Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

A NAGY ÖRÖKSÉG APRÓHIRDETÉS Engels, a marxizmus klasszikusa, testamentu­mában Bebelt és Liebkenchtet bízta meg az­zal, hogy írásait Marx irodalmi hagyatékéval együtt megőrizzék, és tegyék hozzáférhetővé minden munkás számára, a világ proletariátusa" számára, hogy fegyver lehessen kezükben a szabadságukért vívott harcban. Az iratok elő­ször egy londoni ház pincéjébe kerültek, ahol Julius Motteler forradalmi német szociáldemok­rata őrizte meg ezt az irodalmi kincset az utókor számára. A hagyaték ügyét V. I. Lenin is a szívén vi­selte. Amikor például a fiatal szovjet állam ép­pen hogy magához tért a polgárháború és az intervenciós hadjáratok megpróbáltatásai után — 1921. február 2-án — Lenin híres „cédulái" egyikét küldte Rjaszanovnak, a moszkvai Marx—Engels Intézet akkori vezetőjének. Hét kérést sorolt fel a cédulán. A negyedik így hangzik: „Nem vásárolhatnánk meg Scheidemann és Co. cégnél Marx és Engels leveleit? " Az „okos" gépek térhódítása Éppen száz évvel ezelőtt hangzott el a zseniális feltalá­ló — Thomas A. Edison — jós­lata, hogy „egy évszázad múl­va a gyárakban már nem lesz szükség az ember fizikai mun­kájára". Edison jóslata még nem vált valóra, de az „okos" gépek — a robotok — fokoza­tos térhódítása előrejelzi, hogy legkésőbb a jövő évezredben már „gondolkodó" szerkezetek végzik majd el elsősorban a veszélyes és nehéz munkát. Térhódításukat sem az las­sítja, hogy az ember még nem lképes ilyen gépeket szerkesz­teni, hanem az, hogy ezek elő­állítási költsége még igen ma­gas. A technikusok ma három ro­botot különböztetnek meg. A szuperértelmes gépembe­rek feje és végtagjai hasonlí­tanak az emberi testrészekhez, sőt — látnak is: tv-kamerák segítségével. Előnyösen fel­használhatók például az atom­kutatő-központokban, ahol az élő szervezetet sugárfertőzés veszélyezteti. Az értelmes robotok még a fejlesztés stádiumában vannak, de ezekbe is beépítik a vizuális rendszert, és „testrészeik" em­beri utasításra mozdulnak. Ipa­ri felhasználásuk nem gazdasá­gos. Végül az „értelmetlen" robo­tok csupán munkagépek, elekt­romos vagy elektronikus Irá­nyítású célgépek, hidraulikus vagy pneumatikus hajtóművel (ez mozgatja a karokat és a markolótagokat). Ezek a robo­tok „vakok", nincs vizuális rendszerük, de elektronikus adattárolóval „képesek tanul­ni". Kétségtelen, hogy a robot­technikát főleg a tőkésorszá­gokban fejlesztik heves ütem­ben, hiszen a robot nem sztráj­kol, nem kér béremelést, nincs ünnepe, és soha nem beteg, fá­radhatatlan, nem igényel egész­séges élet- és munkakörnyeze­tet. Ilyen szempontból tehát a robot a tőkés számára az „ideá­lis munkás". Másrészt viszont csak akkor kifizetődő, ha ál­landóan biztosítják számára a munkát, mert ellenkező eset­ben jelentős eszköz-lekötéssel terheli meg - a termelő egysé­get. Dr. Xavier Ghali svájci vál­lalkozó, akit ma robot-pápának tartanak, kiszámította, hogy míg egy átlagos emberi mun­kaerő a vállalkozónak évi 30 000, addig a robot évi 60 000 márkába kerül. Tehát a tőkés szempontjából a robot csak ott lehet az emberi munkaerő ver­senytársa, ahol legalább két műszakban használható ki. (A QUICK nyomán) Kórházi válság az NSZK-ban Majd az ötödik pont: „Van-e remény arra, hogy mindaz, ami Marx és Engels műveiből nyilvánosságot kíván, Moszkvába gyűjthető?" Természetesen Marx és Engels irodalmi ha­gyatékának jelentős része Németországban ma­radt. És 1933 őszén Wilhelm Schmehl szociál­demokrata vasmunkás úgyszólván minden éj­szaka elindult a mocsáron át Schleswig—Hol­steinből Dániába — gondosan elkerülve a náci határőröket — és a hátán vitte a Szociálde­mokrata Párt berlini levéltárának legnagyobb kincseit: Marx és Engels kézzel írt, még ki nem nyomtatott leveleit. Heinz Stern és Dieter Wolf német (NDK) új­ságírók néhány évvel ezelőtt rendőrnyomozó­kat is túlszárnyaló alapossággal és aprómun­kával járták végig az irodalmi hagyaték út­ját, és az erről szóló „A nagy örökség" c. (Das groše Erbe) könyvük a közelmúltban jelent meg a berlini Dietz Verlag gondozásában. (ND—LITERATÚR) Műtét az oroszlánbarlangban Amikor dr. Giorgio Gnalduc­ci meglátta a ketrecben dühön­gő „pácienst" — a milánói Da­rix Togni cirkusz Jumbo nevű oroszlánját —, megriadt ugyan, de azért elfojthatatlan szak­mai érdeklődéssel figyelte a ra­gadozó fogsorát, és megállapí­totta, hogy két alsó tépőfoga eltört. Thierry állatszelídítő éppen ezért kért fogászati be­avatkozást. Ugyanis egy ilyen csorba fogú oroszlán nemcsak a nézőknek okoz csalódást, ha­nem kisebbségi érzései támad­hatnak. Tisztes távolból lőtték a nar­kotikumot az állat bőre alá, és az „állatok királya" rövid idő múlva mozdulatlan álomba der­medt. Hatalmas deszkalap volt a műtőasztal és dr. Gnalducci négy állatorvos segédletével kezdte meg a valóban szokat­lan műtétet. Gyors mozdulattal nyitotta fel az oroszlán ínyét, eltávolí­totta a törött fogat, miközben vésővel kellett megdolgoznia a hatalmas állkapcsot. Ezt köve­tően egy titánlemezt illesztett az ínybe, és erre csavarta az előre elkészített műfogat. Két órán át tartott a műtét, és az orvosok úgy dolgoztak, és úgy viselkedtek, mintha nein is kellett volna attól félniük, hogy a „páciens" véletlenül felébred kábult álmából, és széttépi őket. De azért határozott megköny­nyebbülést éreztek, amikor be­csukódott mögöttük a ketrec ajtaja. (QUICK) ADÁSVÉTEL A gazdasági csoda árnyolda­lai közül a legsötétebb a kór­házak helyzete és kapacitása. A szakemberek a következők­ben foglalták össze a hiányos­ságokat: — A Német Szövetségi Köz­társaság egyes körzeteiben rendkívül aggasztó méretű a kórházi ágyak hiánya. — A kórházi orvosok száma az utóbbi évtizedben megkét­szereződött, ennek ellenére igen sok orvos 40 órát szolgál szünet-nélkül, és a páciensek az orvoshiányra panaszkodnak a leggyakrabban. — Annak ellenére, hogy a kórházi díjtételek az utolsó öt év alatt 100 százalékkal emel­kedtek, a nyugatnémet kórhá­zak deficitje 1971-ben elérte az 1,2 milliárd márkát. — A kórházi ágyak úgyszól­ván állandóan foglaltak, de a rendkívül drága egészségügyi berendezések, laboratóriumok csak félerővel dolgoznak. Ez utóbbi bizonyltja, hogy például az egyik erősen frek­ventált hamburgi női klinikán alig használják ki a 300 000 márka költségigei berendezett, teljesen automatizált és elekt­ronizált laboratóriumot. Ham­burgban az Egyetemi Idegkli­nika laboratóriuma teljesen ki­használatlan, a műszereket még a ládákbői sem csomagolták ki. Az NSZK 3587 kórházában (683 000 ágy) mintegy 500 000 egészségügyi szakember dolgo­zik (kb. 47 000 orvos), azonban ez a hatalmas hálózat egy fe­jetlen óriáshoz hasonlít, holott évi 7,5 milliárd márkát emészt fel. A legnagyobb baj az, hogy működését érdekcsoportok bé­nítják meg. Főorvosok, város­atyák, egyházak, egyesületek és politikusok marakodnak a koncért, ugyanis a nyugatnémet kórházaknak nagyon sok „úr" parancsol. A kórházak „tulajdonosai": — a szövetségi államok és a városok (1337 kórház, több mint 3700 ágy); — egyesületek (pl. a Vörös­kereszt); — betegsegélyzők, egyházi szervezetek és szerzetes ren­dek (1270 kórház. 250 000 ágy); — magántársaságok, cégek, orvosok, üzletemberek (980 kórház, közel 61000 ágy). Jellemző, hogy semmiféle törvény nem szabályozza a kór­házépítést. Az építhet, aki akar és akinek elegendő pénze van, tekintet nélkül a helyi igények­re és adottságokra, vagy a tár­sadalmi érdekekre. 1960—1969 között Ilyen egyéni vállalkozás­ként épült fel kilenc kórház, összesen 94 000 ággyal. Ugyanakkor a kórházak fel­szerelése, ellátása és szerveze­te — a svájci Prognos Kutató Intézet megállapítása szerint — elavult, és szinte kereszt­metszetben mutatja be az utób­bi 100 év kórházi fejlődésének egyes szakaszait. Míg más in­tézmények — pl. a tűzoltók, vagy a temetők gondozását in­téző szervek — tevékenységét már régóta törvényekkel sza­bályozták, a kórházak szaka­szán mindent szabad, minden megengedett. így természete­sen szabadon érvényesülnek a tulajdonosok egyéni elképzelé­sei. (DER SPIEGEL) Hirdessen Ön is a z ÚJSZÓ-ban • Jó karban levő, világos háiö­szobabütor olcsón oladó. Tele­fon: Eratislava: 689 861, délelőtt 11-től 13.00 óráig. Ü-1260 • Két 29/160-163 hivatalnoknők szeretnének megismerkedni kor­ban hozzájuk Illő komoly férfiak­kal. Lehet külön ls. Jelige: Nyu­gat-Szlovákia. 0-1264 • Egy 46/164 hajadon ezúton ke­res megértő és őszinte barátot. Gazdaságilag jól szituált, értelmi­ségi személy vagyok. Fényképes le­velek előnyben. Jelige: Őszinteség. 0-1276 KÖSZÖNTŐ • Drága jó édesanyámnak, Nagy Erzsébetnek Udvardra, névnapja alkalmábúl jó egészséget és öröm­teli életet kíván leánya, Erzsi, a Pravdából. 0-1252 A hrotislavai J. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban fel­vesz: darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, A lakatosokat, A A hegesztőket, A A gépberendezés-karbantarlókat, A A esztergályosokat, A A villanyszerelőket, A A segédmunkásokat műszakmunkára vegyi és segédüzemel­tetéshez, A segédmunkásokat áru és anyag ki- és berakásához, A építőipari munkásokat, A 17 éves felüli lányokat kétműszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biz­tosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177, 20 41-es és 24-76-os mellékállomás. ÜF-184 A luceneci (losonci) Csehszlo­vák Autójavító Üzemek — Československé automobilo­vé opravovne, n. p., Lučenec kedvező fizetési feltételekkel na*vobb számban felvesz: • autókarosszéria-készítőket • autómechanikusokat, • autólakkozókat, továbbá • lakatosokat — hegesztőket és • kőműveseket. A segédmunkások az üzemi munkaiskolában képe­sítést szerezhetnek. Munkába lépés azonnal. Az érdeklődők üzemünk személyzeti osztályán — CSAÓ závod 01 Lučenec — személyesen, írásban és telefonon is jelentkezhetnek. Of-143 A hirdető vállalatok figyelmébe Munkaerő-felvétel hirdetésénél megrendeléseikben hitelt érdemlő módon igazolják, — melyik járási nemzeti bizottság mely területen engedélyezte a munkaerő toborzást, esetleg vállalatuk besorolását az országosan szervezett munkaerőfelvétel tervébe, ille­tőleg a határmenti területek betelepítésének tervébe; a hirdetés szövegében tüntessék fel — a munkaerő toborzást igazoló engedély alapján a dolgozók felvételének területét; erre nincs szükség az olyan vállalatok hirdetéseiben, amelyeket az országosan szervezett munkaerő-felvétel tervébe soroltak, továbbá az előnyben részesített szlovákiai válla latok esetében, valamint az egyes szakképzett dolgozók felvételéről szóló hirdeté­sekben; — a fizetési besorolást (pl. TKK 6. T 12, A 14, esetleg az órabér, illetőleg a fizetés össze­gének megjelölése) az érvényes előírások szerint; — a toborzási iárulékot és egyéb kedvezményeket ugyancsak az érvényes előírások szerint (pl. teljesítmény jutalom, különféle prémiumok, esetleges nyereségrészesedés a szám­adatok nagyságának feltüntetése nélkül, továbbá lakásjuttatás lehetősége, üdülés lehe­tősége stb.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom