Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-29 / 282. szám, szerda

Hajrá nélkül ) Látogatás a Stúíovtfi Cellulóz- és Papírgyárban Amíg a zöldség és a gyümölcs a fogyasztóhoz jut A ZELENINA N. V. KELET-SZLOVÄKIAI LEGJOBB ÜZEMÉBEN Már csak néhány hét választ el bennünket az 1972-es év befejezésétől. Ám a Stúrovól (Párkány ) Cellulóz- és Papírgyárban jelét sem tapasztalhattuk az év végi hajrának. A vállalat üzemrészlegei — noha a kooperáló vállalatok évközben sokat késlekedtek a nyersanyagok szállításával — termelési előirányzatukat az év elejétől egyenletesen, kielégítően teljesítik. Ezekről a kérdésekről részletesen Jozef Pokorný mérnök vállalati igazgatóhelyettes tájékoztatott, aki egyúttal a papírgyár kereskedelmi kapcsolatainak gondjait hordja a vállán. 0 Szeretném, ha néhány szót mondana az üzem munkasikereiről és az ezzel összefüggő kérdésekről? — Sok gondot okozott, hogy a nyersanyagszállító vállalatoktól évközben nagy időkieséssel kaptuk a gyártáshoz szükséges anyagokat. Ennek ellenére már most, az év vége előtt, leszögezhetem, hogy 80 millió négyzetméter fedő- és szigetelőanyag-termelési tervünket az év végéig 10 millió négyzetméter gyártásával túlszárnyaljuk. 'A termelés az ütemterveknek megfelelően akadálytalanul folyik, ám komoly fejtörést okoz az előállított áru raktározása. Kereskedelmi partnereink, illetve a megrendelők az esetek zömében nem tartják be a szállítási tervet, vasút helyett tehergépkocsikon fuvarozzák tőlünk az árut, ami csak feszültségeket okoz a termelés és a raktározás között. 9 A hazai építőiparon kívül, azt hiszem, külföldi partnereik is vannak. Milyen sikereket ér el a vállalat az exportfeladatok teljesítésében? — Valóban, a szocialista országok megbízható partnereink, hiszen áruexportunk 31 százaléka a Szovjetunióba, 32,4 százaléka a Magyar Népköztársaságba, 32,6 százaléka pedig a Német Demokratikus Köztársaság építőipari vállalataiba irányul. Ha már érintettük ezt a kérdést, hadd mondjam el, hogy a kereskedelmi szerződéseinkhez híven exporttervünket jól teljesítjük. A Szovjetunió évi megrendelésének eddig 80 százalékban tettünk eleget. Az Alfobyt — R jelzésű árufajtából december közepéig, a szigetelőanyagokból pedig az év végéig maradéktalanul eleget teszünk a szerződésben vállalt kötelezettségeinknek. A Magyar Népköztársasággal 5 millió 700 ezer négyzetméter fedő- és szigetelőanyag szállítására kötöttünk kereskedelmi.szerződést. Ennek a mennyiségnek 89 százalékát már november első napjaiban elszállítottuk, a hátralevő menynyiséget pedig legkésőbb december 15-ig partnerünk rendelkezésére bocsátjuk. Ez időpontig az NDK megrendeléseit is hiánytalanul kielégítjük. % Az imént szóba került a szállítás kérdése, ami nehezíti a raktározást, sőt kihatással van a termelés dinamikus fejlődésére is. Mit tesznek annak érdekében, hogy ezt a problémát is sikeresen megoldhassák? — Kereskedelmi partnereinkkel úgy állapodtunk meg,-hogy . a szállítást vasúton, zárt vagonokban bonyolítjuk le. Erre nem mindig nyílott lehetőség. Ezért igénybe kellett vennünk a teherautókon történő szállítás lehetőségeit is. Most, hogy a lassú szállítás miatt az árukészlet felhalmozódott és raktározási gondokat okoz, a nyitott vagonokban történő szállításhoz folyamodtunk. Természetesen a bevagonozott árut letakarva küldjük, nehogy szállítás közben károsodás érje megrendelőinket. Ezzel az eljárással, azt hiszem, elejét vesszük a felesleges feszültségeknek, melyek hovatovább már a termelés folyamatosságát ls veszélyeztették. 0 Befejezésül kérem, hogy tájékoztassa olvasóinkat a dolgozó kollektívák kezdeményezéséről és a kötelezettségvállalások teljesítéséről? — A szocialista munkaverseny nem új keletű mozgalom vállalatunk életében. Dolgozóink az év elején anyag- és villamosenergia-megtakarítás címén, valamint a gyártmányok minőségének megjavítására 3 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Ezenkívül a Szovjetunió megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére 5022 órai brigádmunka elvégzésére vállalkoztak. Adott szavukhoz híven mind a két vállalásukat becsülettel teljesítették, 1 millió 939 ezer korona értékű áru terven felüli gyártásával pedig szocialista öntudatuk fejlettsé géről is tanúbizonyságot tettek. Üzemünkben egyre szélesedik a „Mindenki szocialista módon" versenymozgalom, három munkakollektívánk pedig versenyben áll a „Szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért. A kezdeményezésnek még számos szép példáját említhetném meg, amelyek tovább öregbítik vállalatunk és gyártmányaink jó hírnevét. SZOMBATH AMBRUS ISKOLAK PÉLDAMUTATÁSA A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa a közelmúltban tárgyalt az elmúlt Iskolaév folyamán végzett nevelő és oktató tevékenység eredményeiről. Ebből az alkalomból megállapította, hogy a kerület iskoláiban aránylag sok akciót szerveztek a szocialista hazafiság, valamint a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri kapcsolatok elmélyítése, a' proletár internacionalizmus kapcsolatainak megszilárdítása érdekében. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni a forradalmi mozgalom helyi hagyományainak felhasználását az ifjúság nevelésében, ahogyan a Spišská Nová Ves-i, a poprádi és a medzilaborcei járások iskoláiban tették. A forradalmi hagyományokat bemutató úgynevezett „vörös sarok" létesítésében szép eredményeket ért el a Košicei Magyar Ipariskola, a bardejovi, michalovcei, a Spišská Nová Ves-i középiskola. Az internacionalista barátság klubjainak munkáiban jó eredményeket érnek el különösen a Košicei Építőipari Középiskolában, valamint más iskolákban is. Az internacionalista érzelmek, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok ifjúságával való barátság elmélyítésének leghatékonyabb formája a levelezés és a közvetlen személyes kapcsolatok. Tizennégy iskola diákjai a Szovjetunióba, négy iskoláé az NDK-ba, háromé Bulgáriába, kettőé pedig a Magyar Népköztársaságba látogattak el. Mivel ez a nevelési forma nagyon jól bevált, idén 44 iskolában alkalmazzák. Sok iskolában, így pl. Humennén, Rožňaván (Rozsnyón), Košicén beszélgetéseket és találkozókat rendeznek a szovjet katonákkal. A kelet-szlovákiai iskolákban ebben az iskolaévben is nagy gondot fordítanak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemének elmélyítésére, a diákok osztályöntudatának megszilárdítására. B. N. Bevallom, előfordult már, hogy együtt bosszankodtam azokkal, akik panaszkodtak a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlókra, mert neim a termelő elképzelései szerint osztályozták a felkínált terméket. Viszont jómagam, mint vevő megcsóváltam a fejem, — ezáltal elégedetlenségemet fejezve ki — azért, mert az elárusító az általam elképzelt minőségen aluli zöldséget, vagy gyümölcsöt akart eladni. Sokat gondolkodtam már azon, vajon mikor és kinek van igaza: a termelőnek, aki jó árat akar felkínált termékeiért, vagy a vásárlónak, aki pénzéért jó minőségű árut akar vásárolni? Úgy vélem, mindkettőnek, ha a termelő valóban kedvezően osztályozható terméket kínál eladásra. És ettől függ az is, hogy mi, vevők is elégedettek legyünk. A gyakorlatban eléggé bonyolult folyamat ez, mert valakinek igazságot kell tennie, és ezt a "szerepkört jelenleg, a zöldség- és a gyümölcsfronton, a ZELENINA n. v. látja el felvásárlószervein és