Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-23 / 277. szám, csütörtök
SZÍRIA MEGTOROLJA AZ AGRESSZIÓT Bevetésre készítik elő az amerikai bombázókat „valahol" DélVietnamban. Az utóbbi napokban az amerikai bombázók példátlan méretű támadásokat intéztek a demokratikus Vietnam ellen. (CSTK — VNA) FOKOZÓDÓ LÉGITÁMADÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) is részt venne a tűzszünet életbeléptetése után működésbe lépő, nemzetközi, tűzszüneti ellenőrzési bizottságban. Ottawa — Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter, aki hétfőn New Yorkban megbeszéléseket folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel, kedden Ottawában tartott sajtóértekezletén kifejtette Kanada álláspontját a nemzetközi, tűzszüneti ellenőrzési bizottságban való esetleges részvételéről. Sharp kijelentette, országa csak akkor képviselteti magát ebben a bizottságban, ha arra a vietnami konfliktus valamennyi résztvevője felkéri. Phnom Penh elszigetelődik Phnom Penh—Hanoi — A hírügynökségek szerdán a kamnéhány sorban GROMIKO szovjet külügyminiszter Moszkvában fogadta Aulakit, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. GE0RGES P0MPID0Ü francia köztársasági elnök ötnapos afrikai látogatása során FelsőVolta fővárosába érkezett. WILLY BRANOT nyugatnémet kancellár és Walter Scheel külügyminiszter a parlamenti választások óta kedden este tartott első alkalommal hosszabb megbeszélést a koalíciós pártok jövendő együttműködéséről. EYSKENS belga miniszterelnök hivatalosan is bejelentette kormánya lemondását. DOBRINYIN, a Szovjetunió washingtoni nagykövete jubileumi emlékérmet adott át John Fittmannak és Carl Winternek, a Daily World szerkesztőinek a Lenin-centenáriummal kapcsolatos kiváló munkásságukért. RÓBERT BALLANGER, az FKP parlamenti csoportjának vezetője felhívta a kormányt, hogy ismerje el a Német Demokratikus köztársaságot. JUMZSAGIJN CEDENBAL Havannából hazatérőben Moszkvába látogatott. BUKARESTBEN befejeződött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A SZOVJETUNIÓ megalakulása 50. évfordulója alkalmából Moszkvában megjelent Zlatopolszkij „A Szovjetunió megalakulása" című műve. SZÓFIÁBAN tudományos konferencia kezdődött a tudományos-műszaki forradalom és az ideológiai harc összefüggéseiről. A konferencián szovjet és csehszlovák küldöttség is részt vesz. JACK LYNCH, az Ir Köztársaság elnöke a hét végén Londonban Heath brit miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket. bodzsai népi felszabadító erők újabb sikereiről számolnak be. A szabadságharcosok néhány nap óta tüzérségi támadásaikkal súlyos károkat okoznak az ellenségnek a Phnom Penhtől 70 kilométerre délre fekvő stratégiai fontosságú Takeo tartományban. A felszabadító erők szombaton a kambodzsai fővárostól 56 kilométerre északnyugatra megsemmisítettek egy 50 járműbői álló katonai gépkocsioszlopot és a hét elején támadásokat intéztek a stratégiai fontosságú 1. és 4. számú országút ellen. A „Nhan Dan" című hanoi lap szerdai kommentárjában azt írja: a Nixon kormány akkor sem képes megmenteni az elszigetelődéstől és a végső pusztulástól a Phnom Penh-i rendszert, ha a fegyverek és katonai felszerelések egész arzenálját szállítja Kambodzsába. A huszonharmadik San Diego — Az ecuadori haditengerészet újabb három amerikai halászhajót fogott el, s ezzel az idén ecuadori kikötőkbe vontatott engedély nélkül halászó hajók száma elérte a huszonhármat. Ecuador más dél-amerikai országokhoz hasonlóan, felségvizeinek — halászati vizeinek — határát 200 tengeri mérföldben állapította meg, az Egyesült Államok azonban csak 12 mérföldet hajlandó elismerni. A múlt héten egyszerre tíz hajót fogtak el az ecuadoriak, de 650 ezer dollár büntetés lefizetése után valamennyit szabadon engedték. Kom m en tárunk Aligha nevezhető túlzásnak, ha leszögezzük: a földkerekség haladó közvéleménye e napokban Helsinki felé tekint. Kétségtelen, hogy a finn fővárosban folyó tanácskozások, amelyek napirendjén az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítése szerepel, történelmi jelentőségűek, hoszszú Időszakra megszabhatják kontinensünk légkörének alakulását. A nagyköveti szintű multilaterális tárgyalások elsőrendű feladata az európai együttműködési és biztonsági konferencia összehívása időpontjának a kitűzése, napirendjének és ügyrendjének a meghatározása. Ami a konferencia napirendjét illeti, a szocialista társadalomközösség országai az európai biztonság és együttműködés alapelveinek a kérdéscsoportját helyezik előtérbe. Ezzel függ szorosan össze a további témakör, amely az együttműködés gyakorlati megvalósulását körvonalazná, természetesen a gazdasági, tudományosműszaki, kereskedelmi és nem utolsósorban a kulturális kapcsolatok fejlesztésének, kibővítésének a szintjén. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozott figyelmet érdemelnek a környezetvédelemmel összefüggő problémák. Nos, nyilvánvaló, hogy az említett témakörök nem csupán Európa, hanem a világbéke megszilárdítása szempontjából is rendkívüli fontosságúak. Ép„Sürgős intézkedések" térségében Damaszkusz—Tel-Aviv — Az egymásnak homlokegyenest ellentmondó veszteséglistákból is kitűnik, hogy a szírial-^izraeli tűzszüneti vonal mentén lefolyt tízórás tüzérségi, páncélos és légicsata mindkét részről nagy áldozatokat követelt. Ennek megfelelően erős a feszültség a térségben, s nyugati megfigyelők a harcok folytatására számítanak. Szíria ugyanis az ismételt, s egyre sűrűbben „adagolt" izraeli agressziók ellenére sem hagy föl a palesztin gerillák hatékony támogatásával, s elkötelezte magát amellett is, hogy valamennyi ellene irányuló akciót azonnal megtorol, s nem enged Izrael katonai zsarolásának. A hírügynökségi találgatások elsősorban annak szólnak most, milyen segítséget kap a fenyegetett ország szövetségeseitől, Egyiptomtól és Líbiától. Közismert, hogy az Arab Köztársaságok Államszövetségében tömörült három ország minisztertanácsa szeptemberben ünnepélyesen kijelentette: ha bármelyik tagországot támadás érné, azt a föderáció egészét ért agressziónak fogja tekinteni. Ennek a deklarációnak a fényében kell vizsgálni az egyiptomi kormány keddi ülését, amely — tekintettel a szíriai—izraeli tűzszüneti vonalon folyó eseményekre — „sürgős intézkedéseket" határozott el. A damaszkuszi rádió közlése Feszültség a tűzszüneti vonal szerint a külügyminisztérium tájékoztatta az ország nagykövetségeit és ENSZ-misszióját az izraeli támadásról. Emlékiratában a minisztérium hangoztatta: „Ezek az agressziók, melyek ma és az elmúlt néhány nap során sorozatosan megismétlődtek, nem tesznek különbséget polgári és katonai célpontok között. Ez alkalommal is számos polgári személy — több asszony és gyermek — sebesült, illetve halt meg", Ugyancsak a damaszkuszi rádió jelentette ki. hogy Szíria, amikor felveszi a harcot az agresszorral, az „egész arab nemzet biztonságát védelmezi". Fegyelemsértés Kairó — Az egyiptomi légierő huszonnégy földi szolgálatot teljesítő tisztjét vették őrizetbe amiatt, mert katonai fegyelem megsértésével bizonyos dolgokat vita tárgyává tettek" — jelentette be Szajed Maréi, az Arab Szocialista Unió első titkára egy manszurai tömaggyűlésen. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tisztek ellen indított vizsgálatot „ellenséges rádióadások puccskísérletté fújták fel, amelyben állítólag 700 katonatiszt vett volna részt". Maréi közölte, hogy a huszonnégy tiszt közül tizenkettőt szabadlábra helyeztek; a többiek ügyében folyik a vizsgálat. Peron feltételei Buenos Aires — fuan Peron tábornok, volt argentin diktátor visszautasított mindennemű párbeszédet az argentin kormánnyal, és kizárólag a katonai juntával hajlandó tárgyalni — jelentette be Hector Campora, az ex-elnök személyes megbízottja, miután kétórás megbeszélést folytatott a peronista vezérekkel. Campora azt is közölte, hogy a fuszticialista Párt által szombatra a Buenos Aires-i autóstadionban tervezett Makariosz nyilatkozata Nicosia — A nagy nemzetközi kérdések megoldására irányuló erőfeszítések és a feszültség enyhülésére valló újabb Irányzatok kedvező hatást gyakorolhatnak a ciprusi kérdés rendezésére is — jelentette ki a Vradini című görög lapnak adott nyilatkozatában Makariosz ciprusi elnök. pen ezért feltétlenül alapos és körültekintő előkészítést tesz szükségessé a konferencia öszszahívása. Természetesen most, hogy a Dipoli tárgyalótermeiben megkezdődtek a konkrét előkészüNapirenden: a béke letek, elfoglalták helyüket az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői, nem feledkezhetünk meg néhány alapvető jelentőségű tényről. Többek között arról, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását a Varsói Szerződés tagállamai kezdeményezték. A szocialista országok védelmi katonai szerződésének Politikai Tanácskozó Testülete első ízben 1966-ban bukaresti ülésén javasolta a konferencia összehívását. Ezt követte 1969-ben a budapesti felhívás, amelynek nyomán valóban minden idők egyik legnagyobb méretű diplomáciai aktivitása vette kezdetét kontinensünkön. Persze, neon árt hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió már 1933-ban javasolta egy európai kollektív biztonsági rendszer kialakítását. A moszkvai kezdeményezés ekkor süket fülekre talált. De említést érdemel az 1954-es berlini négyhatalmi értekezleten elhangzott szovjet javaslat is, amely ötven esztendőre szóló biztonsági szerződés megkötését indítványozta. Köztudomású, hogy a nyugati tárgyalófelek ezt az ajánlatot is elvetették. A Helsinkiben folyó többoldalú előkészítő tanácskozás a szovjet békepolitika valóban komoly és nagy horderejű sikereként könyvelhető el. Ugyanis az a tény, hogy a NATO tagállamai végül is tárgyalóasztalhoz ültek mindenképpen az erőviszonyok alapvető megváltozását jelzi, a Szovjetunió, a szocialista társadalomközösség, a kommunista világmozgalom tekintélyének, befolyásának nagyarányú megnövekedését bizonyítja. Az előkészítő tárgyalások végső kimenetelét illetően tán kissé korai lenne találgatásokba bocsátkozni. A megbeszélések természetszerűleg huzamosabb időt vesznek majd igénybe, sőt előfordulhat, hogy az egyes kérdések megvitatásakor az álláspontok viszonylag komoly különbözőségét válik szükségessé áthidalni. A közös nevező, a kontinens legsajátabb érdekeit szem előtt tartó platform viszont nem lehet más, mint a biztonság, az együttműködés és a béke megszilárdítása feltételeinek megteremtése. BALOGH P. IMRE nagygyűlés nem tartható meg, mert túl kevés az idő a megszervezésére. Az argentin tájékoztatásügyi minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy különleges biztonsági rendszabályokat léptetnek életbe Juan Peron védelmére, mivel bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy a peronista ifjúság közé beszivárgott elemek merényletet terveznek a volt elnök ellen. Makariosz elítélte a szigeten lévő terrorista csoportok felforgató tevékenységét. Ezek az elemek fegyveres támadásokat Intéznek a ciprusi kormány független külpolitikájának hívei ellen és az „enozisz"-a Görögországgal való egyesülés jelszavát hangoztatva akadályozzák a belső feszültség enyhítését célzó tárgyalásokat. AZ ÖTÖDIK ÉVFORDULÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt évvel ezelőtt, 1967. november 22-én, csaknem egy fél évvel a közel-keleti tűzszüneti megállapodás után, határozatot hagyott jóvá a konfliktus rendezéséről. A tanács hosszas vita után a Nagy-Britannia képviselője által előterjesztett kompromisszumos határozati javaslatot fogadta el, amely a többi között kimondja az izraeli csapatok kivonását a megszállva tartott arab területekről, a szabad hajózás biztosítását a Közel-Kelet nemzetközi vizein, a menekültek kérdésének igazságos rendezését és valamennyi közel-keleti ország politikai függetlenségének biztosítását, területi sérthetetlenségének szavatolását. A határozat felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy nevezze ki különleges közel-keleti megbízottját, azzal a feladattal, hogy a közel-keleti kérdés békés és igazságos rendezésének előmozdítása végett az érintett országokkal kapcsolatba lépjen és tárgyalásokat folytasson. A Szovjetunió előzőleg ugyancsak határozati javaslatot terjesztett a BT elé, de nem ragaszkodott ahhoz, hogy szavazás alá bocsássák, hanem a közel-keleti viszály mielőbbi rendezése érdekében szintén elfogadta a kompromisszumos brit javaslatot. Izrael azonban, annak ellenére, hogy az egyhangúlag jóváhagyott határozat fi* gyelembe vette követeléseit, kezdettől fogva szabotálja annak teljesítését, nem hajlandó kivonni fegyveres erőit a megszállt területekről, sem megoldani a palesztinai menekültek problémáját, sem pedig tárgyalni az ENSZ-főtitkár különleges megbízottjával. E csökönyös izraeli magatartás miatt a Biz* tonsági Tanács öt évvel ezelőtt meghozott határozata mindmáig holt betű maradt. Az izraeli csapatok továbbra is megszállva tartják a Sínai-félszigeteU Gáza övezetét, Jordánia nyugati részét, Jeruzsálemet és a szíriai terület egy részét a Golanmagaslatok térségében. Izrael a júniusi háborúban mintegy 63 ezer négyzetkilométernyi területet hódított meg, amelyen 1200 000 arab lakik, közöttük nagy számban palesztinai menekültek, akik még 1948-ban, az első izraeli—arab háború idején kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Az arab országok, az izraeli agresszió áldozatai, elfogadták a Biztonsági Tanács határozatát és készek azt teljesíteni. Együttműködtek Gunnar Jarringgal, az ENSZ főtitkár különleges megbízottjával és Egyiptom kiegészítő javaslatokat terjesztett elő — például a Szuezi-csatorna tijramegnyitására — abban az esetben, ha Izrael legalább részben kivonja csapatait a Szuezi-csatorna mellől. Hajlandók elismerni Izrael 1967. Június 5-e előtti határait, bár a nemzetközi jog rendelkezései csupán az ENSZ által 1947-ben megállapított határokra vonatkoznak. Az izraeli körök nem szabotálhatnák a közel-keleti konfliktus politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket, ha nem élveznék az imperialista hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok támogatását, amely a legkorszerűbb fegyverekkel látja el Izraelt. Ez az amerikai támogatás teszi lehetővé, hogy Izrael továbbra is fenntartsa a meghódított arab területek megszállását és azt Igyekezzék tartóssá tenni. Ezért a Biztonsági Tanács határozatának jóváhagyása óta eltelt fél évtized alatt a politikai rendezést szorgalmazó szocialista országok erőfeszítései ellenére sem sikerült felszámolni a háború veszélyes tűzfészkét a Közel-Keleten. P. h