Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-02 / 259. szám, csütörtök

SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA Példás burgonyatermesztők Rudolf Nemec traktoros fáradhatatlanul vezette a kombájnt és így jelentősen hozzájárult a betakarítási munkák gyors befeje zéséhez. Burgonya nélkül el sem tud­nánk képzelni az étlapunkat. Talán ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi napokban szin­te az egész társadalom figyel­me a burgonya betakarítására irányult, s hogy mezőgazdasá­gi üzemeink dolgozói is min­dent elkövettek annak érdeké­ben hogy az idei burgonyater­més idejében biztonságos hely. re prizmákba és pincékbe ke­rüljön. A Plzeň északi járás felhívá­sa szintén serkentőleg hatott a betakarítási munkák meneté­re. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei a felhí­vás alapján elsők között fejez­ték be a fontos feladatot. A senicai járás burgonyater­mesztői például már évek óta az élvonalba tartoznak, ezért azon sem csodálkozhatunk, hogy a kerületben elsőként vá­laszoltak a burgonyafelvásár­lás állami tervének gyors telje, sítését és túlszárnyalását célzó plzefíi felhívásra. Válaszuk va­lóban figyelemre méltó. 150 vagon burgonya terven felüli értékesítését vállalták, bár ter­vezett feladatuk — 1310 vagon burgonya — önmagában is szín. vjnalas termelésről és gazdál­kodásról tanúskodik. Amikor ellátogattunk ebbe a járásba, éppen az előirányzott terv tel­jesítését jelentették a felsőbb szerveknek. Rudolf Danák, a senicai já­rás mezőgazdasági igazgatósá­gának gazdasági igazgatóhelyet­tese így nyilatkozott az elért eredményekről: — A burgonyafelvásárlás te­rén elért eredményeknek ter­mészetesen nagyon örülünk. Ez elsősorban mezőgazdasági üze­meink dolgozóinak köszönhető. A feladatok teljesítéséből és túlteljesítéséből főleg a smo­linskéi, a Štefanovi, a čáčovi, a Cerové Lieskové-i, a hlbokéi és a Borský Peter-i szövetkezet vette ki részét. A Smolinskéi Efsz például 11,5, a Štefanovi Efsz 11, a Cáőovi Efsz pedig 10 vagon burgonyát szállított terven felül. — Értesüléseink szerint az állami gazdaságok is a járás legjobb -burgonyatermesztői kö. zé tartoznak. Az ő munkájukról is megtudhatnánk valami köze­lebbit? — Valóban így van. Bár a Smolinskéi Efsz évente 90 hek­tfe.on, a Gbelyi Efsz pedig az idén 100 hektáron termesztett •burgonyát, a Plavecké Podhra­A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség az utfibbi években a lu fieneci (Losonc) járásban is akti­vizálta munkáját, növelte taglét­számát. Igyekezetüket a jövőben fokozni szeretnék, különösen a barátsági hónap alatt. Ottjártunk­kor a Szövetség munkájával kap­csolatban leitett kérdéseinkre Ján Melicher, a járási bizottság vezető titkára válaszolt. • A kritikus évek lényegesen ki­hatottak a Szövetség munkájá­ra is. Ml a helyzet jelenleg? — A múlt hibáiről sokan nem szívesen beszélnek, pedig évek múlva is vissza kell hozzájuk tér­ni, hogy azokból okulva a helyes úton haladjunk. Mi így cselek­szünk, s talán ennek köszönhető, hogy az akkori 3500 tag helyett a Szövetségnek járásukban ma 11 005 tagja van. Ami igen örven­detes, a taglétszámunk tele 35 éven aluli. Az idei barátsági hönap alatt 500 új taggal szeretnénk gya­rapítani sorainkat. • Hogyan készültek fel az idei barátsági hónapra? — Válaszomban ismét a múlt hibáihoz kell visszatérnem, amikor a CSSZBSZ neve és küldetése csu­pán a barátsági húnap előtt került szóba, s a helyi csoportok nagy része is csak ebben az időben dol­gozott, ami helytelen volt. Ma már arra törekszünk, hogy ne legyen munkánkban szezonjelleg, hanem egész éven ke. 3sztül aktívan tevé­kenykedjünk, eredményes mun­kánkkal hozzájáruljunk a CSKP XIV. és a ĽSSZBSZ VII. kongresz­szusa határozatainak megvalósítá­sához. Hogy ne térjek el a kérdés lényegétói, megemlítek néhány ak­ciót a barátsági hónap gazdag­nak ígérkező műsorából is. Min­den közságben, városban és üzem­ben ünnepélyes keretek közt em­lékezünk meg az NOSZF 55. és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójáról. Űt szocialista mun­kabrigád veszi tel a CSSZBSZ bri­gádja nevet, s ezzel számuk já­die-i Állami Gazdaságban pél­dául szintén az elsők között gyűjtötték be 101 hektáros bur­gonyaföldjük termését és 2 va­gon burgonyát szállítottak be terven felül. A legnagyobb bur­gonyatermesztők azonban a Šaš­tíni és a Veľké Leváre-i Állami Gazdaság. Az előbbi 220, az utóbbi 200 hektáron termesz­tett az idén burgonyát. El keli ismerni, hogy ezeken a nagy kiterjedésű területeken a többi gazdasághoz viszonyítva kissé elhúzódott a betakarítás, de úgy gondolom, hogy mire ez a be­szélgetésünk újságba kerül, itt is befejezik a burgonya betaka­rítását, és vállalt kötelezettsé­geiket is teljesítik. Ezekben a napokban az emlí­tett vállalat igazgatóságén igaz­gatót, agronómust, vagy más felelős személyt hiába is ke­resnénk. Kint vannak a mezőn, közvetlenül szervezik az ötezer hektáros gazdaságban az őszi munkákat. A kučovanicei határban, amely a Senica felé vezető mű. út mellett terül el, kombájnnal takarítják be az idei kedvezőt­len termesztési feltételek elle­nére jónak mutatkozó termést. A kombájnos feladatát itt Ru­dolf Nemec traktoros, az üze­mi bizottság elnöke látta el. Mint elmondotta, naponta két ós fél hektárról gyűjtik be a termést, ami a 200 mázsára be­csült hektárhozamhoz viszo­nyítva elég jó teljesítmény. A kombájn munkájával e gépen tevékenykedő asszonyok, Pavli­šová Mária, Jurkovicová Cecí­lia és Holá Terka is elégedettek. ragunkban 15-re nő. Ezek a bri­gádok általában teljesítik a ter­vüket s igyekeznek érvényesíteni a szovjet tapasztalatokat. Számos könyvviiára, ismertetésre is sor kerül és a Puskin emlékverseny járási fordulóját is e napokban tartjuk meg. • A tagság, illetve a járás lako­sainak politikai és Internacio­nalista neveléséről sem feled­keznek meg? — Nem, sőt ezt tekintjük egyik fő feladatunknak. Járásunk szék­helyén három kiállítást rendezünk a szovjet emberek életéről, mun­kaeredményeikről és a világ első szocialista államának békepoliti­kájáról. Kisebb kiállítást csaknem minden községben rendezünk. Több százan megtekintik a prágai kiállítást is. Az iskolákban beszél­getéseket rendezünk, amelyeken a veterán párttagok és az ellenál­lási mozgalom résztvevőin kivül részt vesznek a szovjet katonák is. Számos sporteseményre is sor kerül, amelyekről a szovjet kom­szomoiisták sem hiányoznak majd. A Főtana üzemi klubjában meg­rendezzük a szovjet filmhetet. Elegendő egész estét betöltő fil­münk van, s így ki tudjuk elégí­teni a helyi szervezetek ez irá­nyú igényeit. Előadások egész sa­rát készítettük elő, mint például a szocialista integráció jelentősé­ge, a szovjet mezőgazdaság jelene és jövője stb. • Kik segítenek a felsoroltak megvalósításában? — A Nemzeti Front összes tö­megszervezetei, a járási és a helyi könyvtárak, a tanítók és termé­szetesen a szövetség tagjai, vala­mint a CSSZBSZ járási bizottsága mellett tevékenykedő öt szekció. A barátsági hónap alatt fellép­nek a népművészeti csoportjaink is, valamint az egyik 35 tagú szovjet művészegyüttes. Rendez­vényeink színvonalát emeli az a tény is, hogy járásunkba látogat A fordulónál a csoport meg. állt, kiürítette és kitisztította a géjrat. f rdeklődésünkre el­mondották, hogy csoportjuk már szeptember 15-e óta ál­landóan a burgonya begyűjté­sén fáradozik, egyik határból a másikba vándoroltak, de ez már az utolsó parcella — ma­gyarázta felváltva Jozef Hed­vábny és Jozef Uhrinec trakto­ros, akik a kombájnt vontatják. A kombájn előtt a burgonya szárát le kell kaszálni és fel kell aprítani, ezt a munkát len­gőkéses kaszálógépével Jurek Milan traktoros végzi. Vlastis. lav Hentek és Martin Hűsek traktoros pedig felváltva szál­lítja a burgonyát a kombájntól a begyűjtőhelyre. Kisvártatva Michal Hyll mér. nök, a gazdaság vezetője és he­lyettese, Ján Daniel mérnök ls megérkezett. A betakarítást vég­ző csoportok munkáját ellenőr­zik, illetve szervezik, gondos­kodnak a géj>ek folyamatos üzemeltetéséről. A burgonya­termesztés ez idei eredményei­vel kapcsolatban Hyll mérnök elmondotta, hogy a hozamokkal elégedettek lehetnek, mert sem a talaj, sem az éghajlati viszo­nyok nem kedveztek a burgo­nyatermesztésnek, a tervezett 145 mázsás hektárhozamot még­is mintegy 10 mázsával túltel­jesítik. A gazdaság eladási fel­adata 45 vagon burgonya, ezt a mennyiséget további 10 va­gonnal meg is toldják, és így alapjában véve az egész válla­lat kötelezettségvállalását tel­jesítik. JOZEF SLUKA a bogarodi pártküldöttség, ameiy számos üzembe is ellátogat. • Megemlítene néhány jól dol­gozó helyi szervezetet? — Örömmel. Itt van például az autójavító vállalat. Mindennapi munkájuk mellett igaz baráti, elv­társias kapcsolatot tartanak fenn az égyik szovjet katonai egység­gel. A szovjet katonák segítettek az új üzemrészleg építésénél, az üzem dolgozói pedig a katonák járműveinek javításánál. A politi­kai tömegmunka terén példásan tevékenykednek: az ipolysági tég­lagyárak losonci vállalati igazga­tósága, a közszolgáltatási üzem. a füleki Kovosmalt, az ottani poli­klinika, a buzitkai mezőgazdasági tanonciskola, valamint a ragyol­ci helyi alapszervezet. • A szovjet sajtó, az orosz nyelv­tanfolyam, a szövetségi lapok és folyóiratok terjesztése terén milyen eredményekkel dicse­kedhetnek? — Tíz kezdő és két haladó orosz tanfolyamunk tevékenyke­dik. A szovjet sajtótermékek ter­jesztésére igen nagy gondot fordí­tottunk, az elért eredményeinket a későbbi időpontban értékeljük. Sikerként könyvelhetjük el, hogy júliustól a Svet socializmu-ra 150, a Horizontra 63, és a Szovjetba­rátra 61 új előfizetőt szereztünk. • Az elmondottakhoz mit fűzne még hozzá? E rövid interjú keretében bizo­nyára nem sikerült a munkánk minden részletét, a sorra kerülő repdezvények mindegyikét felso­rolni. Ez nem ls állt szándékunk­ban. Annál inkább az, amit a be­szélgetésünk elején is megemlí­tettem, hogy munkánk nemcsak erre az egy hónapra összpontosul, hanem megoszlik az év minden napjában. A barátsági hónap in­kább a számotadás időszaka, azért, hogy lássuk mit csináltunk jól, hol van még munkánkban ja­vítanivaló. NÉMETH JÁNOS A HAZUG A GYERMEKEK HAZUDOZÁSA egyike azoknak a nevelési kér­déseknek, melyekkel a szülők a leggyakrabban keresik fel a pszichológiai-nevelési tanács­adókat. Ezek a- kérdések minden bizonnyal érdeklik és foglalkoz­tatják az olvasókat is. Mit te­gyek, ha észreveszem, hogy a gyermek hazudik, ha rajtakap­tam őt a hazugságon? — kér­dezte nemrég egész nyíltan egy anya. Más esetben a kérdés megközelítette a probléma lé­nyegét: milyen összefüggés van a gyermek hazudozása és élet­kora között? Valóban, milyen mértékben kapcsolatos ez a probléma a gyermek életkorá­val? Egyetértünk a szülőkkel ab­ban, a gyermekeket gyakran rajtakapjuk, hogy nem monda­nak igazat. Amikor e jelenség indítékát kutatjuk, megállapít­hatjuk, hogy bizonyos életkor­ban ez a viselkedés általában normális. Ezért tehát nagyon fontos szerepet játszik a gyer­mek életkora, amint azt már az egyik szülő kérdésével kap­csolatban megállapítottuk. A gyermek életkorán kívül ezzel kapcsolatban még figyelembe kell vennünk a gyermek szociá­lis-gazdasági környezetét. A gyermek hazudozása és az életkora közti összefüggés ta­nulmányozásakor a gyermek ha­todik életévét vesszük kiinduló­pontul. A hat évnél fiatalabb gyermekeknél pedagógiai szem­pontból talán jogosabb és he­lyesebb, ha azt mondjuk, hogy nem mond igazat, minthogy tu­datosan hazudik. E megállapítás abból a bebizonyított tényből in. dul ki, hogy a gyermek gondol­kodásmódját, a külvilág iránti magatartását a hatodik évéig számos sajátos tényező befolyá­solja. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy a gyermek fokoza­tosan tudatosítja a világban el­foglalt saját énjének fontos­ságát, másrészt, hogy kezdi megkülönböztetni az elképzelé­seket és a fantáziát a való élet­től. Ez talán kissé bonyolultnak tűnik, ezért néhány szóval ma­gyarázatot adunk. Bizonyítást nyert, hogy a hat éven aluli gyermekeknél a képzelet és a fantázia világa a leggazgadabb. Emellett a gyermek gyakran nem tud határvonalat húzni aközött, mi az igazság, és mi nem. Mindezt ugyanakkor még átszövi a gyermek óhaja, vágya, érdeklődése, ami azt eredmé­nyezi, hogy a gyermek néha nem mond igazat. Ezzel kap­csolatban tudatosítanunk kell a tényt, hogy bizonyos szemszög­ből nézve ebben a korban a gyermek egész lelki világa még valótlan. Említettük már a fan­táziát, a képzelődést; ezek be­folyásolják a gyermek leggya­koribb tevékenységét — a ját­szást. Senkinek sem jut eszé­be, hogy figyelmeztesse a kis­lányt, hogy amikor babájával anyukára játszik, ez nem igaz, és ezért nem is kívánatos. Való­ban, ha a gyermek teljesen át­adja magát a képzeletnek, s já­ték közben olyan tevékenységet végez, ami a felnőttek sajátja, ugyanúgy, anélkül, hogy tuda­tosítaná cselekedete következ­ményeit, túllépi a határt az igazság és a valótlanság között, ami természetesen már fegyel­mi kihágást jelent. Az ilyen je­lenség rendszere közös alapon áll az olyan játékos tevékeny­séggel, amelyet fentebb termé­szetesnek és hasznosnak mon­dottunk. Ezért ebben a korban legyünk elnézőek, ha a gyer­mek nem mond igazat, még­pedig a gyermek egészséges képzelőereje és fantáziája kia­lakulásának érdekében, hiszen a későbbiekben erre az alapra épülnek a fontos lélektani fo­lyamatok, elsősorban a gondol­kodás. S hogy ebben az eset­ben is bizonyos határt vonjunk, elnézően, türelmesen járjunk el, főleg az oktatás igénybevételé­vel. Ha azt akarjuk, hogy gyer­mekünk mielőbb tudatosan Iga. zat mondjon, akkor arra kell őt tanítanunk, ami még számára ismeretlen, amit még nem tud megkülönböztetni. Tanítsuk meg őt arra, hogy felistnerje a tényt, és határt tudjon vonni a képzelet és a fantázia, vala­mint az igazság között. HA A GYERMEK hatodik élet­évének betöltése után sem mond igazat, akkor mór komo­GYERMEK lyabb probléma előtt állunk. Ekkor már teljes komolysággal kell keresni a választ a „miért" kérdésre, hiszen a gyermek eb­ben a korban már világosan meg tudja különböztetni a való­ságot a valótlantól. Az esetek 90 százalékában a környezet szociális-gazdasági és a nevelés jellegében kell keresnünk a vá­laszt. Elsősorban a gyermek és a szülők, az iskola és a pajtá­sok közti viszonyt kell figye­lembe venni. Ebben a korban a hazugságnak ugyanis mindig a célszerűség az indítéka — a gyermek azért hazudik, hogy valamit elérjen, vagy elkerül­jön. Igaz, hogy a hatéven aluli gyermekek többsége is hazu­dással valamit el akart érni, tehát tettükben már célszerű­ség figyelhető meg. Ez azonban még nem nevezhető a szó szo­ros értelmében vett tudatos cse­lekvésnek, itt még nem volt tel­jesen észlelhető a tudatos szán­dék. A hat éven felüli gyerme­keknél viszont fellelhető a tuda­tos szándék. Mi készteti a leg­jobban a gyermeket arra, hogy hazudjanak? Ilyenek leginkább a mindennapi tevékenységük során előforduló okok. Hol arra törekszenek, hogy elkerüljék is­kolai kötelességeik teljesítését, vagy a sziilők büntetését, gyak­ran hazudással a pajtások gú­nyolódását akarják megelőzni. A szülők tartsák szem előtt, a felnőttek szempontjából igen fontos, hogy a gyermek sohase csapja be őket, és így a gyer­mek fokozatosan leszokik a ha­zudozásról. A családokban e probléma megoldása gyakran azonban lényegesebben nehe­zebb, emellett még fenáll az a veszély, hogy a gyermek ha­zudozása jellemferdüléshez ve­zet. Említettük már a hat éves gyermekek hazudozásának mo­tívumait. A célszerűség azonban csak akkor hasznos, ha meghoz, za a várt eredményeket. Ami­kor a gyermek tudatára ébred annak, hogy hazudozással a kü­lönböző konfliktusokat meg tud­ja oldani, akkor ezt annyira megszokja, hogy a hazudozás eszközzé válik a különféle prob­lémáinak a megoldására. S ez már olyan állapot, amellyel ne­velési szempontból semmikép­pen sem érhetünk egyet, mivel itt már nem kívánatos jellemvo­nások, tulajdonságok formáló­dásáról van szó. Vannak olyan esetek, amikor a szülők igen szigorúan, nem egyszer veréssel büntetik a gyermeket, ha hazudozáson ér­ték. Hogyan reagál majd azon­ban a gyermek akkor, ha újra konfliktusos helyzetben találja magát, amikor éppen a hazug­ság jelenti számára a kiutat? Ha ez a helyzet még nem is­métlődött gyakran, akkor való­színű, hogy a gyermek a leg­utóbbi verés ellenére is újra hazudni fog. A döntés rendsze. re itt hirtelen elhatározások formájában nyilvánul meg, ami­kor a gyermek elégtelen meg­fontolás híján újra a hazugság­hoz folyamodik, ami számára mégiscsak a nem kívánatos él­mény, a kellemetlen tevékeny­ség legalább ideiglenes elkerü­lését jelenti. A szülő feltételez­heti, hogy az ismételt büntetés végül mégiscsak sikerhez vezet, és a gyermek a jövőben jól meggondolja, vajon hazudjon-e vagy sem. A szülőnek bizonyos mértékben ezen a téren igaza van — a gyermek megszűnik ugyan hazudni, ám magába zár­kózik, bizalmatlanná válik, sőt negativizmus fejlődik ki nála, amikor visszautasít mindenne­mű kapcsolatot a szülőkkel. Ez lehet tehát a következménye a túl szigorú nevelési módszerek alkalmazásának a hazudozás­ról való leszoktatásnál. Tudato­sítanunk kell, hogy a nevelés Itt nem irtotta ki a gyökerét annak, amiért a gyermek konf­liktusos helyzetbe került, amelyből a kiutat számára csak­is a hazudozás jelentette. Emel. lett a hazudást követő büntetés azt okozta, hogy a gyermek in­kább semmiképpen sem nyilat­kozik meg, dacosan magába zárkózik VÉLEMÉNYÜNK SZERINT te­hát a hazudozás kiküszöbölése kor a legajánlatosabb, ha előbb felmérjük azt a helyzetet, ami­kor a gyermek hazudik és fel­számoljuk ezek konfliktusos jel­legét. Dr. CZAKÖ MÁTYÁS Egész évben tevékenykednek

Next

/
Oldalképek
Tartalom