Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-15 / 270. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁK DOLGOZOK ŐSZINTÉN ÖRÜLNEK A LEMGYEL NÉP SIKEREINEK Korel Hoffmann felszólalása a lengyel szakszervezeti kongresszuson Varsó — A lengyel szakszer­vezetek VII. kongresszusán fel­szólalt Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségi tagja, a csehszlo­vák szakszervezeti küldöttség vezetője. Beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák és lengyel szakszervezetek közös munká­jában jelentős eredmények szü­lettek és sokat ígérően fejlődik a kölcsönös együttműködés. A csehszlovák szakszervezeti tagok őszinte érdeklődéssel kí­sérik a lengyel dolgozók mun­káját és életét, a szakszerveze­tek tevékenységét. Karel Hoff­mann felszólalásában aláhúzta, hogy a két ország népét közös célok fűzik egymáshoz: a szo­cializmus építése és védelme, az együttműködés és barátság fejlesztése a többi szocialista állammal, elsősorban a Szovjet­unióval. Küldöttségünk vezetője meg­állapította, mind a lengyel, mind pedig a csehszlovák nép a forradalmi pártok vezetésével történelmileg rövid idő alatt jelentős társadalmi változáso­kat és eredményeket ért el. Karel Hoffmann megjegyez­te, hogy hazánk dolgozóinak a szocializmus építésében elért eredményei mellett bizonyos fo­gyatékosságok is megmutatkoz­tak a szakszervezetek tevé­kenységében, amelyeket 1908— 69-ben a jobboldali opportunis­ták a maguk javára használtak ki. Céljuk az volt, hogy Cseh­szlovákiát kiszakítsák a szocia­lista országok közösségéből, és megakadályozzák Csehszlovákia szocialista fejlődését. Küldöttségünk vezetője kife­jezte köszönetét a megjelen­teknek, a lengyel dolgozók kép­viselőinek az 1968-ban hazánk­nak nyújtott internacionalista segítségért. Karel Hoffmann rámutatott, hogy a párt új vezetőségének céltudatos politikájának ered­ményeként sikerült felújítani a bizalmat a CSKP politikája iránt és egyesíteni a dolgozó­kat a párt körül. Beszédének további részében a csehszlovák küldöttség veze­tője beszélt a csehszlovák és lengyel szakszervezeteknek az utóbbi két évben rendkívül szo­rossá vált együttműködéséről. Említést tett a lengyel szak­szervezeti küldöttségnek a kö­zelmúltban hazánkban tett lá­togatásáról, amely hozzájárult a két ország baráti kapcsola­tainak elmélyítéséhez. A csehszlovák dolgozók őszin­tén örülnek a lengyel nép és a lengyel szakszervezetek sikerei­nek, Lengyelország szocialista fejlődésének. Hazánk dolgozói megelégedéssel vették tudomá­sul Edward Gierek és Gustáv Husák megbeszéléseinek ered­ményeit. Beszédének befejező részé­ben Karel Hoffmann a nemzet­közi helyzetet érintő kérdések­kel foglalkozott, majd hangsú­lyozta, hogy támogatjuk a Szov­jetunió békepolitikáját és az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívását. Kína érvek helyett rágalmaz New York — Az ENSZ-köz­gyülésben folytatódott a vita Gromiko szovjet külügyminisz­ter szeptember 26-án előterjesz­tett határozati javaslata fölött, amely az erőszak alkalmazásá­nak a nemzetközi kapcsolatok­ból történő kizárását, valamint a nukleáris fegyverek használa­tának örökös tilalmát Indítvá­nyozza. Mint a TASZSZ tudósí­tásában olvasható, a felszólalók legtöbbje fontosnak és idősze­rűnek nevezte a szovjet javas­latot, amint ez egyébként Irán, Szomália, Kuba, Kuwait, India és Finnország képviselőinek fel­szólalásaiból is kiderült. Kínos benyomást keltett ugyanakkor a világszervezet köreiben — írja a TASZSZ — Peking képviselőjének felszóla­lása, az egyetlen olyan megnyi­latkozás, amely kereken elve­Kommentárunk l/ért évig tartó államközi tár­gyalások eredményeként Michael Kohl, az NDK minisz­terelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára kézjegyé­vel látta el a két német állam kapcsolatainak alapjait rendező szerződést. Ugyancsak parafál­tak több, a szerződéshez tarto­zó, azt kiegészítő dokumentu­mot is. A világ haladó, békeszerető közvéleménye elégedettséggel és érthető örömmel üdvözölte e történelmi jelentőségű ese­ményt, amely a két német állam viszonyában egy teljes korsza­kot zárt le. Azt a korszakot, amelyre az adenaueri hideghá­borús örökség nyomta rá bélye­gét, s amelynek vezérelve hosz­szú Időn át a hírhedt Hallstein­doktrína, vagyis a bonni kor­mánynak az az Igénye volt, hogy mindkét német állam la­kosságát egyedül ő képviselje. A most parafált alapszerző­dés /Grundvertrag) a nemzetkö­zi jog alapjára helyezte a két német állam viszonyát. Többek között kimondja: mindkét állam tiszteletben tartja a másik füg­getlenségét, területi szuvereni­tását, és jószomszédi kapcsola­tokat hoz létre egymással. Az alapszerződés széles körű és sokoldalú lehetőségeket biztosít ahhoz, hogy a két egymástól független és ellen étej társa­dalmi redszerű német állam kapcsolatai az ENSZ-alapok­mány céljainak és elveinek megfelelően, az államok teljes szuverenitásának és egyenlősé­gének elvei szerint, az önálló­ság és a területi sérthetetlen­tette a napirenden lévő Indít­ványt. Csiao Kuan-Hua külügy­miniszter-helyettes felszólalása különösen akkor tetszik szánal­masnak, ha azt tekintjük, hogy más országok milyen erőtelje­sen támogatták a Szovjetunió javaslatát. Peking képviselője természetesen, bármennyire is igyekezett, nem volt képes egyetlen valamirevaló érvet sem felhozni az Indítvánnyal szemben. Ervelés helyett rágal­mazta a Szovjetuniót, ami is­mét meggyőzte a sok ilyen ki­rohanást hallott diplomatákat arról, hogy Peking, amikor a béke megőrzéséről és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáról van szó, negatív állás­pontra helyezkedik. Éppen ezért Csiao Kuan-Hua beszéde, a ma­ga hisztérikus és dühödt hang­nemével, fölháborodást keltett. néhány sorban JADGAR NASZRIGGYINOVA, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke fogadta a Csehszlovák Nemze­ti Front küldöttségét, amelyet Tomáš Trávníček, a Nemzeti Front KB alelnöke vezet. A ba­ráti beszélgetés során küldött­ségünk vezetői beszámoltak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 55. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken szerzett benyomásaikról, moszkvai, leningrádi és tallini élményeikről. BUDAPESTEN a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osz­tályán a csehszlovák számítási technikát bemutató kiállítás nyílott. SZÓFIÁBAN tudományos ér­tekezlet kezdődött a lenini nemzetiségi politikáról a Bolgár Tudományos Akadémia és a párttörténeti intézet rendezésé­ben. A ROMÁN fővárosban cseh­szlovák—román megbeszélések kezdődtek a két országnak az egészségügy terén folytatott együttműködése fejlesztéséről. A FÜGGETLEN afrikai orszá­goknak saját orvosokat kell ké­pezniük és e cél érdekében or­vosi egyetemeket kell létesíte­niük — mondotta a november 17-ig tartó kelet-afrikai regio­nális egészségügyi konferencia megnyitóján Kenneth Kaunda zambiai köztársasági elnök. A konferencián, amelynek mun­kájában Zambia, Uganda, Ke­nya, Mauritánia és Swaziföld küldöttségei vesznek részt, az orvosok továbbképzésével kap­csolatos kérdéseket vitatják meg. A FINN Kommunista Párt is­mét együttműködést javasolt a másik két munkáspártnak: a Szociáldemokrata Pártnak és a Szociáldemokrata Munkások és Kisparasztok Szövetségének. A Finn Kommunista Párt Helsinki­ben nyilvánosságra hozott leve­lében felsorolja azokat a konk­rét kérdéseket, amelyeket Il­letően együttesen léphetne fel a három párt. NYUGAT-BERLINBEN tegnap megkezdődött a nemzetközi Pen Club értekezlete. A péntekig tartó konferencián Heinrlch Böll nyugatnémet Nobel-díjas író, a nemzetközi Pen Club el­nöke tölti be az elnöki tisztsé­get. Első Ízben vesznek részt a nemzetközi Pen Club találkozó­ján a Német Demokratikus Köz­társaság írói. A bolgár—szovjet testvéri barátság jegyében (Folytatás az 1. oldalról) állapította, hogy a szocialista országok párt- és kormánykül­döttségeinek látogatásai nem protokolláris formaságok, ha­nem hasznos tapasztalatcserék. Brezsnyev beszélt az SZKP XXIV. kongresszusa után elért eredményekről. Megemlítette a kedvezőtlen időjárás okozta példátlan nehézségeket, ame ­lyekkel azonban sikeresen megbirkóztak. „Mezőgazdasá­gunknak megvannak a lehető­ségei, hogy sikeresen küzdjön a jövő évi jó termésért" — mondotta az SZKP főtitkára. A szónok ezután a Szovjet­unió fennállásának közelgő 50. évfordulójáról beszélt, a dolgo­zók ezzel kapcsolatos tömeg-­mozgalmáról. A továbbiakban külpolitikai kérdéseket érintett. Kijelentette: a következetes el­vi külpolitika, amelyet a Szov jetunió a szocialista testvéror­szágokkal együtt folytat, kéz­zel fogható eredményeket hoz. A z SZKP főtitkára utalt az eu­rópai biztonsági értekezlettel kapcsolatos erőfeszítésekre, amelyeknek eredményeként rö­videsen elkezdődnek Helsinki­ben az előkészítő megbeszélé­sek. Brezsnyev ezután arról szólt, hogy Franciaország, az NSZK, az Egyesült Államok és más tőkésországok vezetőivel létre­jött találkozók bebizonyították, hogy az európai béke megszi­lárdítása egyre több hívet nyer meg magának. — Kapcsolataink a Német Szövetségi Köztársasággal ma mások, mint néhány évvel ez­előtt — folytatta. — E kap­csolatok fejlesztése érdekében nagy erőfeszítések történtek. Megvannak a feltételei, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony tovább fejlődjön. — Azok a politikai szerző­dések, amelyeket a Szovjetunió és Lengyelország kötött a Né­met Szövetségi Köztársasággal, fontos fordulatot jelentettek az európai enyhülés általános fo­lyamatában — mondotta. A to­vábbiakban Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a különböző egyez­mények, valamint az NDK és az NSZK alapszerződésének parafálása hasznos egész Euró­pa számára. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy Ideológiai kérdé­sekben nincs és nem is lehet együttműködés a nyugatnémet szociáldemokráciával. A közös álláspont: a feszültség enyhíté­séért való küzdelem. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy nemcsak Európában tör magá­nak utat az enyhülés. Utalt az amerikai választások végered­ményére, amelyből úgy tűnik, hogy a realitásokkal számoló politika kapta meg a támoga­tást. A továbbiakban a főtitkár a vietnami rendezésről beszélt. A világ népei követelik, hogy szüntessék meg a megállapo­dás aláírása előtt álló akadá­lyokat, s legyen vége mielőbb a vietnami nép ellen viselt há­borúnak. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tevéke­nyen támogatják a vietnami ha­zafiak igazságos ügyét. A Közel-Keletről szólva Brezs­nyev megállapította, hogy ott, sajnos, nem mutatkoznak a bé­kés megoldás perspektívái. A helyzet továbbra is robbanással fenyeget, s a megoldás csakis az izraeli csapatok kivonása le­het a megszállt arab területek­ről. A Kremlben rendezett vacso­rán elhangzott beszédében To­dor Zsivkov hangsúlyozta, hogy Bulgária és a Szovjetunió kom­munista pártjai és kormányai között teljes az egység a mai nemzetközi helyzet vaíamennyi kérdését illetően. . AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Budapest — Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését, amelynek napirendjén a X. kongresszus határozatainak vég­rehajtásáról és a további ten­nivalókról szóló beszámoló, va­lamint az 1973. évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatása sze­repel. Az említett terv egyes mi­nisztériumok által történő ki­dolgozásában nagy súlyt he­lyeznek a gazdasági egyensúly további javítására és a haté­konyság növeléséra ség tiszteletben tartásával ala­kulhassanak. A szerződés a két német ál­lam közötti határ elismerésével lényegében a háború utáni ha­tárok véglegesítést folyamatá­hoz tartozik, amely a szovjet— nyugatnémet és a lengyel—nyu­AZ ALAPSZERZŐDÉS gatnémet szerződésekkel kezdő­dött el. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt a szocialista országok mindvégig következetes, rugalmas és ész­szerű politikájának. A két né­met állam alapszerződésének létrejöttében — ami Európa jövője szempontjából Is számot­tevő jelentőségű — alapvetően három tényező játszott közre. Az első a Német Demokratikus Köztársaság következetes béke­polltlkája, amellyel nagy nem­zetközi tekintélyre tett szert. A második: az NDK kereskedel­mi és politikai kapcsolatainak sikeres fejlődése már régen be­bizonyította a doktrínák el­avultságát. Harmadszor pedig az, hogy az NSZK kormánya a tárgyalások folyamán realitás­érzékről tett bizonyságot. Az alapszerződés megkötése a szocializmus és a béke erői­nek nagy sikere, a Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország békepolitikájának része. Hozzájárul kontinensünk béké­jének és biztonságának megszi­lárdításához. Néhány nap múl­va, november 22-én Helsinki­ben, az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítő konferenciá­ján immár a két német állam képviselői is elfoglalhatják majd az őket jogosan megillető helyet a tárgyalóasztalnál. A történelmi megállapodás jelen­tősen