Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-03 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

Számos értékes üj könyv Jelenik meg ezekben a na­pokban könyvesboltjainkban, örvendetes, hogy az új könyvek között két figyelemre méltó új hazai magyar kiadvány is szerepel. Az egyik Szabó Béla új regénye, a Mindhalálig, amely az 1968-ban napvilágot látott Hűség című al­kotásának a folytatása. Hozzá kell tenni, hogy a most megjelent regény önmagában ls kerek egészet alkot. A Mindhalálig című regény Steiner Gábor férfikorát, mozgalmas életének legfontosabb szakaszát eleveníti fel. A szerző könyvének anyagát hiteles dokumentu­mokból meríti, a politikai mozgalmak, sztrájkok le­írásában csakúgy, mint Steiner baráti és családi kap­csolatainak ábrázolásában igyekszik híven követni a valóságot. A kor, amelyben Steiner Gábor élt s a dol­gozók jogaiért harcolt, a két világháború közötti for­rongó korszak, a fasizmus előretörésének az időszaka. Steiner nem érhette meg eszméi győzelmét, áldozatul esett a fasizmusnak, mártírja lett az eszménynek, amelyért mindhalálig harcolt. Szabó Béla regénye művészileg, emberileg, s történelmi szempontból egy­aránt hiteles alkotás. Megérdemli, hogy ne csak az idősebb korosztály ismerkedjék meg vele, hanem a fiatalok is. Könyvkiadásunk második idei jelentős eseménye a Fekete szél című prózai antológia, amelyben fiatal, lapunk hasábjairól ls ismert íróink legsikerültebb no­velláit, elbeszéléseit olvashatjuk. A válogatást végző Duba Gyula így ír erről a könyvről: — A novella pró­bái 1 — írta Fábry Zoltán. Az írói képesség és tehet­ség próbája. Ez az antológia is egy erőpróba eredmé­nyeit mutatja fel, hogy fiatal prózaíróink munkáival kapcsolatosan lehetőséget nyújtson néhány lényeges megállapításra, és lehetővé tegye értékelésüket. Mű­fajukat kísérleti novellának nevezném, s ez a minősí­tés egyben értékelés is. Esztétikai eredményeik első­sorban a stílusgazdagságban és szenvedélyességben, valamint a lélektani érdeklődés sokrétűségében nyil­vánulnak meg. Nyilván jelentős érdeklődést vált ki jevgenytj Jev­tusenko a hazánkban is méltán népszerű szovjet köl­tő Ébredő város című verseskötete, amely tovább öreg­bíti és fokozza szerzője hírnevét. Jevtusenko gyerme­kien szókimondó és mindig gyermekien tiszta indula­tú költő. Tehetséges nemzedékéből mintha ő őrizte vol­na meg legtovább ifjúságát, talán ezért is maradha­tott meg a „tömegköltő", a „néptribun" érdekes szere­pében, talán ezért is szeretik annyira a fiatalok — ír­ta róla egyik kritikusa. Mostani új kötetében szereplő versei maradandó élményt jelentenek, s a magyar ol­vasók körében is minden bizonnyal kedvező visszhan­gon váltanak ki. A cseh irodalom kedvelőinek népes tábora öröm­mel fogadja Karel Capek legjobb elbeszéléseit tartal­mazó kötetet, amely szintén ezekben a napokban je­lent meg, a legjobb magyar műfordítók tolmácsolá­sában A klasszikus magyar irodalmat szerető olvasók, köztük a fiatalok is, ezúttal Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője, s Jókai Mór A kiskirályok című re­gényét vásárolhatják meg. Két új kötettel gazdagodott Maurice Druon Elátko zott királyok-sorozaia is. Most a neves francia szerző Franciaország nőstényfarkasa, valamint a Liliom és oroszlán című történelmi regénye jelent meg magyar nyelven. Hetedik kiadásban látott napvilágot G. Hajnóczy Ró­zsa Bengáli tűz című nagysikerű regénye, amely most is valószínűleg napok alatt elfogy könyvesboltjaink­ból. Elsősorban a pedagógusok, s az irodalmat tanu­lók figyelmébe ajánljuk Szerb Antal új kiadásban megjelenő Magyar irodalomtörténetét. Vojtech Zamarovský nevét már a magyar olvasókö zönség is „megtanulta", történelmi tárgyú írásai mél­tán népszerűek. Most a neves cseh szerző Egy eltűnt birodalom titkai nyomában című könyvében a hetiták birodalmának felkutatását, annak izgalmas és gyako­ri bonyodalmakkal járó eseményeit írja le lebilincse­lően. Az olvasó, miközben lélegzet-visszafojtva kíséri a terepen kutató régészek útját, s behatol régi felira tokon s holt nyelvek problémáin töprengő tudósok csöndes dolgozószobájába, rádöbben, hogy ez a leg­szürkébbnek látszó emberi munka is mennyire telítve lehet drámai feszültséggel, ezernyi izgalmat, megle­petést hordozhat magában, és mélyen átérzi az író szavainak igazságát: „A tudomány világában semmi 'sem olyan fantasztikus, hogy igaz ne lehessen". Az úgynevezett „könnyebb" olvasmányok, jórészt szórakoztató könyvek kedvelői ezúttal Jifí Marek Az albatrosz rejtélye, E. J. Charon A MOMAKl-dosszié, Ch. Exbrayat Fizetni kell, Isabellel, valamint C. McCullers Öra mutató nélkül című könyvét vásárol­hatják meg. —y—f VE/iríK az öimöi KONSZTANTYIN FOFANOV: ŐSZIDŐ, DE SZÉP, DE GYÖNYÖRŰ VAGY Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy! A tűnődő természet hervadóso, kora reggel az ősz ködgomolyag, a búcsúzó fények, a madarak ­a lelket álom s bánat babonázza, őszidő, de szép, de gyönyörű vagy! Szeretem gyermekkorom óta, Észak bús fia, hűlő vizek moraját, az álmos erdőt, ha a komor évszak lehelletétől felgyúlnak a fák. Megyek a kertbe - hallgat a madárhad, már kókkadt minden, de a kései virágok végső pompájukban állnak, közeledtén o meztelen halálnak még fénylőbben vágynak tündökleni. Vagy kimegyek a ritkuló berekbe: bíborban ég, átlátszó, s hqllgatag. Csóvát vetett az alvó tetemekre immár a -szeptemberi virradat! . . . Vagy a folyóhoz megyek - csupa hullám, ólmos habok lombán türemlenek. Csöndes, szelíd harmónia borul rám, és álmaim gyönyörrel teljesek ... Megsajdulnak felejtett veszteségek, de íjincs bennük se gyötrelem, se vád, homályosak, mint őszi csöndben ébredt álomlátások, édes aromák. És elnyerem megint a kurta békét, könny fátyolozza megint szememet... s ragyog az élet fénylő jelenésként, ragyog, mint megfejtett édes jelek . .. LATOR LÁSZLÓ fordítása JUAIM RAMON JIMENEZ: ŐSZI DALLAM GUILLAUME APOLLINAIRE: ŐSZ Egy csámpázó paraszt ballag a ködön át Mellette lépeget ökre az ősz ködébe Melyben megbúnak a szemérmes kis tanyák S dúdoljo a paraszt a ködben mendegélve A szerelem meg a hűtlenség énekét A gyűrűt a szívet mely összetörve vár még Kioltotta az ősz az ősz a nyár hevét Az őszi ködön át ballag két szürke árnyék VAS ISTVÁN fordítósa ADY ENDRE: PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ Parisba tegnap beszökött az Ösz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, kánikulában, halk lombok alatt s találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé s égtek lelkemben kis rőzse-dalok: füstösek, furcsák, búsak, bíborak, arról, hogy meghalok. Elért az ösz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, züm, züm: röpködtek végig az úton tréfás falevelek Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé s Párisból oz Ösz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán nyögő lombok alatt. Tiszta kéküveg folyóvíz, álom-bűvöletbe zárva, édes lankák, szelíd partok, zöld rekettyés, ezüstnyárfa. Lelke van az alvó völgynek, s álombéli sóhajára dal zendül fel, és a rétek andalító fuvolája. Folyó tükrén bűvös álom, parti fűzek lankadt ága könnyű csókot hint a vízre, a víz: kristályüveg tábla. Alacsony az égbolt, nyájas, oly közel van könnyű fátyla, ezüstös párát terítget víztükörre, parti fákra. Szívem álmodott e tájról, ama völgybe vitte álma, már elért a kedves partig, de az ösvényen megállva sírt - egy régi dal csendült fel, s szerelmében sírt az árva, sírt, egy másik völgyben zengő szomorú szív dallamára. RAB ZSUZSA fordítása ALEKSZANDR BLOK: ŐSZI NAP A tar mezőkön ballagok, utam hű társa, véled, s kiárad, mint ó templomok homályában, a lélek, Tetőtlen, csöndes őszi nap, egy rekedt hangú csóko kiált csak kóbor társakat, s köhög egy vén anyóka. Alacsonyan leng, fodorul füstje az ócska csűrnek. Elnézzük hosszan, szótlanul, a darvak hogy repülnek Száll, száll az ék az égen át, vezére sírva krúgat. Miért jajong, miért kiált, hírlője őszi búnak? Süppedt falvak gunnyasztanak ínségesen, sötéten. Megsűrűsül az alkonyat, tűz gyúl a messze réten. Ö, ínséges hazám, orosz földem, mi vagy te nékem? Ó, mondd, miért, miért zokogsz, én árva feleségem? LATOR LÁSZLÓ fordításo Ľudovít Stúr emlékmüve Bratlslaväban (Tôthpál Gyula felvétele J

Next

/
Oldalképek
Tartalom