Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám, csütörtök

BARÁTKOZÁS (Molnár János felvétele) Frissítő lesz bőven (ČSTK) — Az idei év nyolc hónapja alatt a sör- és maláfaipari termelési-gazdasági egységbe tömörült vállalatok a tavalyi év ugyanazon időszakához viszonyítva 107 ezer hektoliter sörrel többet készítettek. 48 százalékban részesedik a termelésben a palackozott sör gyártása. 1975-ig a palackozott sör gyártását a fogyasztók követelményeinek megfelelően további 7 százalékkal kell emelni. Az említett vállalatok termelik az alkoholmentes italok mintegy 95 százalékát, amelyeket főleg természetes nyersanyagból állítanak elő. Az ilyen italok gyártása az 1965. évi 650 ezer hektoliterről 1972-ben 1,4 millió hektoliterre emelkedett. Az idén három új szódagyárat helyeztek üzembe, mégpedig Betliaron (Betlér), Levicén (Léva) és Košicén. Nagyobb teljesítményű szódagyártó vonalakat szereltek fel Trnaván, Bratislavában és Svidníkben. Ezenkívül már Michalovcén és Dolný Kubínban ls megkezdték a szódagyárak építéséi. NAGY A TÉT A gondatlanság mindig megbosszulja magát. Ezt mindenki tudja, mégis hányszor eldobják a cigarettavéget anélkül, hogy ezt előzetesen eloltották volna. A villanyvezeték, a nem kellően rendben tartott gép is gyakran tüzet okoz, és természetesen népgazdaságunknak óriási kárt. A nyugat-szlovákiai kerületben az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Ondrej Bobula tűzoltó őrnagy, a Nyugat-szlovákiai Knb tűzvédelmi felügyelőségének dolgozója adott választ. hatja rajtuk a gyermekük okozta kárt. A kéményből, a mozdonyból kipattant szikra, gondatlanul kiszórt hamu 43 esetben okozott tüzet. Gyakori még mindig a kéménytűz — 32-szer fordult elő — s éppen ezért idejében tegyük rendbe a megrongált kéményeket. A villanyhálózaton keletkezett hibák 34, a gondtalan dohányzók pedig 19 esetben idéztek elő tüzet. • Melyik járásban volt a legtöbb tűzeset? — A legtöbb a trnavai (64), a trenőíni (57) és nyitrai (50) járásban volt, a legkevesebb a komárnói (15) járásban. Természetesen a statisztikai adatokból nahéz megítélni, hol fordítanak nagyobb gondot a tűzvédelemre. Az érvényes tűzvédelmi előírások betartását az eddigieknél szigorúbban kellene megkövetelni. • Megemlítene néhány nagyobb tűzesetet? — Az ember nem szívesen emlegeti őket, hisz emberek verejtékével alkotott javakat pusz• Hány tűzeset fordult elő az idén, s ezek milyen kárt okoztak? — Szeptember 1-lg kerületünkben 468 tüzeset fordult elő, ami 54-gyel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A kár 10 373174 korona. Ehhez hozzá kell még számíta. ni a közvetett kárt is, amely 3 791 050 korona. A legtöbb tűzeset (171) az állami, 146 a szövetkezeti, 152 pedig a magántulajdonban levő vagyont pusztította el. Az említett idő alatt ötvenen égési sebeket szenvedtek, heten — köztük egy gyerek pedig a lángokban lelték halálukat. • Mi okozza leggyakrabban a tüzet? — Sajnos, mint mindig, most ls a legtöbb tűzesetet (49-et) a gyerekek okozták. Nem tudatosítjuk eléggé, hogy a kiskorú gyermekeket nem zárhatjuk be a lakásba, és a gyufát el kell tenni. Ne felejtsük el, hogy a kiskorúak tetteiért a szülők felelősek, vagyis a bíróság behajttít el. A tanulság kedvéért nézzünk néhányat. Hlohovecen az egyik építkezési kéziraktárban az egymásra dobált zsíros rongyok öngyulladást idéztek elő, a kár 250 000 korona. Ez év február 3-án leégett a križova. nyi melléktermelési műhely, azért, mert a kéménybe befalazták a szarufát. Az érsekújvári tejfeldolgozó üzem tejporkészítő részlegén a katlan szelepjén üzemzavar történt. A robbanás, illetve a tűz megrongálta a falakat, és így 500 000 korona kár keletkezett. Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb tűzeseteket, melyek, amint már említettem, nagy károkat okoznak társadalmunknak. S . ez nem lehet senki számára közömbös. • Önök, mint a kerületi tűzvédelmi felügyelőség dolgozói ellenőrzést is végeznek? — Igen. Meglátogatjuk az üzemeket mi, vagy a járási felügyelőség dolgozói. Figyelmeztetjük az illetékeseket, ha tűzveszélyt észlelünk. Ennél többet, sajnos, nem tehetünk, hiszen nincs szó kihágásról, a veszélyt csupán feltételezzük. Szerintem a tűzesetek okozóit a bíróságoknak is szigorúbban kellene büntetniük, mert a tűzesetek megelőzése mellett ez segíthet azon, hogy a jövőben minél kisebb kárt okozzon a vörös kakas. N. J. Új törvény A FELFEDEZÉSEKRŐL, A TALÁLMÁNYOKRÓL, AZ ÚJÍTÁSI JAVASLATOKRÓL ÉS AZ IPARI MINTÁKRÓL A felfedezések, a találmányok, az újítási javaslatok és az ipari minták a tudományosműszaki haladás fontos tényezői. Növelik a munka termelékenységét és a termelés hatékonyságát, s felhasználásuk kedvezően hat a szocialista társadalom gazdasági fejlődésére. Sajnos, a hatvanas években jelentősen csökkent a feltalálók és az újítók aktivitása, ami tematikai irányításukban és alkotó tevékenységük eredményeinek kihasználásában is megmutatkozott. Ezek a negatív jelenségek különösen 1968ban és 1969 első felében mélyültek el, amikor a benyújtott újítási javaslatok száma az 1962 előtti, csaknem az 1952-es szintre csökkent. A megtorpanás leküzdésére már régebben olyan új jogi elrendezést készítettek elő, amely megfelelő lenne mind a csehszlovák népgazdaság, mind a szocialista államokkal való együttműködés szempontjából. Az eredetileg kidolgozott javaslatot azonban különböző okokból eddig még nem hagyták jóvá, a politikai válság éveiben főleg azért nem, mert nem volt összhangban az akkori vezetés deformált elképzeléseivel. A politikai és gazdasági konszolidáció után 1968 második felében a felfedezések, a feltalálások, az újítási javaslatok és az ipari minták jogi rendezése újból napirendre került, s jelenleg az illetékes törvényhozó szervek kidolgozott törvényjavaslatként tárgyalják. A törvényjavaslat alapvető célja meghatározni a találmányok védésének szocialista formáit. A találmányok, az újítási javaslatok, amelyek szerzői igazolást nyernek, nemzeti tulajdonba mennek át. Az új törvény megerősíti az újítók és a feltalálók jogait, növeli anyagi érdekeltségüket, társadalmi és erkölcsi megbecsülésüket. A szocialista szervezetek kötelesek gondoskodni a találmányokról és az újítási javaslatokról, és a szocialista társadalom érdekeivel összhangban terjeszteni őket. A törvény a népgazdasági tervvel összhangban feltételeket teremt az alkotó műszaki tevékenység tervszerű tematikai irányításához. Az ide vonatkozó előírásokat egységesítették a Szovjetunió és a többi szocialista ország érvényben levő rendeleteivel. A találmányok védelme két formában valósul meg: szerzői igazolás és szabadalom által. A találmányok védelmének következetesen szocialista formája a szerzői igazolás. A szerző ezáltal jogot nyer az együttműködésre és a pénzjutalomra találmányának gyakorlati felhasználásánál. A szerzői igazolással kapcsolatban a Szovjetunióban ls jó tapasztalatokkal rendelkeznek. A nemzeti vagyon igazgatási rendszere tehát magában foglalja majd az alkotómunka eredményeiről való tervszerű állami gondoskodást is. Emellett továbbra is érvényben marad a szabadalom védelme, elsősorban a kapitalista országok bejelentől számára. Annak a szervezetnek, amely elsőként alkalmazta a találmányt, újítási javaslatot vagy ipari mintát, a tényleges költségek terjedelmében joga van megtérítést kérni azoktól a szervezetektől, amelyek az adott találmányt, újítási javaslatot vagy ipari mintát a rendelkezésükre bocsátott dokumentáció alapján felhasználják. Az új jogi elrendezés megteremti a feltételeket a szerzők anyagi érdekeltségének növeléséhez is. A találmányokért, az újítási javaslatokért és az ipari mintákért kifizethető jutalmak összege körülbelül 30 százalékkal növekszik, vagyis mintegy 25 millió koronával lesz több az 1970-es évben kifizetett összegnél. A jutalmakat csak a benyújtott találmányok társadalmi hasznosulása után fizetik ki. Növekszik a szerzők erkölcsi és politikai megbecsülése is, amely a politikai válság éveiben szintén alábbhagyott. Szocialista társadalmunk jelentős előnyökhöz juttatja majd a feltalálókat és az újítókat, például a szakmai műveltség növelésénél, az iskolákba és a munkahelyekre való felvételnél és a lakásigénylésnél. Az SZNT ipari és építőipari bizottsága a felfedezésekről, a feltalálásokról, az újítási javaslatokról és az ipari mintákról szóló törvényjavaslatot szintén megtárgyalta, azt helyesnek találta, és támogatásában részesíti, mert jobb feltételeket teremt a mozgalom számára, s így szocialista társadalmunk fejlődésére ls kedvezően hat. —Ha— Város a tanyavilág helyén l f-i iiüi .JfJIilti / > A < < u I * > AlíANY k Al A N / Oj vendéglátótpari létesítmény Amikor az 1965-ös árvíz Idejön helikopterrel repültünk el a táj felett, csak vizet, pontosabban szólva tengert láttunk Kolárovo (Guta) térségében. A hatalmas víztömegben itt-ott árválkodott egy gyufaskatulya nagyságúnak látszó épület, de ha néhány órával később szállunk a táj fölé, talán már ezek közül ls több a szennyes ár martalékává vált volna. Ez ma már csak emlék. Kocsink szilárd aszfaltúton fut a Lenin utcán, a Brnói-téren s ami feltűnik, s aminek láttán melegség járja át szivünket, mindenütt új ház, emeletes épület, városias utcák, áruval megrakott üzletek... Kolárovo újjá született, sőt mi több, 1967ben városi rangot kapott. Persze könnyű azt mondani egy településre: Ez pedig mától kezdve város lesz! Ahhoz, hogy Kolárovo a kiterjedt tanyavilágával, az árvízkárok okozta sebeivel ne csak papíron, hanem a valóságban ls város legyen, az ünnepélyesen aláírt okmányon kívül sokmindenre volt szüksége. Ebből sokat mér meg is kapott s a választási program megvalósításával még az eddiginél is többet kap. Aki Zem. Olča (Nemesócsa) felől érkezik a városba, a vasúti sínek jobb oldalán egy épülő gyár tartóoszlopait, tetőzetét látja, aki pedig 1965 előtt járt utoljára Kolárovón, a település központjába érve nem tudja, hogy tulajdonképpen hova is került, melyik városban jár. De nemcsak az idegen van ezzel így. ugyanezt gondolná az a tősgyökeres gútal polgár ls, aki 20 évvel ezelőtt meghalt s most a televízió egyik fantasztikus adás-sorozatából ismert időalagút segítségével ismét élhetne, láthatna. Kolárovón csak az emberek, a rögl Ismerősök találhatók meg, de már lényegében ők sem régiek. Az aszszonyok házimunkáját megkönnyíti a vegytisztító, az utcákat a műszaki szolgálat gépel takarítják, az útkereszteződéseknél néha percekig kell várni, míg a mellékútről a főútra kanyarodhatunk. Rendezettek az utcák, terek, két helyen szobrot, illetve emlékművet ls láttunk. A Brnői téren négyemeletes lakóházakból épített lakótelep vonja magára a figyelmet. 96 család kapott itt új otthont, ebben az övben 16, a jövő év tavaszán ugyanennyi új lakásegységet adnak itt át. Olvasóink talán csodálkoznak azon, miért kapta a főtér a Brnól tér nevet, ugyanis Kolárovo elég messzire esik Brnőtól s a két várost közvetlen nem is köti össze út. Íme a magyarázat: az árvíz után Prága, Brno, Trnava, Olomouc lakosai, szakemberei siettek a kolárovóiak segítségére, a Duna-akció keretében védnökséget vállaltak a köztársaság akkor még legnagyobb községének felépítése felett. S mivel ezt a teret a brnólak építették, a helyi lakosok örök hálája és köszönete a névadásban is kifejezésre jutott. Aki ismerte a régi Gútát, nehezen tudja elképzelni, hogyan lehetett itt várost építeni. Nagy távolságokra eső és ősszel-télen járhatatlan tanyavilág övezte (és ma is övezi) a tulajdonképpeni központot. Hogy csak néhányat említsünk: Csergő, Seregakol, Kukoricás, Császta, Pacsérok, Nagysziget éls újabban a városhoz csatolt Királyrét, Feketehát. Gondot okozott ez a város vezetőinek is. Először a tanyavilágot a központtal öszszekötő úthálózatot kellett kiépíteni. Ez a munka még most is tart. Az évtizedekig vajúdó nagyszigeti út viszont már elkészült és autóbusz is közlekedik rajta. A nagyszigeti iskola 6—9. osztályos tanulói már a központban tanulhatnak egy olyan iskolaépületben, mely megfelel a korszerű oktatás igényeinek. Császtán ls megszűntették a hiányos felszerelésű Iskolát, mivel azonban eddig nem készült el a központba vezető szilárd út, a gyerekeket Kolárovón Internátusba helyezték el. ]án Duríkkal, a Kolárovói Városi Nemzeti Bizottság titkárával arról beszélgettünk, mit tesznek annak érdekében, hogy az egykori Gúta község teljesen városias jelleget öltsön? — Amióta levonult az árvíz és Kolárovót városi rangra emelték — mondja a titkár — az új lakóházak százait építettük fel. Épült új bölcsőde, óvoda, Iskola, egészségügyi központ, bővítettük az üzlethálózatot. A partizánskei cipőgyár és Potraviny korszerű elárusítóközpontot létesített, épültek a mai igényeknek megfelelő szórakozóhelyek. A városfejlesztési munkálatokat nem ösztönösen, hanem a választási program szerint végezzük. Néhány nappal ezelőtt értékeltük a tanácsban azoknak a pontoknak a teljesítését, melyek a választásoktól napjainkig eltelt időszakra vonatkoztak s örömmel állapítottuk meg, hogy a feladatokat sikerült teljesítenünk. Aki régebben ismeri a várost, tudja, hogy őszidőben, télen azelőtt több utca járhatatlan volt (Akácfa utca, Mező utca) s ma már több utcához hasonlóan sikerült ezeket portalanítanunk. A „Z"-akció keretében sok helyen gyalogjárdát építettünk, kiszélesítettük a közvilágítás hálózatát, van vízvezetékünk is, csak a víz minősége nem a legjobb. Ezen egyelőre nem tudunk segíteni, a sok vasat tartalmazó vizet adó kutak helyett nem tudunk újakat fúrni, mert nem rendelkezünk az ehhez a munkához szükséges tetemes anyagi eszközökkel. Nemsokára vezetékes gázunk is lesz. Nesvady (Naszvad) felől már napról napra közelebb kerülnek hozzánk a csövek. Először azokba a háztartásokba vezetjük be a gázt, melyek a Považská Bystrioa-i gyáregység közelében épültek, később azonban eljut a gáz a város minden pontjára. A Vnb titkárának szavaiból kitűnik, hogy Kolárovo rövidesen rendelkezik majd olyan komforttal, ami tulajdonképpen várossá teszi a várost. Korszerűsítik a kanalizációs berendezést, jövőre elkészül egy új adminisztratív épület, melyben a városi nemzeti bizottságot, a közbiztonsági testületet, a postát és a takarékpénztárt helyezik el. S hogy mennyire nem „mostoha gyerekek"

1 a távolabbi településeken élő emberek sem, azt legjobban a választási program bizonyítja, melynek alapján Nagysziget is kap víz- v vezetéket, telefont és vezetékes rádiót. Seregakolon és a köze-