Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-26 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

II ITT MOSZKVA BESZEL" 50 éves a Moszkvai Rádió — 40 éves a magyar adás K

ettős jubileum: 1922-ben — ötven éve — kezdett működni a nagy hatósugarú moszkvai rádióállomás, 1932-ben — negyven éve — pedig a Gorohov utcából magyar nyelvű adást sugárzott kétezer kilométer távolságba a központi adó. A kettős jubileum alkalmából nyilatkozatot adott N. D. Pszurcev, a Szovjetunió postaügyl minisztere és V. G. Guszev, a Moszkvai Rádió magyar osztályának vezetője. Hallgassátok! — Egy derűs őszi napon elektromos készülékek, légköri zavarok zaja, rádióadások morzejeleinek kattogása közben Moszkva terein és utcáin, hangszórókból felhangzott a mondat, „Itt Moszkva beszél", s ezzel megkezdte munkáját az első szovjet nagy hatósugarú rádióállomás — mondja Pszurcev. — A rádióadó építése Lenin utasítására kezdődött. Öriási jelentőséget tulajdonított az országos rádióhálózat kiépítésének. Ezt az a tény ls bizonyltja, hogy a munkálatok Irányítását, az adó ellenőrzését a fiatal szovjet köztársaság Védelmi Tanácsára bízta. A rádióállomás főépülete és a két, egyenként százötven méteres antennaárboc a belvárosi Gorohov utcában helyezkedett el. A rádióadó minden berendezése szovjet gyárakban készült. A rádióállomás szívét, a 12 kilowattos csöves adót a nyizsegorodi elektromos laboratóriumban készítették. Egy-egy hangszóró előtt ezrével álltak az emberek Moszkva utcáin. Az Izvesztyija 1922. szeptember 15-1 számában a következő hirdetés jelent meg a már rádiókészülékkel rendelkezők figyelmébe ajánlva: „Mindenkinekl Mindenkinek! Mindenkinek! Álljatok a 3000 milliméteres hullámhosszra és hallgassátok!" A központi rádióállomás 1922. szeptember 17-én közvetítette az első koncertet. A szovjet rádió az első naptól kezdve népi tribunná vált, s hogy a berende-. zés még nagyobb hatósugarú legyen a továbbiaikban. a legkiválóbb mérnökök vettek részt a berendezések továbbfejlesztésében. Említésre méltó különlegesség: a kiváló munkások lakásait jutalomként kapcsolták be a rádióhálózatba; vezetékes rádiókészülékekkel jutalmazták a rendkívüli teljesítményt elért dolgozókat. Százmillió készülék — 1933-ban Moszkvában működésbe lépett az 500 kilowattos „Komintern" rádióállomás. Méreteit, hatósugarát tekintve ez volt a legnagyobb rádióállomás Európában. A Nagy Honvédő Háború előtt 11 ezer vezetékes rádióközpontot, 6 millió vezetékes rádiót működtetett. — A rádióműsor-szórás fejlődésének méreteit érzékeltetve néhány adat: a Szovjetunióban ma 50 millió konstruált rádiókészülék működik, s körülbelül ugyanennyi a vezetékes rádiók száma. A 240 milliós lélekszámot figyelembe véve ez azt Jelenti, hogy minden lakásban egy rádiókészülék van. A hazai hallgatóknak és a külföldre sugárzott rádióadások együttes időtartama az elmúlt esztendőben 6,6 millió óra volt. A hazai rádióadásokat a Szovjetunió népeinek 67 nyelvén sugározzuk. A moszkvai rádióállomás létesítésének ötvenedik évfordulóján örömmel beszélhetünk az új távközlési rendszer, a televízió térhódításáról is. Ma a Szovjetunióban 170 millió ember nézheti a televízióadásokat. Hogy a magánkézben levő 40 millió készülék képernyője naponta kigyúljon, ahhoz két bratszki erőmű teljesítménye szükséges. Feltétlenül említést kell tenni az adásokról az „Orbita" rendszer műholdjain keresztül. Segítségükkel Anadür, Jakutszk, Dél-Szahalin és más távoli országok lakói is nézhetik a televíziót. — A IX. ötéves terv második esztendejéhez érve tudósaink, mérnökeink, a hírközlési szakemberek előtt nagy feladat áll: tovább kell fejleszteniük a rádió- és a televízióadások műsorsugárzási hatókörét. Ma Moszkva, Leningrád, Kijev, Tbiliszi. Taskent. Baku és az orosz föderáció nagyvárosainak lakói már színes tv-adásokat nézhetnek. Célunk az, hogy a legközelebbi években minden köztársaság fővárosában lehessen venni a színes tv-adásokat, s ezzel egyidőben lehetőséget szeretnénk adni arra is, hogy a nézők ízlésük szerint választhassák ki a nekik tetsző színes műsort: ezt a Moszkvából sugárzott két színes műsorprogram teszi majd lehetővé. A rádióadások újdonsága pedig az lesz, hogy a közeljövő ben — egy csatornán — megkezdjük a sztereofonikus rádióadást. Magyarul V. G. Guszev, a Moszkvai Rádió magyar osztályának vezetője: — A Moszkvai Rádió külföldre sugárzott Idegen nyelvű adásai a harmincas években kezdődtek. A rádió 1933-ban már nyolc nyelven sugárzott külföldre műsort. „Itt Moszkva beszél", így kezdődött minden külföldre továbbított adás, majd az Internacionálé első részének zenei motívuma következett. A műsorok anyagát ekkor még csak a TASZSZ, a szovjet hírügynökség, a szovjet sajtó és néhány státuson kívüli szerző munkája adta. A külföldi adásokat kommentárokkal, cikkekkel ellátó központi osztály nem létezett. Mondhatjuk, az első évben szinte ötletszerűen állt össze az adások anyaga. A helyzet 1940 elején változott. Létrejött az úgynevezett orosz szerkesztőség. Itt „központosított" anyagokat készítettek a szovjet kulturális, gazdasági és társadalmi életről, valamint kommentárokat a külföldi eseményekről. Ezeket eljuttatták a különböző nemzetiségű adások szerkesztőségeihez, s ott a különböző országokba továbbítandó rádióadások Időtartamának és jellegének megfelelően átdolgozták. — 1932-ben, Kun Bóla kezdeményezésére, a magyar kommunista emigránsok kérték a szovlet kormányt, hogy tegye lehetővé rendszeres magyar nyelvű adások rádióközvetítését. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásainak 35. évfordulóján. 1967-ben Hufhelder Irén, a magyar nyelvű adások első bemondója elmondta, hogy a magyar emigránsok egy csoportjával együtt 6 szervezte meg a magyar adásokat, az első években csak státuson kívüli munkatársai voltak a rádiónak, a szerkesztést, fordítást, minden feladatot társadalmi munkában végeztek. Ez volt a hőskor. A moszkvai rádió hallgatása Magyarországon kezdettől fogva tilos volt, de 1933-ban,. Hitler hatalomra jutásának évében Horthy még jobban megszigorította a tilalmat. A rádió szerkesztőségébe érkező levelek bizonyították — az erre vonatkozó dokumentumok ma ls megtalálhatók —, hogy Magyarországon továbbra is sokan hallgatták Moszkva hangját, és nagy jelentőséget tulajdonítottak a Szovjetunióról adott információknak, a világpolitikáról szóló kommentároknak. A magyar nyelvű adásoknak külön rangot adott, hogy az osztály munkájából sokáig jelentős részt vállalt többek között Illés Béla, Gábor Andor, Madarász Emil, Sík Endre, Hidas Antal. Háború — 1937-ben a Moszkvai Rádió heti egy óra időtartamban sugárzott magyar adást. 1937 februárjától a heti adás két óra időtartam lett. Ekkor a nemzetközi vonatkozású híreken és kommentárokon kívül már állandó rovatokkal jelentkezett a magyar műsor. Hírt adott a szövetségi és autonóm köztársaságok életéről, a szovjet földmunkások helyzetéről. A hitleri Németország Szovjetunió elleni támadása után a magyar adások Időtartama elérte a napi öt órát. Azonnali híreket közvetített a front eseményeiről, a Szovjetunió belső helyzetéről, s részletes, leleplező kommentárokat sugárzott a háború valódi céljairól. A műsor anyagát továbbra is a kommunista emigránsok készítették. Ebben az Időben Gábor Andor naponta jelentkezett az adásban. Sorozatban írta politikai szatíráit. 1943-ban az orosz szerkesztőség részeként megalakult az úgynevezett „Kontrapropaganda osztály". Tizenöt író írt itt azonnal választ Hitler, Göbbels. Göring beszédeire. Éles hangú, rövid leleplező írások voltak. Ezeket a műveket a magyar adás perceken belül továbbította. Ma A háború után megváltozott az adások tartalma. Akkor és azóta is a szovjet nép életének bemutatása, a Szovjetunióban folyó építőmunka Ismertetése a magyar adás feladata. A magyar osztály dolgozóinak összetétele ls más lett. Jelenleg 12 újságíró dolgozik itt, természetesen fizetett főállásban. Közülük hét szerkesztő, két fordító és két magyar anyanyelvű bemondó. A külső * állandó munkatársak száma több mint ötven. — Az ön anyanyelve orosz. Hol tanult meg ilyen kitűnően magyarul? — A Nagy Honvédő Háború Idején. Részt vettem Magyarország felszabadításában és ezt követően még három esztendeig Magyarországon éltem. Hazajövet pedig egyetemen folytattam tanulmányaimat. S ott tanultam meg igazán a magyar nyelvet. — Jelenleg mikor és milyen időtartamban sugároz magyar adást a Moszkvai Rádió? — Naponta. Magyar idő szerint 18 órától 18 óra 30 percig a 31,41 és a 62 méteres rövid- és a 194 méteres középhullámhosszon, továbbá 21 óra 30 perctől 22 óráig a 41 ős 49 méteres rövid- és a 194 méteres középhullámhosszon. H. BARTA LAJOS (Magyar Nemzet) 1972. XI. 26. t* A

barátság hónapjában vagyunk, s éppen ezért — bár mindig aktuális — most különösen időszerű a CSSZBSZ-nek, vagyis annak a szervezetnek a tevékenységéről beszélnünk, amely Csehszlovákia és a Szovjetunió népének Internacionalista kapcsolatait hivatott elmélyíteni. Hogyan teljesítették ez utóbbi szavakban megfogalmazott alapvető küldetésüket az utóbbi időben, milyen kultúrpolitikai tevékenységet fejtettek ki e nemes cél érdekében, és hogyan készültek fel a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának megünneplésére az említett szervezet alapszervezetei a rožňavai (rozsnyói) járásban — ezekre a kérdésekre kerestünk választ nemrég, amikor Ondrej Kiiment elvtárssal, a CSSZBSZ járási titkárával beszélgettünk. Az említett kérdésekkel kapcsolatban a Járási titkár részletesen informált bennünket. A válságos években a szocialistaellenes erők a rožfiaval járásban is gátolták a CSSZBSZ tevékenységét. Negatív hatásuk elsősortan ideológiai téren és — ebből eredően — a szervezet tagjai számának csökkenésében nyilvánult meg. E káros következményeket azonban — hála az új pártvezetőségnek — rövid Idő alatt sikerült felszámolni. Hogy a CSSZBSZ e célból kifejtett tevékenységét szemléltessük, meg kell említenünk, hogy a társadalmi szervezetek közül elsőként teremtett kapcsolatot a segítségünkre siető szövetséges csapatok, mindenekelőtt a szovjet alakulatok képviselőível. Ezenkívül jelentős mértékben kivette részét a válságos évek, és az azokat követő események helyes magyarázásáből, valamint fő szervezőjt volt — s az ma is — az NOSZF évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségeknek, a szovjet népművészeti együttesek hazánkban történő vendégszereplésének és más rendezvényeknek. A baráti kapcsolatok tehát felújultak, s napjainkban egyre szorosabbá válnak. Ezt egyrészt az bizonyítja, hogy a rožňavai járásban a CSSZBSZ-nek jelenleg már 172 alapszervezete, s ezeknek összesen 9233 tagja van — számuk az év végéig még mintegy ezerrel emelkedik —, másrészt viszont az, hogy az utóbbi időben az alapszervezetek tevékenysége — politikai, kulturális és gazdasági téren — széles méreteket öltött. Megismertetik a széles néprétegekkel a Szovjetunió népét, kultúráját, azt a heroikus küzdelmet, melyet e nagy ország nemzetei vívnak a gazdaság fejlesztéséért, az életszínvonal emeléséért, a tudományos haladásért; tájékoztatják polgárainkat a bel- és a külpolitikai eseményekről, elősegítik az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítését, — egyszóval: nagymértékben kiveszik részüket az emberek, különösen az ifjúság szocialista neveléséből. De beszéljenek a tények. A CSSZBSZ alapszervezetei a rožňavai járásban az idén V. I. Lenin születése 102. évfordulójának tiszteletére 72, Csehszlovákia felszabadítása 27. évfordulójának tiszteletére 43, a CSKP Központi Bizottsága februári plénumáról 13, a Szovjetunióval kötött kölcsönös baráti és együttműködési egyezmény jelentőségéről 15, a szovjetunióbeli látogatásukról hazatért elvtársakkal 30 beszélgetést rendeztek. Figyelemre méltó tevékenységet fejtettek ki ezen a téren az iskolákban működő alapszervezetek. A rožňavai gimnázium diákjai például már többször "beszélgettek szovjet küldöttekkel — legutóbb szeptemberben. A rendezvények közül a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére augusztusban Revúcán megrendezett Járási, valamint a Sirken és Zelezníken megrendezett körzeti ünnepségek a jelentősebbek. Ezenkívül Jelšaván és Rožflaván is nagyobb méretű ünnepség volt, melyen egy-egy szovjet népművészeti és esztrádegyüttes lépett fel. Ezek előadásain 4100 ember vett részt. A béke és a barátság stafétájával kapcsolatos akcióban pedig több mint háromszor ennyi. Az ifjúság akciói közül az orosz nyelvű vers és próza előadóinak versenyét, a Szovjetunióval kapcsolatos 'képzőművészeti versenyt, valamint „A barátság melódiái", a „Sporttal a nemzetek barátságáért" és a „Lenin örökké él" Jelmondatú versenyt kell megemlítenünk. Ezeket a CSSZBSZ a jnb Iskolaügyi osztályával közösen rendezte. A járásban több mint 4000 ember előfizetője a szovjet sajtótermékeknek. Ezenkívül 2125-en „járatják" a Svet socializmu és 450-en a Szovjetbarát című folyóiratot. A Szovjetunióról nyert ismeretek gyarapítását elősegítik az üzemekben és az iskolákban rendezett kiállítások, valamint a kirándulások is. Különösen az utóbbiak játszanak ebben nagy szerepet. Az idén a járásból 280-an voltak Mukacsevóban, 35en tekintették meg Kijevet és 30-an vettek részt a Moszkva—Volgográd—Rosztov—Kijev útvonalú kiránduláson. Továbbá, még ebben az évben 35-en kirándulnak majd a baráti mukacsevői járásba, és többen Prágába a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás megtekintésére. A CSSZBSZ járási titkársága és az alapszervezetek a barátság hónapjának megünneplésére méltóan felkészültek. Az NOSZF 50. évfordulója Rožňaván, JelSaván, Revúcán, valamint a Járás más városaiban és falvaiban lezajló ünnepségeinek előkészítésén kívül számtalan filmvetítést tartottak. Ez ugyanis a legmegfelelőbb mód arra, hogy minél többen szerezzenek újabb ismereteket a Szovjetunióról. A járási székhelyen szovjet filmfesztivált, a járás további tíz helyén szovjet filmhetet, 17 helyen szovjet filmnapokat és 21 helyen szovjet gyermekfilm-előadást rendeznek — illetve már rendeztek. Ezenkívül a tanítók közül többen orosz nyelvtanfolyamot tartanak. Azt hisszük, ezek a tények, melyek felsorolásával korántsem merítettük kí a CSSZBSZ-nek a rožňavai járásban kifejtett tevékenységét, önkéntelenül is arra a következtetésre vezetnek bennünket, hogy a Szovjetunió iránti igaz barátságból fogantak, s a két ország internacionalista kapcsolatainak bizonyítékai. TŐZSÉR LAJOS •v • ^WM'mšMm^é^-M