Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-30 / 283. szám, csütörtök

A Komárnói (Komáromi) Hajógyár szocialista munkabrigádjai közül 12 kollektíva viseli a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szo. cialista Munkabrigád címet. Ezek a kollektívák a barátsági hónap tiszteletére mindenekelőtt arra törekednek, hogy a tervezett idő előtt teljesítsék a Szovjetunióba irányuló kiviteli feladatokat. Képünkön: Rudolf Hambálek kollektívájának tagjai munka köz. ben. (Ján Lofaj fal vétele — CSTKJ A házhelyek igénybevételéről és juttatásáról Több olvasónk ismételten felvilágosítást kér a házhe­lyeknek a hnb részéről történő felvásárlásáról (kisajátításáról) és az építeni szándékozóknak való juttatásáról. Ezt a kérdést 1972. október 1-i hatállyal a Szövetségi Mű­szaki és Fejlesztési Miniszté­rium, valamint a Pénzügymi­nisztérium 1972. augusztus 21-én kelt 1972/66. sz. új hirdetmé­nye szabályozza, amely egyide­jűleg hatályon kívül helyezte a nemzeti bizottságok részére ki­adott, eddig érvényes 1965/33 sz. irányelveket. A hirdetmény célja, hogy idő­ben biztosítsa a családi házak építésére az állami népgazda­ságfejlesztési terv alapján a la­kásépítési program keretében a szükséges házhelyeket. A megfelelő területet, telke­ket a helyi nemzeti bizottsá­gokkal együttműködésben — a földalap védelméről szóló tör­vény betartásával s a lakásépí­tési terv teljesítése szerinti szükséges mértékben — a járá­si nemzeti bizottságok választ­ják ki. Ha a településre vagy annak részére vonatkozóan már adtak ki területi tervet, mely a beépí­tést is szabályozza, akkor a részletes területi tervek szerim kell a telkeket kiválasztani. Más esetekben a telkek kivá­lasztására jogosult nemzeti bi­zottságnak a következő szem­pontok szerint kell eljárnia: a telkeket a helyi és körzeti központokban, valamint az olyan nem központi települése­ken, amelyek tartósan lakás­biztosítási jellegűek maradnak, kell kiválasztani; a kiszemelt területeket a tervben a családi házaknak a kérdéses időszakra előirány­zott száma szerint kell felosz­tani; elsősorban a község beépített területén levő házhelyeket kell kiválasztani, ügyelve arra, hogy alkalmasak legyenek az egy­máshoz csatlakozó családi há­zakkal való beépítésre. Ha nem lennének ilyen telkek, a köz­ség be nem épített részén is lehet szükséges területet kivá­lasztani. A kiválasztásnál ügyelni kell arra, hogy a családi házakat be lehessen kapcsolni az eddi­gi közmüvesltési és közlekedési hálózatba, vagy ezek létesíté­se összhangban legyen a nem­zeti bizottság e célú előirány­zatával. Nem lehet olyan telkeket ki­szemelni, amelyek kihasználá­sához nagyobb területekre vo­natkozó döntések szükségesek, és olyanokat, amelyekre vonat­kozóan nem egyeznek meg az illetékes közigazgatási szervvel. A kiválasztásra jogosult nem­zeti bizottság (rendszerint a jnb) a kiválasztást a helyi nem­zeti bizottsággal és az illetékes közigazgatási szervekkel együtt­működve végzi. A kiválasztott telkekről a nemzeti bizottság jegyzéket ké­szít, amely magában foglalja a község katasztrális területének, a parcellák számának, azok te­rületének és kultúrájának megjelölését a telkek nyilván­tartása (Geodézia] szerint. Fel kell tüntetni a tulajdonosok ne­vét is, ha a Geodézián már van rájuk vontakozó tulajdonlap. A jegyzéknek tartalmaznia kell a beépítés alapkövetelményeit (pl. kétszintes épület, ikerház stb.), a műszaki alapkövetelmé­nyeket és végül a határidőt, amelyen belül a telkeket be kell építeni. A jegyzék tervezetét a köz­ségben szokásos módon közöl­ni kell, hogy a lakosság és a szervezetek hozzászólhassanak az erre adott legalább 30 napos határidőn belül. Az indítványt az erre jogo­sult nemzeti bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyásnál figye­lembe veszik az állampolgárok és a szervezetek hozzászólásait. A telkek jóváhagyott jegyzé­ke alapján a nemzeti bizottság felkérésére a telkek kimérését a Geodézia végzi el. A jóváhagyott telekjegyzék és a lakásépítési program alap­ján a helyi nemzeti bizottság intézkedik a tulajdonjog átru­házásáról. Ha nem sikerül fel­vásárlási egyezséget kötni, a hnb a telkek kisajátítását in­dítványozza. Kisajátítási indít­ványt csak olyan számú ház­helyre vonatkozóan lehet tenni, amely a legszükségesebb a komplex lakásépítési program megvalósításához. (Mindkét esetben az ellenértéket az 1961/47. sz. hirdetmény szerint kell kiszámítani). Az idézett új rendelet 10. §. 1. bek. értelmében, ha a kisa­játítási eljárás során a tulaj­donos kijelenti, hogy a kérdé­ses telkét saját maga építi be, az építkezési hatóság felhívja, hogy hat hónapon belül igazol­ja, megvan-e a szükséges pénz­beli fedezete, esetleg más fel­készültsége (építőanyag, stb.) s beadta-e a kellőképpen fel­szerelt építkezési engedély iránti kérelmét. Ezt a határ­időt az építési hatóság indokolt esetben legfeljebb további 6 hónappal meghosszabbíthatja. Ha a tulajdonos kijelenti, hogy a telket házépítésre egyenes ági rokonának (fel és lemenő), vagy testvéreinek ajándékozza (legfeljebb egy házhelyre 800 m 2), hat hónapon belül igazol­nia kell az ajándékozási szer­ződésnek az állami jegyzőség által történt bejegyzését (re­gisztrálását). A beépítésre eddig kiadott engedélyekre úgy kell tekinte­ni, mintha ennek a rendeletnek alapján adták volna ki. Az említett módon szerzett házhelyek gazdasági kihaszná­lásáról a'zok beépítéséig, illet­ve juttatásáig a hnb gondosko­dik. A házhelyjuttatás iránti kér­vényt az állampolgárok ós szer­vezetek annál a hnb-nél adják be, amelynek területén a ház­helyek vannak. A kérvénynek a házépítés szükségességének indokolásán kívül tartalmaznia kell a pénzbeli vagy egyéb fel­készültség igazolását, valamint az építkezős kezdetének és be­fejezésének napját. A hnb saját javaslatával és a telek meghatározásával felter­jeszti a beérkezett kérelmeket a jnb-nek, amely dönt a ház­hely személyi használatba jut­tatásáról. Dr. FÜLDES JÖZSEF SZOCIALISTA MÓDON A MEZŰGAZDASÜGBAN IS Lassan elcsendesül a határ, s az élet a földekről mindjobban behúzódik a faluba. Ezzel ösz­szefüggésben beszélgettünk Alojz Vojáček elvtárssal, a Szö­vetkezeti Földművesek Szlová­kiai Szövetsége Központi Bi­zottságának titkárával, aki a szövetség téli munkájával kap­csolatosan szívesen válaszolt kérdéseinkre. • A szövetség legfiatalabb tár­sadalmi szervezeteink egyi­ke. Milyen célkitűzésekkel kezdi meg téli feladatainak teljesítését a falun? — Azt hiszem, nem kell kü­lön hangsúlyoznom, hogy a pa­rasztszövetség a szövetkezeti földművesek népes családjának társadalmi, érdekvédelmi szer­vezete, mely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével gondoskodik tagjainak eszmei­politikai neveléséről, és mint a Nemzeti Front szervezete, jelen­tős szerepet tölt be a munkás­paraszt szövetség eszméjének megtestesítésében. A szövetség legfőbb küldetése, hogy tagjait szocialista társadalmunk alap­vető feladatainak teljesítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére senkentse. A szövetség a téli időszakot a termelés haladó módszereinek népszerűsítésére és a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárására, valamint a szövetkezetekben folyó szo­cialista munkaverseny fejlesz­tésére használja fel. • jövőre, 1973-ban ünnepeljük meg a februári győzelem 25. évfordulóját, mely fontos ha­tárkő mezőgazdasági dolgo­zóink életében, a szárnyát bontogató szövetkezeti moz­galom történetében. A szö­vetségnek milyen elképzelé­sei vannak az évforduló megünneplésével kapcsolato­san? — Az évforduló jelentőségé­hez híven járásszerte egész Szlovákiában komoly akciókat szervezünk. Tulajdonképpen 1948 februárja volt az, amely megteremtette a munkás-paraszt szövetség elmélyítésének, a fa­lu és a város közti különbsé­gek megszüntetésének, valamint a falu szocialista kiépítésének feltételeit. Ezeknek a tények­nek megfelelően szemléltető előadásokat iktatunk az ünnep­ségek programjába, melyek az indulástól megtett út ecsetelé­sével mezőgazdaságunk fejlődé­sének legfőbb állomásait, szö­vetkezeti parasztságunk meg­változott életkörülményeit mu­tatják be az eltelt 25 év tük­rében. Egyébként e kérdések a szövetség központi bizottsága december 6-án tartandó plé­numülésének tárgysorozatában is szerepelnek, mely a téli ter­vekkel együtt az évforduló megünneplésének pontos műso­rát is jóváhagyja. • A napokban került sor KoSi­cén a mezőgazdaságban ver­senyző szocialista munkabri­gádok szlovákiai értekezleté­re. Melyek azok a kérdések, amelyek a tanácskozás napi­rendjén szerepeltek? — Ezt a tanácskozást a szö­vetség a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériummal kar­öltve azért hívta össze, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága gaz­dag tapasztalatainak felhaszná­lásával és alkalmazásával meg­keresse a fejlettebb szocialista munkaverseny megteremtésének és e mozgalom további kibonta­kozásának feltételeit. E helyen szükségesnek tartom elmonda­ni, hogy az ipari üzemek dol­gozóinak példájára 1960-tól a mezőgazdaságban is teret hódí­tott a termelés növelésére, a gazdaságosság elveinek megtar­tására indított versenymozga­lom. Az 1962-es év végén szö­vetkezeteinkben Szlovákiában 532 kollektívát tartottunk nyil­ván, amelyek a szocialista mun­kabrigád címért versenyeztek, ám csak 22 versenyző kollek­tívának ítélték oda a kitünte­tést. Később, 1964-ben 700-ra emelkedett a címért versenyző kollektívák száma, s közülük igen sok megszerezte a szocia­lista munkabrigád címet. A szö­vetkezetek irányító szervei ez idő tájt a brigádok munkáját főleg a termelés fokozására, az idénymunkák gyors elvégzésére és egyéb részfeladatok teljesí­tésének szolgálatába állították. A szövetkezeti gazdálkodás fej­lesztése, a tagság anyagi érde­keltségének, valamint szociális és kulturális igényeinek megte­remtése és kielégítése, ugyan­úgy mondhatnám a szocialista munkaverseny elmélyítésének kérdése is irányító tevékenysé­gük perifériájára került. 1967­ben pedig, amikor az új gazda­sági mechanizmust bevezették, háttérBé szorult a szocialista munkaverseny fejlesztésének kérdése. Az új gazdasági rend­szer szószólói a versenyt magát túlélt mozgalom gyanánt, csö­kevényként emlegették, a dol­gozók közötti ideológiai neve­lést a jobboldali opportunista elemek 1968—69-es években oly­annyira ledegradálták, hogy szinte nem is létezett. Ezek a tényezők természetesen a szö­vetkezetekben versenyző szocia­lista munkabrigádok munkájára is kihatottak, s csaknem telje­sen beszüntették tevékenységü­ket. A szlovákiai szintű érte­kezletet tehát azért hívtuk ösz­sze, hogy a régi hagyományokat felelevenítve új vért hozzunk a versenymozgalomba, megte­remtsük a fejlettebb szocialista munkaverseny kibontakozásá­nak feltételeit. • Mi a helyzet jelenleg az efsz-ekben a szocialista mun­kabrigád mozgalom fejleszté­se terén? — A CSKP KB új vezetőségé­nek szeptemberi felhívása nyo­mán a mezőgazdaságban ls ki­bontakozott a szocialista mun­kaverseny és a dolgozók kezde­ményezésének felkarolására in­dított mozgalom. Szövetségünk a „Mindenki szocialista módon" jelszó jegyében hozzáfogott a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért versenyző munkakol­lektívák megszervezéséhez. Az efsz-ek vezetőségei hathatós tá­mogatásának eredményeként eddig 214 kollektíva indított versenyt a cím elnyeréséért. A versenyző tagok létszáma 2300­ra tehető. • Szeretném, ha a továbbiak­ban a cím elnyerésének fel­tételeiről és az ezzel össze­függő kérdésekről is tájé­koztatna. — Elöljáróban meg kell mon­danom, a cím elnyeréséért új kollektívák jelentkeztek. A szö­vetségnek az az elképzelése, hogy egy-egy termelési szaka­szon, tegyük fel a7. állattenyész­tésben, minden dolgozót vonja­nak be a versenyző brigádba, mert ezzel csak fokozzák vala­mennyi szövetkezeti tag fele­lősségét a kitűzött célok eléré­séért. Egyébként a feltételeket a „Mindenki szocialista módon" mozgalom alapelvei rögzítik. Ezek a következők: — a mezőgazdasági cikkek termelése és felvásárlási állami tervének mennyiségi és válasz­tékban történő teljesítése; — a föld és a többi alapesz­köz optimális kihasználása; — a teljesítménynormák ál­tal elvégzett munka hatékony­sága és minősége a legújabb gé­pek és eljárások alkalmazása alapján; — a gazdaságossság elvének megtartása a szövetkezetek te­vékenységében, főleg az élő- és a nagy kiadást igénylő munkák, valamint az anyagfelhasználás csökkentésének a komplex szo­cialista racionalizáció végrehaj­tása alapján; — a szövetkezet bevételi for­rásainak és a gazdálkodást biz­tosító alapok megteremtése. A verseny feltételeinek egyik sajátossága, hogy a szövetkezeti tagok jutalmazásának szintje elválaszthatatlan a közös gaz­dálkodás eredményeitől, ami a csoporttulajdon és a szövetke­zeten belüli demokrácia alapel­veiből ered. Ehhez természete­sen feltétlenül szükséges az is, hogy az efsz-ek vezetősége az állami terv feladatait ágazaton­ként a versenyző kollektíva va­lamennyi tagjával megismertes­se, kedvező munkafeltételeket biztosítson a szövetkezet vala­mennyi dolgozója számára. A címért versenyző brigádok munkafelajánlásainak nemcsak az a célja, hogy többet termel­jenek, mert a szocialista módon dolgozni jelszó legfőbb tartalma a termelés kiadásainak csök­kentése, a minőség javítása és a munka hatékonyságának a növelése. • Az imént elmondottakból ki­tűnik, hogy a versenyző kol­lektíváknak, a szövetkezet tagjainak eszmei és szaktu­dását is növelni kell. Jó len­ne, ha befejezésül ezekről a problémákról is szólna? — Szövetségünk a szövetke­zetek vezetőivel karöltve min­dent elkövet, hogy a téli hó­napokat az efsz tagjai ne csak erőgyűjtésre, hanem szocialista öntudatuk és szaktudásuk gya­rapítására is hasznosan felhasz­nálják. Arról van szó tehát, hogy a mezőgazdaság dolgozói céltudatosan végezzék munkáju­kat, jó példával járjanak elől a szocialista mezőgazdaság és társadalmi feladataik teljesíté­sében. Szövetségünk az eddigi­nél még jobban támogatja az efsz-ek népes családja ebbeli igyekezetét. SZOMBATH AMBRUS HATSZÁZÖTVEN KOMSZOMOL-TAGOT VARUNK A BARATSAG VONATON A barátság hónapja keretében megrendezett SZISZ-akciók cél­ja fiataljainknak a Szovjetunió ifjúságával való közelebbi meg­ismerkedése. A kulturális verse­nyek, fesztiválok, ünnepélyek és egyéb rendezvények a „Cseh­szlovák—szovjet ifjúsági na­pok" címen december 5—14 kö­zött megtartandó találkozóban érik el tetőpontjukat. A Barátság két vonatán a Komszomol 650 tagját várjuk hazánkba — jelentette ki erre a nagy jelentőségű eseményre utalva Miroslav Spániel, a SZISZ KB titkára a tegnapi saj­tótájékoztatón. Az egyik vonat december 5-én 10 órakor érke­zik Prágába, a másikat ugyan­ezen a napon 22 órakor várják Bratislavába. A kedves vendé­gek — ünnepélyes fogadtatásu­kat követően — 40—60-as cso­portokban keresik fel a kerüle­teket. Innen további kisebb cso­portokra osztva az egyes járá­sokban közelebbi barátságot kötnek fiataljainkkal. Megismer­tetik velük életüket, építőmun­kájukat, a Szovjetunió 50 év alatt elért sikereit. A szovjet ifjúság egy része megtekinti az épülő tušimicei erőművet, és el­beszélget az ottani munkabrigá­dok tagjaival. Mások a Mílovi­cén élő szovjet katonákkal ta­lálkoznak. December 12-én valamennyi Komszomol-tag Prágában közös programon vesz részt. A Fučík Park Kongresszusi Palotájában megtekintik a Szovjetunió 50 éve című kiállítást, az esti gá­lahangversenyen pedig a szov­jet és a csehszlovák tánc- és énekegyüttesek művészi teljesít­ményében lesz részük. Decem­ber 13-án Lidicén megkoszorúz­zák a fasiszták áldozatainak emlékművét. A búcsúestre ugyanezen a napon a prágai Lucerna nagytermében kerül sor, ahol a Komszomol-tagok­kal együtt érkező moldovai tánc- és énekegyüttes, valamint a Rigai Rádió és Televízió együttese is fellép. A Komszomol-tagokat a Ba­rátság vonatán hét kiváló szov- _ jet sportoló is elkíséri, akik íl Ostraván, Plzeňben és Banská Bystricán találkoznak majd 19 csehszlovákiai társaikkal. XI. A nagyszabású találkozót a SZISZ és a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség együtt ren- jU dezi meg. -km—

Next

/
Oldalképek
Tartalom