Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-02 / 285. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK ALLENDE MEXIKÓBAN Előzmények — dióhéjban Közismert tény, hogy a Szovjetunió, valamint a szocialista társadalomközösség országai — csupán az elmúlt évtizedben — több ízben is javasolták egy európai szintű konferencia megrendezését, amelynek napirendjén kontinensünk biztonságának kérdései szerepelnek. Ezzel egyidejűleg természetesen, szükségesnek mutatkozott az együttműködéssel összefüggő problémák többoldalú megvitatása is. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi tényező a nemzetközi feszültség feloldásának legjárhatóbb útja, hiszen a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak konkrét tartalmat ad, ugyanakkor feltételezi a kölcsönös bizalom megszilárdítását. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete már bukaresti ülésén javasolta az együttműködési és biztonsági konferencia összehívását, majd indítványát budapesti felhívásában megismételte. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi esztendők pozitív előjelű diplomáciai kezdeményezései a budapesti felhívást közvetlenül megelőző időszakban olyan légkört teremtettek, ami szinte lehetetlenné tette a NATO-körök számára a feszültség enyhítésére irányuló lépés megtorpédózását. Bár hosszú ideig tartott, amíg elhangzott a brüsszeli igen, tény, hogy a konferenciát előkészítő kétoldalú tárgyalások sorozata máris a béke erőinek sikerét jelentette. A német kérdés körül Köztudomású, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása útjában leginkább az ún. német kérdés megoldatlansága jelentette a fő akadályt. Nos, éppen a Szovjetunió körültekintő nemzetközi politikai vonalvezetésének tulajdonítható, hogy a német kérdés-komplexumot szintén sikerült kimozdítani a holtpontról, amelyhez leginkább a hírhedt Hallstein-doktrína „rögzítette". A szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet államszerződések megkötése — amelyek a bonni kormány részéről tulajdonképpen az európai status guo elismerését is jelentették — ígéretesen bontakoztatták ki a bonyolult probléma megoldásának útjait. A Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás, a két német állam közötti párbeszéd első jelentős állomásai már sejtetni engedték: nem volt Igazuk azoknak, akik eleve „kivitelezhetetlennek" tartották az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Willy Brandt kabinetjének, amely a szóban forgó kérdések vonatkozásában reálpolitikai alapelvekből indult ki, kemény harcot kellett folytatnia ellenzékével, az ún. „keleti szerződéseket" elutasító uniópártokkal. Viszont az a tény, hogy a koalíciós pártok, tehát a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon, mindennél ékesebben bizonyítja: a szocialista társadalomközösség nemzetközi politikai vonalvezetése, amely mindenekelőtt a lenini békepolitika alapelvein nyugszik, a világ haladó közvéleményének feltétlen támogatását élvezi. A Német Szövetségi Köztársaság szavazópolgárai ugyanis, amikor Wllly Brandt reális külpolitikát folytató kabinetjére adták le voksukat, a béke, a feszültség feloldásának politikájára szavaztak. Magától érthető tehát, hogy az európai feszültség-góc Ilyen irányú fellazítása immár végérvényesen megnyitotta az európai konferencia megtartásához vezető utat. így kerülhetett sor arra, hogy Dipoliban egyenlő rangú küldöttségként vehet részt a történelmi fontosságú tanácskozáson mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság delegációja. Helsinki szerepe Legújabbkori történelmünkben feltételezhetően előkelő helyet kap majd a finnn fővárosban folyó előkészítő tanácskozás. Ám ezzel egyidejűleg szólnunk kell arról a fontos szerepkörről is, amelyet az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása és előkészítése ügyében a helsinki vezetés vállalt. Köztudomású, hogy a finn kormány, mely a kétoldalú tanácskozások hosszú sorát folytatta le, állásfoglalásával, diplomáciai lépéseivel nagymértékben hozzájárult a nézetek, vélemények kölcsönös megközelítéséhez. Ám feltétlenül hangsúlyoznunk szükséges, hogy Helsinki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi politikai törekvéseiben is megkülönböztetett helyet kapott. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének felhívását követően Csehszlovákia aktívan bekapcsolódott az előkészületek gerincét alkotó kétoldalú megbeszélések maratoni sorozatába. A szocialista társadalomközösség országaival egységesen Csehszlovákia diplomáciai törekvéseit a biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának szolgálatába állította. Oldfich Pavlovský nagykövet, a Helsinkiben tartózkodó csehszlovák küldöttség vezetője a héten megkezdődött általános politikai vitában felszólalva kiemelte: a tanácskozásra kedvező feltételek közepette került sor. Ez egyrészt annak is tulajdonítható, hogy fokozatosan egy realisztikusabb, a kontinensünk nemzeteinek érdekeit jobban tekintetbe vevő politikai irányvonal érvényesül. Nos, ennek az irányvonalnak az érvényesüléséhez járult hozzá maximális mértékben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya is, ezt a platformot támogatja — a világ haladó közvéleményével egyetértésben — Csehszlovákia dolgozó népe is. Kitekintés Nyilvánvalóan korai lenne messzemenő következtetéseket levonni az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását, annak munkáját illetően. Politikai megfigyelők általában hangsúlyozzák: az előkészítő tanácskozások „beIndítása" máris komoly sikerként könyvelhető el. Annál is inkább, mert az előkészítő tárgyalásokon mindeddig konstruktív légkör uralkodik. Vitathatatlan, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia napirendjének rögzítése komoly és felelősségteljes feladatot jelent a küldöttségek számára. Számolni kell azonban a feszültség konjunktúrájára áhítozó, a hidegháborús időszakot visszasíró erők nem lebecsülendő aknamunkájára is. S itt, ebben a vonatkozásban jelenthet sokat a haladó közvélemény hangja, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tekintélye, következetes, elvhfl politikai vonalvezetése, egységes fellépése. BALOGH P. IMRE Mexicó-város — Csütörtökön a késő esti órákban megérkezett a mexikói fővárosba dr. Salvador Allende, chilei elnök. Előzőleg Peru fővárosában, Limában — 90 perces műszaki pihenő során — találkozott fuan Velasco Alvarado tábornokkal, a perui elnökkel és szívélyes eszmecserét folytatott vele. Mexicó-városban Allendét csaknem kétszázezer főnyi ujjongó tömeg várta. A feldíszített Benitó fuarez repülőtéren Luis Echeverria mexikói elnök köszöntötte a chilei forradalom Heikal az arab Kairó — Egyiptom vezető politikai kommentátora szerint az arab országoknak egyesíteniük kell erejüket Izrael ellen, hacsak nem akarják, hogy „teljes vereséget" szenvedjenek. Szokásos pénteki vezércikkében Heikal, az Al Ahram főszerkesztője azt a véleményét hangoztatja, hogy Izrael „katonai kihívása túlságosan nagy, semhogy egyetlen arab ország megbírkőzhassék vele". A katonai fölény nem a semmiből lett — folytatja Heikal. Az Egyesült Államok olyan mennyiségű katonai és gazdasági segélyt áramoltatott Izraelbe, hogy ez az állam képes elutasítani mindent, amit elutasítani kíván, képes függetleníteni magát mindenkitől, még Amerikától is. Mindennek folytán az izraeli ütőerő felülmúlja bármely arab országét, sőt — tekintettel az arabok belső nézeteltéréseire, szánalmas széthúzására — Tel Aviv olyan feltételeket támaszthat velük szemben, amilyen csak jólesik neki. Heikal még ennél is veszélyesebb fejleményekre számít: föltételezi, hogy a dolgok mai állása mellett Izrael „megelőző csapáshoz" folyamodik, mielőtt bármilyen újabb kísérlet történnék a közel-keleti válság megoldására, s mielőtt az „arab akció" kitörne a jelenlegi zsákutcából. Tel Aviv — Izraelben beszédek és nyilatkozatok hangzottak el abból az alkalomból, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete éppen 25 évvel ezelőtt határozta el a palesztinai brit mandátumterület kettéosztását egy zsidó és egy arab államra. A zsidó állam, mint közismert, Izrael néven megalakult, az arab soha nem jött létre. Dajan hadügyminiszter hivatalának munkatársai előtt mondott beszédet. Azt állította, hogy fennáll a veszélye az ellenségeskedések kiújulásának, vezetőjét. Hangsúlyozta: Allende elnök nálunk otthon van. Egész Mexikó tiszta szívéből fogadja őt. Hazánk sikereket kíván a chilei forradalomnak, 'amely az egész világnak újabb példával bizonyította, milyen ls a szabadságért vívott küzdelem. A chilei elnök hivatalos programja pénteken kezdődött. Beszédet mondott a mexikói kongresszus két házának tagjai előtt és kifejtette a fejlődő országok gazdasági függetlensége elérésének módjairól szóló nézeteit. összefogásért minthogy „az arab országok felől puskaporsza'g érződik". A tőle megszokott önbizalommal mindjárt hozzá is tette, hogy „a harc kimenetelét illetően nincs ok félelemre", csupán a béke esélyei omlanának össze teljesen. Dajan szerint a gerilla-akciókat követő izraeli „megtorlások" „sokba kerültek" az arab országoknak, s ennek kellene oda vezetnie, hogy az arabok a „békét válasszák". Ha mégsem így van, ennek oka a dajani logika szerint az, hogy az arab országokat „belső bizonytalanságuk a háború felé sodorja". Jeruzsálem —' Eban izraeli külügyminiszter szerdán a kormány rendkívüli ülésén kijelentette, Izrael és Csád Köztársaság között' semmi olyan nézeteltérés nem merült fel, ami a diplomáciai kapcsolatok megszakítására magyarázatot adna. Tombalbaye csádi elnök közölte, hogy országa szakít Izraellel. A döntés oka Eban szerint az, hogy az arab országok két év óta „rendkívüli nyomást gyakoroltak Tombalbaye elnök kormányára". Expozéját Eban azzal a mesterkélten derűlátó megjegyzéssel zárta, hogy a szakítás „nem szükségképpen jelez romlást Izrael és Fekete-Afrika kapcsolataiban, amelyek — egészüket tekintve — jók". Jeruzsálemi politikai megfigyelők — mint az AFP írja — kevésbé optimisták. Emlékeztetnek arra, hogy a hatnapos háború óta három afrikai ország, Guinea, Uganda és Csád szakított Izraellel. Számos afrikai országgal „fagyponton" vannak a kapcsolatok, s „az arab országok egyre könnyebben visznek keresztül Izrael-ellenes, határozatokat az afrikaközi szervekben" — teszik hozzá. - Kairó szerdán az arab ügynek nyújtott jelentékeny támogatásként értékelte Csád döntését. néhány sorban DELHIBEN Antonín Mrázek, hazánk műszaki és beruházási miniszterhelyettese a harmadik ázsiai nemzetközi vásáron megnyitotta a csehszlovák technika napjait. OSVALDO DORTICOS kubai elnök fogadta Andrej Barčákot, a Kubában tartózkodó csehszlovák kereskedelmi küldöttség vezetőjét. A fogadáson megjelent Marcelo Fernandes kubai külkereskedelmi miniszter. MOSZKVÁBAN befejeződött a demokratikus jogászok nemzetközi szervezetének háromnapos ülése, amelynek napirendjén az európai biztonság és az indokínai háború kérdései szerepeltek. AZ INDIAI—PAKISZTÁNI HATÁRON megkezdődött a háború során fogságba esett katonák kölcsönös kicserélése. A sajtóhivatalok szerint a fogolycsere jelentős lépés a két ország viszonyának rendezésében. PIOTR JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök meghívására Poznanban tartózkodott Willy Stoph, az NDK kormányfője. Találkozásukon pozitíven értékelték a két ország kölcsönös együttműködésének fejlődését. SZAMAR SZEN Indiai ENSZ fődelegátus veszi át a Biztonsági Tanács elnökének tisztét a guineai Jeanne Martin Cisse asszonytól. Az elnöki tisztet a tagállamok képviselői abc sorrendben egyhónapos váltásokban töltik be. NEW YORKBAN folytatta munkáját a kelet és nyugat közötti kereskedelem kérdésével foglalkozó nemzetközi konzultatív értekezlet, amelyet az amerikai világkereskedelmi intézet közreműködésével rendeznek. CARLOS PRATS tábornok, chilei belügyminiszter jelképesen átvette azt a 340 ezer dolláros ajándékot, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság gépek és egészségügyi felszerelések formájában Chilének adományozott. A DEUTSCHE BANK bejelentette, hogy rövidesen képviseletet létesít Moszkvában. Ennek rendeltetése a szovjet hitel- és külkereskedelmi intézetekkel való kapcsolat fenntartása, valamint a tanácsadás és közvetítés lesz. A KÖZÖS PIAC kétezer hivatalnokának sztrájkja megbénította a közösség brüsszeli és luxemburgi szerveinek működését. A sztrájkolók béremeléseket és a szakszervezeti jogok biztosítását követelik és tiltakoznak a technikai személyzet Jelentős részének elbocsátására irányuló törekvések ellen. AZ SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet gondozásában megjelent Vlagyimir Iljics Lenin életrajzának 5. kiadása. A VDK és Ausztria tegnap felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Mengele ismét felbukkant? Joseph Mengele, az auschwitzi náci haláltábor egykori hírhedt orvosa egy eldugott paraguayi falucskában él a brazil határ mentén — jelentette a csütörtöki Daily Express. Az egykori amerikai CIA-szakértő, Faragó László szenzációt keltő sztorija elmondja még, hogy Mengele dr. Nadich néven él, a faluban „mindenki tudja, ki is voltaképpen ő". Faragó közli, hogy a halálra keresett háborús bűnös búvóhelyéről értesítette Simon Wiesenthalt, a náci gyilkosok felkutatásával hivatásszerűen foglalkozó bécsi ügyvédet, mondván, hogy „semmibe sem kerül Mengelét megtalálnia". Mintegy e megjegyzésre rácáfolva teszi hozzá Faragó, hogy „két Izraeli ügynök" nemrég eljutott a Parana folyó mentén abba a városba, ahol Mengele e'Azőleg élt, de csakhamar átvágdt torokkal, holtan találták meg őket. Az ENSZ tárgyalta New York — Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában Ismertették annak a különbizottságnak jelentését, amelyet az izraeliek által megszállt, arab területeken kialakult helyzet tanulmányozásával bízott meg a világszervezet. Az 1968-ban felállított 3 tagú bizottság jelentését már októberben közzétették, vitájára azonban csak most kerül sor. A Sri Lanka (Ceylon), Szomália és Jugoszlávia képviselőiből álló testület elnöke vitaindító fel-, szólalásában elmondotta, hogy jelentésüket hivatalos izraeli nyilatkozatokra, sajtó jelentésekre és szemtanúk beszámolójára támaszkodva készítették el, tekintve, hogy az izraeli hatóságok a bizottság tagjait nem engedték be a megszállt területekre. „Nyilvánvaló és megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak annak, hogy a megszállt területeken követett Izraeli politika s gyakorlat sérti az ott élő arab lakosság emberi jogait", mondotta. A dokumentum részletezi az izraeli hatóságok túlkapásait és megállapítja, hogy azok nemcsak az ENSZ-alapokmány és az 1949-es genfi konvenció előírásalt sértik, de akadályozzák a közel-keleti rendezést is. Az ENSZ jólértesült körei szerint Jugoszlávia, India, Egyiptom, Szomália és Tunézia olyan határozati Javaslat megszövegezésén dolgoznak, amely gazdasági szankciókat indítványozna Izraellel szemben, ha az továbbra is semmibe veszi az ENSZ határozatait és nem vonul ki a megszállt területekről. Tekodh, Izrael ENSZ-küldöttségének vezetője csütörtökön felkereste Gunnar Jarringot, a világszervezet főtitkárának közel-keleti megbízottját és mintegy félórás megbeszélést folytatott vele. Értesülések szerint azzal fenyegette meg a ENSZ diplomatát, hogy amennyiben a közgyűlés „újabb egyoldalú határozatot hozna a Közel-Keletről" Izrael nem tekintené magára nézve kötelezőnek a Biztonsági Tanács határozatát. Az ENSZ közgyűlése pénteken folytatta a közel-keleti helyzet vitáját. Az ENSZ-közgyűlés Gyámsági Bizottsága 103 szavazattal 3 ellenében, 10 tartózkodás mellett jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja NagyBritanniát, hogy alkotmányozó gyűlés összehívásával kísérelje meg rendezni Rhodesia jövőjét. Ugyancsak jóváhagytak egy másik határozatot, amely elítélt bizonyos országokat a Rhodesiával szemben hozott ENSZ szankciók végrehajtásának elmulasztásáért. A két határozat a közgyűlés plenáris ülése elé kerül. A Gazdasági Bizottság jóváhagyta azt a határozatot, hogy állítsanak fel ENSZ-egyetemet. Argentína határozati javaslatot készít elő, amely indítványozná, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt bízzák meg a Délnyugat-Afrika (Namibia) jövőjéről folytatandó tárgyalások vezetésével. Kedvező légkör - józan derűlátás Az európai biztonsági és együttműködési konferencia nagyköveti szintű előkészítő tanácskozása, amely a finn fővárosban folytatja munkáját, változatlanul a nemzetközi közvélemény érdeklődésének gyújtópontjában áll. Kétségtelen ugyanis, hogy az alapos előkészítés máris fél sikert jelent, s a konferencia körültekintő megszervezése jelentős mértékben hozzájárulhat az előrejelzett problémakörök kedvező megoldásához. A helsinki tárgyalásokat a józan derűlátás jellemzi; a hírügynökségi beszámolók hangsúlyozzák: a Dipoliban tanácskozó küldöttségek őszintén törekszenek, hogy szilárd bázist, mindenki számára elfogadható platformot teremtsenek a történelmi jelentőségű konferencia tanácskozási alapjául. Dajan lehetségesnek tartj'a az ellenségeskedések kiújulását % Izraeli—csádi nézeteltérések