Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-01 / 284. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. dcember 1. PÉNTEK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 284. szám Ára 50 fillér A CSTA prágai Atomfizikai Kutatóintézetének feladata az atommag szerkezetének és dinamikájának tanulmányozása. Képünkön: Štépán Pískáŕ előkészíti a magreakciós termék méréséhez szükséges sokszögű mágneses analizátort. (Felvétel: J. Kruliš—ČSTK) Vegyiparunk értékes vállalásokat teljesített kat. Megemlítette, hogy a szov­jet vállalatokkal folytatott ke­reskedelem gazdasági kapcso­lataink kölcsönös előnyösségét bizonyítja. A szintetikus alap­anyagokat, például a polietilént a Szovjetunióból 25 százalékkal olcsóbban szerezhetjük be, mint a kapitalista államokból. A me­zőgazdaságban használatos nö­vényvédő vegyszerek és egyéb technikai vegyi anyagok beho­zatala szintén jelentős deviza­megtakarítást jelent. A baráti, gazdasági kapcsola­tok elmélyüléséhez jelentősen hozzájárultak a Szovjetunióban megrendezett kiállítások és be­mutatók. Itt a szovjet megren­delőknek alkalmuk nyílt köze­lebbről ls megismerkedni a csehszlovák vegyipar és mű­anyaggyártás legújabb termé­keivel. A Chemapol — mondotta Se­bik elvtárs — a nemzetközi ki­állítások egyik rendszeres résztvevője. Vegyipari vállala­taink termékeit évente ott ta­lálhatjuk a lipcsei, a poznafti és nem utolsó sorban a hazai Incheba vegyipari kiállításon. (vonyik) A CHEMAPOL BRATISLAVA külkereskedelmi vállalat a na­pokban teljesítette az NOSZF 55. és a Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója tiszte­letére vállalt kötelezettségeit. A vállalat a szovjet megrende löknek több mint 13 millió ru­bel értékű árut szállított a ter­vezett határidőn belül. A fela­datok teljesítéséhez elsősorban a púchovi Május 1. Gumiüzem, a bratislavai G. Dimitrov Vegyi Müvek, a strážskej Cheniko és a napajedlái Fatra járult hozzá. A kötelezettségvállalások tel­jesítéséről J. Šebik elvtárs, a Chemapol vezérigazgatója teg­nap sajtótájékoztatón számolt be, és egyúttal ismertette a vál­lalat üzleti kapcsolatainak fej­lődését a megalakulás őta eltelt négy év alatt. Mint mondotta, a Chemapol legfőbb feladata, hogy biztosítsa Szlovákia ipara számára a szintetikus alap­anyagokat, a mezőgazdaság szá­mára pedig a zavartalan műtrá­gyaellátást. A vállalat a Szov­jetunió külkereskedelmi vállala­taival tartja fenn a legszoro­sabb kereskedelmi kapcsolato­Versenyre készülnek A CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottsága mellett mű­ködő mezőgazdasági szekció tegnap ülést tartott Košicén, melyen a CSSZBSZ nevet viselő efsz-ek helyzetéről tárgyalt. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-e nevét viselő nyolc egy­séges földművesszövetkezet to­vábbra is megtartja ezt a cí­met, s a CSSZBSZ kelet-szlová­kiai kerületi bizottságának el­nöksége javasolta a cím odaíté­lését a trhovištei, gočaltovói és a Kamenica nad Cirochou-i szövetkezetnek, valamint a Streda nad Bodrogom (Bodrog­szerdahely) Állami Gazdaság­nak. Az illetékes szervek elemzé­seket végeznek további efsz-ek­ben, melyek eddigi gazdasági eredményeikkel, a politikai ne­velőmunka terén elért sikereik­kel rászolgáltak e megtisztelő címre. A CSSZBSZ címet viselő me­zőgazdasági üzemek az 1973-as évben versenyezni fognak a Szovjetunió Kárpátontúli Terü­lete kolhozainak versenyzászla­jáért. A versenyfeltételeket most dolgozzák ki. (ik) A szovjet párt- és kormán/küldöttség Csepelen Barátsági nagygyűlés a Fém- és Vasmüvekben LEONYID BREZSNYEVNEK, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével csütörtökön délelőtt a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott a Magyarországon tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség. A vendégek társaságában volt KÁDÁR JÁNOS és több más magyar vezető. A Csepel Vas- és Fémműveket, a magyar ipar egyik jellegvárát hagyományosan sok szál fűzi a Szovjetunióhoz. Ezt a sokoldalú, közvetlen kap­csolatot tükrözte a fogadtatás, a gyárlátogatás légköre. BORBÉLY SÁNDOR, a vasmű pártbizott­ságának első titkára gyárismertető tájékoztató­jában egyebek közt arról beszélt, hogy a terme­lésben szükséges anyagok több mint 80 százalé­kát kapja a csepeli gyáróriás a Szovjetunióból, s a késztermékek jelentős hányada is a Szovjet­unióban talál gazdára. A gyár életéről, munkájáról szóló beszámolót üzemlátogatás követte, a vendégek felkeresték a vasmű több gyáregységét. A Csepellel ismerkedő szovjet párt- és kor­mányküldöttség kora délután barátsági nagygyű­lésen találkozott a vasmű munkásainak küldöt­teivel, a fővárosi gyárak, üzemek, intézmények munkáskollektíváinak képviselőivel. Tisztítsuk meg az európai talajt a múlt hordalékaitól Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde Brezsnyev elvtárs beszéde ele­jén megköszönte a lelkes fogad tatást, méltatta a szovjet—magyar kapcsolatok történetét, majd a szocialista államuk együttműködé­sével foglalkozott. A szocialista világrendszer pél­dája az országok közötti új, a történelemben ezelőtt ismeretlen kapcsolatoknak, a teljes egyen­jogúságra, a kölcsönös segítségre és a közös célokal szolgáló kol­lektív együttműködésre épülő vi­szonyoknak. A világ küzdőterén együttesen fellépő szocialista ál­lamok segítik a társadalmi hala­dást, akcióik megfelelnek a mun­kásosztály, valamennyi dolgozó, a föld valamennyi népe létérdekei­nek. Nyíltan meg kelt monda­nunk: az, hogy az imperialisták nem mertek kirobbantani új vi­lágháborút, mindenekelőtt a szo­cializmus világrendszerének tör­ténelmi érdeme. Nélküle más vol­na bolygónk arculata. Felsorolni is nehéz lenne mind­azt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tet­tek. Elég, ha megemlítjük nem zetközi politikánk egyes alapvető célkitűzéseit a legutóbbi években. Ezek a következők: — A béke érezhető, érzékelhe­tő megszilárdulása Európában; — a hős vietnami népnek nyúj­tott nagy és sokoldalú segítség az imperialista agresszió elleni sikeres harcához; — a haladó rendszerű arab or­szágok, azok igaz ügyének támo­gatása; — hatékony szolidaritás Ázsia,' Afrika és Latin-Amerika népeivel abban a jogos törekvésünkben, hogy gazdái legyenek otthonuk­nak; — Az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszony kialakításá­nak és e körzet békéje helyreállí­tásának tevékeny segítése; — s végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elvei­nek meghonosodásáért a nemzet­közi viszonyok egészében; harc a tartós békéért, a fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmatlanságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés irányába. Mindez nem kulisszák mögötti diplomáciai lépés, nem egyezke­dés a népek háta mögött, hanem nyílt, következetes, becsületes po­litika. S ez nem ígérgetés, nem­csak elmélet, hanem gyakorlat. Ennek kapcsán szeretnék kitér­ni az európai politika egyes kér­déseire. A napokban, mint ismeretes, parlamenti választásokat tartottak az NSZK-ban. Természetesen nem kívánom itt részletesen értékelni e választások eredményeit. Egy következtetést azonban bizonyára érdemes levonni. Akik keresztezik az enyhülés útját és vissza sze­retnék téríteni Európát a hideg­háború napjaihoz, azoktól a vá­lasztók megvonják a támogatást. A választők a békére, az enyhü­lésre, a reális politikára szavaz­nak. S ez nemcsak Nyugat-Német­országra érvényes, hanem széle­sebb jelentősége is van. Az európai helyzet tehát tovább­ra is a jő irányba változik. Ez szerintünk lehetővé teszi, hogy már a közeljövőben újabb hasz­nos lépések történjenek kontinen sünk politikai légkörének javítá­sára. Például olyan lépésekre gondolok, mint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alap­jait szabályozó szerződés aláírása és életbe léptetése; a Német De mokratikus Köztársaság teljes és sokoldalú bevonása a nemzetközi kapcsolatuk minden formájába; az NDK és az NSZK felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe; a Csehszlovákia és valamennyi szocialista ország fontos állami érdekeit érintő müncheni diktá­tum kérdésének rendezése. Az események ilyen alakulása termé­szetesen magával hozza a szocia­lista közösség országai és az NSZK viszunyának további norma lizálását. Ezt valamennyien kívá­natosnak és hasznosnak tartjuk. Mint ismeretes, már régóta állást foglalunk e feladatok megoldása mellett, szolidárisán lépünk fel, annak tudatában, milyen nagy je­lentőségűek ezek a tartós euró­pai béke szempontjából. Amellett vagyunk, hogy megtisz­títsuk az európai talajt a múlt hordalékaitól. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az össz-európai értekezletnek, amelynek sokolda lú gyakorlati előkészítése már megkezdődött. A szocialista országok világosan kifejtették közös álláspontjuk lé­nyegét a politikai tanácskozó tes­tület prágai ülésének nyilatkoza­tában. Azt várjuk az össz európai értekezlettől, hogy megerősítse valamennyi európai állam egyenlő és tényleges biztonságának elveit. Ellenezzük a megkülönböztetést az európai kereskedelemben és amel­lett vagyunk, hogy széles körben fejlődjék az európai államok egyenjogú érdemi együttműködé­se különböző területeken. íme, ez elvi álláspontunk, amelyet szilár­dan követtünk és követni fognnk. Ha messzebbre nézünk, azt lát­juk, az európai politikai légkör javulása lehetővé teszi, hogy fog­lalkozni kezdjünk egy olyan fon­tos feladat megoldásával, mint a fegyveres erő és a fegyverzet csökkentése Európában. Nemrég még irreális volt nemcsak meg­oldani, de felvetni is ezt a prob lémát. Must pedig úgy merül fel ez a kérdés, mint a kontinensen végbemenő általános politikai fej­lődés természetes következménye. Ezt a kérdést komolyan és fele­lősséggel, s egymással konzultál­va közelítjük meg. Magától érte­tődik, hogy a probléma nem egy­szerű, számos tényező figyelembe vételét, a különböző államok szu­verén jogainak és érdekeinek kel­lő tiszteletben tartását követeli meg. Nem akarok itt jövendölé­sekbe bocsátkozni mindezek meg­valósításának konkrét formáit il­letően. De bízunk abban, hogy a felek jó szándékával meg lehet majd találni a konstruktív megol­dást. A szocialista államok külpoliti­kája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek lát­ják, hogy tőlünk, kommunisták­tól idegenek az öniső politikai számítások. Az, amire mi törek­szünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. S nem vélet­len, hogy mindenütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik. ahol kifosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocia­lizmusra, mint az egész emberi­ség zászlajára és reménységére. Tisztában vagyunk ezzel a tör­ténelmi felelősséggel és tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a bé­ke, a szabadság és a szocializmus ügyének diadala érdekében. De a harc az harc, és nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a régi világ is igyekszik hatni ránk sa­ját érdekében. Az imperializmus különféle módszerekkel próbál hatni a szocialista világra: a köz­vetlen agressziótól kezdve — mint ahogyan ezt a VDK ellen teszi — a legkörmönfontabb, hí­zelkedő fogásokig, amelyek célja a nacionalista előítéletek felélesz­tése és a szocialista országok in­ternacionalista szolidaritásától va­ló bármilyen eltérés ösztönzése. Olykor gazdasági előnyöket is ígérgetnek egyik vagy másik szo­cialista országnak. Az imperialis­ták, ha írnak is rólunk valami igazat — s ezt ma már nem tud­ják elkerülni — feltétlenül mér­get is kevernek hozzá. Ez érthető is. Mi velük ellentétes osztály­alapukon állunk, és ellenségeink minden eszközzel igyekeznek aka­dályozni országaink sikeres fejlő* dését, gyengíteni egységünket. A szocialista országok határo­zott visszautasítással, egybefor­rottságunk, testvéri szövetségünk sokoldalú megszilárdításával vá­laszoltak és fognak válaszolni a t imperialisták és szekértolóik min­den kísérletére. Az imperialisták nein kis remé­nyeket fűznek a kínai vezetésnek a Szovjetunió és más szocialista országok irányában tanúsított nyíltan ellenséges magatartásá­hoz. A kínai vezetők cselekedetei a nemzetközi küzdőtéren szöges ellentétben állnak a béke és a szocializmus érdekeivel, s ez tel­jes mértékben megfelel az Impe­rialista reakciónak. Szovjetellenes kiagyalásaikkal Pekingben olyan abszurd állításo­kig jutottak el, mintha a Szovjet­unió Kína megtámadására készül­ne. Aligha feltételezhető azonban, hogy e koholmányok szerzői ko­molyan hinnék ezt. Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutatnák, mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz vi­szonyának a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Ak­kor bizonyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politikájukban, amelynek célja az államok közötti viszony kiélezése, szakadás elő­idézése a szocialista rendszerben és az antiimperialista erő meg­osztása. Kínának ez a politikája nem segítheti elő a szocialista or­szágokkal való jó egyetértést. A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a Kínai Népköz­társasággal való viszony normali­zálása mellett foglal állást. Elvi irányvonalukat Kína viszonylatá­ban világosan megszabták az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározatai. S megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy ebben a fon­tos kérdésben is teljes az egy­ségünk a Magyar Népköztársaság­gal és más testvéri szocialista or­szágokkal. ^Folytatás a 6. oldalon^

Next

/
Oldalképek
Tartalom