Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

Az olimpia sok esetben a kevésbé közkedvelt vagy kevésbé ismert sportágak iránt is nagy érdeklődést vált ki a szurkolók körében. Ezek közé sorolhatjuk a vízilabdát is, mely nem tartozik a tömegsportok közé, annak ellenére, hogy a világon több mint száz országban hódolnak ennek a szép és férfias játéknak. Valószínűleg akadtak szép számmal olyanok, akik most a müncheni közvetítések alkalmával láttak első ízben vízilabda-mérkőzést. Reméljük, az érdekes összecsapások sok fiatal tetszését elnyerték. A fejlődés útján Nálunk a vízilabdasport a legutóbbi években egészséges fejlődésen ment át, s így a kedvelői méltán bíztak abban, hogy a csehszlovák válogatottat benevezik az olimpiára. Azok, akik a kitüntetésnél számításba jöttek, érthetően nem sajnálták a sok lemondást, s még szorgalmasabb edzéseket folytattak. Nem csodálkozhatunk azon, hogy nagyon lehan golta őket a hír, melyből arról értesültek, hogy még az olimpiai selejtezőn sem vehetnek részt. Az átmeneti elkedvtelenedés azonban már a múlté, s így remélhetjük, hogy a következő idényben ismét olyan lelkesedéssel készülnek a bajnoki küzdelmekre, mint a múltban. Erre nagy szükség is lesz, hiszen a csehszlovák, de elsősorban is a szlovák vízilabdázás jó úton halad, amiről a szlovákiai csapatok elmúlt évi sikerei tanúskodnak a legékesebben. A napokban hosszasan elbeszélgettünk Miloslav Bočan volt válogatottal, a Slávia UK Bratislava vízilabdázóinak jelenlegi edzőjével. Védencei az elmúlt idényben ragyogó sorozatot értek el. Mihálik Jozef, a Slávia UK vízilabda szakosztályának titkára büszkén sorolja az eredményeket. — Sikerült ismét a régi hagyományokhoz hasonlóan szerepelnünk. 1971-ben ugyanis kiestünk az első ligából, de ebbe sem a vezetők, sem a játékosok nem nyugodtak bele. Oj vezetőséget választottunk, és egy 12-tagú kollektíva lelkiismeretes munkájának most érett be a gyümölcse. Diákcsapatunk második lett a szlovákiai bajnokságon, az ifik országos bajnokságot nyertek immár másodszor, a juniorok pedig ugyanilyen eredményt értek el, és bejutottak az országos bajnokság döntőjébe. A felnőttcsapat a II. ligában pontveszteség nélkül végzett az első helyen, második csapatunk pedig divíziói nyert: így jövőre az egyik az I., a második pedig a II. ligában küzd majd a bajnoki pontokért. Mivel az egyesülettől megfelelő támogatásban részesülünk, remélhetjük, hogy a fiúk továbbra is sikerrel fogják képviselni az UK színeit. — Terveinket magasan túlszárnyaltuk, veszi át 3 szít Bočan edző. Ennyit bizony nem remélhettünk. Persze, a jövőben sem pihenhetünk babérjainkon. 1973-tól szeretnénk három diák, két—két ifi-, juniorés felnőttcsapattal részt venni a bajnoki küzdelmekben. — Eddig — a többiekhez hasonlóan — mi is elsősorban a 12 év körüli úszókat igyekeztünk a vízilabdázásnak megnyerni, amit az edzők érthetően nem néztek jó szemmel. Most változtattunk a múltban követett gyakorlaton. Jövőre már 10 évesekkel kezdjük el az úszásoktatást, a labdakezelést, és tanítjuk meg őket a vízilabdázás alapelemeire. — Munkánkban sokat segítenek a Budapesti Központi Sportiskola (KSI) szakemberei, akikkel szoros kapcsolatot tartunk fenn. Szívesen adják át tapasztalataikat, és lehetőségük szerint támogatnak. Ogy tervezzük, hogy a jövőben többször leutazunk majd Budapestre, mégpedig úgy, hogy reggel indulunk, lejátszunk két mérkőzést, és este jövünk vissza. Ezenkívül keressük annak lehetőségét is, hogy együttműködhessünk néhány bratislavai iskolával, mégpedig úgy, hogy mi adnánk a szakembereket, az iskolák gondoskodnának az anyagiakról. Az idei eredményekre kell építeni — Szlovákiában nagyon elégedettek lehetnek a vízilabda hívei — folytatta a kiváló szakember —, hiszen ez idén valamennyi bajnoki címet szlovák csapatok szerezték meg. Az I. ligában öt csapat szerepel, a ČH Košice, Piešťany, Nováky, Žilina és a Slávia. Nagyon eredményes munkát végeznek Dél-Szlovákia két városában, Nové Zámkyban (Érsekújvár) és Komárnóban (Komárom). Az utóbbi város diákcsapata Plzeňben a decemberi tornán az első helyen végzett a ČH Košice és a Slávia UK előtt. Ez önmagáért beszél. — Sajnos, akadnak községek, amelyekben ugyan lehetne úszókat és vízilabdázókat nevelni, mert megfelelő uszodákkal rendelkeznek, de valahogy nehezen határozzák el erre magukat, pedig nekik nem kellene a magas színvonalú vízilabdajátékot erőszakolni, hanem megelégedhetnének azzal, hogy összehoznak egy fiatal gárdát, melynek tagjait megtanítják úszni, labdázni. Egyszóval egészséges környezetben kellemes szórakozást biztosíthatnának a fiataloknak, akikkel valószínűleg sikerülne megkedveltetni ezt a sportot is. Nem értem például, miért passzívak Lučenecen (Losonc), hiszen nem is olyan régen négyen is részt vettek edzőtanfolyamon, mégsem tettek semmit a vízilabdázás érdekében. — Jól tudjuk: a vízilabdát nem lehet tömeges alapokra helyezni, mert csupán ott űzhető, ahol megvannak a kellő feltételek, azaz a község, vagy város rendelkezik uszodával. Kétségtelen azonban, hogy már eddig sem használtuk ki az adott lehetőségeket, pedig feltétlenül ezt kellene tennünk. Kár, hogy a cseh csapatok színvonala, játékereje gyengébb, így nincs megfelelő ellenfelünk, nincs, aki nagyobb erőbedobásra kényszerítené csapatainkat. — Az idén rányomta bélyegét a bajnokság színvonalára az a tudat, hogy a válogatott nem indul az olimpián, s ezért az előző évekéinél gyengébb volt. Le kell azonban szögeznem: a ČH Košice teljesen megérdemelten és fölényesen védte meg bajnoki címét, az egyes mérkőzéseken azonban ez a fölény már nem tükröződött vissza. A válogatott — annak reményében, hogy ott lesz Münchenben — jól felkészült az idei évadra, és megfelelő eredményeket ért el. Nyugodtan állíthatom, hogy nem indultak volna esélytelenül a selejtezőben. Mint ismeretes, e selejtező nyolc résztvevője közül az első három jutott be az olimpián szereplő 16 csapat közé. Erre Románia, Spanyolország és Bulgária szerzett jogot. A románokon kívül a másik két együttesnek mi is nemcsak méltó, hanem egyenrangú ellenfelel lettünk volna. — A válogatottal kapcsolatban volna még kifogásolni való. Nagyon hiányolom, hogy a külföldi útjaik során szerzett tapasztalatokat nem adják tovább. Mint minden sportban, a vízilabdában is elég gyakran ' változnak a szabályok, és ennek megfelelően az edzési módszerek. Érthetően a legjobbak alkalmazkodnak az újhoz, a korszerűbb felkészülésekhez a leggyorsabban. Ezt nekünk is rugalmasabban kellene átvennünk, hogy okuljunk belőlük, alkalmazzuk a másoknál bevált módszereket, mi is felzárkózzunk a jobbakhoz, mert enélkül nem remélhetjük a fejlődést, eredményt. Egészen fiatalon kell kezdeni A többi sportághoz hasonlóan, a vízilabdázók nevelését is már serdülőkorban meg kell kezdeni, annak ellenére, hogy a „kiöregedett" úszók nagy előszeretettel nyergelnek át a vízilabdára. Természetesen őket sem szabad mellőzni, bár nem biztos, hogy jó úszóból jó vízilabdázó lesz. Tény azonban: a jó vízilabdázónak megfelelő úszótudással kell rendelkeznie. Az Egyesült Államok együttesében egyre több volt gyorsúszót „építettek be". Így például Saarit, aki elsőként úszott 1500 méteren 17 percen belül. Ű és társai is megtanultak a labdával bánni, Münchenben nehéz perceket szereztek ellenfeleiknek, köztük a szovjet és a magyar vízilabdázóknak is. A csehszlovák játékosok közül a múltban Bartüsek, Neumann, Baőík mint úszó is többször öltötte magára a válogatott mezt. A csehszlovák szakemberek nem titkolják, hogy a múltban azok az úszóversenyzők, akik nem tudtak figyelemreméltó eredményeket felmutatni, vagy egyszerűen nem volt kedvük naponta 4—6 órát edzeni, átpártoltak a vízilabdához. Ebben még az is közrejátszott, hogy a mérkőzéseken gyakran a 30 évesek, tehát a nem éppen fiataloknak számító játékosok nyújtják a legjobb teljesítményt, ami annak tulajdonítható, hogy érvényesítik a hosszú pályafutásuk során szerzett rutinjukat, tapasztalataikat. Ennek ellenére már évekkel ezelőtt elhatározták: a fiatalok szakosított nevelésével igyekeznek e sportágnak megfelelő utánpótlást biztosítani. Jó kezdeményezésnek bizonyult, amiről az 1968-ban a Slávia Plzeň által első ízben megrendezett és egyszeri akciónak vélt Ifjúsági Kupa küzdelmei tanúskodtak a legékesebben. Azóta ez a küzdelemsorozat nagyon népszerű lett, és nem hivatalos országos diákbajnokságnak számít. Az idén a komárnól (komáromi) fiatalok nyerték el a kupát, ami számunkra külön örömet jelent. Jól tudjuk, milyen problémákkal küzdenek az úszók, milyen nehezen tudnak megfelelő edzéslehetőségekhez jutni, éppen až uszodák túlzsúfoltsága miatt. A vízilabdázókra ez még hatványozottabb mértékben vonatkozik. Elképzelhetjük, milyen nehéz, milyen körülményes több csapat részére egy-egy uszodában helyet szerezni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy megadjuk magunkat és lemondunk a vízilabdasport továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ezért maguk a játékosok lesznek a leghálásabbak. KOLLÁR JÓZSEF Harc a vízben mt0 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyufa. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01 főszerkesztő 532-20, titkárság 550-18, sportrovat 505-29, gazdasági ügyek 506 39. Távíró: 09308. Pravda Kiadóvál'olat. Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda Jesenského 12. Telefon 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Űj Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket efogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Küífü!di megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwafdovo námestie 48/VII.