Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám, szerda

Előtérben az ideológiai nevelés SiMnk a moszkvai mezőgazdasági gépi bemM A Szelyhoz­tyehnyika '72 mezőgazdasági gépkiállítás ki­tűnő helyet ka­pott a moszkvai Szokolnyiki park tágas te­rületén. 23 or­szág több mint 1000 vállalata vett részt ezen a nemzetközi seregszemlén, amelyen a szo­cialista és a nyugat-európai kapitalista álla­mok mellett még a távoli Japán is képviseltette magát. A legnagyobb területen — 25 000 négyzetméteren — maga a ren­dező ország mutatta be mező­gazdasági gépeit és berende­zéseit, a többi szocialista állam gépei 20 000 négyzetméter, a kapitalista államoké 19 000 négyzetméter területen kaptak elhelyezést. A kiállítás szervezői a gépek összeválogatásánál a következő három alapelvből indultak ki: — bemutatni a nehéz mező­gazdasági gépek, elsősorban a traktorok és a talajművelő gépek legújabb típusait, — áttekintést nyerni a leg­korszerűbb öntözőberendezé­sekről, — szemléltetni a KGST-tag­országok együttműködésének eddigi eredményeit a haladó mezőgazdasági technika fejlesz­tésében és gyártásában. Csehszlovákiát kilenc külke­reskedelmi vállalat képviselte a moszkvai kiállításon. Mező­gazdasági gépgyártásunk ter­mékei 3207 négyzetméter terü­leten nagy érdeklődést keltet­tek a kiállításra érkezett kül­földi és szovjet mezőgazdasági szakemberek között. Célkitűzé­seinknek megfelelően bemutat­tuk a cukorrépa és a burgonya termesztésének és betakarításá­nak komplett technológiai gép­sorait, a takarmánybegyűjtés gépsorait, talajművelő gépein­ket, valamint több ismert gyárt­mányunkat, például traktorain­kat, kistraklorainkat, a komló­betakarítás gépelt és természe­tesen állattenyésztési gépi be­rendezéseinket is. A mezőgazdasági dolgozókat bizonyára közelebbről is érde­kelni fogják azok a gépek, amelyek tovább növelték a csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás nemzetközi hírne­vét, ezért a bemutatott gép­Zetor traktorok a csehszlovák pavilon bejára­tánál újdonságok közül legalább né­hányat megemlítünk. A burgonyatermesztés gépei között szerepelt például a 6 SaBP 75-ös burgonyaültető, a TB 80-4-es osztályozó és a P 93 C pótkocsi. A takarmány­betakarító gépek közül a láto­gatók megismerkedhettek az RŽS 160-as kaszálógéppel, az UROS 2-es terelővel és forgató­val, az SP 152-es takarmány­begyűjtővel, az NTVS-4-es füg­gesztett felszedőkocsival, a DOD 3-as szállítóval és a 6 m átmérőjű silótoronnyal. A cukorrépatermesztés gépei szintén a kiállítás érdekességei közé tartoztak. A Szelyhoztyeh­nyika '72 látogatói főleg a hat­soros répafejelőt és a POAZ 12­es gyomirtó adapterrel ellátott SEPUZ 12-es tizenkétsoros pon­tos vetőgépet csodálták meg. A hatsoros automatikus cu­korrépaegyelőnek a bemutatása a moszkvai kiállításon világ­szenzációként hatott. A cukor­répa automatikus egyelésével már több külföldi cég kísérle­tezett, de csak laboratóriumi szinten. Az Agrostroj Jičín te­hát a maga nemében egyedül­álló gépet mutatott be, a jövő gépét. A mi automatikus egye­lőgépünk rendkívül pontosan dolgozik. A gép egyik előnyös sajátossága, hogy a karbantar­tásnál a fő alkatrészek köny­nyen kicserélhetők. A gép szé­riagyártása a jövő év végén kezdődik. Bemutatott gépeink közül em­lítésre méltók még a 24 KON 500-as és az 56 KON 800-as kombinátorok, az UNHZ 750-es univerzális rakodó, a Crystal traktor, valamint az egységesí­tett sor II. generációjába tarto­zó Z 12011-es és Z 14045-ös traktorok. Csehszlovákia szeptember 11­én tartotta nemzeti napját a moszkvai kiállításon. Ebből az alkalomból két jelentós keres­kedelmi szerződés aláírására került sor. Az első szerződés értelmében Csehszlovákia Kiro­vec K 700-as traktorokat, ku­koricakombájnokat és további mezőgazdasági gépeket vásárol a Szovjetuniótól. A másik szer­ződés a Szovjetunió által vásá­rolt mezőgazdasági gépekről és berendezésekről szól egé­szen az 1980-as évig. A mezőgazdasági gépgyártás egyre szélesedő skálája nem­zetközi méretű szakosításhoz vezet. A KGST-tagállamok ezen a téren is szorosan együttmű­ködnek, a beépített géppel üzemelő hatsoros répafejelő gépet például mi fogjuk gyár­tani, a szintén maga járó hat­soros répakiszántó pedig már a Szovjetunió és az NDK közös gyártmánya lesz. További in­tegrációs kapcsolat alakult kl a magyar és a csehszlovák me­zőgazdasági gépgyártásban az ún. Terra rendszer keretében. „Tudjuk — mondotta Lenin — hogy milyen alapra van szüksége mezőgazdaságunknak. Csak a tömegesen érvényesülő technikai fejlődés biztosíthatja ezt az alapot". Ezek a szavak jellemzik a szovjet szocialista mezőgazdaság fejlődésének je­lenlegi irányvonalát is. A szov­jet mezőgazdasági gépek a műszaki és tudományos forra­dalom legújabb vívmányai. A látogatók figyelmét főleg a szovjet traktoripar óriási mére­tei és a legkorszerűbb gabona­betakarító gépek technikai szín­vonala ragadta meg. Számunk­ra a K 700-as traktorok munka­gépekkel kiegészített legújabb változatai voltak a legérdeke­sebbek, valamint a T 150-es traktor, amelyről azt mondták a szovjet szakemberek, hogy „mihelyt kigyógyul gyermek­betegségeiből", azonnal meg­kezdik szállítását Csehszlová­kiába. Türelmetlenül várjuk azonban a Niva kombájnok el­ső küldeményeit is. A szovjet gépeket általában a hatalmas táblák megművelé­séhez szükséges nagy teljesít­mény jellemzi. Lehet, hogy ezek a gépek a mi feltételeink­hez viszonyítva még túlmérete­zettek, a mezőgazdasági üze­mek között fokozatosan kiala­kuló integrációs és kooperációs kapcsolatok azonban jó feltéte­leket teremthetnek kihasználá­sukhoz. A Csehszlovákiából ér­kezett látogató számára talán ez a szempont volt a legérde­kesebb és legtanulságosabb. f. DUSÍK Az első hűvös őszi napok mindig újrakezdést jelentenek a pedagógusok számára. Akkor sincs ez másként, ha előzőleg sikerekben, jó eredményekben gazdag évet zártak. Sokak sze­rint ezért sem könnyű tanító­nak lenni. Pártunk és iskola­ügyi szerveink ezúttal is nagy­ra értékelték az utóbbi tanév során elért eredményeket. Két­séget kizáróan megállapították, hogy a pedagógusok komoly társadalmi feladataik maradék­talan teljesítése érdekében jól kihasználták a lehetőségeket. A korábbihoz képest a legtöbb iskolában tovább javult a tanul­mányi átlag, emelkedett a tanu­lók tudásszintje, jelentős mér­tékben csökkent a mulasztott órák száma, kevesebb a panasz a tanulóifjúság viselkedésére, és szélesebb körű a diákok iskolán kívüli szervezeti tevékenysége is. A Lučeneci (Losonc) Magyar Tannyelvű Kilencéves Alapisko­la esetében akár szóról szóra elismételhetnénk az iménti ör­vendetes megállapításokat. A járási nemzeti bizottság iskola­ügyi szakosztályának nemrégi értékelése szerint eddig minden tekintetben jó munkát végzett a számszerint 33-tagú pedagó­gusközösség. — Annak ellenére, hogy az utóbbi időben nálunk is sokat javult a helyzet, minden téren bőven van még tennivalónk — mondta Szabó Béla elvtárs, az egykori Kármán József Reál­gimnázium épületében levő is­kola igazgatója. — Az elmúlt tanévben összesen 517 tanulónk volt. Közülük százhuszonketten végeztek kitüntetéssel. A bukot­tak száma 23, hét tanulót pedig a rendkívüli sok mulasztás miatt nem tudtunk osztályozni. Ezt talán részben azzal lehet­ne magyarázni, hogy még aránylag sok cigányszármazású fiatal nevelkedik rendezetlen családi körülmények között. Sajnos néhányan nagyon rend­szertelenül látogatták az isko­lát. A szülők felelőtlensége, nemtörődömsége folytán érthe­tően közülük került ki a leg­több gyenge előmenetelű tanu­ló. örvendetes tény, hogy a tan­testület sokoldalú oktató-neve­lő munkája nyomán egyre ke­vesebb az ilyen eset. Egy-egy kirívó példától eltekintve szin­te nem is kell már az illeté­kes helyi nemzeti bizottságok segítségét kérni. így a tavalyi tanévben már fokozottabb gon­dot lehetett fordítani a tanulók iskolán kívüli tevékenységére, adó tizenhárom és fél hektár szőlőről, melyet a következő év­ben további négy hektárral bő­vítenek, a lucernaszárításról, a cukorrépa és más növények be­takarítási és egyéb munkáinak gépesítéséről, az állóeszközök értékének rendszeres növekedé­séről stb., amelyek a fejlődés, a gazdasági megerősödés velejá­rói és megalapozói. És ami a legfontosabb alap: az emberek jó viszonya a közös gazdasághoz, a fegyelmezett munka, a kötelességek lelkiís­' meretes teljesítése. A termelés korszerűsítésével és a gépesítés fejlődésével együtt ez tette le­hetővé, hogy tavaly az egy tag­ra eső bruttó termelés értéke elérte a kilencvennyolcezer ko­ronát, az egy főre eső átlagos kereset pedig a 2353 koronát. B akos Imre, a helyi nemzeti bizottság elnöke idevaló születésű, apai ágon szlo­vák, anyai ágon magyar szár­mazású. Édesapja cipész volt, a kommunista párt régi, bevált harcosa. A fasiszta koncentrá­ciós táborban halt meg 1944­ben. Imre a háború után szak­mát tanult, 1950-ben a gép- és traktorállomáson kezdett dol­gozni, majd 1956 elejétől a he­lyi nemzeti bizottság titkári, 1964-től pedig elnöki tisztségét tölti be. Szűkszavú, amikor életéről kérdezem. Annál többet mond, amikor a község fejlődésére, életére terelődik a beszéd. A falu rohamos fejlődésének időszakát a felszabadulást kö­vető évtizedek jelentik. 1945­ben mintegy 2000—2200-an lak. ták, beleszámítva a közigazga­tásilag azóta már máshova tar­tozó településeket is. Ma a la­kosság száma 2700. 1940-ig 400 minek eredményeként többen szerepeltek jól a különböző versenyeken, a matematikai, a fizikai, a kémiai, valamint az orosz nyelvű szellemi vetélke­dőkön. — Természetesen mind na­gyobb fontosságot tulajdoní­tunk az ideológiai nevelés to­vábbi elmélyítésének is — ma­gyarázta Szabó Béla elvtárs. Az osztályfőnöki órákon kívül a le­hetőségekhez mérten igyek­szünk kihasználni a szabad szombatokat és a vasárnapokat is. A tudományos világnézeti nevelés eredményesebbé tétele érdekében a szülői értekezlete­ken már több alkalommal tar­tottunk előadásokat. Az iskolai pártalapszervezet tagjaival kar­öltve tavaly összehívtuk a kom­munista szülők értekezletét, amelyen a szocialista hazafias­ságra és a szocialista öntudat­ra való nevelés jelentőségéről, fontosságáról esett a legtöbb szó. Az osztályfőnökök, a kom­munista tanítók az elmúlt tan­évben különösen nagy gondot fordítottak az ilyen jellegű munkára. Ogy hiszem ezzel kap­csolatban érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi harminckettő helyett szeptember elején mindössze egy tanuló jelentke­zett vallásoktatásra, ami első­sorban az osztályfőnökök egyé­ni meggyőző munkájának di­cséretre méltó eredménye. Minden bizonnyal sokat je­lentett a múlt tanévben a pe­dagógusok eszmei továbbkép­zése. A párttagok magasabb szintű oktatásban is részesül­tek. Szorgalmasan látogatták a marxizmus—leninizmus esti egyetemét és többen tagjai a járási pártbizottság mellett mű­ködő lektorcsoportnak. így szinte minden feltétel biztosít­va van arra, hogy az új tan­évben még nagyobb gonddal, felkészültséggel végezzék az egyre igényesebb oktató-nevelő munkát. LALÓ KÁROLY Barátok, vendégek Nemrég számoltunk be arről, hogy a Kremnicai Vnb küldöttsé­ge a magyarországi testvérváros­ban, Várpalotán járt tapasztalat­csere-látogatáson. Most újabb ven­dégjárásról adhatunk hírt. A ma­gyarországi Bányászati és Kohá­szati Egyesület várpalotai csoport­jának 45 tagú küldöttsége érke­zett Kremnicára. A vendégek megismerkedtek a város neveze­tességeivel, majd kiránduláson vettek részt, Banská Bystrica vá­rost és Sliač fürdőt látogatták meg. KANIZSA ISTVÁN házszámot tartottak riyllván, a házak kétharmada régi, nádte­tős ép j let volt. Ma 680 a házak száma; a régebbi helyzethez vi­szonyítva az épületek kéthar­mad része új, azonkívül sok házat építettek. A község lakossága részben a mezőgazdaságban, részben az ipartan dolgozik. Az egységes földmövesszövetkezetnek 333 állandó dolgozója van. A cipő­gyár üzemegysége 500 ember­nek, főképpen nőknek biztosít munkát. A Mezőgazdasági Ter­ményfelvásárló és Ellátó válla, lat helyi részlegén és takar­mánykeverőjében kétszázan, a Stavba termelőszövetkezetben százan találtak munkaalkalmat. A Nemzeti Front választási programjának megvalósítása a helyi nemzeti bizottság figyel­mének középpontjában áll. Ezen a téren az eltelt hóna­pokban már jelentős előreha­ladást értek el. A lakásépítés szakaszán évente 16—20 lakó­ház készül el. Megkezdődött a szövetkezeti házépítés is, nyolc lakásegységet az idén adtak át és újabb IS lakás építését kez. dik meg. A jnb segítségével nyolc állami lakást építenek a lebontásra kerülő házak lakói­nak. Októberben hat lakás épí­tését kezdik meg a cipőgyári alkalmazottak részére. P robléma — említi meg az elnök — az iskolaügy. Igaz, ezen a téren is ja­vul a helyzet a most átadásra kerülő új épülettel, de négy-öt osztályban továbbra is két mű­szakos lesz a tanítás. Hétszáz, nyolcszáz helybeli és környék­beli tanuló jár a kilencéves alapiskolába. Hiányzik még a tornaterem, a műhely, a konyha és étkezde. Szükség lenne a tanítói lakások kérdésének meg­oldására is, mivel a 40 tanító közül kevesen laknak helyben. Falujárás közben szembetű­nik egy vadonatúj kétemeletes épület. Nemcsak további ékes­sége lesz ez a községnek, ha­nem központja is, mivel a pos­tán kívül első és második eme. letére a helyi nemzeti bizott­ság költözködik még ebben a hónapban. Mélté helyen foglal, kozhatnak majd a község éle­tének irányításával, az állam­polgárok ügyeinek intézésével. Sok munkát ad még az utcák rendbehozása. A község sok ut­cája aszfaltozott, azonban még sok a földes út. A hnb igyek­szik erre is megoldást találni, hogy ha nem is mindjárt, de a közeljövőben eltűnjön a por és a sár a község minden ut­cájáról. Addig is, amíg erre sor kerül, legalább kemény anyag­ból készült járdát biztosítanak a lakosságnak. A szolgáltatások háza előtt elhaladva a beszélgetés a nem­zeti bizottság irányító tevé­kenységének erre a fontos sza­kaszára terelődik. Bakos elv­társ tájékoztatása szerint a köz­szolgáltatások fejlesztésénél azt a célt követik, hogy elsősorban is a dolgozó nőknek nyújtsanak segítséget. A szolgáltatásokat több üzem végzi: a Komárnói és a Kolárovói Közszolgáltatá­si Vállalat, a Komárnói Ipari Szövetkezet és a hnb kisüzemei. Televízió- és rádiójavító mű­hely, cipőjavító, ruhatisztító- és begyűjtőhely, virágbolt, bútor­fonó és elárusító, fényképészet, női és férfi fodrászat stb. mű­ködik. Nagyon hiányolják az elektromos háztartási cikkek és a kerékpárok javítóműhelyét, valamint a lakatosműhelyt. Ezt a problémát igyekeznek hama­rosan megoldani. A jövőben sze­retnék kibővíteni a szolgál­tatások házát, hogy a helyhi­ány ne akadályozza a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások fej­lesztését. Ide kívánkozik, hogy néhány szót szóljunk az üzlet­hálózatról is, amely fontos sze­repet játszik a lakosság igényei­nek kielégítésében. A falu kö­zéppontjában 1965 után új el­árusító központ épült, ebben élelmiszer, ős hentesüzlet, zöld­ségbolt és háztartási cikkeket árusító bolt van. A községben ezenkívül két vendéglő, több élelmiszer- és zöldségelárusító, ruha- és . cipőbolt működik. Helyben megvásárolható a tü­zelőanyag is, a pékség pedig a környékbeli községek részére is dolgozik. Most épül a cipő­gyár mellett az új élelmiszer­bolt és vendéglő. Nagyon sze­retnének még egy cukrászdát, és szükség lenne a Komárom felé eső részen egy élelmiszer­üzletre, úgyszintén a cipőbolt jobb elhelyezésére. F alujáró kőrútunk utolsó állomása a partizánskei cipőgyár új üzemegysége. A műhelyekben a zakatoló gé­pek, a szaporán dolgozó mun­kásnők és munkások között De. meter Hrtánek üzemvezető ka­lauzol. Közben elmondja, hogy 1971. április 30-án indult meg itt a termelés napi 3000 pár cipőfelsőrész készítésével. Az­tán további dolgozókat vettek fel és bővítették a termelést. A tavalyi iskolaév befejeztével 200 lány jelentkezett munkára, ezek a partizánskei cipőgyár­ban voltak munkagyakorlaton, a termelés fi) módszereit ta­nulták meg komplett felsőrést­varrással és az alsórész meg­munkálásával együtt. A múlt év végén a dolgozók száma elérte a félezret, ebből 440 nő. Az idei harmadik negyedév elején az új üzemegységben bevezet­ték a cipőgyártás klasszikus módját is. A kezdeti nehézsé­gek után a dolgozók fokozato­san megbirkóznak a szakmai szempontból nagyon igényes feladatokkal. A négy varrómű­hely magasan túlteljesíti terv­feladatait. Hrtánek üzemveze­tő dicsérőleg nyilatkozik a nők munkájáról, kezdeményezésük­ről, ami abban is megnyilvá­nul, hogy kötelezettséget vál­laltak két-három munkaműve­let elsajátítására. Az új üzem­egység történetének viszonylag rövid ideje alatt számos kollek­tíva máris jó nevet szerzett. Nagyon jó munkát végez Viola Monitorová és Bugár Margit if­júsági munkacsoportja, úgyszin­tén Fekete Mária és Nagy Má­ria kollektívája és több más munkacsoport. A tágas uvaron már kiásták az új műhelycsarnok alapjait. Felépülése után jelentősen megjavul majd a munkakörnye­zet, és lehetőség nyílik a ter­melés további bővítésére. B úcsúzásnál a hnb elnöke hangsúlyozta, hogy a vá. Iasztási program tör­vényerejű a helyi nemzeti bi­zottság tevékenységében. Erre irányítják a lakosság kötelezett, ségvállalásait is. A program és a kötelezettségvállalások kö­vetkezetes megvalósítását rend. szeresen ellenőrzik. Teljesíté­sénél nemcsak a község továb­bi fejlődését tartják szemelőtt, hanem a nemzeti bizottság és a lakosság kapcsolatának szün. telen elmélyítését is. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom