Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-01 / 258. szám, szerda

Bohuslav Chňoupek külügyminiszter expozéja a CSSZSZK külpolitikájának alapvető kérdéseiről ' (Folytatás az 1. oldalról) tulálása a felsorakozó jobboldal, a szocializmus belső és külső ellenségei előtt az 1968— 1969-es válság éveiben azzal a következménnyel járt, hogy hazánkban országunk nemzetközi helyzetéről nagymértékben elterjedtek a túlzott kispolgári elképzelések, valamint a nemzetközi problémákhoz való önző nacionalista közeledés. Az említett időszak fejlődésének objektív elemzése, amelyet a CSKP XIV. kongresszusának dokumentumai tartalmaznak, megerősítette, hogyha a szocialista országokból legközelebbi barátaink nem nyújtottak volna idejében internacionalista segítséget, hazánkban a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma vereséget szenvedett volna, s ez beláthatatlan következményekkel járt volna nemcsak népünk, hanem valamennyi szocialista ország az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint az európai béke számára is. 1968 augusztusa után Csehszlovákiában a szocialista rendszer ellenségei szándékosan a legkülönbözőbb mérlegeléseket és „biztos jóslatokat" terjesztették arról, hogy bekövetkezett az európai politikai légkörnek a hidegháború felújulására irányuló hosszú tartamú megváltozása. Sokan véglegesen eltemették a nemzetközi munkásmozgalmat is és Csehszlovákia további fejlődését illetően nem hittek a gyors konszolidáció lehetőségében, de különösen nem bíztak a külpolitikai konszolidációban, amelyre a párt új vezetősége kezdettől fogva határozottan törekedett. Kevéssé tájékozott, vagy kevéssé tapasztalt barátaink közül is néhányan hajlamosak voltak ilyen nézeteket hangsúlyozni. Azóta csupán négy év telt el — és ez elegendő ahhoz, hogy objektívan összehasonlítsuk az akkori és a mai helyzetet. 1969-ben a CSKP új vezetősége Gustáv Husákkal az élén, a realizációs irányvonalban kitűzte a szocializmus építésének programját és világos céljait a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek alapján. Ezen az alapon értük el a belpolitikai és a gazdasági konszolidációt, amely lehetővé tette megfontolt külpolitika megkezdését és megvalósítását, valamint a konszolidáció elérését ezen a területen is. Helyreállt és megszilárdult szocialista köztársaságunk tekintélye és helyzete, s ezáltal meghiúsultak ellenségeink azon kísérletei is, amelyekkel Csehszlovákiát el akarták szigetelni. A CSSZSZK-nak világszerte növekvő tekintélyét bizonyítja nem utolsósorban az a tény is, hogy köztársaságunk ma 94 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, s további 35 országgal konzuli kapcsolatot, míg 1968ban 83 országgal volt diplomáciai kapcsolata, és 25 országgal konzuli kapcsolata. Emellett a legközelebbi időben további három képviseleti hivatal megnyitását tervezzük. 54 jelentős nemzetközi kormányszervezetnek vagyunk a tagja, s a csehszlovák vállalatok, kutatóintézetek, kollektívák, tudományos-műszaki társaságok és egyének csaknem ezer nem kormányszervezett tagjai, és éppen az utóbbi években számos nemzetközi szervezet Csehszlovákiát választotta ki kongreszsusainak, szimpóziumainak és más fontos tanácskozásainak székhelyéül: csupán ebben az évben négy nemzetközi szimpózium és kongresszus zajlott le hazánkban széles körű nemzetközi részvétellel. Széles körű együttműködésünk a világ különböző országaival, amelyre az utóbbi időben sor került, vereségét jelenti azoknak az elméleteknek és az 1968 augusztusa utáni időszakban megnyilvánult irányzatoknak, amelyek azt jósolták, hogy Európát újból befagyasztotta a hidegháború jégmezeje, és hogy Csehszlovákia megfullad a viharosan fejlődő világtól elszigetelve. Amikor a békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk a más társadalmi rendezésű országokkal, természetesen a legkisebb mértékben sem gondolunk ideológiai együttélésre, nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy a világ osztályokra oszlik. A nem szocialista világgal folytatott együttműködésünk a békéért, a nemzetek közötti megértésért és együttműködésért vívott harcunk egyik eszköze. A válságos fejlődés sikeres leküzdése után Csehszlovákia újból a szocialista közösség szilárd láncszeme, és a CSKP internacionalista hagyományaival összhangban ismét elfoglalta méltó helyét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Ebből a szempontból Csehszlovákia és a szocialista világ közötti testvéri kötelékek megszilárdításának történelmi határköve lett a Szovjetunióval 1970. május 6-án megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely nemcsak a csehszlovák—szovjet kölcsönös kapcsolatok új, magasabb minőségét tükrözi, hanem komplett formában kvalifikálja a szocialista országok együttműködésének internacionalista alapelveit is, rendkívüli súlyt helyezve a szocialista közösség valamennyi országa egségének, felzárkózottságának, sokoldalú együtműködésének és közös védelmének megszilárdítására. Ihlető tartalma és programjellege országunk számára alapvető jelentőségű és teljes mértékben megfelel nemzeteink létérdekeinek. Biztonságunkat, szuverenitásunkat és társadalmunk senki által nem korlátozott szocialista fejlődésének feltételeit szavatolja. A szerződés a Varsói Szerződés országait összefűző testvéri szövetséges kötelékek fontos pillére, az európai béke és biztonság megszilárdításának fontos tényezője lett. Magas fokú aktivitás és szüntelen fejlődés jellemzi nemcsak a Szovjetunióhoz, hanem más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat is. E kapcsolatok alapja ugyancsak elsősorban a testvéri kommunista pártok és vezető képviselőik szoros együttműködése és rendszeres érintkezése. Minőségileg új, magasabb színvonalat érnek el jelenleg főként a Lengyel Népköztársasághoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, a Magyar Népköztársasághoz, a Bolgár Népköztársasághoz, a Román Szocialista Köztársasághoz és a Mongol Népköztársasághoz fűződő kapcsolataink. Lényegesen kibővültek és elmélyültek kölcsönös kapcsolataink és elvtársi együttműködésünk a Kubai Köztársasággal is. Aktívan támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi elismerését mindazon államok által, amelyek eddig még nem tették meg, beleértve az NSZK-t ls, mert jelenünk e halaszthatatlan követelményének teljesítése nélkül nézetünk szerint Európában nem lehetséges tartós, kedvező fejlődés. Ugyancsak erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az NDK-t felvegyék az ENSZ tagjai sorába, s hogy teljes jogú részvételt nyerjen valamennyi nemzetközi szervezetben. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal is. Ebben az évben még jobban elmélyült gazdasági együttműködésünk mindkét fél javára. Kapcsolatok létesültek a társadalmi szervezetek vonalán is. Készek vagyunk továbbra is elmélyíteni a kétoldalú hasznos együttműködés valamennyi formáját. Sikeresen fejlődnek kapcsolataink a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Érdeklődéssel kísérjük és támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság valamennyi lépését és erőfeszítését a koreai helyzet normalizálása, az amerikai csapatok Dél-Koreából való távozása, és az ország külső beavatkozás nélküli békés egyesítése érdekében. Ami a Kínai Népköztársaságot illeti, a CSKP XIV. kong- * resszusa irányvonalának megvalósítására törekedve állami vonalon fokozatosan bővíteni akarjuk a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Az utóbbi időszfflíban bizonyos mértékben emelkedett külkereskedelmi forgalmunk a Kínai Népköztársasággal, előkészületben van a tudományos-műszaki együttműködés felújítása, és más- szakaszokon is mérlegeljük a kapcsolatok felélénkítésének lehetőségét. Nem engedjük azonban, hogy a két ország kölcsönös kapcsolatainak fejlődését az ismert koncepciók, a szocialista országok egysége ellen irányuló elméletek alapján felhasználják a szocialista Csehszlovákia, a Szovjetunió érdekei, a szocialista világközösség felzárkózottsága és a forradalmi világerők egysége ellen. A részünkről megtett ismételt kezdeményező lépések ellenére, a kölcsönös kapcsolatok normalizálására való készségünk ellenére mindeddig nem került sor a stagnáció leküzdésére az Albán Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkban. A KGST tagállamai szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének, az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex programjának elfogadásával tavaly jelentős lépés történt előre. Ez a lépés lehetővé teszi a KGST tagországai hatalmas gazdasági potanciáljának sokkal jobb kihasználását az egész szocialista gazdasági közösség és minden egyes szocialista ország javára. A KGST nemrégen megtartott 26. ülésszaka már megvonhatta a gazdasági programok összehangolása első sikeres eredményeinek mérlegét. A szocialista országok gazdasági együttműködésének új, sokkal magasabb minősége igényes feladatokat állit a csehszlovák külpolitika elé is, amelynek meg kell tanulnia szélesebb dimenziókban gondolkodni. Olyan dinamikus aktív tényezővé kell válnia, amely specifikus eszközeinek felhasználásával ^zen a területen maximálisan elősegíti a még kihasználatlan tartalékok mozgósítását. Itt is érvényesül az az elv: minél egységesebben járnak el a szocialista országok, minél jobban elmélyítik egységüket a szocialista internacionalizmus elve alapján, annál jobban hozzájárulnak az egész szocialista közösség erősítéséhez, s ezáltal a világbéke és a biztonság megszilárdításához is. A Szovjetunió és más szocialista országok egységes eljárása, amely az utóbbi években oly jótékonyan éreztette hatását a feszültség viszonylagos enyhülésében, pozitív gyümölcsöket' hoz főként Európában. Az európai szocialista országok újból bebizonyították szilárd akaratukat arra, hogy e világrész a tartós béke övezetévé alakuljon át, olyan területté, ahol gyakorlatilag kifejezésre jut a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politikája. Országunkat, amely a Német Demokratikus Köztársasággal együtt a szocialista közösség legnyugatibb bástyája, az európai helyzet közvetlenül érinti. Európa, ez az örökös puskaporos hordó, ebben az évszázadban az emberiség történelme két legpusztítóbb háborús tűzvészének középpontja lett. Közülük egyik sem kerülte el Csehszlovákiát. Tehát teljesen természetes, hogy létérdekünk az európai viszonyok békés rendezése. Ezért a békés egymás mellett élés lenini elveinek szellemében arra törekszünk, hogy e rendezéshez a legnagyobb mértékben hozzájáruljunk. Szorosan együttműködve a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával, igyekszünk aktívan részt venni az olyan feltételek kialakítására irányuló erőfeszítés valamennyi fázisában, amely feltételek lehetővé tennék a tervezett összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet céljainak elérését. Amikor derűlátóbban beszélünk Európa jövőjéről, a jelenlegi pozitív fejlődési irányvonalból indulunk ki. De nem táplálunk semmilyen Illúziót •sem arról, hogy a végleges békés európai rendezéshez vezető út sima, zökkenőmentes, akadályok nélküli lesz. Tudjuk, vannak erők, amelyek a legkülönbözőbb ürügyekkel igyekeznek megtorpedózni az összeurópai tanácskozást. De minden okunk megvan arra a reális meggyőződésre, hogy Európában győzedelmeskedik a tartós békés rendezés és együttműködés gondolata. Arról van szó — és ez a cél teljes mértékben reális —, hogy az európai országok békében éljenek együtt, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek javára szolgáljon a békés együttműködés, és életüket egy újabb háborús apokalipszis szüntelen veszélye nélkül alakíthassák ki. Ahhoz, hogy Európa tartósan békében élhessen, le kell zárni a második világháború utolsó maradványai kiküszöbölésének folyamatát is. Ezzel összefüggésben felmerül a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink normalizálásának kérdése. A Német Szövetségi Köztársaságnak nemegyszer tolmácsoltuk készségünket arra, hogy aktívan elősegítjük a kölcsönös kapcsolatok pozitív megoldását, mégpedig az általános európai légkör kedvező befolyásolása érdekében is. Emellett azt a nézetet valljuk, hogy a CSSZSZK és az NSZK új kapcsolatainak szilárd' alapokon kell nyugodniuk, s azokat véglegesen mentesíteni kell a múltban lerakódott tehertételektől, amelyeket a náci éra halmozott fel. Ezért elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az NSZK kormánya eleve érvénytelennek nyilvánítsa a müncheni egyezményt. Mind az eddigi előzetes megbeszélések folyamán, amelyek a CSSZSZK és az NSZK között folytak, mind legfelsőbb képviselőink nyilatkozataiban nemegyszer hangsúlyoztuk jóakaratunkat a kölcsönös megértés keresésére, és az NSZK-val szerződéses megoldás elérésére. A megfelelő és mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz nem elegendő azonban csupán az egyik fél készsége és jóakarata. Szükséges, hogy elegendő készség és jóakarat nyilvánuljon meg partnerünk részéről is. A CSSZSZK ebben az irányban már a múltban is és jelenleg is nemegyszer kezdeményezést tanúsított a CSSZSZK és az NSZK között fennálló problémák konstruktív megoldására. Kellőképpen megvilágítottuk azt az alapot, amelyen elérhetnénk a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Már több ízben kijelentettük, hogy pozitívan értékeljük Brandt kancellár kormányának a Varsói Szerződés tagállamai irányában folytatott reális külpolitikáját. Ogy véljük, hogy ezt tükröznie kellene Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatai megoldásának is. Kapcsolataink rendezésére törekszünk déli szomszédunkkal — Ausztriával is. Érdekünkben áll országaink kölcsönös kapcsolatainak olyan rendezése, amely megfelelne külpolitikai alapelveinknek, a jelenlegi európai légkörnek, valamint az európai népeknek a békés együttélésre és gyümölcsöző együttműködésre irányuló törekvéseinek. Hisszük, hogy hamarosan új szakasz kezdődhet a csehszlovák—osztrák kapcsolatokban. Ez megmutatkozott abban a nemrégi eszmecserében is, amelyet dr. Kirschläger osztrák külügyminiszterrel folytattam az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka alkalmával. Pártunk XIV. kongresszusa határozatainak szellemében, és összhangban a békés egymás mellett élés lenini politikájának elveivel, amelyekhez következetesen igazodunk, érdekünk tovább fejleszteni politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat más tőkésországokkal is, tiszteletben tartva az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nein avatkozás elveit. Ezért rendszeresen törekszünk mindannak az eltávolítására, ami e kapcsolatokban — nem a mi hibánkból — az utóbbi évek alatt felgyülemlett, és még ma is gátolja a gyorsabb előrehaladást. Ez elsősorban a Franciaországhoz fűződő viszonyunkra érvényes, amelynek konstruktív és reális állásfoglalása az európai kérdésekben, valamint számos további nemzetközi probléma tekintetében jó kiindulási alapot ad a gyümölcsöző együttműködéshez, amely elősegítené e problémák általánosan elfogadható megoldását. Ezenkívül országaink kétoldalú kapcsolatainak színvonala, az utóbbi hónapokban elért eredmények azt mutatják, hogy mindkét fél jóakaratával teljes mértékben felújíthatók országaink hagyományos és jó kapcsolatai. Ez politikai területre is vonatkozik, amit megerősít a két ország külügyminiszterének nemrégen New Yorkban folytatott tárgyalása, valamint a miniszterhelyettesek múlt heti párizsi kétoldalú konzultációjának eredményei. Vannak azonban még jelentős, eddig kihasználatlan lehetőségek a kölcsönös kapcsolatok különböző szakaszain folytatandó együttműködésre. Pozitívan fejlődtek kapcsolataink Finnországgal, amelynek aktivitását és kezdeményezését az európai feszültség enyhítése, elsősorban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével összefüggésben nemegyszer nagyra becsültük. A legmagasabb szintű kölcsönös látogatások, a két ország parlamentjeinek szoros kapcsolatai, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek vonalán folytatott érintkezések megerősítik a békés együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseink hasznosságát és helyes voltát. Ezt az együttműködést tovább akarjuk mélyíteni. Ugyanez teljes mértékben érvényes a többi északi országhoz fűződő kapcsolatainkra is, amelyekkel számos közös érdé-' künk van és azonos nézeteket vallunk az időszerű nemzetközi kérdésekben. Jól fejlődnek érintkezéseink más nyugat-európai országokkal, pl. a Benelux államokkal ls. Kétoldalú tárgyalásaink, amelyeket több nyugat-európai ország külügyminiszterével folytattunk New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka alkalmából, megerősítették, hogy a javuló európai légkör kedvező feltételeket teremt a termékeny és kölcsönösen hasznos együttműködés fejlesztéséhez. Ebben az irányban elsősorban az összeurópai konferencia előkészületeinek viszonylatában ítéltük meg a politikai, a gazdasági, a tudományosműszaki és a kulturális kétoldalú együttműködés további fejlesztésére irányuló számos javaslatot, amelyek — mint reméljük — rövidesen megvalósulnak a gyakorlatban. Ugyanilyen elvekből indulunk ki az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkban is. Az elmúlt években bizonyos pozitív fejlődés következett be gazdasági területen, növekszik a kereskedelmi csereforgalom is. A kapcsolatok bizonyos fokú aktivizálódására keriilt sor ez év folyamán is. De nyíltan megmondjuk, hogy a csehszlovák— amerikai kapcsolatok jelenlegi állapotát egészben véve nem tartjuk kielégítőnek. Azt a nézetet valljuk, hogy e kapcsolatókat annál is inkább lehet javítani, mert az Egyesült Államok kormányának az európai szocialista országok irányában követett reálisabb vonala, amely Nixon elnök szovjetunióbeli látogatásában és egyes további országok viszonylatában is megmutatkozott, s amelynek tanúi voltunk az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka folyamán az amerikai külügyminiszterrel lefolyt nemrégi találkozó alkalmával, ehhez megteremtik a feltételeket. Továbbra is érdekünk — a kormány és a parlament színvonalán — fejleszteni kapcsolatainkat Kanadával. Nézetünk (Folytatás a 3. oldalon)