Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-04 / 261. szám, szombat

Orvosi tanácsadó A felső légutak megbetegedései Most, hogy hűvösre fordult az Idő, nagyon időszerű a meghűlésről beszélni és írni ezzel kapcsolatban a felső légutak megbetegedéseiről is. Nagyon gyakori betegség ez, amely egyaránt megtámadhatja a kisgyermeket és a felnőttet. Mik is azok a felső légutak? A felső légutak fogalmába tartozik a száj, a garat, a torok és a légcső. Az alső légutak fogalma alatt értjük a légcsövek legvékonyabb nyúlványait és magát a tüdőt. A felső légutak betegségei azért olyan gyakoriak, mivel ezek közvetlenül ki vannak téve a hideg, poros és kórokozókkal teli levegőnek. Az alsó légutakba a levegő már bizonyos mértékben felmelegedve és a portól, valamint a kórokozóktól megtisztulva kerül. A felső légutak betegségei között leggyakoribb a nátha, amely valójában az orr nyálkahártyájának gyulladása. Az orr nyálkahártyája megvastagodik, nehezebbé válik a légzés, és ezért a náthás ember szájon keresztül lélegzik. Bizonyos esetekben a náthás ember lázas, láza elérheti a 39—40 C fokot, fáradt, fájdalmai vannak. Az étvágytalanság és az általános levertség érzete a kórképhez tartozik. Az orrból vízszerű, vagy sűrű gennyes váladék folyik, ami nagyon kellemetlen elsősorban magának a betegnek. Nem szabad a nátha jelentőségét sem lebecsülnünk, mivel a huzamosabb ideig tartó nátha étvágytalanságával, lázával a szervezet legyengüléséhez vezet, és komolyabb betegségek kiindulópontja is lehet. E gyakori meghűléses kór kezelése abból áll, hogy a beteget néhány napra ágyba fektetjük, forró citromos teát itatunk vele, amelyet a legjobb mézzel édesíteni. A méznek a meghűléseknél nagyon nagy a gyógyhatása! Orrcseppeket adunk és igyekszünk a beteget kiizzasztani. Nagyon jó hatása van a friss, sok Cvitamintartalmú gyümölcs fogyasztásának, vagy a különféle vitaminkészítmények szedésének is. Ilyen eljárással a nátha néhány nap leforgása alatt nyomtalanul elmúlik. A ki nem kezelt nátha azonban komoly szövődmények kiindulópontja lehet, mint például a tüdőgyulladás, a középfültő-gyulladás, reumatizmus, vesegyulladás stb. A felső légutak megbetegedései közé tartozik a szintén nagyon gyakori mandulagyulladás. A mandulagyulladás (tonsillitis, angina] lehet egyszerű katarrális, amikor a nyálkahártya megvastagszik és megpirosodik (egyszerű gyulladás), de lehet gennyes is, amely veszélyesebb. A mandulagyulladás magas lázzal, fáradsággal, izületi fájásokkal, fejfájással, gyomorfájással, hányással és étvágytalansággal jelentkezik. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak és a fájdalmas duzzanat több hétig tart, míg maga a mandulagyulladás pár nap leforgása alatt a megfelelő orvosságok használata után elmúlik. Minden mandulagyulladás komoly betegségnek számít, mivel ugyanolyan szövődményekkel járhat, mint a náthánál, csak a mandulagyulladásnál e szövődmények gyakoribbak. E betegségek kezelése csakis az orvosi vizsgálat után lehet sikeres. Most leginkább antibiotikumokat használunk, mint a penicilín, chlorafenikol, tetracyklín stb. A felső légutakhoz tartozik a torok, és gyakoriak a torokgyulladások is. A torokgyulladás főképpen száraz, kutyaugatásra emlékeztető köhögéssel tűnik fel, amelyhez rendszerint fáradékonyság, fejfájás, gyomorfájás, hányinger és magas láz társul. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban helyezi a kis beteg a fájdalmakat a has tájékára, a köldök környékére és annál gyakoribb a hányás és a hányinger tünete nálal A torokgyulladás, a felső légcsőszakasz gyulladása főképpen azért veszélyes, hogy innen a gyulladás nagyon hamar átterjedhet a tüdőre és a mellhártyára, és akkor súlyossá válhat az előzőleg . csupán csekélynek vélt meghűlés. A torokgyulladást csakis orvos kezelheti sikeresen. A súlyosabb eseteket lehetőleg kórházban kell kezelni, főképpen a kisgyermekeknél és a legyengült egyéneknél. A betegnek ágyha kell feküdnie. Sok meleg, citromos, mézes teát itatunk velük. Az étkezés legyen vitamindús és főleg állati fehérjékben gazdag. A láz csillapítására lázcsillapítókat, a köhögés csillapítására köhögéscsillapítókat adunk (codein, Diolan, Kodynal), a nyálka feloldása végett köptetőket (jódkált, Ipecarin, Solutan stb.) alkalmazunk, jó hatással van a száraz köhögés esetében a kamillatea, sósvíz, ásványvizek páráinak belélegzése-inhalálása. Az okozati kezelést a kórokozó szerint leginkább antibiotikumokkal (penicilín, chloranfenikol, tetracyklín, sztreptomicin) vagy szulfonamidokkal (sulfametodixin, sulfathiasol, sulfadimidin) végezzük. Az természetes, hogy a betegnek nem szabad dohányozni, szeszes italt fogyasztani és poros, szennyezett levegőn tartózkodni, mivel így a betegség nem javul, hanem krónikussá válik és komoly komplikációkhoz vezethet. Végezetül csak annyit, hogy a felső légutak meghűléses betegségeinél is azonnal forduljunk orvoshoz és tartsuk be pontosan utasításait, hogy megelőzzük a súlyos szövődményeket! Dr. JUHÁSZ ISTVÁN Josef Mánes a szintézis és harmónia mestere Nagyszerű körkép, egy életművet felölelő, mintegy 400 rajz és festmény fogadja a bratislavai vár termeiben a nézőt. Az alkotások a XIX. század eleji cseh képzőművészeti kultúra alapító személyisége, J. Mánes 150. születése napjára s elhalálozása 100. évfordulójára emlékeztetnek. Prága tavaly ünnepelte ezeket a jubileumokat, s mi most kissé megkésve emlékezünk. De ez a hazai hagyományhoz ragaszkodó, úttörő, előrenéző, a falut és népét heroizáló Mánes esetében ma is időszerű. A művek zöme a Nemzeti Galéria s más közintézmények, meg magángyűjtők tulajdona. Közülük több kép most került először a mai nemzedék szeme elé. J. Mánes teljesen átéli korát, történeti eseményeit, társadalmi küzdelmeit. Műve szorosan hivatott megőrizni klasszicisztikus történeti és mitológiai festmények segítségével. Mánes rövidesen München szabad légkörében folytatja tanulmányait. Itt kristályosodik ki népéhez való viszonya. Tudja, hogy nemzete függetlenségéért, a jogfösztottak szabadságáért kell küzdenie. Kitört az 1848-as forradalom, az Országgyűlést a lázongó Bécsből Kroméŕížbe teszik át. Az Akadémiával szembeforduló Képzőművészeti Társaság megbízza Mánest az Országgyűlés tagjai arcmásának meg f estévé vei. Kiválik közülük Rieger egész valóját, szellemiségét kifejező portréja. Már ekkor a termékeny Hanán tanulmányozza a nép életét. Ezekből a benyomásokból születik meg az új eszmei mondanivalói ú, csupán kőrajzról ismert Boldogság a Hanán. Az ünneplőbe ölJ. Mánes: Krkonoše-i motívum (1840) kapcsolódik nemzete újjászületéséhez. Fontos helyet foglal el az Európa-szerte virágzó romantika csehországi fejezetében. Ez az irányzat a racionálisát háttérbe szorítja az érzéssel szemben. Egyéni elképzelések, álmok és vágyak dominálnak s fontos tényezője a jelkép. Gyöngéd és szenvedélyes érzelmek, társadalmi, világnézeti problémák szövik át. A regék titokzatos világa s a középkor éled újra benne. Gondolat- és képzeletvilága így is a történelemhez s a társadalmi jelenségekhez igazodik, s e bonyodalmakat metaforákban fejezi ki. Mánes művészi munkássága roppant széles skálájú. Miniatűr, arcmás, táj- és életkép, történeti festmény, humoros jelenetek, rokokó képecskék, virág-, és néprajzi tanulmányok s kevés megvalósított monumentális mű jelzi a sokszínű palettát. Első mestere apja, Antonín, az újító szellemű tájfestő. A fogékony Josef tizenöt éves, mikor az Akadémiára kerül, abha az intézménybe, mely európai mintára a monarchia örök rendjét tözött, esküvőjéről hazatérő fiatal morva pár mintha még a romantika korát idézné. Az 1849es mű, bár régebbi kifejezési eszközökkel, de már szabad, derűs parasztokat s nem gondterhelt, robotos jobbágyokat ábrázol. 1854-ben indul el „nagy keleti útjára". Morvaországon át a Vág völgyébe, TrenCínbe, majd Jabinkovba. Vázlatkönyve megtelik szeretettel rajzolt s színezett, jellegzetes apróságokkal. A korai parasztfigurák fokozatosan vetik le dokumentáris jellegüket. Már nem a népviselet, hanem az arc, a kéz kifejezése, a tartás és magatartás, az egész ember, jelleme és sorsa érdekli, amit sikerül is megragadnia. Detván véli megtalálni a nép romlatlanul tiszta gyermekeit, kiknek alakját átkölti, megnemesíti. Ezekkel a típusokkal akarta népét öntudatra ébreszteni, lelkesíteni. Valós részletekben bővelkedő, röpke vázlatait összhangzó egységbe foglalja. A nemzeti kultúra realista korszakát éli, s a későbbi illusztrátor, a realista Mánes idővel értékeli ezeket a Strauss „Cigánybáró"-ját 1885. október 24-én mutatták be a bécsi Theater an der Wienben. A bemutató olyan óriási sikerrel ért véget, amilyennel a színháztörténet ls csak ritkán dicsekedhet. A zenés alkotás a világ csaknem valamennyi operettszínpadán a színházi szakemberek és a lelkes közönség példátlan és valóban forró érdeklődésével találkozott. Vonzerejét az egzótikus környezetben játszódó történetnek (a szövegkönyvet Ignaz Schnitzer Irta Jókai egyik novellájából), a bécsi bájt, eleganciát, könynyedséget a magyar temperamentummal és ritmussal mesterien egyesítő melodikus, zenéjének köszönheti. A Cigánybáró dalai, kupiéi valóban világhírűek lettek s máig sem veszítettek varázsukból és hatásukból. Bár az idő a korízlést szolgáló „Cigánybáró" szövegének értékét csökkentette, zenéje továbbra is a klasszikus bécsi operett egyik gyöngyszeme. A „Cigánybáró" az idősebb bratislavaiaknak is kedvence volt évtizedeken keresztül. Röviddel a bemutató után német és magyar együttesek előadásában többször láthatták városukban. 1920-ig szinte minden Idényben Játszották. A következő években is a Szlovák Nemzeti Színház egyik legvonzóbb műsorszáma volt. 1945 után a A CIGÄNYBÄRÔ AZ Oj SZÍNPADON Sikeres felújítás Strauss-operettek iránti érdeklődés alábbhagyott. Az utóbbi 27 évben Bratislavában csak szórványosan bukkantak fel Strauss-operettek. A „Cigánybáró" csaknem három évtized múlva tért vissza — tegyük hozzá nagy sikerrel. A mostani előadást Bedfich Kramosil rendezte, a librettót Marián Kováčik írta át. A dalszövegek Ľubomír Feldek, a zenei betanítás Zdenék Machäček munkája. A koreográfus Boris Slovák, a kórusvezető Stanislav Ďuriš. A díszleteket Ladislav Vychodil, a kosztümöket Judita Kováčová tervezte. A színpadraállítást a szöveg alapos dramaturgiai módosítása előzte meg. Kramosil átgondoltan és érzékenyen fogott ehhez hozzá és anélkül, hogy a történet atmoszférájának korjellegét megváltoztatta volna, igyekezett hitelt és színházi logikát adni a történetnek. Nagy segítségére volt M. Kováčik és E. Feldek, akik versbe foglalták az eseményt, meghagyták a korra Jellemző beszédmódot és hatásosan emelték ki a múlt század jellegét. Az 6 érdemük a rendkívül szellemes, szójátékokban és célzásokban bővelkedő fordítás. Kramosil a korlátozott színpadi lehetőségekhez viszonyítva csodálatraméltó találékonysággal és fantáziával „mozgatta" a cselekményt. \z említett okok kényszerítették arra, hogy lemondjon a nagyoperai rendezésről és zárt, kamarajelleget adjon az előadásnak. Néhány esetben azonban így is észrevehetők a nagyoperett jellegzetességei, főleg a szilárd kompozíciójú és kidolgozott tömegjelentekben. A színvonalas előadáshoz természetesen az egészében megbízható, bár nem mindig perfekt énekes-teljesítmények is hozzájárultak. Az előadás legjobb alakítása kétségkívül Jozef Kuchár Zsupánja volt. Sikerrel érvényesítette a színészetére jellemző derűt, humorérzékét és szép hangját. A legértékesebb énekesteljesítmény a Czifra szerepét alakító, vendégként fellépő Jaroslava Sedláfováé, bár a prózai részekben alakítása nem volt hibátlan. Kiugró sikert hozott ez a szerep a másik szereposztásban Elena Sálkovának. A Barinkayt alakító Karol Vlachtól többet vártunk. Hangja fáradt volt és ezért sokban maradt adós a szerep énekrészében. Anna Starostová, Zsófia megszemélyesítője szép teljesítményt nyújtott, helyenként azonban zavarosan hatott, hogy túlságosan lefoglalta figyelmét a valóban nem könnyű szólamokra való összpontosítás. Mária Schweinghoferová Arsene szerepében ismét bebizonyította sokoldalú énekes-színészi adottságait, ami viszont az alternáló Viera Drobnánák nem sikerült teljesen. Gizela Veclová Mirabella megformálásában a szerepnek megfelelő színvonalú teljesítményt nyújtott (a másik szereposztásban Olga Gallová). Jaroslav Rózsival Homonay gróf szerepében túlságosan forszírozta a hangját. Ernest Kostelník és František Hudek Carner királyi biztos szerepében élvezettel érvényesítették ismert komikus tehetségüket, anélkül, hogy túllépték volna az ízlés határát. Zdenék MacháCek zenei betanítása frissebb és temperamentumosabb is lehetett volna, de a lassú tempójú részekben így is érezhető volt Strauss melodikus, elbűvölő zenéje. A „Cigánybáró" az utóbbi évek egyik legsikeresebb előadásának számít az Oj Színpadon. A. G. hangulati megfigyeléseket. Emlékezetébe szívódnak a szálas férfiak, a karcsú asszonyok, s majd életre kelnek kompozícióiban, litográfiáiban, így a Hazában ls. A jellegzetes dallamú és ritmusú zene-sorozat a cseh népdalból indul kl s az emberi lét teljes foglalata. A szlovákokkal való rokonszenvét tolmácsolja a fölényes akvarelltechnikájú Szlovák család. A század közepén cseh népdalokat illusztrál. Majd az akkor eredeti ó-cseh irodalmi emléknek vélt Dvür Královy-i kéziratot ékesíti árnyalt tollrajzokkal. J. Mánes mint gye msk, apja vezetésével isméi t • .neg a természet varázsát, s összefüggéseit, növényeit, áila'ait s az embert, akit mindig a natúréhoz való kapcsolatban ábrázolt. Gyalogosan az Alpokig vándorolt. Látjuk egyik rajzán, vállán fes-. tékdobozzal, kezében bottal, szivarral. Otján követte a Napot. Šalda „a napfény vándorá-. nak" nevezte. Foglalkozott a tér, a légkör, a fényben rezgő levegő, s a színes foltok problémá-. jávai. Az egykori romantikus a barbizóniak példája nélkül jutott el a plenerhez, a nagy újí-. tásokhoz. A század közepi táj-, festés lagnagyobbjai közt van a helye. Az emberábrázoló Mánes a hősi típuson kívül kifejezi az élő valósághoz való viszonyát, művészi vérmérsékletét. Meg-, csillogtatja palettája gazdagsá-. gát. A színevesztett korban a rokokó festői hagyományaihoz folyamodik a század 40-es éveitől. Ez a „Mánesi-rokokó" ide< je. A minden gondját, testi-lelki baját enyhítő Silva-Taroucca grófok áldozatkész barátai. Válságos korszakaiban hónapokat tölt náluk. Rokokó modorában festi meg a család portréit. Bű-, bájos akvarell-sorozata: egy Kastély élete játékos kedvessé* gével egészséges, meztelen ki3 cseh gyermekfiguráival minden nézőt magához vonz. A Négy évszak pajzán puttói a csodálatos, ismerős és mindig újat mondó körforgásában költői allegóriák. Ez a modor teljesíti ki Mánesben, a rajzolóban a festőt. Néhány hangulatos életkép, az atmoszféra keltő Kirándulás, s a szívjósággal ecsetelt Varrónő s a Reggel és Este elbűvölő aktjai érzékeltetik mesterük pompás színkezelését, a női test lelkesítő szépségét. Több európai országban ugyanekkora második rokokó fejezte ki a polgári életérzést, a fényűzési hajlamot. Mánes humanista volt. Az ember érdekelte. Realista olajarcmásai szintetikusan fejezik ki a modell testi megjelenését, jellemét, érzésvilágát, társadalmi helyzetét. A gazdag polgárok fényűző környezetben, ékes ruházatban örökítették meg mulandó énjüket. A külső pompát is utolérhetetlen finomsággal ludta ábrázolni Mánes. A legmegindítóbb Josefina képe. Rajta semmi dísz. Talányos mosoly suhan át bűbájos arcán. Egészséges, tiszta teste érzékiségtől meleg. Ö volt Mánes nagy szerelme, a kismorva cselédleány, akit elűzött a háztól a festő nővére s ezzel boldogtalanná tette Joseíet. Díszítő művészetéhez tartozik több kulturális egyesület selyemre festett zászlója. Legszebb a roudnicei Rip Egyesület, a jelképes sárkányölő Györggyel. Alkotásainak koronája a prágai Övárosháza csillagászati órájának képtáblája, melyen 1864-től másfél évig dolgozott. Nehezen sikerült saját elképzeléseit értetlen megbízói beavatkozása mellett megvalósítania. 1867-ben megrendült egészséggel Moszkvába utazik küldöttséggel. Állandóan rajzol, de tervezett sorozatát képtelen megvalósítani. Betegsége rohamosan elhatalmasodik rajta. Egy műgyűjtő Itáliába küldi, amitől gyógyulását remélik. Még élvezi Velencét, a Paradicsom kapuját Firenzében, a Sitina utolérhetetlen mennyezetét. Szívszorongató utolsó vászna: a zavaros lélekkel festett Római romok. Ilyen rom volt maga is, a Fontana di Trevi káváján ülő Mánes, akit testvére hozott haza. Már csak a teste tengődött tovább, ötvenegy éves korában bekövetkezett haláláig. BÁRKÁNY JENÖNÉ 1972. XI. 4.