Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-11 / 267. szám, szombat
Ideológiai munkánk eredményei és feladatai (Folytatás a 3. oldalról) Ideológiai diverziójukkal arra törekednek, hogy kihasználják népünk egy részénél a burzsoá és kispolgári csökevényeket és szokásokat. Ezt szem előtt tartva dolgozzák kl elméleti és gyakorlati eljárásukat is, mely a dolgozók Pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatai meggyőzően bizonyítják: csak egyetlen szocializmus létezik, hogy az igazi szocialista társadalom csak a marxista—leninista tanok általánosan érvényes elvei alapján építhető, úgy, hogy ezeket az elveket alkotó módon kell alkalmazni az egyik vagy másik ország konkrét feltételei között. A következő kötelező erejű alapelvekről van szó: — a szilárd szocialista hatalom létezése, amely a kapitalizmusból a fejlett szocializmusba való átmenet korszakában a proletariátus diktatúrája, és biztosítja, a szövetkezeti parasztsággal és a szocialista értelmiséggel szövetkezett munkásosztály vezető helyzetét; — a munkásosztály élcsapatának, a kommunista pártnak a vezető szerepe a társadalmi élet minden területén; — a szocialista demokrácia fejlesztése a szocialista rendszer megszilárdításával összhangban. A dolgozók egyre szélesebb körű alkotó aktivitásának, valamint az olyan feltételeknek kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy növekedjék részvételük a társadalmi ügyek irányításában; — a termelőeszközök szocialista tulajdonának létezése és ennek alapján az új szocialista viszonyok fejlesztése; — a kizsákmányolás felszámolása és a dolgozók anyagi és szellemi szükségletének & „mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája szerint" elv szellemében történő kielégítése; — a termelés folyamatos fejlesztése a tervirányítás alapján és a demokratikus centralizmus elveivel összhangban; — a marxista—leninista ideológia vezető helyzete, — a szocialista építés belföldi feladatainak összefüggése a forradalmi világmozgalom feladataival, mindenekelőtt a Szovjetunió vezette szocialista világközösség következetes érvényesítése. Azok a szocializmusról szóló elméletek és jelszavak, amelyek tagadják ezeket az általánosan érvényes törvényszerűségeket, nemcsak tartalmatlan frázisok. hanem az antiszocialista és ellenforradalmi erők eszközei. Ez az úgynevezett új „demokratikus szocializmus modellje", vagy „emberi arcú szocializmus" lényege ls, amit hazánkban a válságos időszakban a jobboldali opportunista erők képviselői propagáltak. Törekvéseik fő célja az volt, hogy felszámolják a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban, és az úgynevezett értelmiségi elitA CSKP KB októberi plenáris ülése ismételten kiemelte társadalmunk életében a munkásosztály helyzetét és funkcióját. Egyidejűleg azonban hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen a párt rendszeres eszmei-nevelő munkája e döntő fontosságú társadalmi erő soraiban. Eme alapvető feladat teljesítése során, a mi munkafeltételeink között szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a szlovákiai munkásosztályt néhány sajátosság jellemzi. A kapitalizmus időszakában — az ország mezőgazdasági elmaradottságából eredően — kis létszámú. Lényegesen csak a szocialista iparosítás korszakában növekedett meg. Tehát kis osztály, melynek jelentős része nem rendelkezik azoknak az osztályharcoknak nagy tapasztalataival, amelyeket a proletariátus vívott a tőkés rendszerben. A szocialista építés éveiben a szlovákiai munkásság száma mindenekelőtt a paraszti lakosság soraiból gyarapodott, amely a kisiparosokkal együtt nem tudott egyszerre megszabadulni kispolgári nézeteitől és erkölcseitől. A munkásosztálynak ez a része jelentős mértékben és szükségszerűen kapcsolatban állt és áll a faluval és a falusi lakosság mentalitásával. A politikailag fejlett munkások jelentős része, — akik már a szocialista forradalom győzelme előtt az ipari termeléshez kötődtek —, különféle politikai állami és gazdasági funkciókba, társadalmi szervezetekbe és intézményekbe került. A munkásosztály nevelésével szemben támasztott igény fokozását követeli meg az a tény is, hogy tekintettel a jelentős számú magyar és ukrán kisebbségre, nemzetiségileg heterogén. A tőkés korszakhoz viszonyítva Szlovákiában jelentősen megnőtt a munkásnők száma is. A szocialista építés folyamán pártunk, szocialista államunk és a társaszocialista tudatának bomlasztására törekszik. Ezért kísérelik meg a szocializmus fiktív új „modelljének" propagálását, amit a marxizmus—leninfr :mus elveire épült reálisan létező szocialista társadalom alternatívájaként állítanak be. tel helyettesítették volna a revizionista és jobboldali opportunista csoportok köreiből, hogy ennek alapján felszámolhassák a szocializmust. A proletariátus diktatúráját plurális politikai rendszerrel akarták helyettesíteni. A termelőeszközök össznépi tulajdonát a csonortos tulajdonnak, az úgynevezett vállalati tanácsok önigazgatási rendszerének kellett volna felváltania, amely egy lépcsőfok lett volna a magánvállalkozások felújítása felé. Ennek keretében az országos népgazdasági tervet feleslegesnek mondották, és a gazdasági irányítás fő kritériumának „az önálló gazdasági szubjektumok szabad játékát" tartották. Az egységes marxista—leninista ideológiával szemben kiemelték az eszmei pluralizmust. A proletár és szocialista internacionalizmus elvét a nacionalizmussal és a kozmopolitizmussal akarták helyettesíteni. E koncepció közös alapja az volt, hogy lehetetlenné tegyék a munkásosztály és élgárdája, a kommunista párt történelmi szerepének megvalósítását, céljainak elérését, hogy kialakítsák a feltételeket a kapitalizmus fokozatos felújítására. Az eszmei-nevelő munka fontos feladata szüntelenül leleplezni a jobboldali opportunista és antiszocialista erők valódi szándékait és politikai platformjuk ellenforradalmi tartalmát. A párt ideológiai munkájának haté konysága szempontjából nagy jelentőségű, hogy helyesen értelmezzük a szociális és osztályszerkezet változását a társadalmunkban és e változások befolyását a társadalmi tudatra. Abból a felismerésből kell kiindulnunk, hogy a szocialista tudat fejlődésének saját törvényszerűségei vannak, és a társadalmi viszonyok változásai nem vezetnek automatikusan és közvetlenül a társadalmi tudat változásaihoz. Különösen jelentős az intenzív eszmei-nevelő munka társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály soraiban. A szocializmus építésének évei a munkásosztály nagy mennyiségi növekedését eredményezték. 1970-ben a munkások és családtagjaik képezték Szlovákia összlakosságának 58,8 százalékát. Dön tő fontosságú tény azonban, hogy a szocializmus építésének éveiben a munkásosztály minőségileg is változott. Az osztályszempontból és nemzeti szempontból kíméletlenül kizsákmányolt és elnyomott proletariátusból kialakult a számbelileg erős munkásosztály, amely képes teljesíteni az új társadalom építésének legigényesebb feladatait, s amely élcsapata, a CSKP vezetésével a társadalmi áramlás vezető ereje. dalmi szervezetek céltudatos eszmei politikai-nevelő munkája kialakította a munkásosztályban az új szocialista öntudatot, és ezt szüntelenül* elmélyíti. Igaz, ez nem jelenti, hogy már a mun kásosztály valamennyi tagja a kor színvonalán áll, hogy egy részükben ném élnek tovább különféle csökevények és elavult nézetek. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a munkásosztály egész nevelésére. Politikailag nagyobb műveltséget kell nyújtani, ideológiailag jobban fel kell fegyverezni. Külön súlyt kell helyeznünk a munkásifjúság nevelésére, mivel ezek gyarapítják a munkásosztály sorait és nagyon igényes feladatok várnak rájtlk. A fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában tovább szilárdul a munkásosztálynak, mint vezető erőnek a helyzete. A tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a szocialista közösségi rendszer előnyei szerves egységével összefüggő feladatok megvalósítása nagy igényeket támaszt a munkásosztály tagjaival szemben. A termelőerők gyors növekedését és nemcsak a termelési, hanem a további társadalmi viszonyok tökéletesítését célzó erőfeszítéseknek a társadalom anyagi és szellemi élete haladó változásai élén kell állniuk. Mint olyan döntő fontosságú társadalmi erőnek, amelynek objektív érdeke a tudomány és a technika gyors fejlődése, a munkásosztály, a tudományos műszaki forradalom feltételei között ls a társadalmi haladás fő hordozója. Falvaink a szocialista építés éveiben óriási történelmi változásokon mentek át. A falu szocializálás! folyamatában új osztály alakult ki — a szövetkezeti parasztság osztálya, aijtely a munkásosztály fő szövetségese és a szocialista társadalom szilárd támasza. íz beigazolódott az 1968—69-es évek válságos időszakában is, amikor a szövetkezeti parasztság döntő többsége kitartott a szocializmus mellett és nem engedte meg a szövetkezeti gazdálkodás bornlasztását és a visszatérést az egyéni, magángazdálkodáshoz. A parasztság szociális helyzetében bekövetkezett változásokkal együtt viszonylag nagyon rövid idő alatt változott és tovább fejlődik szocialista öntudata is. Felszámolják a magántulajdon csökevényeit, megszületett és erősödik az új viszony a köztulajdonhoz, a kollektív munkához, megszületett az új és a múltban ismeretlen viszony az egész falusi kollektívához. Változnak az emberi értékelés kritériumai, és ezek alapja a szövetkezeti paraszt által végzett munka mennyisége és társadalmi jelentősege. Szlovákiában abból kell kiindulnunk, hogy a hegyvidéki területeken léteznek nemcsak egyének, hanem egész falvak, ahol a parasztok még egyénileg gazdálkodnak. Ezek szocialista nevelésére rendszeres gondot kell fordítani. Mint ismeretes, jelenleg már az egyénileg gazdálkodó parasztok jelentős része a kollektív gazdálkodást választotta. Az új életmód megköveteli átnevelésüket, az új magatartás és szokások kialakítását. A szövetkezeti parasztság gazdasági és szociális helyzetében, valamint tudatában végbement forradalmi változások ellenére a parasztság és családtagjaik jelentős része még képtelen volt teljesen megszabadulni a kispolgári gondolkodásmód és cselekvés begyökerezett maradványaitól. Mindez átgondolt, megközelítést, intenzív és rendszeres politikai-nevelő munkát követel meg mindazoktól a pártszervektől, szervezetektől, és mindazoktól a kommunistáktól, akik a szövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztok körében dolgoznak. A termelőerők rohamos fejlődése következtében gyors ütemben emelkedett társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásosztálynak és a szövetkezeti parasztnak műveltségi színvonala és szakképzettsége. Ez a növekedés amely társadalmunk további fejlődésével kapcsolatban folytatódik, megköveteli az eszmei-nevelő munka minőségének rendszeres növelését is. Nagyon gyors ütemű mennyiségi és minőségi változásokon ment át értelmiSzlovákia Kevés országban volt az utóbbi évtizedekben olyan gyors a gazdasági, szociális, kulturális és általában a társadalmi fellendülés, mint Szlovákiában — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. 1945-ben még Európa legelmaradottabb országai közé tartozott, 1948 Győzelmes Februárja után olyan forradalmi változások történtek, amelyek következtében Szlovákia gyors ütemben Iparilag fejlett szocialista országgá változott. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonala megvalósításának, társadalmunk szocialista átépítésének és annak a politikának az eredménye, amely Szlovákia gazdasági színvonalát a cseh kerületekével azonos színvonalra emelte. A szocialista iparosítás következtében jelentősen nőtt részesedése az országos ipari termelésben: az 1945. évi 8,2 százalékról 1971-ben 24,4 százalékra. A szocialista termelési viszonyok győzelme a mezőgazdaságban a szocialista, mezőgazdasági, nagyüzemi termelés további fejlődésének döntő előfeltétele lett, ami pozitív módon befolyásolta a gazdasági folyamatot és általában az egész társadalmi életet. Ez különösen a termelőerők gyors növekedésében, a tudományos-műszaki haladás elemeinek érvényesítési lehetőségeiben, a termelés fokozatos összpontosításában és szakosításában, valamint a munka irányítása és szervezése új formáinak bevezetésében mutatkozott meg. Szlovákia viharos ütemű fejlődése, az Ipar növekedése, a mezőgazdaság fejlődése, a tudomány, a kultúra és a műveltség bővülése, az életszínvonal emelkedése a cseh munkásosztály, a cseh tudósok, mérnökök és technikusok testvéri segítségének volt köszönhető. Szlovákia dinamikus fejlődése, gazdasági ereje, nyersanyag- és emberi erőforrása viszont egyike azoknak a döntő tényezőknek, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak és továbbra is hozzájárulnak az egész köztársaság fejlődéséhez. Az ideológiai munka fontos feladata, hogy a dolgozókat és különösen az ifjúságot, olyan szellemben neveljük, hogy indokolt hazafiúi büszkeséggel tekintsenek azokra a nagyszabású eredményekre, amelyeket hazánk és annak keretében Szlovákia elért és elér. A termelőerők további fejlődése Szlovákiában sürgetően megköveteli a népgazdaság sokoldalú fejlődését, a racionalizálás, a szakosítás és a nemzetségünk is. Számbelileg családtagjaival együtt a munkásosztály után a legnagyobb szociális csoportot képezi. A szocialista építés éveiben megtudtuk nyerni a haladó értelmiség tagjait. A munkások és parasztok fiaiból és lányaiból felnőtt az új szocialista értelmiség. A mi rendszerünk kialakította az értelmiség valamennyi csoportja számára az optimális, a múltban elképzelhetetlen munkafeltételeket. A szocialista-kulturális forradalom megteremtette a művelődés soha nem látott lehetőségeit. Ez arra kötelezi az értelmiséget, hogy hűségesen szolgálja népét, a szocialista rendszert. A párt ideológiai munkájának oda kell vezetnie, hogy az értelmiség tudatvilágában szüntelenül mélyüljön az a tudat, hogy haladó szerepet csupán a munkásosztállyal és a szövetkezeti parasztsággal szoros egységben tölthet be. Határozottan szembe kell szállni minden olyan kísérlettel, amelynek célja, hogy értelmiségünk körében az älitelméletet terjessze. Pártunk harcolni fog az olyan kísérletek ellen is, amelyek csökkenteni akarják az értelmiség társadalmi jelentőségét. Számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a kommunistaellenes központok igyekeznek Ideológiailag befolyásolni az értelmiséget, elszakítani a dolgozó tömegektől, bomlasztani szocialista öntudatát és képviselőinek egy részét saját politikai céljaikra felhasználni. A párt ideológiai munkájának semmivel sem helyettesíthető funkciója, hogy szüntelenül mélyítse a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség egységét, továbbá, hogy a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa által kitűzött igényes feladatok teljesítésére mozgósítsa őket. Elméleti frontunk az eddiginél sokkal aktívabban köteles segíteni a pártnak a lakosság szociális szerkezete, változásainak és áramlásainak tisztázásában. Különösen fontos feladat a munkásosztály fejlődésének mélyreható elemzése, vezető szerepe tartalmának és formájának érvényesítése életünk minden területén. Ezzel elméleti frontunk lehetővé teszi, hogy kialakuljanak a feltételek a hatékony eszmei-nevelő munka számára, valamint arra, hogy az egész lakosság kommunista nevelése érdekében ez egyre mélyüljön az egyes társadalmi osztályok és csoportok között. fejlődése közi szocialista integráció útját. E folyamatnak elválaszthatatlan és szükségszerű része az emberek olyan sokoldalú felkészítése, amely nemcsak szakmai, hanem eszmei-politikai nevelő is. Rendkívül fontos a szocialista társadalom minden dolgozója számára a politikai éleslátás, az eszmei szilárdság, az elvszerűség. A gazdasági problémák megoldásának, a gazdasági hatékonyság növelésének hangsúlyozása nem jelenti e téren az ideológiai és politikai munka gyengítését; a valóságban minden gazdasági döntés és irányítás egyben politikai döntés is. A tapasztalatok meggyőznek bennünket arról, hogy a legkisebb mértékben sem szabad megengednünk a politika és a népgazdaság helyes viszonyának megbontását olyan különféle revizionista és jobboldaliopportunista elméletekkel, amelyek eltorzítják Leninnek a népgazdaság és a politika kapcsolatáról szóló tanítását. Ez szubjektivista, áltudományos magatartást bizonyít. Az eszmei-nevelő munka további fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségű a gazdasági propaganda és a dolgozók gazdasági nevelése, amely a kommunista nevelés egész folyamatának elválaszthatatlan része. A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött igényes feladatok teljesítése megköveteli, hogy állandóan elmélyítsük a dolgozók aktív részvételét a termelés és Irányítása tökéletesítésében. „A gazdasági propaganda és agitáció nagyobb hatékonyságáért" című okmány, amit a CSKP KB Elnöksége elíogadott, továbbra is jelentős ösztönző a dolgozók gazdasági nevelésében és a tömegtájékoztatási eszközök nevelő tevékenységének elmélyítésében. E dokumentum alkalmazásának pozitív vonása az, hogy szerves összefüggésben áll a CSKP KB és az SZLKP KB februári és áprilisi plenáris üléseinek döntéseiből eredő feladatokkal. A mi feltételeink között a propagandának egyre nagyobb figyelmet kell fordítania Szlovákia fejlődésére az egységes csehszlovák gazdasági integráció keretében, a termelésben, a tudományos-műszaki politikában, a prognosztikai munkákban és a távlati szervezésben. És rá kell mutatni, hogy a csehszlovákiai népgazdaság fejlődése szervesen összefügg a nemzetközi szocialista munkamegosztással. A gazdasági propagandának és agitációnak népszerűsítenie kell a dolgo(Folytatás az 5. oldalon) Szocializmus csak egy van A vezető erő