elárusítóhelyein keresztül. Elég hosszú és munkaigényes az út, amelyen a Zelenina a termelőtől a fogyasztóig eljuttatja a zöldséget és a gyümölcsöt. Romlandó áru, amit kezel, fokozott körültekintésre és rugalmas munkára van itt szükség. Ennek a vállalatnak a tevékenységén keresztül valósulnak meg, szűrődnek le központi szerveinknek a gyümölcs-, és a zöldségtermesztés fejlesztésére, valamint ezeknek a termékeknek nagyobbarányú fogyasztására irányuló intézkedései. Tudatosan kísértem figyelemmel ezt a folyamatot, míg a rületi terv sikeres, időelőtti teljesítésében legnagyobb érdeme a Kráľ. Chlmec-i (Királyhelmec) Felvásárló és Értékesítő Üzemnek van, amely már teljesítette évi tervét. Felkerestük a vasútállomással szemben felépített új üzemet. Anton K a č u r á k elvAnton Kaŕurák üzemvezető társ, az üzem egyik alapítója és vezetője, tájékoztatott üzemük múltjáról és jelen tevékenységéről. — Tulajdonképpen 1955 óta létezik itt zöldségfelvásárló raktár. Abban az időben egy 1,5 vagon kapacitású fabarakkban 56 embert foglalkoztattunk. Évente 5400 tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltunk fel. 1962-ben kapacitásunk már ezer vagonra bővült, amikor hat-hétmillió koronát fizettünk ki a termelőknek. Erre és az ezt követő 1963-as évre nem szívesen emlékezünk. Ez a nehézségek időszaka volt, amikor jelentős károkkal, „mankóval" bajlódott üzemünk. Két évvel később és azután, jelentős változás következett be üzemünk A konzervgyárakba továbbítják az ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcsöt. (Molnár János felv.) életében. Dolgozóink becsülettel helytálltak a kritikus években, a pánikszerű vásárlások s a kelet-szlovákiai járványos betegségek időszakában is. Sikeres munkájuk elismerését bizonyltja az is, hogy egymás után több ízben elnyerték a vállalat vörös zászlaját. — Munkasikerükhöz talán az is hozzájárult, hogy új, modern épületekben dolgozhatnak? — Természetesen, az nagyban hozzájárult sikeres munkánkhoz, hogy 1967-ben közel hárommillió korona ráfordítással új épületeket kaptunk, dolgozóink száma száztizennyolcra emelkedett. Kibővült hatáskörünk az egész trebišovi és a szomszédos vranovi járás területére is. Kilenc nagykereskedelmi raktárral és tizennyolc elárusítóhellyel rendelkezünk. Évenként átlagosan csaknem 13 millió koronát fizetünk ki a kistermelőknek, s további 40—50 millió koronát a szocialista szektornak. Évről évre 9—10 százalékkal növekszik a felvásárlás terjedelme, s ezzel párhuzamosan a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás is. Például míg 1967-ben hét vagont kitevő déligyümölcsöt adtunk el, ez a mennyiség az idén hatvan vagonra növekedett. Káposztából az egész év folyamán, egészen márciusig, közel 180 tonnát értékesítünk. Zöldségfélékből a terv szerint 7355 tonnát kellett felvásárolnunk, ezzel szemben 8070 tonnát vásároltunk fel. Arueladási tervünk 8978 tonna volt, de máris több, mint 9600 tonna árut értékesítettünk. — Beköszöntött a téli időszak, hogyan készültek jel arra, hogy a télen is elláthassák a fogyasztókat vitamindús áruval? — Mi eddig is jól teljesítjük a téli időszakra meghatározott feladatokat, a téli készletek raktározása körüli tennivalókat. Zöldségfélékből a terv 392 tonna. Kevés híján már teljesítettük. Raktáron van 15 tonna zeller, hagymából a tervezettnél 10 tonnával több, fokhagymából 3 tonna, karalábéból 15 tonnával több. Burgonyából is raktáron van már a tervezett 700 tonna, csupán a káposzta mennyisége kevesebb a tervezettnél. A hiányzó mennyiséget még pótoljuk. Eddigi tapasztalataink szerint bízunk abban, hogy jó hírnevünkön az idén és a jövőben sem esik csorba. (kulik) termelőtől a fogyasztóig eljut az áru, s nem véletlenül és nem is „betűgyarapítás" céljából említettem a felsorolt néhány tényt. Ugyanis ezek tudatában valóban felmérhetjük, milyen fontos társadalmi feladatot hivatott teljesíteni a ZELENINA n. v. A kelet-szlovákiai vállalati igazgatóságon érdeklődünk, milyen eredménnyel teljesítik "az idén feladatukat? Megállapítottuk, hogy november 10 körül a közellátás céljaira tervezett zöldségmennyiség felvásárlását 100,5 százalékra teljesítették, eddig több mint 18,6 ezer tonna zöldséget vásároltak a termelőktől, s a Szovjetunió megalakulása fél évszázados évfordulójának tiszteletére tett vállalásuk alapján az év végéig további ezer tonna zöldséget vásárolnak fel. Figyelmünket arra is felhívták, hogy legtöbb zöldséget a trebišovi járás termelt s a keRandevú a Mars-lakókkal? Üres már a bojnicei úszoda (Nagy László felvétele) Sklovszkij szovjet csillagász hipotézise szerint a Marson uralkodó zord természeti viszonyok inkább alkalmasak az élet kialakulására, mint a jóval melegebb Vénuszon. 1969—1970ben szovjet automata bolygóközi állomások ereszkedtek le a Vénuszra és az előbb említett feltételezés igazolást nyert: a bolygó valóban túlságosan „cseppfolyós" ahhoz, hogy ott élet alakuljon ki. A tudósok szerint nem a Vénusz, hanem Inkább a Mars alkalmas arra, hogy a Föld után az élet második hordozója legyen a Naprendszerben. Persze ez az élet jelentősen más, mint amit ml „élet" alatt értünk. A bolygó kétszer akkora távolságra van a Naptól, mint a Vénusz és másfélszer távolabb mint a Föld. Tehát jóval kevesebb meleget kap. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 15—20, a legalacsonyabb éjszakai pedig mínusz 50—65 Celsius fok. Ez az egyenlítői középérték, vagyis a sarkokon még nagyobb az ingadozás. Vize úgyszólván nincs, légköre pedig igen ritkás széndioxidgáz. A Marson levő élet feltevését igen meggyőzően védelmezte G. Tylhov a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik az asztrobotanika, vagyis a csillagászati botanika megalapítása. Tyihov szerint a a Marson minden tavasszal megújul a növényzet, színe azonban nem zöld, hanem kékes, esetleg Ibolyaszínű, hogy jobban elnyelhesse a távoli Nap életadó sugarait. Véleménye szerint a Mars flórája a mi földi moha- és zuzmó-féléinkhei hasonló. Ljubarszkij szovjet asztrobiológus, a moszkvai Országos Asztronómiai és Geodéziai Társaság tudományos titkára cáfolja ugyan Tyihov több megállapítását, de azzal egyetért, hogy a Mars beli flóra reális valóság. Persze, ha a földihez hasonlítjuk, akkor inkább félsivatagi, esetleg sztyeppei jellegű és jól alkalmazkodik a nedvességhiányhoz. Lozina-Lozinszkij professzor, a tudományos akadémia leningrádi citológiai intézete kozmikus biológiai laboratóriumának vezetője azt állítja, hogy a Marson néhány földi lény is élhet. Egyes organizmusok szívóssága közismert. Bizonyos mikróbaféleségek például még a halálos sugárzást Is kibírják. Nukleáris reaktorokban már találtak ilyeneket. A Mars-csatornák 1877-ben történt felfedezése óta nem szűnt meg a vita akörül a technogén hipotézis körül, hogy a csatornák olyan mérnöki létesítmények, amelyet vagy marslakók, vagy pedig más bolygóról származó lények építettek. A rejtélyt csak az űrhajózás korában sikerült megfejteni. Mars-csatornák valóban léteznek, bár geometriai pontosságukat és számukat túlbecsülték és felnagyították — feltételezi Ljubarszkij professzor. Szerinte a csatornák nem az agy termékel, hanem olyan törések halmaza, amely a kéregben, vagy mélyebben alakult ki geológiai folyamatok hatására. A Jövő Mars-kísérletei tisztázzák ezeket a feltételezéseket és más, ma még nyitott kérdéseket is. (APN)