Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

* Egoora ­1 lisu A NOK AKTIVITASA A SZOCIALIZMUS ÉRDEKE A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL Ä nomczgaSom mint tömegmozgalom Mérföldkövek a haladás útján A Nemzeti Front aktív szervezetei közé tar­tozik a Szlovákiai Nőszövetség is. Ennek 4* a szervezetnek már több mint 220 000 tag­ja van, és a nők — tekintet nélkül foglalko­zásukra, szociális helyzetükre — egyre na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a szövetség munkája iránt. Megkértük Elena Litvajová elvtársnöt, az SZLKP KB Elnökségének tag­ját, a Szlovák Nőszövetség elnökét, hogy ismertesse olvasóinkkal a szövetség tevé­kenységét. O Hazánkban a férfiak és a nők egyen­jogúak. Miért van akkor szükségük külön társadalmi tömegszervezetre? Mi indokolta a szövetség megalakulását? — A törvény előtti egyenjogúság még nem jelenti a teljes egyenjogúságot a mindennapi életben. Céltudatosan kell törekedni arra, hogy mielőbb elérhessük ezt is. Ezért a CSKP XIII. kongresszusa — 1967-ben — olyan határozatot fogadott el, melynek értelmében ismét életre kelt az egyszer már megszüntetett szövetség. A Szlovákiai Nőszövetség újjáalakulása óta a párt politikáját alátámasztva határos tevé kenységet fejt ki a nők között, s ezzel párbu zamosan a Nemzeti Front elé tárja a nők spe cifikus problémáit, mintegy szignalizálja őket s ugyanakkor ellenőrzi is a problémák megoldá sát. Természetes, hogy szervező és nevelőmun kával elmélyíti a nők politikai aktivitását, mun kakezdeményezését. — Le kell szögeznünk, hogy a szocialista országépítés során a teljes egyenjogúsítás ér­dekében sok és hasznos intézkedés történt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a nők gazdasá­gilag önállósították magukat. — Az elmúlt években gyorsan az egész országban — így Szlovákiában Is — növekedett a nők foglalkoztatottsága. Ma a szlovákiai dol gozók negyvennégy százalékát nők alkotják. A cseh országrészekben ez az arányszám még magasabb. Rohamosan emelkedett a nők szak­képzettségi és műveltségi színvonala. Szinte évről évre meghosszabodott az anyasági sza­badság, ami azt jelenti, hogy az anyaság jog­védelme is fokozódott. Kiépült az intézményes gyermekgondozás hálózata, úgyszintén számbe­lileg és minőségileg is emelkedett az iskolai étkezés és a többi hasonló, anyákat segítő szol­gáltatás. — Ma már abban sem kételkedik senki, hogy a szocializmus építése a nők aktív részvétele nélkül lehetetlen. Ahhoz azonban, hogy inten­zíven réšzt vehessenek ebben a tevékenységben, biztosítaniuk kell, hogy a nő hármas küldeté­sét — anya, dolgozó, állampolgár — maradékta­lanul teljesíthesse. Szükséges, hogy megköny­nyítsük kötelességeinek teljesítését a családban és a háztartásban. • Mit tett eddig a szövetség a nők mun­kájának megkönnyítése érdekében? — A CSKP XIV. kongresszusa és a SZLKP kongresszusa is kiemelte, hogy ez nem csupán egy társadalmi szervezet ügye, hanem az egész társadalom kötelessége. A Szlovákiai Nőszövet­ség úgy, mint elődei, azt tartja fő feladatának, hogy minél több nőt szervezzen be a szocializ­mus érdekében végzett gyümölcsöző munkába, buzdítsa, aktivizálja őket az ötödik ötéves terv feladatainak következetes teljesítésére. A szer­vezet munkájához tartozik az is, hogy a nőket minél nagyobb számban bevonja a község és a városfejlesztésbe. Mindenkor rendkívül idő­szerű, hogy a szocialista eszmék szellemében növeljük tudásunkat. — Az előbb azt mondtam, hogy a nők mun­kájának a megkönnyítése az egész társadalom ügye, tehát a Szlovákiai Nőszövetség ügye is. Fontos feladataink közé tartozik elősegíteni, hogy mindenütt következetesen valósítsák meg a nők életét és munkakörülményeinek megköny­nyítését célzó pártirányelveket. Szükséges, hogy minden vonalon jelentősen javítsuk az intéz­ményes gyermekgondozást, a tanköteles kor előtt és az iskolás korban egyaránt, valamint & szolgáltatásokat, és általában megkönnyítsük a házi munkát. 9 Milyen formában terjesztik a nők kö­zött a szocialista eszméket, hogyan növelik politikai tudásukat? A Szlovákiai Nőszövetség mint politikai és társadalmi szervezet segít szocialista államunk­nak, s vezető erejének, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának a marxista—leninista eszmék terjesztésében, mégpedig politikai iskolázások formájában. Az ideológiai oktatásokon megma­gyarázzuk a szocialista társadalmi rendnek a kapitalista társadalmi rendszerrel szembeni előnyeit. Különös tekintettel a nők helyzetére. Rávezeiő módszerrel felvilágosítjuk az asszonyo­kat és a lányokat arról, hogy mi a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség lényege, mind saját államunkon belül, mind más szocia­lista országokra, főleg a Szovjetunióra vonat­koztatva. Továbbá nagy figyelmet szentelünk a világnézeti kérdések megmagyarázásának, miközben Igyekszünk hatást gyakorolni az anyákra, hogy az iskolázásokon hallottak alap­ján neveljék gyermekeiket. • A politikai iskoláztatás anyagát a ma­gyar nemzetiségű asszonyok számára ma­gyar nyelven is kiadták? — A Szlovákiai Nőszövetség egyebek között magyar nyelvű folyóiratot is ad ki. A Nőt. Ol­vasótáborának és olvasók leveleinek a számából arra lehet következtetni, hogy ezt a folyóiratot kedvelik. A folyóirat számos cikke alapvető té­mák felvetésével elősegíti a nők politikai neve­lését. Azokban a járásokban emelyekben magyar asszonyok élnek, a szövetség járási bizottságai egyes anyagokat maguk is lefordítanak magyar nyelvre. Ogy véljük, hogy a fordítás aránylag igényes dolog, és tekintettel arra, hogy szerve­zetünknek 23 000 magyar nemzetiségű tagja van, elhatároztuk, hogy a közeljövőben a poli­tikai iskoláztatás egyes alapvető anyagait és a tanulmányi anyagokat magyar nyelven is ki­adják. • Az elmondottakon kívül mit szeretne még az olvasókkal közölni? — Jómagam nagy jelentőségűnek tartom, hogy a CSKP XIV. kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusa után pártunk vezetésével mind az állami, mind a pártszervek nagy gon­dot fordítanak a nők helyzetének megjavításá­ra. Tavaly decemberben az SZLKP KB Elnöksége ülésén, "ezt követően a kerületi, a járási és a helyi pártszervezetekben is ezek a kérdések kerültek napirendre. Azóta olyan Intézkedések történtek, melyek arra utalnak, hogy a nőkér­dés megoldásában újabb pozitív eredményeket értünk el. A tavalyi választások alkalmából az előző választásokhoz viszonyítva lényegesen több nőt választottak a képviseleti szervekbe Hogy ez helyes volt, már most megmutatkozik Munkájuk révén érezhetően fokozódott a nem­zeti bizottságok aktivitása. Persze itt is segítsé­gükre kell lennünk, hogy funkcióikból eredő feladataiknak eleget tudjanak tenni. A jövőre nézve pedig a legjobbakat elő kell készítenünk magasabb funkciókra, mert a politikai, az álla mi, a gazdasági szervekben még mindig kevés a magasabb funkciót betöltő nők száma. A párt szerveknek és pártszervezeteknek pedig má r most nagy gondot kell fordítaniok arra, hr>g\ minél több nő kerüljön soraikba. — A szövetség a nőkérdés lenini megoldását szorgalmazza. A lenini megoldást illetően ha­tásos segítőtársaink a tömegtájékoztató eszkö­zök, köztük az Oj Szó is. Ezért ezúttal is sze retném tolmácsolni köszönetemet az Oj Szč szerkesztőségének, hogy figyelmet szentel a nők problémáinak. Valamint azért is, hogy tevéke­nyen részt vett a „Jó ötlet aranyat ér" mozga lom megszervezésében — ezt a lap olvasói „Szóljon hozzá" akciókánt ismerik. Ez a moz galom bebizonyította, hogy sok még a kihasz­nálatlan tartalék. Ha ezeket közös erővel fel­tárjuk, valamennyien hozzájárulunk a családok, a nők és az egész társadalom további előreha­ladásához. Amint láttuk, a francia forra­dalom nagyszerű jelszava, — Egyenlőség, Testvériség, Sza­badság — mit sem változtatott a nők helyzetén. Azt azonban megtanulták, hogy sem egyéni lázadással, sem politikai színe­zetű irodalmi összejöveteleikkel nem juthatnak előbbre. Sőt mi több, tömeges, és valljuk be: hősies részvételükkel a forra­dalomban sem váltották meg jogaikat. A nő ezután is az ma­radt, aki volt: jogfosztott, ala J csonyabbrendű lény, aki a tör­vény előtt azonos volt a fiatal­korúakkal és a gyámság alatt állókkal, nem volt választójoga, s nem is volt választható. Ezzel szemben az ipari forra­dalom előrehaladása következ­tében megváltozott a nő gazda­sági helyzete — igaz, csupán annyiból, hogy bérmunkát vál­lalhatott. Társadalmi és Jogi vonatkozásban nem nyert sem­mit. Ám tömeges alkalmazásuk új fegyvert adott a kezükbe: ki­törve a háztartás körforgásá­ból, egy—egy gyáron vagy na­gyobb ipari centrumon belül alkalmuk adódott a csoportosu­lásra. Többé már nem voltak egymástól elszigetelve, s ezt bátran kl is használták. Ten­geren innen és tengeren túl csoportosan léptek föl követe­léseikkel, a sztrájktól sem riad­va vissza, olyannyira, hogy a századfordulótól kezdve a nő­mozgalomról úgy beszélhetünk, mint tömegmozgalomról. A lavinát a suffragettek moz­galma indította el, amelynek tagjai nagyobbára középosztály­beli nők voltak, s akik körül­belül 1903 táján megalakították a Nők Politikai és Szociális Szövetségét. A suffragettek kezdetben évekig egymást kö­vető kiáltványokkal, később pe­dig meglehetősen szélsőséges anarchista módszerekkel har­coltak a nők szavazójogáért. Mozgalmuk néhány év múlva kudarcba fulladt, mert szerve* zettség és szilárd eszmei alap hiányában egyre szertelenebb eszközökhöz folyamodtak. Pél­dául 1913-ban, az angliai Wes­tonban egy fiatal lány a király lova elé vetette magát, és sé­rüléseibe belehalt. Vagy törtek­zúztak, s arra is képesek vol­tak, hogy a parlament rácsai­hoz kötöztessék magukat, sok­szor pedig kihágást követtek el, csakhogy börtönbe kerüljenek, ahol éhségsztrájkba kezdtek. Kétségbeesett, megfontolatlan tettek voltak ezek, de indokaik érthetők:, senki sem volt hajlan­dó őket meghallgatni, s így meddő harcuk nem is annyira az elnyomó társadalmi rend­szer, hanem inkább a férfiak, a férfiuralom ellen irányult. Egészen másképp festett a nőmozgalom kialakulása az „új világban", az Amerikai Egye­sült Államokban. Sokkal céltu­datosabb, sokkal szervezettebb volt. A rohamos iparosítás szinte napról napra növelte a dolgozó nők számát, s ezzel páhužamosan kizsákmányolásu­kat is. Mint ismeretes, az ame­rikai nők kezdeményezésére született meg a nemzetközi'nő­nap gondolata, amit 1910-ben a szocialista nők Koppenhágá­ban megtartott II. nemzetközi kongresszusa is olyan mérték­ben támogatott, hogy küldöt­tel — akik mintegy 100-an 17 országot képviseltek — határo­zatban hagyták jóvá megtartá­sát. Ez a kezdeményezés, de ta­lán még inkább a koppenhágai kongresszus határozata, vala­mennyi civilizált országban igen erős lendületet adott a fejlődés különböző fokán álló nőmozgalomnak, s ami még ennél is fontosabb — fölébresz­tette bennünk a nemzetkö­ziség szellemét. Ezt az ese­ményt követően csakhamar ki­alakult a nők egyenjogúságáért vívott harc szociáldemokrata, illetve szocialista jellege, ami ismét új elemekkel bővíti a mozgalmat. LÁNG ÉVA IS X. (Könözsi István felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom