Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

* ESGÜtLDÜGD - TÜRSnon A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL Nők a második világháborúban A második világháború előtti, meglehetősen hosszú idő szakon végigtekintve, megállapíthatjuk, hogy azóta, amióta a nők szervezetten lépnek fel követeléseikkel, küzdelmük többé-'kevésbé eredményes volt. Mint már említettük, több európai országban megkapták a választójogot; ami a bur zsoá feminista mozgalmakat illeti,, megkapták a művelődés hez való jogot, s olyan foglalkozási ágakban is elhelyezked­hettek, amelyek mindaddig a férfiak privilégiuma volt. A szocialista nőmozgalom legnagyobb eredménye eszmei síkon mutatkozott meg: a szocialista nők, illetve szervezeteik kö­zött kialakult a nemzetközi szolidaritás, ráébredtek továbbá, hogy útjuk és harcuk a proletariátus útja és harca és a nagy gazdasági válság éveinek elmélyült drámai bérharcai­ban osztályöntudatuk, harcedzettségük és nem utolsósorban politikai érettségük is. Tehát tudatában voltak annak is, hogy mozgalmukban csak a kommunista párt vezetésével juthatnak előbbre. Erről tanúskodik többek között az is, hogy 1936-ban, tehát közvetlenül a második világháoorú ki­törése előtt huszonkét tagú nőküldöttség — párttagok és pártonkívüliek, csehek, szlovákok, németek, munkásnők, ér­telmiségiek stb. — utazott Csehszlovákiából a Szovjetunió­ba. Vállalták ezt az utat, még arra is számítva, hogy vissza­tértük után elvesztik a kenyerüket. A csehszlovákiai nő­mozgalom fejlődésében különben is — és éppen a háború előtti években — óriási segítséget nyújtott a Szovjetunió Kommunista Pártja: politikai iskoláztatásra hívta meg Moszkvába az élvonalbeli funkcionáriusnőket. Erre hazánk­ban a pártnak sem módja, sem anyagi eszközei nem voltak. A második világháború előestéjén, Abesszínia. Ausztria és Csehszlovákia lerohanása után, a párt tudta, hogy minden­ben számíthat asszonyainkra. Az egész második világhábo­rú alatt aligha találnánk olyan akciót, amelyben a nők ne vették volna ki részüket. Amikor megkezdődött a fasiszta Németországban, s általában egész Európában a haladó szel­lemű emberek üldözése, közülük számosan találtak egy idő­re menedéket hazánkban — s itt megint csak a nők voltak azok, akik az üldözötteket rejtegették, táplálták, ruház­ták... A nők antifasiszta összefogása azonban nemcsak hazánk­ra jellemző. A Francia Kommunista Párt vezetése alatt mű­ködő maquisták soraiban ott találjuk a nagy francia forra­dalom hősnőinek késő utódait, az angol nők a fronton és a hátországban egyaránt eleget tettek hazafias kötelessé­güknek. Európa-szerte ezer és ezer nő vett részt az ellenál­lftsi mozgalomban. A szovjet asszonyok, anyák ott voltak mindenütt: Leningrád szörnyű ostrománál fegyverrel a ke­zükben, a hátországban pedig a gazdasági életet irányítva. S amikor Buzulukban megalakultak az első csehszlovák had­test egységei, akkor ezzel a hadtesttel 800 fiatal nő indult el Prága felszabadítására. Nemcsak hazánk, hanem a nők világmozgalinának is egyik leghősiesebb fejezetét azok a nők írták, akik harcosai vol­tak a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. A partizánbrigádokban több mint 2000 különböző nemzetiségű nő harcolt. „Soha senki sem lesz képes feldolgozni és megírni ezeknek a kom­munista és nem kommunista nőknek mélységes internacio­nalista meggyőződését, magatartását, igazságos, gigantikus harcát!" — írja Ladislava Besserová egyik tanulmányában. Az európai nők fasisztaellenes harca a második világhá­ború súlyos történetének legszebb fejezetei közé tartozik. LÁNG ÉVA EGY CSEPP IS MÉREG Hazánkban a gyermekkori alkoholmérge­zés még a környező államokkal történő össze­hasonlításban is magas. Mindaddig megakadá­lyozni nem lehet, míg a felnőttkorban jelentke­ző alkoholizmus ellen eredményesen nem har­colunk. Addig is a szülőket fel kell világosítani, hogy alkoholfogyasztásuk nemcsak magukra, ha­nem különösen gyermekeikre veszélyes. Példá­jukkal gyermeküket arra is nevelik, hogy alko­holt igyanak, pedig ez a gyermekkorban még több veszéllyel jár. A gyermek nemcsak az akut mérgezés jeleit produkálja, hanem káros a szel­lemi fejlődésére és tanulását is akadályozza. Az alkohol a gyermek számára méreg, azt semmi­féle formában, még a legkisebb mennyiségben sem szabad adni. Alkoholos italra a gyermeknek nincs szüksége. A szénhidrátokat más, sokkal célszerűbb és egészségesebb formában tudjuk nekik nyújtani. Semmiféle betegséget sem gyó­gyít az alkohol, ellenkezőleg, bizonyítottan ká­rosan hat a szervezet védelmi rendszerére. A szülő ha maga nem tud vagy nem is akar az alkoholról lemondani, akkor lehetőleg ne a gyer­mek előtt igyon! Az alkoholt tartalmazó üveget jól zárja ell A gyermeket lakodalomba vagy más olyan helyre ne vigye el, ahol alkoholos italo­kat fogyasztanak! A felnőtt részegeskedőket már nehezen tudjuk leszoktatni, de a gyermeket talán az alkohol veszélyétől még meg tudjuk védeni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szülők ismerik az alkohol káros hatását, és gyermekü­ket is megtanítják erre. Ennek érdekében elő­adásokat kell tartani. A szülők meggyőzésére minden eszközt igénybe kell venni, a többi kö­zött: rádiót, filmet, televíziót stb. A meggyőzés munkája nehéz, mert évszázados, begyökerezett szokások ellen kell küzdeni. A felvilágosító munkát a nagyobb gyermekekre is ki kell ter­jeszteni. Az alkohol káros hatásának ismeretét az iskolák tananyagába is be kell iktatni. A gyermekek mozgalmi életben, a társadalmi ösz­szejöveteleken is tartózkodjanak az italtól! A gyermekek felvilágosítása azért is fontos, mert esetleg általuk a felnőttek alkoholizmusa ellen is tudunk küzdeni. A gyermekek többsége értel­mes és a hagyományok sem kötik őket. Rendhagyóan a konyhaművészetről TINTAHAL OMLETT A rántottát általában szemé­lyenként két tojásból szokták sütni, de jó étvágyú emberek három-négy tojásból is elfo­gyasztják. A rántottarajongók tábora két csoportra oszlik. Egyesek azt állítják, hogy a rántottát sütés közben kever­getni kell, mások szerint nem szabad megkeverni, csak villá­val felemelni a szélét, hogy a nyers tojás alácsurogjon, és az egész jól átsüljön. Az ilyen egy­bensütött rántottát — ha ke­vés lisztet és tejfölt, vagy tej fölét adunk hozzá — nevezzük omlettnek. Az omlettet sonká­val, hallal, gombával, szalon­nával és különleges fűszerek­kel szokás tölteni. Madame Re­camiér, XIV. Lajos francia ki­rály udvarhölgye, odáig ment vállalkozó kedvében, hogy sa­ját kezével sütött tintahal-om­lettet. Ez a csodabogár úgy ké­szült — amint ez a híres gaszt­ronómus, Brillat Savarin köny­véből kiderül —, hogy egy ponty tejét összekeverték egy tintahallal, aztán egy nagy réz­serpenyőben, spirituszlángon megpirítva, hozzáöntötték a to­jásokat. Manapság is tudunk különle­ges rántottát sütni, bár az ilyen tintahal-omlett szerűek már kimentek a divatból. KARINTHY FÉLE TÍZÓRAI Karinthy Frigyesről, a nagy magyar humoristáról jegyezték fel kortársai, hogy igen szeret­te a jó falatokat. Legkedvesebb tízóraiját mindig maga készítet­te el, mégpedig oly módon, hogy egy zsemle oldalába kis lyukat vájt, ezen keresztül kiszedte a belét, és az üregbe egy ke­ménytojást, szalámiszeleteket, kovászos uborkát és sajtot du­gott. A jól megtömött zsemlét azután jóízűen elfogyasztotta. AZ ARTISTA TISZTELETÉRE 1834-ben a Theater an der Wienben egy Indián szárma­zású artista vendégszerepelt. A színház tulajdonosa nagy va­csorát adott a vendégművész tiszteletére, és erre az alka­lomra a ház szakácsa új tésztát alkotott, amelyet indián fánk­nak neveztek el. Pár hét múl­va minden közép-európai vá­rosban már a cukrászdák kira­katában díszelgett az új süte­mény, és nagy volt a keletje, pedig borsos volt az ára. A cuk­rászdák üvegpolcairól azóta sem hiányzik az indiáner, és az idők során új „ testvérei" is születtek: gesztenyés, kávés, gyümölcsös indiáner és az in­diánertorta. Ártalmasak a bőrre A tudomány fejlődése az életünket kí­sérő jelentéktelen dolgokban is meg­mutatkozik. A szappan sem tudta he­lyéi megőrizni — a modern, úgyneve­zett szintetikus mosószerek túlszárnyal­ják tisztító hatását. Miben különböznek a szintetikus mo. sószerek a szappantól? A szappan már nagyon régen része az emberi kultúrának. Már az ókori keleti népeknél megtalálható, akik ha­muból és zsírból szappanhoz hasonló anyagot állítottak elő hajápoláshoz. Az ókor híres orvosa, Galenus, a gyógysze­rek közt Írja le a szappant. Amióta gyá­rakban állítják elő, sokat fejlődött, úgy. hogy a szappan fogalma manapság sok­kal átfogóbb, mint régen volt. A lénye ge azonban ma is ugyanaz: zsírsavak és lúgok felhasználásával készül. Per­sze, sokfajta zsírsav van, és ezért sok­féle szappant lehet elfiállítanl. Egy időben rövid szénláncú zsírsavakból készítették a borotvaszappant, de ez iz­gatta a bórt. Az illatosító szerek, a szí. nezfianyagok, zsírok és gyógyszerek hozzákeverése révén is sokféle szap­pan gyártására nyílik lehetőség. Az összes ily módon készült szappanra ér­vényes az a tétel, hogy a vízben fel­oldjuk, lúgossá válik. A lúg — még híg oldatban is — tz gatja a bőrt. különösen az érzékeny vagy beteg bőrfelületet. Ezért orvosi célra igyekeznek lúgmentes szappant gyártani. Egyik ilyen gyógyszappan zsírsavak ét tojásfehérje összehozásá­ból készült. 1 A modern tisztítószerek nem egész­ségügyi célokra jöttek létre, hanem ipari felhasználás érdekében állítottak elő erőteljes, felületi feszültséggel bí­ró anyagokat. Csak később gondoltak arra, hogy ezeket tisztítószerként fel­használják. A háború ideje alatt a zsi­radékhiány miatt igyekeztek zsiradék nélküli tisztítószereket előteremteni. Igy kísérletezték ki azokat az anyago­kat, melyeket ma szintetikus mosósze­rek néven ismerünk. Ezek előnyét jól ismerjük: tisztító hatásuk jóval felül múlja a szappanhabét. A szintetikus mosószerek az emberek bőrével is érintkezésbe jutnak. Nem­csak mosakodás közben — különösen ipari szennyeződések letisztítására al kalmasak —, hanem méginkább mosás alkalmával. Mfianyagholmihoz és mosó­géphez ma már általában ezeket hasz­nálják. Az ilyen erélyes tisztítószerek hatása azonban nemcsak a bör felszí nén levő szennyeződés eltávolítására szorítkozik, hanem a bőrben is váltó zást hoz létre. A bőr épségének meg­őrzése érdekében viszont ez nem kí vánatos. A szintetikus mosószerek káros ha tása különböző fokú. Eszlelnek viszke tést, a bőr eldurvulását, kipirosodását, megduzzadását, berepedését, sőt ekcé­mássá válását. A körömlemez is töré­kennyé, szálkásodóvá válhat, sőt a kö römágyról is leemelődhet. A káros hatás többféle okból ered. Ilyenek a hámot védő zsírköpeny meg­szűnése, és a bőr faggyútartalmának túlságos kivonása. Emiatt a bőr sérü­lékenyebb, egyéb vegyi anyagok szá­mára átjárhatóbbá válik. Az egyes mo­sószereknél az ártalom létrejöttében az anyag iránti különös érzékenység is szerepelhet, mert gyakran tapasztaljuk, hogy ba a mosószereket megcserélik, a bőrpanaszok megszűnnek, vagy más esetben épp ekkor keletkeznek. A modern szintetikus mosószerek használatát ezek az esetleges ártalmak nem tehetik vitássá. A régi módon elő­állított szappanok is okozhattak pana­szokat. Mindenesetre gondolnunk kell arra, hogy túlzásba vitt használatuk káros lehet, de hiszen az sem közöm­bös, ba valaki túl sokat áztatja vízben a kezét. Ezért az esetleges panaszok megelőzése végett legyünk óvatosak, hogy csak a kellő ideig érintkezzék bőrünk a szintetikus mosószerekkel. Utána bő vízzel alaposan öblítsük le és ismételt vagy párhuzamosabb hasz­nálat esetén kenjük be a megszárított bőrt enyhén savanyú vegyhatású, zsí­ros kenőccsel. Aki pedig a felsorolt ártalmak valamelyikét észleli bőrén, legyen elővigyázatos és használjon másfajta mosószert. Ha ekkor sem szűnnek meg panaszai, forduljon or­voshoz. Végül fel kell hívni a figyelmet ar­ra, hogy számos tisztítószer a durva szennyeződés eltávolítására készül, ezért erős hatású anyag. Ezek még a finomabb ruhaneműt is rongálják. De még az eddig gyártott, ún. finom mo­sószerek sem alkalmasak kézmosásra, ezt használatuk során mindig szem előtt kell tartani. 1972. XI. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom