Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám, kedd

Kommunisták az élen BESZÉLGETÉS A HUBICEI (GOMBA) ÄLLAMI GAZDASÁG ÖSSZÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉVEL Kovács Mihály elvtárs, a Hubi­cei (Gomba) Állami Gazdaság összüzemi pártbizottságának el­nöke elfoglalt ember. Az álla­mi gazdaság egyes részlegel vi­szonylag távol esnek egymás­tél s ha a 860 állandó dolgozó­val, a 8 alapszervezetbe tömö­rült 120 párttaggal állandó kap­csolatot akar fenntartani, ko­rán reggel kell kezdenie a mun­kát. A fe&hőik között bujkáló, Itt­ott néhány percre kibukkanó nap állásából Ítélve reggel ki­lenc óra lehetett, amikor az ál­lami gazdaság egyik kukorica­földje mellett találkoztunk ve­le. A termést nézte s amint ké­sőbb kiderült, az egyik párt­alapszervezet gyűléséről jött, aJiöl a pártiskolázás megszer­vezéséről, az őszi munkákról, a ré*paszedésről, kukoricatörésről, silózásról, az őszi szántásról és vetésről tárgyaltak. Trabant au­tója nélkül nem is győzné a munkát. Hol Vörösmajorban, lá­nyokon, hol Csütörtökön, Csen­kén vagy a gombai igazgatósá­gi épület előtt látható a kocsija. Amikor az emberek megpillant­ják, csak ennyit mondanak: megjött az elnök elvtárs, és már sietnek is az épületbe, mert egy akikora gazdaságban probléma mindig akad bőven, s az elnök, aki 1945 óta tagja pártunknak, tapasztalt, komoly szaktudással rendelkező ember, szívesen ad jó tanácsot. „Az építésben szerzett érde­mekért" állami kitüntetést fárad­hatatlan szervező munkájáért, a párt vezető szerepének elmélyí­tése érdekében kifejtett agitá­ciós és propaganda tevékenysé. géért kapta. — 1970 óta dolgozom a Hu­bícei Állami Gazdaságban — mondja. — Addig a járási párt­bizottság instruktora voltam. Jól ismerem az embereket, az el­végzésre váró feladatokat. Mun­kánk iránytűje a XIV. pártkong­resszus és a járási pártkonfe­rencia határozata. A feladatok teljesítéséhez hozzájárul az ál­lami gazdaság szakszervezete, ifjúsági szervezete és az a há­rom munkacsoport, mely a munka versenyben elért kiváló eredményeiért elnyerte a szo­cialista munkabrigád címet. Ezek a csoportok most a bronz­érem elnyeréséért versenyez­nek. örvendetes, hogy a nők is bekapcsolódnak a versenybe. Az egyik szocialista munkabri­gádban például csak lányok és asszonyok dolgoznak. Sokrétű pártmunkát végeanek a kommunisták ebben az állami gazdaságban. A pártoktatás ke­retében most 8 alaptanfolyamot és egy 2-éves iskolázást szer­veztek. Ez utóbbit főleg vezetők vagy fontos beosztásban dolgo­zók látogatják. A kétéves isko­lázáson filozófiát, politikai gaz. daságtant és párttörténetet ta­nítanak. A pártiskolázás hagyo­mányos formájának keretében pedig a járási pártbizottság ál­tal előírt anyagot veszik át. Az előadásokat az összüzemi párt­bizottság propagandistái és a já­rási pártbizottság lektorai tart­ják meg. A 120 párttagból 115­KOVÄCS MIHÁLY en, a pártonkívüliek közül pe­dig 47-en vesznek részt az okta­tásban. A Hubicei Állami Gazdaság kommunistái minden részlegen megszervezik a szocialista mun­kaversenyt. Az idei évre elfoga­dott vállalásuk értéke 1 millió 750 ezer korona. Az állatte­nyésztésre eső részt már az el­ső félévben teljesítették, annak ellenére, hogy ezen a szaka­szon munkaerőhiánnyal küzde­nek, nem is szólva arról, hogy járási viszonylatban a Gombai Ág földterületei nem a legjob­bak. — Ezen öntözőberendezések létesítésével és talajjavítással igyekszünk segíteni — mondja Kovács elvtárs. — Igyekezetünk sikerrel jár, mert az idei rossz időjárás okozta szemveszteség ellenére egy hektáron átlagban 35 mázsás termést értünik el, sőt egyes helyeken 40 mázsa termett. Persze az elért ered­ményekkel nem elégszünk meg. A talaj további javításával, az öntözőberendezések hálózatának bővítésével a jövőben tovább nö. véljük a hektárhozamokat. A tejhozam növelésével kapcsola­tosan a járási pártkonferencián olyan határozatot fogadtak el, hogy a Hubicei Állami Gazda­ságban 3500 litert kell elérni. Ezt az idén az év végére telje­sítjük. — Saját forrásaink teljes ki­használása mellett — mondja az elnök — együttműködünk a bábolnaiakkal, akiknek nagyban köszönhető, hogy az idei kuko­ricatermés jónak Ígérkezik. A 650 hektáron termesztett nö­vényből hektáronként 50 má­zsás átlagos termést szeretnénk elérni. A vetőmagot a bábolnai elvtársaktól kaptuk, aiklk szava­tolták a tervezett hektáronkén­ti 50 mázsa elérését. Egyébként nein az első eset, hogy a Bá­bolnai Állami Gazdaság dolgo­zói a segítségünkre sietteik. Há­rom kombájnjuk járta földjein­ket az aratási munkák dandár­ja idején. Természetesen mi is segítünk nekik. Ahol 5800 hektáron gazdál­kodnak, búzát, kukoricát, árpát, takarmányt termesztenek, közel 900 embert foglalkoztatnak, sok probléma merül fel, melyeknek megoldásába aktívan kapcsolód­nak ba a kommunisták. Évek óta gondot okoz az állatte­nyésztésben dolgozó munkások stabilizálása. A pártszervezet a vállalat vezetőséggel és a tömeg, szervezetekkel elhatározta, to­vább javítják a munka- és élet­feltételeket. Szociális helyisé­geket és a gazdaság központjá­ban könyvtárat létesítenek. Ar­ra törekednek, hogy az embe­rek a gazdaságban munkájuk elvégzése után művelődhesse­nek, szórakozhassanak. Az összüzemi pártbizottság nagy gondot fordít a szemléltető agitációra és a propagandára. A nyári munkák idején sokszorosí­tott aratási híradót adtak ki, a legjobb eredményeket elérő dol­gozók fényképeit elhelyezik a faliújságokon, propagáciős táb­lákon. Sokat foglalkoznak az if­júsággal is. — A SZISZ tevékenységét nagy figyelemmel kísérjük — mondja Kovács elvtárs. Közülük kerülnek ki a párt fiatal tagjai. Az ifjúsági szervezet gyűlésein részt vesznek a pártvezetőség tagjai és átadják, tapasztalatai­kat a fiataloknak. A pártszerve­zet és a SZISZ jó kapcsolatának köszönhető, hogy az utóbbi idő­ben öt fiatal jelentkezett Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­ba. Követésre méltó a gombai kommunistáknak az a módszere, hogy a dolgozókat gyakran fel­keresik munkahelyükön. A fe­jőknek például elmondották, mit kell tenniük a tejhozam nö­velése érdekében. A téli hóna­pokra üzemi munkaiskolázást szerveztek. Ebbe bekapcsolód­nak a fiatal értelmiségiek ls. Az állami gazdaságban 85 fiatal műszaki-gazdasági dolgozó te­vékenykedik. öt politikai-szak­mai előadást szerveztek eddig számukra, melyeket szeminá­rium követett. A legaktívabb fiatalok a pártiskolázáson is részt vesznek. — 1968-ban és közvetlenül utána egyesek lenézték a töme­gekkel való munkát, az agitá­ciós és propaganda-tevékenysé­get. A jobboldali opportunista elemek meg akarták szüntetni a párt bevált, jó módszereit. Mi nem adtunk teret ezeknek a fel­forgató szándékú törekvéseknek — mondja az elnök. — 1968. augusztus 22-én a vezetőségi ta­gokkal meglátogattuk az alap­szervezeteket, tájékoztattuk a párttagokat a politikai esemé­nyekről és fegyelmezettségre in­tettük őket. A Gombai Állami Gazdaságban ennek eredménye­ként egyetlen akkoriban „diva­tos" rezolűciót se adtak ki és az emberek végezték mindenna­pi munkájukat. Így van ez ma is: az emberek szorgalmasan dolgoznak. Ez nemcsak a termelési eredmé­nyekben mutatkozik meg, ha­nem a keresetekben is. A férfiak havi jövedelme átlagban 1950, a nőké 1600 korona. A munkában a kommunisták járnak az élen, mert tudják, hogy rajtuk a tag­ság szeme, érzik a felelősséget, mely a párttagságból követke­zik. Napi munkájuk elvégzése mellett segítséget nyújtanak a tömegszervezeteknek. Jól dol­gozik az üzemben a szakszerve­zet és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség is. — Azt szeretnénk elérni — mondja a búcsúzásnál Kovács Mihály —-, amit nemrég a Szov­jetunióban tett látogatásunk al­kalmával Szaratovban tapasztal­tunk. Meglátogattunk egy nagy selyemgyárat. A párt üzemi szervezetének ottani elnöke el­mondotta, hogy a gyárban jó eredményeket ér el a Szovjet— Csehszlovák Baráti Társaság. És 'hány tagja van ennek a szerve­zetnek — kérdeztem? Az elnök kissé furcsán nézett rám és ma­gától értetődően azt mondotta: Hogy-hogy hány tagja van? Minden dolgozónk tagja ennek ' a bennünket Csehszlovákiával összekötő, népeink szokásait, kultúráját megismertető szerve­zetnek .. .1 Akkor határoztuk el, hogy a szaratovi példa alapján mi is a CSSZBSZ-ben való 100 százalékos szervezettségre tö­rekszünk. Ezt az elnök már a gazdasági udvaron mondta és el is búcsú­zott. Felbúgott a gépkocsi mo­torja és az autó elindult. A pártszervezet munkaterve sze­rint alapszervezeti gyűlésre jöt­tek össze a kommunisták a szomszédos részlegen. Oda igye­kezett az összüzemi pártbizott­ság elnöke. KOMLŰSI LAJOS Ev elejétől teljesítik a tervet Rekord o Vosmű hideghenger déjében Szeptemberben olyan munkasikereket értek el a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói, ami arra enged következtetni, hogy a gi­gantikus kohómű munka­közösségei becsülettel akarják teljesíteni felada­tukat, s r év végéig ki­termelik a vállalt 6,5 mil­liárd korona értékű írut. A Vasmű csaknem minden üzemrészlege magasan túl­teljesítette az elmúlt hó­nap tervfeladatait. jelentős sikereket értek el a nagyolvasztó dolgo­zói: 180 ezer tonna nyers­vasat termeltek, ami azt jelenti, hogy havi tervüket kilencezer tonnával túl­szárnyalták. Nyolcezer tonna hengerelt árut ter­meltek terven felül a me­leghengerde kollektívái, melyek 176 ezer tonna iissztermeléssel eddigi leg­jobb havi teljesítményüket érték el. Üj rekordot je­lent a hideghengerde dol­gozóinak teljesítménye is: 197 ezer tonna acéltömböt hengereltek ki. Nem ma­radtak le az acélmű mun­kaközösségei sem, melyek­nek tagjai 213 ezer tonna aeél termelésével szintén eddigi legjobb teljesítmé­nyüket érték el. MICHAL HANKO mér­nök, a Vasmű vállalati igazgatója szavai szerint a munkasikerek elérésében sokat segít a jól megszer­vezett és rendszeresen ér­tékelt szocialista munka­verseny. Minden dolgozó azon fáradozik, azért ver­senyezik, hogy a Vasmű teljesíthesse az idei igé­nyes feladatokat. Ennek köszönhető az is, hogy a kelet-szlovákiai ko­hászok az év elejétől tel­jesítik a feladatokat. A hengerdékben például az év elejétől már egymillió 275 ezer tonna hengerelt­árut előállítottak, s ezzel a háromnegyedévi tervet 11000 tonnával túlteljesí­tették. Hasonló szép ered­ményekkel kezdik a ne­gyedik negyedévet a Vas­mű többi munkahelyén is. (kulik) CHEBIVÁLTOZÁSOK VÁROS KÉT VILÁG HATÁRÁN A chebiek, s velük együtt az egész Cseh Szocialis­ta köztársaság lakosai néhány héttel ezelőtt emlékeztek meg arról a történelmi eseményről, amelynek következtében Cheb és vidéke végérvényesen a cseh korona tartományai közé ke­rült. Hatszázötven évvel ezelőtt, 1322. szeptember 29-én, mühl­dorfi ütközet után Lajos bajor király luxemburgi János cseh királynak zálogba adja Cheb városát és környékét. A cseh király megerősíti a város és a vidék kiváltságait és szerepét a cseh állam határain belül. A „haza atyjaként" emlegetett IV. Károly, valamint IV. Vencel uralkodása alatt a Cheb-vidék kapcsolata a cseh koronához még jobban megszilárdul. Pod­jebrád György cseh király is többször ellátogatott ebbe a vá­rosba, s Chebet újabb kiváltsá­gokkal ruházta fel. A város ha­tékonyan támogatja a cseh ren­deket az osztrákellenes mozgal­makban, s 1618-ban is a csghek mellé állnak a II. Ferdinánd elleni küzdelemben. A későbbi századok során a város elveszti kiváltságait, csu­pán egyike lesz a királyi vá­rosok százainak. A 18. és 19. században a német lakosságú Cheb életére is kihat a cseh felvilágosodás szelleme. 1847­ben Bedfich Smetana, a világ­hírű cseh zeneszerző arat itt nagy sikert... A múlt század Végén, a nyolcvanas években, a chebi Munkásegylet bölcsőjé­nél találjuk Ladislav Zápotoc­kýt, a cseh munkásmozgalom úttörőjét, akit 1884-ben „örök időkre" kitiltottak Prágából. Chebből is kitiltják, „ön cseh és a cseh kultúregyesületbe jár — s ez elegendő ok a kiutasí­tásra!" — indokolta meg dön­tését az akkori chebi polgár­mester ... A monarchia összeomlása után Cheb és vidéke is része volt a tiszavirág életű „Deutsch­böhmen" állam-kreációnak. A német burzsqázia ugyanis azt hangoztatta, hogy a monarchia megszűnésével Chebnek és vi­dékének is megszűnik minden kapcsolata Csehországgal. Azon­ban számos katonai alakulat egyszerű katonája és a Cheb környékén lakó csehek kezdet­től fogva megtagadták az en­gedelmességet a sebtiben ösz­szeállított, elsősorban a német nagytőke érdekeit képviselő „deutschböhm" kormánynak. 1918. december 16-án Cheb vi­dékére is bevonult a demokra­tikus köztársaság katonasága. A z első köztársaság évei­ben ezen a vidéken is jelentős kommunista és mun­kásmozgalom fejlődött ki. Fi­gyelemre méltó tény, hogy eb­ben a járásban, Aš városában alakult meg a CSKP első járási szervezete 1921 áprilisában! E vidék munkásmozgalmi és párt­történeti vonatkozásait a CSKP megalapításának 50. évforduló­ja alkalmából a chebi járási pártbizottság külön dokumen­tum-sorozatban tette közzé. Ezekből kitűnik, hogy a chebi kommunisták élénk kapcsolato­kat tartottak fenn németorszá­gi és szovjetunióbeli elvtársaik­kal. A húszas években és ké­sőbb Is, a munkásszolidaritás szép példáinak volt a tanúja e vidék népe. A gazdasági válság éveiben nagy tüntetések zajlot­tak le itt a munkanélküliség el­len. A chebi kommunisták és an­tifasiszták az elsők között is­merték fel a fasizmus veszé­lyét, rámutattak, hogy a fasiz­mus németországi uralomra ju­tása súlyosan veszélyezteti Csehszlovákia önállóságát. Cheb munkásmozgalmának történetében mindvégig emlé­kezetes marad Klement Gott­wald 1937 januárjában elmon­dott beszéde, amelyben a chebi kommunisták előtt kifejtette, hogy Csehszlovákiában a nem­zetiségi kérdés megoldásának egyedül járható útja a szilárd népfront létrehozása. „Meg kell teremtenünk a népfrontot! Az majd erőt ad ahhoz, hogy a rendszer teljesen balra fordul­jon! Ha Prágában baloldali rendszer lesz, akkor a szudéta­német kérdés is gyorsan meg­oldható lesz. Ezt a kérdést meg kell oldanunk, de nem úgy, ahogy azt a szudétanémet párt akarja. A szudétanémet nép Cheb történelmi magva — légifelvételen nem várhatja felszabadítását sem Hitlertől, sem pedig Hen­leintől! Megoldást csakis együtt a cseh néppel érhet el!" — fej­tette ki a csehszlovákiai kom­munisták internacionalista vé­leményét Klement Gottwald. A tőkés nagyhatalmak és a hazai burzsoázia álláspontja, s a német fasizmus egyre növek­vő agresszivitása következtében, amint a történelemből tudjuk, a csehszlovákiai események el­jutnak a szégyenteljes münche­ni döntésig. Ismeretes, hogy e döntés után beteljesedett Cseh­szlovákia feldarabolása. Az el­szakított területekre érkező „felszabadítók" legelső felada­tuknak tartották a haladó moz­galmakat támogató, antifasiszta erők felszámolását, tekintet nél­kül a nemzetiségi hovatarto­zásra. Cheb egyike volt a csehszlo­vákiai német fasiszta mozgalom bölcsőinek. Ebben a városban, az „Örök fény" elnevezésű éj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom