Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-27 / 280. szám, hétfő

is GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁS Látogatás egy romániai kutatóintézetben 1972. XI. 27. ;<SíSÄSŠ® A kukorica szárának növekedését rendszeresen ellenőrzik. A kísérletezésnek, az állandó kutatásnak, s az általa szerzett ismeretek népszerűsítésének és gyakorlati érvényesítésének a Román Szocialista Köztársaságban nagy fontosságot tulajdonítanak. Ezt a célt szolgálja a Tordai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás is, melyet a közelmúltban meglátogattam. A kísérleti állomás küldetéséről és eddigi, nagyon figyelemreméltó eredményeiről a rendkívül készséges dr. Victor Tataru, az állomás igazgatója és dr. luliu Munteanu, a növényvédelmi laboratórium vezetője tájékoztatott. Az 1957-ben alakult kísérleti állomás a Román Agrártudományi Akadémia gabona- és iparinövény-termesztési részlegének egyik kísérleti állomása a il közül. Feladata a legjobb fajták, hibridek, technológiai eljárások kikísérletezése és elterjesztése, vetőmag — főleg kukorica és gabonafélék — biztosítása a termelés számára. A kísérleti állomás 1,5 millió hektár területet lát el általa kikísérletezett vetőmagfajtákkal. A talaj összetételét tekintve az ország területe nagyon eltérő. Ezért az egyes területek számára különféle agrotechnikai eljárást kellett kidolgozni. A kísérleti állomás 2000 hektár földterülettel rendelkezik. Az intézet főleg kukorica, búza, szója, baltacím nemesítésével foglalkozik. Vizsgálja a vetésforgó, a talajművelés kérdéseit. Kísérletezik a trágyafélék felhasználásával, vegyszeres gyomirtással, növényvédelemmel, a betegségek és a kártevők elleni védekezéssel, a legelők és a kaszálók (Kolozs megye 50 százaléka fűtermő terület) jobb kihasználásával stb. A kutatóintézet termelési részlegén belül két mágtermesztő és egy állattenyésztési farm —. nemesített sertés- és juhfajták előállítására, tenyészállatokkal való ellátására — működik. Eredményekről szólva mindenekelőtt a kutatórészleget kell kiemelni. 1962-ig az országban főleg amerikai, olasz és szovjet hibridkukoricát termesztettek. Ezek a régi fajtákhoz viszonyítva jobbak voltak, de az éghajlatot nehezen szokták meg. Fő hátrányuk az volt, hogy Erdélyben nehezen értek be. Ezért gyorsan érő fajtákat kellett kikísérletezni. A kísérleti állomás további fő kritériumnak tekinti a mag fehérjetartalmának növelését. Tordán 1962-ben állították elő az első helyi hibridet, az ismert HD 208-ast. Ezt a kettős hibridet ma több mint 1 millió hektárnyi területen termesztik, ami érthető, hiszen 41 százalékkal nagyobb termést adott, mint az addig termesztett fajta. Természetesen felülmúlta az összes behozott hibridet is. Ám az ország egyes területein még ez a hibrid sem ért be, ezért korai és bőtermésű fajta kikísérletezésére volt szükség. Igy jött létre Tordán 1968-ban a HD 98-as, mely az ország legkorábban érő hibridé. Ezt ebben az évben már 300 000 hektáron termesztették. További új hibrid a HS 105-ös, melyet a jövő évtől 60 000 hektáron vetnek el. Az új hibridek elterjesztése nagyon gyorsan végbement, mindössze 5—6 évig tartott. Ennek népgazdasági jelentőségét akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy míg 1950ben, vagyis a hibridek termesztésének bevezetése előtt a kukoricatermés egy hektárra eső országos átlaga 740 kg volt, addig 1971-ben már 2510 kg-os átlagtermést értek el. Az új hibridek mellett szól, hogy egyes termelőszövetkezetek még 5000—5500 kg-os terméssel is dicsekedhetnek. Az eddigi eredmények azonban még nem jelentik a lehetőségek teljes kihasználását, hiszen a foszfortartalmú műtrágyák termelésének növelésével tovább fokozhatok az eredmények. Érdemes szólni a kísérleti állomásnak a búzatermesztés terén elért eredményeiről is. Mindenekelőtt a Tordán kikísérletezett T 194 és T 195 néven ismert hibridről. Ez a vetőmag hektáronként több mint 5000 kg-os termést adott, ami 10—12 százalékkal meghaladta a Bezosztája átlagtermését. Az új fajtának a létrehozását az tette szükségessé, hogy az országban sok az eső, s az addig termesztett fajta nem volt elég magas szárú. A T 194 és a T 195 jobban is sarjadzik és ellenállóbb a fuzariőzis nevű betegséggel szemben. Az ország búzatermesztési eredményei az új fajták bevezetése ellenére még korántsem jelentik a lehetőségek teljes kihasználását. Ennek főleg az az oka, hogy korábban nagyrészt egyetlen fajtát (Bezosztaja) termesztettek az ország területén, továbbá a mütrágyahiány. Gátolja a termés növelését az is, hogy a búza a vetésforgóban túlságosan nagy területet foglal el. Ennélfogva nem állítható össze elég racionálisan a vetésforgó, ami azt jelenti, hogy sok esetben búzát búza után kell vetni. Az említett tényezők javításával ez idén több mint 24 métermázsa volt az országban az átlagos hektárhozam, vagyis minden eddigi átlagot felülmúlt. A kísérleti állomás termelési szektorának eredményei ennél sokkal figyelemreméltóbbak, hiszen amíg 1960-ban búzából 23 métermázsás átlagtermést értek el, addig 1972-ben már 54 métermázsát arattak le egy hektárról. 1971-ben a kísérleti állomást a búzatermesztésben elért eredményeiért a Munkaérdemrend első fokozatával tüntették ki. Itt jegyezzük meg, hogy tavaly mindazok a gazdasági egységek, melyek 40 métermázsás átlagos hektárhozamot értek el, megkapták ezt a magas kitüntetést — összesen 16 gazdaság. Ez idén magasabb volt a mérce: a Munkaérdemrend eléréséhez 45 métermázsát kellett termelni —, ezt a követelményt összesen 47 termelési egység haladta túl. Mindez azt bizonyítja, hogy az országban még nagyok a gabonatermesztés növelésének lehetőségei. A tordai kísérleti állomás termelési szektora a kukoricatermesztésben is hasonló arányú növekedést ért el, mint a búzatermesztésben. Ez mindenek, előtt a műtrágyák mennyisége növelésének és az új fajták bevezetésének köszönhető. Fennállása óta a kísérleti állomás közel 1600 vagon különféle nemesített vetőmaggal látta el a termelőegységeket. Ezenkívül gondoskodott a termelőegységek fajállatokkal történő ellátásáról. Az intézet mintegy 40 gazdaságban létesített kísérleti parcellát. Ezen gazdaságok szakembereinek segítségével viszi be a gyakorlatba a növényvédelem és a technológiák kutatása te>rén elért eredményeket. A teljesen önellátó kísérleti állomásnak 280 alkalmazottja van. Rendelkezik egy önálló mezőgazdasági iskolával is, melyben több mint 600 fiatal tanul. Tavaly kb. 3 millió lei volt a kísérleti állomás nyeresége. Előreláthatólag az idei esztendőt is hasonló nyereséggel zárja. Ráfizetéssel még sohasem dolgoztak. A kísérleti állomás a jövőben még jobb eredményeket fog elérni, hiszen állandóan fejlődik. Például folyamatban van egy korszerű, teljesen automatizált magüzem építése, mely 6000 tonna vetőmag tárolására lesz alkalmas. A Tordai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás különben együttműködik a baráti országok hasonló intézeteivel, köztük a kukoricafajtákat vizsgáló trnavai kutatóintézettel. FÜLÖP IMRE ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A színvonal emelése érdekében Az 1972—73-as tanévben a kilencéves alapiskolák 6. és 7. évfolyamában új tantárgy a honvédelmi nevelés. Az Oktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 1974-ig a 6—9. évfolyamok valamennyi osztályában sor kerül ennek a tantárgynak a bevezetésére, mégpedig úgy, hogy az félévenként váltakozik a polgári nevelés oktatásával. A CSKP KB Elnöksége 1971 márciusi határozatát az egységes honvédelmi nevelés bevezetéséről tehát már az iskolákban kezdik megvalósítani. Olyan tantárgyról van szó, mely jelentősen hozzájárul a tanulók érzelmi és hazafias nevelésének elmélyítéséhez. Ennek keretében az elmélet szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz, hiszen az eszmei nevelési célkitűzések mellett az oktatás a legtöbbször gyakorlati jellegű. Természetesen a honvédelmi nevelés oktatásának bevezetése nem jelent valamiféle „háborúsdit", mely elidegenítené a tanulókat a tantárgy valódi célkitűzéseitől. A sikeres oktatás és a színvonal emelése érdekében ki kell használni a többi tantárgyakban is a honvédelmi, hazafias és internacionalista elemeket, melyek a tanulókban felkeltik az érdeklődést szocialista hazánk szeretete és védelme iránt. Különösen -jó lehetőség kínálkozik erre a történelem, a földrajz, az irodalmi nevelés, a kémia, a biológia keretében. A magyar tannyelvű alapiskolák pedagógusai nem rendelkeznek semmilyen magyar nyelvű segédanyaggal. A legtöbb helyen a Cseh Oktatásügyi Minisztérium által kiadott Branná výchova című tankönyvet használják. A dunaszerdahelyi járásban például minden NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉS A Banská Bystrica-i Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumát az év kilenc hónapja alatt 260 ezer látogató kereste fel, ami 61 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 45 ezerrel több az 1971-es évnél. (n) iskolában előfizetik a Bojová príprava és a Zápisník folyóiratokat. A járásban a honvédelmi nevelés pedagógusai egyhetes tanfolyamon vettek részt, ahol megismerkedtek a 7. évfolyam tananyagával. Egyre javul az iskolák segédeszközökkel való ellátása is, ami a tantárgy sikeres oktatásának egyik fontos feltétele. A Polgári Honvédelmi Szövetség és a Vöröskereszt járási szervei segédeszközökkel, előadásokkal és a honvédelmi szakkörök létesítéséhez szükséges káderek biztosításával segítik az iskolákat. A járási pedagógiai központ mellett honvédelmi bizottság alakult. Legfontosabb küldetése, hogy segítse az iskolákon tanító pedagógusokat és módszertani segítséget is nyújtson. Oj tantárgyról lévén sző, melynek tanításában még pedagógusaink nem rendelkeznek tapasztalatokkal, bemutató órákat tartanak, melyen a honvédelmi nevelés tanítói vesznek részt, kicserélik nézeteiket, majd előadást hallanak a tantárggyal kapcsolatos tematikai és módszertani kérdésekről. A járásban ebben a tanévben valamennyi iskolában megkezdték működésüket a honvédelmi érdekkörök. A körülményeket és a lehetőségeket figyelembe véve, a legtöbb helyen egészségügyi, modellező-, turisztikai-, lövész- és rádiós szakkörök működnek, melyeket pedagógusok, vagy a tömegszervezetekből kisegítő szakemberek irányítanak. Az iskolák és a tömegszervezetek együttműködését szerződés szabályozza. így például a Polgári Honvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt vagy a helyi tűzoltószervezet segédanyagot biztosít a honvédelmi nevelés oktatásához és a gyakorlatok megszervezéséhez, míg az iskola diákjai kulturális műsorral, vagy brigádmunkával segítik a tömegszervezetek munkáját. Azokban az iskolákban, ahol ezek az érdekkörök eredményes munkát fejtenek ki, a jövőben az Oktatásügyi Minisztérium rendelete alapján a vezető pedagógusok órakötelezettségébe beszámítják az érdekköri. órák számát is. SVINGER ISTVÁN KATONA ÉS EMBER Népünk az utóbbi években szeretettel és bizalommal tekint a prágai vár felé. Itt él és dolgozik az az ember, akit egész népünk a szívébe zárt. Akkor választotta a nép elnökké, amikor a legtöbb embernek már joga van a pihenésre. Élete eseményekben gazdag. Ludvík Svoboda hadseregtábornoknak, a becsületes, tiszta embernek, kommunistának és katonának mindenki ismeri bátorságát. Erről tanúskodnak a szovjet hadsereg parancsnokainak és harcostársainak elismerő szavai. Alkalmam volt többször személyesen is találkozni vele. Szavai mindig őszinték, határozottak és katonásan rövidek voltak. Nemrég a prágai várban találkoztunk. Szavaiból kiéreztem, mennyire a szivén viseli szülőfaluja, a hroznatíni földművesszövetkezet ügyét. Erre emlékezik vissza az egykori földművesszövetkezet elnöke, Václav Kafka. „Emlékszem, milyen gyakran járt hozzánk segíteni Svoboda tábornok. Václave, mondta gyakran, az itt élő emberek miinkaszeretők, jóhiszeműek, csak tudni kell velük bánni. Volt olyan időszak, amikor úgy gondoltam, hogy „leteszem a lantot". Ismét mellettem volt, ellátott előrelátó, bölcs tanácsaival. Václave, mondta, a szövetkezet mindnyájunké, s mi azt akarjuk, hogy minden család asztalára több kenyér jusson. Jegyezd meg jól magadnak, a

z embert nem a szavak, de a tettek után Ítélik meg." A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Szovjetunió Hőse, a Csehszlovák Kommunista Párt Elnökségének tagja, köztársaságunk elnöke, Ludvík Svoboda hadseregtábornok, a katona és ember, aki egész életét a népnek szentelte, szombaton ünnepelte 77. születésnapját. Kívánjuk, hogy még sok évet éljen erőben és egészségben a szocialista hazánk felvirágoztatásáért végzett felelősségteljes munkájában. O. D. A VETERÁNOK EGYIKE Megérdemelt pihenés közben zavartuk meg. Az éjszakai műszak után aludt. Amint azonban felesége beszólt a szobába, nyomban katonásan talpra ugrott. Zachar László megszokta már ezt. Maholnap 25 éve lesz, hogy a munkásőrség tagja, s bizony ez alatt nem egyszer megtörtént, hogy pihenés közben zavarták meg, s míg mások aludtak, ő és társai jegyvert vettek a kezükbe, gyakorlatoztok, őrségben, készültségben voltak... — Az életem összenőtt a gyárai — mondja — és természetesen a munkásőrséggel. A polgári és a továbbképző tanfolyam elvégzése után itt kezdtem el dolgozni, bár tanító szerettem volna lenni. Az üzem laboratóriumában egy mérnök mellett kaptam munkát. S mint másutt az országban, a 30as évek nálunk is sok-sok megpróbáltatást, harcot és küzdelmet hoztak. Az ifjúmunkás szervezet tagjaként részt vettem bennük. Társaimnak nem egyszer dolguk akadt a rendőrséggel. Én azonban fiatálkorú voltam, így aztán a szüleimet zaklatták. Munkahelyén ügyesnek bizonyult, a gyárnak tehát szüksége volt rá. Ennek köszönheti, hogy nem engedték el. Az évek múlásával azonban elérkezett a katonai szolgálat ideje, és 1940 őszén „angyalbőrbe bújtatták". Ma is gyakran emlegeti, hogy a katonaságnál csak „felvidéki kommunistának" nevezték, s úgy is bántak véle és társaival. S ha nehezen ugyan, de egyre közeledett a leszerelés ideje. Helyette azonban a menetszázadban találta magát: irány a front... Haza 1945-ben kerültem — emlékszik vissza. — Szkokan Bélával az üzem háború okozta kárait vettük fel. A többi munkással egyetemben azon fádolgozni. Itt szereztem meg kezdhessük a termelést. Aztán a slavošovcei gyárba mentem dolgozni. Itt szereztem meg azokat a vegyszereket, amelyekje nekünk odahaza a termeléshez szükségünk volt. A termelés végre megindult, s vele egyidőben a társadalom átalakításáért folyó harc ls. Zachar László tudta melyik oldalon a helye. Még 1946-ban jelentkezett a pártba. S hogy a tagsági könyvében mégis csak 1948 van beírva, azt a nacionalizmus számlájául lehet írni. — Ha jól emlékszem, 1948 február 19-én megkaptuk a fegyvereket — eleveníti fel a múltat. — Két szakasz munkásőrséget alakítottunk. Így tehát a kritikus időben készen álltunk, ahogy azt a párt, Gottwald elvtárs megkívánta. Az első parancsnokunk Hatala János volt... Készültség, riadó. Hány éjszakát nem aludtak odahaza. Nemcsak 48-ban, hanem az 50es évek elején is, amikor reakciós cselszövéseket kellett meghiúsítani. Hatvannyolcban is helytállt. Zachar János később az egység parancsnoka lett. A felszabadulás óta különböző funkciókat, beosztásokat töltött be. Az 1956—1963-as években tagja volt a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak. Bármerre járt, bármilyen beosztást is kapott, hű maradt a munkásőrséghez. Jelenleg a gyárban művezető, a munkásőrségben rajparancsnok, az egység törzskarának tagja, a vegyi védelem előadója. Odahaza őrzi az elismerő oklevélen kívül „A vegyipar legjobb dolgozója", „A Vállalat legjobb dolgozója" jelvényt, a munkásőrség emlékplakettjét és még valamit: „A munkásőrség kiváló lövésze" jelvényt, amelyet csak az viselhet, aki négy éven keresztül a legjobbak közé tartozott. Ö tíz évig tartotta magát! — Három éven keresztül tagja voltam az egység versenyrajának — mondta. — A járási versenyekről nem egy első helyet hoztunk el, mi gömörhorkaiak. Kár, hogy az idő elszállt fölöttem, így ma már a versenyeken nem vehetek részt, de az is jóleső érzés, hogy a fiatalok, az utánpótlás neveléséből kivehetem részemet. Az alapító tagok közül — hatvanhaton voltak — már csak nyolcan „teljesítenek szolgálatot". Egyikük a 53 éves Zachar László, akit a jubileumi évforduló alkalmából kitüntetésre javasoltak. Meg is érdemli, nemcsak azért, mert 25 éven keresztül hűségesen és odaadóan szolgálta a munkásosztályt, hanem azért is, mivel ma is azt vallja, hogy amíg szükség lesz rá, nem teszi le a fegyvert. NÉMETH JÁNOS