmi korszakát, mint ők. Az 1848-as forradalom története és e két költő élete elválaszthatatlanok egymástól, sőt 1848 lényege, legmélyebb tanulságai csak az ő életükből, munkásságukból érthető meg igazán. Koruk társadalmi harcával való egybeforrottságuk minden utánuk jövő költő számára példa. Magyar és szlovák író, ha komolyan vette, az ő munkásságuk felett eszmélkedve próbálta tisztázni önmaga számára a népi és a nemzeti elkötelezettség fogalmát, az ő szellemük fényénél kereste nemzete és önmaga előtt az igaz utakat. Ez késztette Illyés Gyulát a 30-as években Petőfi életrajzinak megírására, és Laco Novomeskýt többek között annak elolvasása 1848 magyar és szlovák történelmének újraértékelésére úgy, hogy annak a Magyar Nap magyar olvasói számára megfogalmazott tanulságait tartalmazó cikke fölé azt írta címül: JVem ellenetek, hanem veletek

t..." Ebben az évben ünnepeltük Janko Král születésének 150-ik évfordulóját. Es ugyancsak ez év Szilveszterén fogjuk ünnepelni Petőfi Sándornak szintén 150-ik születésnapját. Az Oj Szó többek közt úgy kapcsolódik ez ünnepi megemlékezésekhez, hogy leközöljük Laco Novomeskýnek a 35 évvel ezelőtt írt, ,J/em ellenetek, hanem veletek!.. .* c. cikkét, köszöntve ezzel egyben öt is, közelgő 68-ik születésnapja alkalmából. A cikk 1938. márciusában jelent meg a Magyar Nap rendkívüli kiadásában (III. évfolyam 73. szám j azzal a megjegyzéssel: „Felkértük Laco Novomeskýt, az ismert szlovák költőt, hogy írja meg hogyan ítéli meg a demokratikus szlovák közvélemény a magyar március hagyományait" Nem ellenetek, hanem veletek! A szlovák nép és 1848 tanulságai A villanykemencékből szállítószalag viszi a süteményt AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE AHOL A PISKÓTA KÉSZÜL Q AZ ÜZEM 1810-BEN LÉTESÜLT # TÖBBSZÖR KAPOTT KITÜNTETÉST % PÉLDÁT MUTATNAK A PÁRTTAGOK # KOMMUNISTÁK A TÖMEGSZERVEZETEK ÉLÉN # IFJÚSÁGI KLUBJUK IS VAN A gyárak, az üzemek többnyire kellemetlen szagot árasztanak környezetükben. Ez azonban nem minden ipari létesítményre vonatkozik. Sőt, olyan ís akad, mely ínycsiklandozó, kellemes illattal tölti meg a levegőt. Például a CSSZK-ban levő, mintegy 7000 lakosú Lomnice nad Popelkou városkában piskóta és kókusz-sütemény illata csapja meg az odalátogatók orrát. Nincs is ezen semmi csodálni való, hiszen ebben a városban van az az üzem, mely az egész ország számára gyártja az említett kőt süteményt. Ezenkívül még néhány fajta tartós sütemény készül a Városban. Egyebek közt négyféle kétszersült. Valamennyi termék Szlovákiában ls nagyon Ismert és keresett. Annak szemléltetésére, milyen mennyiségben termel az üzem, néhány konkrét számot kell megemlítenünk. Egy-egy műszak alatt 80 (néha még több) métermázsa piskóta készül el a 2—3 műszakban termelő üzemben. Tavaly 11318 tonna különféle Sütemény hagyta el az üzemet, vagyis 750 tonnával több, mint az előző évben. Az évi tervet tehát Jócskán túlteljesítették. A sütőüzem «ét részlegből áll. Ezek a város különböző helyein találhatók. Az üzem rendkívüli gazdag hagyományokkal rendelkezik — még 1810-ben létesült. Igaz, azóta iiagyon sokat változott. Kivált az utóbbi években fejlődött rohamosan. Ma már szinte teljesen gépesített és automatizált benne a termelés. A sütés infrakemencékben történik. A kemencékbe a tésztát hatalmas szállítószalagok viszik, s 6—10 percen belül teljesen megsül. A sült termék is szállítószalaf gokon hagyja el a kemencéket. Automatizált a csomagolás is. Az utóbbi évek fejlődését igazolja, hogy például amíg 1963ban 1824, addig az elmúlt esztendőben már 4259 tonna piskótát sütöttek a gyárban. Hasonló az arány a többi terméknél ls. Az üzem alkalmazottainak túlnyomó többsége nő. Az állandó alkalmazoltak száma mintegy 450. Van az üzemnek a városban saját Iparitanul* iskolája is, ahol kb. 100 fiatal, köztük számos szlovákiai tanulja — két évig — a süteménvkészítés érdekes mesterségét. Kitűnő eredményekért lz flzem dolgozói már többször részesültek méltó elismarösosn. Egyebek közt „Az ép tésben szerzett érdemekért" kitüntetéssel jutalmazták őket. Ez idén háromszor egymás után elnyerték a vállalat vezérigazgatójának vándorzász'aját. A dolgozók tudják, hogy aktivitásuk fokozása és a termelés állandó növelése mind az egész társadalomnak, mind pedig saját maguknak hasznára válik. Ezt bizonyítják a keresetek is: például amíg 1971-ben az üzem dolgozóinak havi tiszta átlagkeresete 1361 korona volt, addig az idei átlag már eléri az 1571 koronát. — A figyelemre méltó eredmények elérésében nagy szerepet játszik az üzem pártszervezete, szakszervezete és gazdasági vezetősége is — tájékoztat StanisJav Benda vegyész, a pártszervezet tagja, a műszaki ellenőrzés és a laboratórium vezetője. Jaroslav Fiedler, az üzem Igazgatója, aki 1970-től látja el tisztségét, a pártszervezet fiataljai közé tartozik. Fiatal kora ellenére gazdag politikai és szervezési tapasztalatokkal rendelkezik, munkájában következetes és mindenkivel szemben igazságos. A pártszervezet az üzem vezetőségével karöltve a semilyl járásban az elsők közt alapította meg az ifjúsági szervezetet a gyárban. A SZISZ üzemi szervezetének legaktívabb tagjait a kommunisták sorába ls felveszik. Ebben az évben öt új tagjelöltet javasoltak felvételre. A pártszervezet tagjai konkrét feladatokat teljesítenek. Ez nagyon hozzájárul a kommunisták, s közvetítésükkel á többi dolgozó aktivizálásához. Azokat a párttagokat, akik nem teljesítik maradéktalanul feladatukat, felelősségre vonják. Általában" azonban a kommunisták minden tekintetben példát mutatnak és az élen járnak. Kommunisták állnak a tömegszervezetek élén is. Ezek közül mindenekelőtt a szakszervezetet kell megemlíteni, mely a szocialista munkaverseny szervezője. A termelés minden területén versenyeznek a dolgozók ... Nagyon jól működik a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete ls, mely kapcsolatot tart A csomagolást is gépesítették fenn szovjet katonákkal, baráti összejöveteleket, beszélgetéseket szervez velük. Az üzem dolgozói közül minden évben öten-hatan tanulmányi kiránduláson vesznek részt a Szovjetunióban, ahol élelmiszeripari üzemeket látogatnak meg. A lomnicei üzem NDK-beli (wurzenl és burgi) testvérüzemekkel is létesített baráti kapcsolatot. Ennek keretében ez idén húsz pionír az NDK-ban nyaralt, húsz NDK-beli gyereket pedig a lomniceiek láttak vendégül. Szeptemberben 10—10 ifjúsági szervezeti tag vett részt 14—14 napos kiránduláson az NDK-ban. Ugyancsak szeptemberben negyven dolgozó látogatott három napra a testvérüzemekbe. Természetesen ugyanennyien három napig itttartózkodtak az NDK-beli üzemekből. A látogatások során a küldöttségek tagjai szakmai téren, a párt- és a szakszervezeti munka területén egyaránt kicserélik tapasztalataikat. Nagy szerepet játszanak a látogatások a baráti kapcsolatok elmélyítésében is. A lomnicei üzem mintegy 30 kilométerre levő üdülőjét a dolgozók német barátaikkal közösen használják. A tömegszervezetek közül jól működik a már említett ifjúsági szervezet. Sporttevékenységét említve szólni kell a lányok labdarúgó-csapatáról. Nemrég ifjúsági klub is létesült az üzemben. Felszerelése közt két színes tévé is található. Benda elvtárs szerint az üzem valóban szép eredményeinek eléréséhez az elmondottakon kívül az is hozzájárul, hogy a gyár vezetősége nagyon szorosan együttműködik a városi nemzeti bizottsággal. A nehézségekről szólva mindenekelőtt a dolgozók lakáskérdésének megoldatlanságát említi. Eddig sokkal kevesebb lakást tudtak adni, mint amenynyi az igénylés. 1974-ig további tíz lakásegység épül fel az tizem alkalmazottai számára. Minden jel arra mutat, hogy a dolgozók kezdeményezésének az eddigihez hasonló fokozásával, az üzem vezetőségének és a párt szervezetének irányításával a Lomnioe nad Popelkou-1 sütőüzem az ország egész lakossága örömére a jövőben még több kitűnő termékkel fog|a ellátni a piacot, mint eddig. FÜLŰP IMRE A szabadságharc márciusi kízdetének mostani kilencvenedik évfordulója rendkívüli jelentőségű és rögtön megmondhatjuk, hogy nemcsak a reakció elleni politikai lázadás felejthetetlen pátosza miatt, amelynek élő, időszerű értelmet ad a mai helyzet, a Metternichek és Windischgrätzek elfajzott utódainak utolsó fellobbanása. A mai évforduló rendkívüli jelentőségű magának a Márciusnak a megértése szempontjából és lehetővé teszi azoknak az eseményeiknek alapvető értékelését, amelyeknek kezdetét jelentette az 1848-as Március. Amíg a márciusi magyar megújhódás egyetlen értelmét a jövő számára a nemzeti agreszszivitás és felsőbbrendűség kezdeti gesztusaiban látták, amíg a Márciusnak ez az egyik oldala az összes következő években azt a szegényes „gon dolatot" szolgálta, amely az egyik nemzet felsőbbrendűségét hirdeti a másik (vagy több) nemzet felett, addig a legjóaka ratúbb megértés is csak azt állapíthatja meg rőLa, hogy tragikus európai megnemértés és esztelen, véres zavarok ideje volt. Semmi többet. Az Ilyen Március a nemzeti felszabadító harcnak még csak magyar jelképe sem lehetett. Hiszen éppen ez a oélzata volt sikertelenségének okozója. Ez a szellem kezdettől fogva meghatározta a nemzetnek azon rétegelt, amelyeknek kizárólagos érdeke volt, hogy a megindult küzdelem ilyen oélok érdekében sikerrel járjon. S ezek a rétegek nem voltak sem számottevőek, sem eléggé megbízhatóak. S azután: ez a szellem majdnem automatikusan reakciós, soviniszta ellenhatást keltett az összes többi szomszédos nemzet ébredő öntudatában és eleve szembeállította őket Március Ilyen jellegével. Az Igy jellemzett szabadságharc nem lehetett az igazi szabadságharc hagyománya. Még a magyarok számára seml S Ina a magyar Márciusnak csak ez lett volna a Jellemzője, a magyaroknak sem lenne rá okuk, hogy ünnepélyes magasztalással emlékezzenek meg róla, legfeljebb annak a tanulságnak a kedvéért, hogy nemzeti öngyilkosság minden olyan nemzeti szabadságharc, amely más nemzetek ellen irányul, mert a valóságban az összes nemzetek szabadságharca lehetséges a közös rabtartók ellen. Érdeklődéssel figyeljük a jelenlegi magyar szociológia és történelemkutatás munkáját, amely megállapítja, hogy Március hódító és támadó jellege, amit a magyar sovinizmus előadásából ismerünk és amiről a ml magyarellenes, nacionalista érvelőinktől hallottunk, egyáltalában nem meríti kl Március sajátosságait, sőt nem ls tartozik alapvető jelenségei közé. Illyés Gyula „Petőfije' például hatásosan vázolja a márciusi nemzedék arra irányuló törekvését, hogy a magyar ellenállás céljait népiessé, demokratikussá és köztársaságivá tegye. Ez nemcsak igazolja Március hagyományát, hanem (hatalmasabb, dicsőbb és tragikumtól mentes képét adja, mert egyúttal Március bírálatát is tartalmazza és felsorolja vereségének okait. S amikor ebben a csodálatos krónikában azokhoz a helyekhez érünk, ahol Petőfi hiába törekedett a márciusi harcok forradalmasítására, ha arról olvasunk, hogy Március lázító vezére milyen nagy súlyt hälyezett a falu népének húbérellenes harci részvételére, akkor eszünkbe jutnak az akkori időik szlovák történelmének fejezetei, amelyek közül nem egy hajszálnyira hasonló a magyar eseményekhez. Hiszen Petőfi Sándor magyar költő szemével fogta fel ezeknek az eseményeknek Igazi értelmét Janko Král szlovák költő ls, aki a 90 év előtti mozgalmas napokban a falvakat és majorokat járta és arra hívta fel a népet, hogy akassza fel uralt. Ha a magyar nemességnek és politikusainak nem sikerül meggátolni a Petőfik és Táncsicsok törekvését, ha a magyar nemzeti harc a magyar népnek hűbérellenes és az urak ellen megnyilvánuló ellenállásából meríti erőit, akkor a szabadságharc végét valószínűleg nem Segesvár, Világos és Arad jelezte volna és a magyar Március biztosan nem eredményezte volna Magyarország többi nemzetének magyarellenes ellenállását. Kétségtelen, hogy kezdettől fogva a ml Márciusunk ls lett volna. Nem azért hangsúlyozom ezeket az újonnan megállapított körülményeket, hogy értéktelen elmélkedést kezdjek arról, „ml lett volna, ha...", ami úgysem változtat a történelem száraz tényeln. A történelmet nem úgy nézzük, mint különálló események torlódását, hanem folyamatnak, hullámzásnak tekintjük, amely egyszer elfojtja, máskor felveti az eseményeket. A márciusi harc nem fejeződött be katonai időszakának likvidálásával és az évtizedek meszszeségéből napjainkig nyúlnak azok a meg nem valósított (mert meg nem értett) törekvések, amelyek a nemzeti felszabadító harc forradalmasítására, demokratizálására és az urak elleni kiélezésérs Irányultak. S ha eszünkbe Idézzük, hogy ilyen formájában már akkor. 90 évvel ezelőtt az öszszes nemzetek Márciusa lehetett volna — a miénk ls — úgy ezt azért tesszük, hogy világosan megmondjuk: a magyarok Ilyen Irányú törekvésükben ma már nem találnak bennünket magukkal szemben, hanem az oldalukon! LACO NOVOMESKÍ