Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-17 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

• EGY DÄMBA NEVO kisvárosban, egy mezőgazdasági célokat szolgáló épü letben a legmodernebb technikai berendezésekkel fölszerelt, saját filmműtermet rendezett be Ingmar Bergman. Itt forgatja Egy házasság jelenetei című tv-sorozatát. • SCILTIAN, a híres olasz arcképfestő készítette Stefania Careddu portréját. A fiatal olasz filmszínésznő most fejezte be az Amikor még az asszonyokat Madonnának nevezték című filmjét. Ahogy az újságok írják, a filmen erősen érezhető a Pasolini-féle Decameronadaptáció hatása. • BANÁLIS históriaként Indul Susan Hampshire új filmje, a Sem a tenger, sem a homok, de a valószínű történet egy pillanatban bizarrá, valószínűtlenné válik, különös fordulataival nehéz feladatot ró a főszereplőkre. • „LILI PALMERRAL még a telefonkönyvet is meg tudnám filmesíteni" — áradozott Alfréd Weidenmann rendező. Persze, nem kell a kijelentést komolyan venni, Lili Palmernak bőven akad szereplési lehetősége. Most például a német tv-ben önálló showja lesz. A címe: Egy asszony mindig asszony marad. A jó humorú Lili Palmer hozzátette: „Akkor is, ha már hatvan felé jár" • CHARLES BOYLER az Idősebb moziközönség számára még ma is az az ellenállhatatlan szerelmes színész, amilyen a harmincasnegyvenes évek nagy filmsikereiben volt. Charles Boyer idén töltötte be hetvenharmadik életévét, és Lost Horlzon című új filmjében egy kétszázhuszonöt esztendős lámát alakít. N

iko Piroszmanisvili — az 1862 és 1918 között élt grúz naiv festő — vándorművész volt, egy-egy tál ételért festett cégtáblákat a kocsmák gazdáinak. És kocsmai asztalokról levedlett viaszosvászonra festette különös világú képeit, ötvenhat éves korában halt meg. Hogy hol: senki sem tudja. Sírja ismeretlen. Kirill Zdanyevics költő figyelt föl Piroszmanisvili tehetségére, ő gyűjtötte össze apránként a kocsmai cégéreket, a viaszosvászon-festmftiyeket; egy fantasztikusan érdekes életművet mentett meg az enyészettől. Az életmű, amelynek otthona a tbiliszi Nemzeti Múzeum, az utóbbi években új életre kelt. Lelkes hangú írások — közöttük elsősorban Konsztantyin Pausztovszkij szovjet író cikkel és tanulmányai — fedezték fel Niko Piroszmanisvilit. Az ismeretlen grúz vándorfestő neve és munkássága bevonult a nemzetközi képzőművészeti köztudatba. Niko Piroszmanisviliről nemrég egész •a 4) a 0) a CB e N e u £ I M N < K «C > O H > < NIKO PiROSZMANISVILI - FILMEN estét betöltő film készült Tbilisziben. Erlom Ahvlediani írta a forgatókönyvet, rendező Georgij Sengelaja társaságában. Sengelájának nem volt új a téma, hiszen a filmművészeti főiskolán diplomamunkáját is Piroszmanisviliről készítette. A Piroszmani című új film nem hagyományos életrajzi történet. Amiként Jeszenyinről, a költőről forgatott filmjében Uruszevszkij, arra törekedett Sangelaja ls, hogy mintegy belső portrét, szellemi képet rajzoljon a művészről; hogy alkotásaiba, festményeibe hatoljon az objektív, korántsem „objektív" szemével. Érdekessége a filmnek, hogy Piroszmanisvili alakját Avto Varazi grúz festőművész formálta meg; ő a díszletek tervezője is. Joseph Losey filmje Joseph Losey már hónapok óta új művén dolgozik, s azt mondja róla, élete legszebb filmje lesz. Proust Az eltűnt idő nyomában című művét akarja megfilmesíteni, és most végzi a nagyszabású, rengeteg munkát igénylő előkészületeket. Harold Pintér, a hírneves angol színműíró közreműködésével Proust müvének kétharmadát már átdolgozta forgatókönyvvé. Mint ismeretes, Loseynak Pintérrel való együttműködése nem új keletű: A szolga című filmben kezdődött s folytatódott A baleset, valamint A közvetítő című művében. A forgatást a jövő év májusára tervezi a rendező, s a külső felvételeit négy hónapig készülnek azokon a helyeken, amelyeket Proust olyan körültekintően leírt. Ennek köszönhetően a rendezőnek csupán követnie kell az író „utasításait". A főszereplőket még nem válogatták ki, de azt mondják, máris biztosra vehető, hogy Richárd Burton, Alain Delon, Danielie Darrieux és Delphine Seyrig fel fog lépni a filmben. „A regény a legszebb szinopszis, amit életemben olvastam", mondta lelkesen Losey. „Remélem, sikerül belőle elkészítenem a legszebb filmet", fűzte hozzá. (f) r r A KOLTO Szergej Drüszevszki), a világhírű operatőr rendezőként debütál a Szergej Jeszenyin című filmben A nagy költő életéről nem életrajzi tilmet forgatott. Uruszevszkij inkább Jeszenyin költői világát igyekezett a film nyelvére átköltenl. A címszerepet Szergej Nyikonyenko alakítja. Képünkön: Jeszenyin (Szergej Nyikonyenko) Amerikába érkezik. Kakukk Marci elindul Filmen is életre kel Tersánszky Józsi Jenő híres figurája, a Kakukk Marci. Ahogyan az író életét is végigkísérte a muzsika, hiszen legendássá vált furulyája, ahogy gyermekkora óta szeretett dalolni, most megszólal ez a furulya. Mert Révéss György rendező, aki ezeikben a hetekben filmre viszi Kakukfe Marci piaci polgár történetét, musicalt írt Tersányszky regényéből. Az énekes-táncos címszerepet Harsányj Gábor játssza, Somát Haumann Péter, a női főszereplők: Szerencsi Éva fh. és Pálos Zsuzsa. A zenét dr. Vukán György szerezte. A Kakukk Marci útját kamerával végigkísérő operatőr Ragályi Elemér lesz. A felvételen: Kakukk Marci: Harsánvi Gábor. Wellington — Lawrence Olivier Londonban most mutatták be a Lamb című filmet, amely több szempontból is érdekes. Írója az a Róbert Bolt, alji az Egy ember sz örökkévalóságnak című Morus Ta• más-drámát is írta. Rendezője: Róbert Bolt, aki ezzel a munkájával mutatkozik be „új munkakörében" A film címe mögött Lady Carolina Lamb rejtőzik; ez a nevezetes szépasszony, a tizenkilencedik század eleje Angliájának Izgalmas figurája és Byronhoz fűződő kapcsolata adja a film meséjét. Sarah Miles alakítja Caroline-t, Byron megformálója pedig Richard Chamberlain. A Lamb című új angol film legfőbb érdekessége, hogy Lawrence Olivier játssza benne a Napóleonverő Wellington herceget, önkéntelenül eszünkbe Jut, hogy a fiatal Lawrence Olivier a Lady Hamilton című filmben Nelson admirálist alakította... A felvételen: Lawrence Olivier, Sarah Miles és a Canningot alakító John Mills. 19 XI]