Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-02 / 285. szám, szombat

JÓZSEF ATTILA:* Vé g ül Kazánt súroltam; vágtam sarjat; elnyúltam rothadt szalmazsákon; bíró elitélt, hülye csúfolt; pincéből tódult ragyogásom. Csókoltam lányt, aki dalolva ropogós cipót sütött másnak. Ruhát kaptam és könyvet adtam a parasztnak és a munkásnak. Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem. Két naponként csak egyszer ettem és gyomorbafos lett belőlem. Ereztem, forgó, gyulladásos gyomor a világ is és nyálkás, gyomorbeteg szerelmünk, elménk s a háború csak véres hányás. S mert savanykás csönd tölti szánkat, szívembe rúgtam, ordítson már! Hogyan is hagyna dolgos elmém feledtető, de bérdaloknál. Kínáltak pénzt nagy sok bosszúmért, pap mondta: Fiam, szállj az úrhoz! S tudtam, ki üres kézzel tér meg, baltát, kapát, meg köveket hoz. Villogó szívű, győzni bíró vagyok, kinek kell legyen kedve igazat tenni, pártot állni, ím, e szigorú emlékekre. De emlékhez mi közöm nékem? Rongy ceruzámat inkább leteszem s köszörülöm a kasza élit, mert földünkön az idő érik, zajtalanul és félelmesen. (1928) * Harmincöt éve, 1937. december 3-án halt meg József Attila, a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb proletárköltője. A SZISZ utazási irodáinak tervei A SZISZ utazási irodái az egész ország területén megkezdik a jövő évi külföldi utak szervezését. A lehetőségek az ér. deklődők számának arányában bővülnek. A fiatalok többsége elsősorban a szocialista országokba irányítja útját. A Szovjetunió a már ismert és népszerű utakon kívül számos újdonságot tartogat az ifjúság részére, melyek közül mindén bizonnyal csábító a Moszkva—Alma Ata—Taskent—Buhara, Szamarkand—Dusanbe útvonal, továbbá a Volgán Moszkvából Rosztovba, Volgográdba és Kazanyba vezető hajóút. Aki a tengeri utakat részesíti előnyben, az két hajó kőzött is választhat, melyeknek egyikén megismerkedhet a Fekete-tenger kikötővárosaival is. A kombinált utakat kedvelő ifjúság további lehetőségei közé tartozik a Szovjetunióbői Mongóliába irányított kirándulás, vagy akár a Szovjetunióból Finnországba, esetleg Lengyelországba vezető útvonalak. Sokan készülnek a Balaton partjára is, és nagy az érdeklődés bulgáriai és romániai nyaralás iránt ls. Az ifjúság egy része Egyiptomba. mások Libanonba és Szíriába szeretne utazni. Van mit tennie a SZISZ utazásik irodának, hogy eleget tegyen a nagyszámú érdeklődőnek. -kmTöbbet, jobbat! Havonta 5 vagón sertéshúst adnak 0 Miért kevés a tej £ Kiváló baromfitenyésztés A táplálkozástudomány művelőt egyértelműen megállapí tották, hogy a fokozódó iparosodás és a vele együtt járó városiasodás nyomán egyre inkább átalakul az élelmiszerfogyasztás. Az étrendben kevesebb a zsiradék, a kenyér, a tésztanemü, a rizs és a burgonya. Ugyanakkor jelentősen emelkedik a magas fehérjetartalmuk miatt biológiailag értékes sovány húsok, tojás, tej és tejtermékek fogyasztása Hogyan elégíti ki ezt az Igényt a Sókszelőcel Efsz állattenyésztése? — kérdeztük a legilleté'kesebbtől, Csicsman Tibor főzootechnikustól. Nem volt egyszerű a válasz. Bejártuk a szövetkezet Északi és Déli elnevezésű gazdasági telepét, s ellátogattunk a bábi baromfifarmra. A tapasztalatok megadták a feleletet. SERTÉSTENYÉSZTÉSBŐL JELES Csak így lehet minősíteni. Havonta 5 vagon sertéshúst ad közellátásunknak a szövetkezet. Megérdemlik a „jeles" minősítést. A kedvező feltételeket persze már évekkel ezelőtt megteremtették. A sertéstenyésztésre már 1955 óta rendikívül nagy gondot fordítanak. Korszerű ólakat építettek, gépesítették a takarmányozást. Így a sertéshús termelésére fordított 1 koronás költségből ma már csak 8 fillér a munkadíj. Kezdetben az elválasztott malacok száma alacsony volt. 1956-ban egy kocától évente átlag 7,62 malacot választottak el. Es az idén? Még nincs vége az esztendőnek, de már átlagosan 14,5 a választott mala. cok száma. Néhányan a gondozók közül már túlszárnyalták ezt az átlagos eredményt is. Gyepes László és felesége 16,72 malacot választott el. Brenkus Ferenc és felesége 15,75 malacot. Az átlagot túlszárnyalta Vancsik János és felesége, valamint Gašparik Ján, hiszen ők eddig pontosan 15 malacot választottak el egy-egy kocától. Mindkét hizlaldájukat gépesítették. Az egyikben úgynevezett nedves takarmányozással, a másikban száraz takarmányozással hizlalnak. Azután még egy 1000 sertést befogadó teljesen gépesített hizlalócsarnokot is építettek. Itt Lelkes Gyula dolgozik. Már évek óta 0,54 kg-os az átlagos napi súlygyarapodás ebben a csarnokban. Az idén 0,55 kg-os súlygyarapodást terveztek. A valóságban már 0,56 kg-os súlygyarapodást értek el. Az előbizlaldában Preszel Ferencné szintén „tartja" az állandósult eredményt. 0,54 kg-os napi átlagos súlygyarapodást ért el a 18—40 kg súlyú sertések hizlalása terén. NAGYOBB GOND A TEJTERMELÉS Nagyobb, mert a gümőkór miatt még a tervezett létszámot sem tudták biztosítani. A tervben 580 fejőstehén beállításával számoltak, de a valóságban csak 526 fejőstehenük van. Ügy próbálják pótolni a hiányt, hogy a növendékhízókból 60 üszőt fejőstehénnek nevelnek. Ogy tervezték, hogy ebben az időszakban tehenenként 8,5 liter tej lesz a fejési átlag. Sajnos, csak 8,04 litert értek el. Persze néhányan túlteljesítik a tervet. Ribánszky László és munkacsoportja fejési átlaga 8,77 literes. Szőcs Imre és munkacsoportja naponta 8,69 liter tejet fejt egy-egy tehéntől, Izsák József munkacsoportja pedig majdnem teljesítette a tervet, mert ők 8,46 literes fejési átlagot értek el. Sok a baj, sok a gond. Valamit tenni kellene. Tesznek is. A nyitrai kísérleti intézettel együttműködve már kidolgozták a tehenészet fejlesztésének távlati tervét. Szlovák tarka és holland fekete-tarka tehenekből állítják össze az állományt. 800 fejőstehén beállításával számolnak, de az Istállókat úgy fogják építeni, hogy legalább 1000 tehenet befogadhassanak. Saját építőcsoporttal rendelkezik a szövetkezet. Anyagilag is jól áll — hiszen csak az utóbbi három évben 7 millió koronát fordított beruházásokra —, tehát a bővített újratermelés keretében lehetősége van -arra, hogy építsen, modernül, beépített 'technológiát, takarmányozó-, itató-, fejő- és légkondicionáló berendezéseket alkalmazva. TOJÁS LESZ BŐVEN Lesz bizony, hiszen a .bábi telepen az épületeket, a tehénszállást, a lóistállót, a magtárat, a nagyüzemi baromfitartás céljainak megfelelően átalakították. Huszonhét baromfiólon kívül két új tojőesarnokot és két csarnokos baromfinevelőt is üzemeltetnek. Ez a telep eredetileg 28 000 baromfi befogadására készült. Két évvel ezelőtt azonban a T 7—01 típusú tojócsarnokot 1 millió 700 ezer koronás költséggel átépítették, félautomata, háromszintes ketreceket helyeztek el benne, s Így ahol azelőtt 6500 baromfi volt, most 16 500 tojótyúk található. A baromfifarm vezetője, Hofbauer Iván, képzett és tapasztalt szakember. Jól megszervezte a munkát. Az SSL tojók évi átlagos tojáshozama 240— 255 darab. A telepen egy tojás kitermelésére átlag 170— 180 gramm takarmányt használnak fel. A hústermelő baromfitenyésztés is eredményes. A hizlalás 56. napján átlagosan 1,75 kgos élősúlyt érnek el, s ehhez a súlygyarapodáshoz 2,08 kg takarmányt használnak fel. Eredményesen foglalkoznak a tojó- és hústermelő naposcsibék keltetésével. A galántai járásban az országos átlaghoz viszonyítva lemaradt a baromfitenyésztés, bár Jó feltételei vannak a járásban. Most ők adják az alapot a fellendítéshez. A járás részére szülőpárokat, naposcsibéket nevelnek. Évente 1—1,5 milliót kér a járás a Pros 1 fajtából. Ennek a kérésnek is eleget tesznek. Tojás mindenesetre lesz bőven, hiszen a távlati tervek — melyeknek megvalósítása nagyon is reális — ilyen adatokat tartalmaznak: 1980-ban a baromfifarmnak 50 000 tojóstyúkja lesz, s évente 10 millió tojást ad majd a közellátásnak. OKOSAN, CÉLSZERŰEN A szövetkezet állattenyésztését nem szakosították szűken egyetlen ágazatra sem. Főleg szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Intenzitás szempontjából a tejtermelés terén úgy-ahogy elérik a járási átlagot. Sertéstenyésztés terén jók az eredmények. A tojók hozama szempontjából a járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartoznak. Ezen a téren kitűnik, hogy járási viszonylatban is döntő szerepet vállaltak magukra. Okosan, célszerűen irányítva az állattenyésztést, kielégíthetik a társadalmi igényeket. Ma még a fogyasztók társadalmi helyzetüket, jövedelmüket, bevett szokásaikat tekintve az étrendben talán néha-néha előnyben részesítik a zsiradékot, a kenyér, a tésztaneműek a rizs és a burgonya fogyasztását, de egyre inkább követelmény, hogy sovány húsból, tojásból, tejből és tejtermékekből többet, jobbat adjanak a szövetkezetek. Jogos igény ez, melyek kielégítése közösségi, társadalmi kötelesség. HAJD0 ANDRÁS Hatásos nevelési forma A termelési értekezletek időszerűsége égető dolgozóinak tapasztalata A žiranyi mészA múltban és ma egyaránt találkozunk olyan nézetekkel, hogý a termelési értekezletek már elavultak, a dolgozók nem érdeklődnek irántuk, és hogy a vállalat vagy az üzem gazdasági vezetősége számára nem jelentenek semmi segítséget. Az ilyen nézetek gyökere abban rejlik, hogy a termelési értekezletek gyakran formálisak, öncélúak. E helyzet okát főleg a termelési értekezletek lebecsülésében, a szakszervezeti funkcionáriusok és a gazdasági dolgozók elégtelen előkészítésében, nemkülönben az üzemi pártszervezetek elégtelen munkájában látom. A szocialista demokrácia fejlesztése és a népgazdaság tervszerű irányítása megköveteli, hogy a dolgozók széleskörűen részt vegyenek a termelés irányításában és a problémák megoldásában. Gondosan elő kell készíteni a termelési értekezleteket, hogy teljesítsék küldetésüket, hozzájáruljanak a dolgozók fokozottabb részvételéhez a termelés irányításában és a dolgozók nevelésének hatékony eszközévé váljanak. Az értekezletek színvonalát elsősorban a megvitatásra kerülő kérdések tartalma adja meg. Ugyanakkor fontos, hogy a termelés adott problematikáját a termelés olyan szervezési fokán ls megvitassák, ahol a legtökéletesebben meg tudják oldani, és hogy a termelési értekezletre meghívják azokat a dolgozókat, akik szakképzettségükkel, a munkában szerzett ismereteikkel és tapasztalataikkal a megvitatásra kerülő problémákat szakszerűen meg tudják Ítélni. A termelési értekezletek struktúráját a vállalat, az üzem, vagy munkahely struktúrájával összhangban kell felépíteni. Alapját az egyes munkahelyek munkakollektívái képezzék. A žiranyi mészégetőben ügyelünk arra, hogy a termelési értekezletek egész munkánk megjavításának hatékony eszközei legyenek, értve ezalatt a termelés és a gyártmányok minőségének megjavítását, a balesetveszély csökkentését és a nem produktív költségek csökkentését. Munkánk e téren bizonyos mértékben sikerrel jár, mivel a dolgozók széleskörűen bekapcsolódtak azoknak a feladatoknak a teljesítésébe, amelyek a XIV. pártkongresszus határozataiból, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris üléseinek határozataiból üzemünkre vonatkoznak. A Jól megszervezett és előkészített termelési értekezletek, s ezeknek egybekapcsolása a párt- és szakszervezetek politikai tömegmunkájával, üzemünkben kitűnően beváltak. A dolgozók érdeklödnek a termelési értekezletek iránt, nyíltan és bírátólag foglalkoznak a megvitatásra kerülő problémákkal, értékes javaslatokat és megjegyzéseket tesznek a fogyatékosságok megoldására, a munka megjavítására vonatkozólag A dolgozók aktivitását nagymértékben befolyásolja hozzászólásaik és javaslataik idejében történő és az üzem gazdasági vezetősége, valamint az FSZM részéről való felelősségteljes megoldása. F. LlCÁK Közelebb a gyerekbe; Értékes nemzetközi szeminárium gusok tapasztalata Az óvodapedagóA szocialista országok óvodapedagógiai szakembereinek nemrég tartott budapesti tanácskozása (VI. nemzetközi óvodapedagógiai szeminárium) az óvodai nevelési programok alapelveivel, kidolgozásuk módszertani kérdéseivel foglalkozott. Olyan problémákról volt szó, mint például a társtudományok képviselőinek (orvosok, pszichológusok, nyelvészek, zenészek stb.), valamint az óvodai neveléselmélet szakértőinek és gyakorlati művelőinek bevonása a programkészítésbe; a progra mok végleges kidolgozását megelőző kísérletek: az iskolai alapdokumentumok és az óvodai programok közötti összefüggés; az előkészítés különböző stádiumaiban történő kipróbálás módja; az óvónők, felügyelők, tanítók, szülők előzetes tájékoztatásának szerepe a program propagandájában stb. A koncepciót meghatározó tényezők tárgyalásakor kiemelkedett a pedagógiai és pszichológiai szempontok együttes figyelembevétele. Szinte minden előadás és hozzászólás — akár a korcsoportonként elérendő neveltségi szintek tartalmát, rugalmas felfogását, akár az ismeretanyag kiválasztásához, a tervezéshez szükséges pedagógiai önállóságot érintette, akár az óvodai közösségi nevelés iskola-előkészítő feladatára, a közösségi tevékenységek rendszerére, vagy az óvodai oktatás korszerű felfogására vonatkozott — mindig az óvónő pszichológiai felkészültségének elmélyítését, a gyerek alapos megismerését, a beleélést képesség fejlesztésének szükségességét emelte ki. Ma, amikor a cél a nevelés hatékonyságának a fejlesztése, érdemes odafigyelni az óvodapedagógia törekvéseire. Az egész köznevelési rendszer fejlesztése érdekelt abban, hogy mire az oktatásügy távlati koncepciója kialakul, a pedagógusok mindannyian érzékenyebbé váljanak: megtanulják és fontosnak tartsák figyelni és észrevenni a gyerek aprónak tűnő megnyilvánulásalt, az egyéni eltéréseket, a bontakozó képességeket és az esetleges elmaradás jelelt. Az óvodai és iskolai oktatás összefüggésének közvetlen jelentőségét a szemináriumon egyebek között a lengyel delegáció összetétele is jelezte. A nemrég szervezett lengyel iskolai programkutató intézet óvodai szektorának két munkatársa is részt vett a tanácskozáson. Egyikük, dr. Maria Dmohowska azt fejtegette, hogy ml a szerepe az erkölcsi és társadalmi nevelésnek a lengyel nevelési programban. Szociálpszichológiai megközelítése a társas kapcsolatok és a kreativitás fejlesztése szempontjából tanulságos számunkra. Közel áll hozzánk Anna Mihaflovna Leusinának, a Leningrádi Állami Pedagógiai Intézet óvodai tanszékvezetőjének előadása, amelyben a gyerekek önálló gondolkodásának, képzeletük szárnyalásának ösztönzését hangsúlyozta: „Ezért nem adjuk az összes ismeretet kész állapotban — mondotta. — Nem szabad a gyerekeket megfosztani attól a lehetőségtől, hogy maguk gondolkodhassanak, maguk jöjjenek rá valamire." Világosan egybehangzik ez a mi óvodapedagógiai törekvéseinkkel: a mi nevelési programunk is a gyerekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, elsősorban önkéntelen figyelmére támaszkodva kívánja irányítani a megismerés folyamatát. Sok mozgást, cselekvést tesz lehetővé, a gyerek tapasztalataira, kérdéseire épít, a spontán és szervezett megismerés kölcsönhatását figyelembe véve tanítja tanulni őket. Arra kell törekedni, hogy minden egyerek a maga képességei, fejlődési üteme, dinamikája szerint fejlődhessen. Az iskolára való óvodai előkészítés tehát rugalmas gondolkodású, fogékony személyiség fejlesztését tűzi célul. Az eredmények sokszor csak később mutatkoznak, de egész életre szóló alapozást jelentenek. Mindez persze nem könnyű, de az új program az óvónőket az eddiginél sokkal tudatosabb nevelőmunkára készteti, és önálló alkotómunkára inspirálja. Az ezzel járó nehézségeket szívesen vállalják, és örömmel észlelik az ilyen módon elért magasabb ereipdényeket. A nevelési program keretjellege, az óvónőket önellenőrzésre serkentő útmutatásai növelik bennük azt az állandó korszerűsítési igényt, amely a világon mindenütt tapasztalható. (M. H.f