meggyorsítja az NDK nem­zetközi elismerésének szélesen kibontakozó folyamatát is. Máris bizonyosnak látszik — s erre utal több vezető állam­férfi nyilatkozata — hogy az államszerződés aláírása és élet­be léptetéise nyomán számos állam felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NDK-val. Hosszú, nehéz út vezetett az alapszerződés megkötéséig. Egy hosszú időszak bonni politikájá­nak a következményeit kellett leküzdeni, a Szovjetunió és más szocialista országok egész sor gyakorlati kezdeményezésére volt szükség, hogy konkrét megállapodások jöhessenek lét­re a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya a maga ré­széről számos ízben nyilvánítot­ta ki készségét a Német Szövet­ségi Köztársasághoz fűződő vi­szonyának normalizálására, és a konstruktív lépések egész so­rával járult hozzá Berlin és Bonn kapcsolatainak alapvető újjárendezéséhez. Az NDK kez­deményezésére került sor elő­ször a kormányfői találkozókra, majd pedig a középszintű tár­gyalásokra, amelyeknek olyan lényeges állomásai voltak, mint például a Nyugat-Berlin-egyez­mény, vagy a két német áilam közlekedési szerződése. E tár­gyalások eredményességét leg­főképpen az NDK készsége és rugalmassága segítette elő. A két német állam alaszer­ződése nemcsak nemzetközi jo­gi érvénnyel rendezi az NDK és az NSZK kapcsolatait, ha­nem a négy győztes nagyhata­lom nemzetközi biztosítékaira és a két német állam ENSZ-f el­vételét támogató nyilatkozatára is támaszkodik. Az NDK mér­tékadó politikai körei a négy­hatalmi nyilatkozattal kapcsom latban hangsúlyozzák, hogy ez­zel elhárult minden akadály, amely az NDK és az NSZK ENSZ-bell felvételének útjában állott, tehát megnyílt annak a gyakorlati lehetősége, hogy a két német állam még az idén a világszervezet tagja lehessen. Figyelembe kell venni azon­ban azt is, hogy hátra van még az alapszerződés aláírása, majd pedig a szerződés és a kiegészítő okmányok ratifikálá­sa, vagyis törvényerőre emelé­se. Ezekre a lépésekre csak a november 19-i nyugatnémet vá­lasztások után kerülhet sor, s bár a megállapodás parafálása minden bizonnyal erősíti a Brandt vezette kormánykoalíció helyzetét, az enyhülést minden eszközzel gátolni törekedő erők még távolról sem adták fel a harcot. A megváltozott nemzet­közi erőviszonyokkal azonban ezeknek az erőknek is számol­niuk kell, nem hagyhatják fi­gyelmen kívül a történelmi rea­litásokat, s nem szegülhetnek tartósan szembe azzal a nem­zetközi irányzattal, amely fel­tartóztathatatlanul utat tör ma­gának a világpolitikában. PROT1CS JOLÁN A kohászatban a hengermű­vek kapacitásának növelését tervezik. A gépipar az előzetes számítások szerint 7 százalék­kal növeli termelését. A nem­zetközi egyezmények és keres­kedelmi megállapodások értel­mében a gépipari termékek szo­cialista országokba irányuló ex­portjának 10 százalékos, a ka­pitalista országokba Irányuló exportnak pedig 12—13 százalé­kos növekedésére számítanak. Az 1973-as év folyamán a ne­hézipar termelése kilenc száza­lékkal lesz magasabb, és a jö­vő évben sem lassul a széles körű beruházások üteme. Az arab egység érdekében Kairó — Ma kezdődik meg Kuwaitban az arab külügymi­niszterek és hadügyminiszterek értekezlete, amelyen Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára beszámol a közel-keleti válság legutóbbi arab és nemzetközi fejleményeiről. Két további je­lentés az Izraeli agresszió el­len vívott harc katonai és gaz­dasági feladatairól ad képet Az értekezlet kísérletet tesz arra, hogy egyrészt az ENSZ­közgyűlés közel-keleti vitája előtt összehangolja az összes arab államok magatartását, másrészt felvázolja az arab ál­lamok egységes politikai, kato­nai és gazdasági akciótervét a közel-keleti válság következő időszakára. Anvar Szadat egyiptomi köz­társasági elnök parlamenti kü­lön-bizottságot hívott életre az El-Khankal kopt keresztény templom leégésének kivizsgálá­sára. A bizottság élén Hajez Badavi, a nemzetgyűlés elnöke áll. Megbízatása arról szól, hogy kiderítse: kik állnak a föltehető gyújtogatás mögött, amelynek a Kairótól északra fekvő város kopt közössége vált szenvedő alanyává. Beirut — Hétfőn ismét iz­raeli harci repülőgépek hatol­tak be Libanon légterébe — közölte a palesztin hírügynök­ség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom