Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám, szerda

Budapest száz éves lenne? Amint látja a kedves Olvasó, megkérdőjeleztem. És nem ünneprontásból. Hát nem száz éves? Igen is, meg nem is. Olyan ez a város, mint egy szépasszony, aki letagad néhány évet és örül, ha sikerül. Pedig az „írás", a törvény szerint valóban ennyi. 1872. november 4-én született a XXXVI. törvény, amellyel Budát, Pestet, Óbudát és a Margitszigetet végleg egyesítették és ezzel megteremtették az egységes magyar főváros létének feltételeit. Csakhogy már a Budapest név sem százesztendős ám! Az 1848-as pozsonyi országgyűlésen már e néven javasolták összevonását, de az elbukott szabadságharc miatt nem került sor magvalósítására. 1842-ben, a Lánchíd alapkövében elhelyezett emlékirat háromszor is e néven említi. így hívja a Habsburgellenes komáromi pap, Czuczor Gergely, majd még korábban a Háry János halhatatlan költőja, Garay János. A „szépasszony" tehát semmiképpen sem százesztendős, s alig merem megsúgni a kedves Olvasónak, hogy Szeremi György, Szapolyai János káplánja már a mohácsi vész után is így említi. Budapest szépasszonynak minden oka megvan rá, hogy fiatalítsa magát. A régészek leletei arról árulkodnak, hogy a magyar főváros már a történelem előtti időkben lakott volt és hőforrásai mellett már a neolitkor embere is otthont talált. Első, név szerint ismert lakói a kelta eraviszkuszok voltak, hagyatékukat bármelyik turista szemügyre veheti, ha felmászik a Gellérthegyre, a Szabadság-emlékmű mellé. Különben is a település latin neve, Aqincum is tőlük ered („bő víz"-et jelent.) Ez a húsz évszázad már alighanem tűrhetetlenül sok ennek a szépasszonynak. A rómaiak időszámításunk előtt 10-ben hódították meg és az ókori világbirodalomnak négyszáz évig volt részese. A rabszolgák tízezrei, az őslakosok és katonalegények verejtékén olyan magas városias jólét, kényelem és civilizáció fejlődött ki, amilyen csak a XV. században folytatódik a törökverő Hunyadi Mátyás uralma alatt. Kőépítkezés, városszabályozás, egymást derékszögben metsző utak, fedett vásárcsarnok, csatornázás, nyilvános és magánfürdők, vízöblítéses illemhelyek, vízvezeték, két amphiteátrum (egy hatezer- és egy tizenötezerszemélyes) hirdeti a latin civilizáció magas fokát. Budapest szépasszony szépségéből azonban nem von le semmit, hogy már az ókorban is nagyváros volt. A rómaiak után következtek a húnok, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok. A honfoglalás után Árpád fejedelmi törzsének szálláshelye lett. Második fénykorát Zsigmond és Mátyás alatt élte. A Várhegyen már ott emelkedett a nagyszerű renaissance palota, a város szépsége vetekedett Párizséval. Mátyás kézzel másolt, festett, arannyal díszített kódexeinek, „corvina"-inak híre meszsze földön ismertté tette a királyt és városát. De az is Idetartozik, hogy százötven esztendeig a török uralta és mindene elpusztult. Mire felszabadult, az eget kormozta füstje és alig lakta tizenkétezer ember. A XIX. században már újra hódított. Az egykori kassal polgár, majd később brünni fogoly Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja minden pesti utazását megörökítette naplójában. Egv helyütt ezt írja: „Az ember érzi, hogy metropoliszhoz közeledik .." Másutt meg ezt olvassul . „Előttem fekszik a királyi Buŕi a maga tornyaival és a királyi Buda lábai előtt saját nagysójának érzésében a boldog Psst!.. Ebből a városból kapott lángra 1848-ban a szabadságharc, amely a legtovább világított Európában. És az is Budapest, amely a múlt században megépítette a 108 méter hosszú és már régen kinőtt Nemzeti Múzeumot a Szent István Bazilikát, n Magyar T i-lomá *'os Akadémiát, ötezer beépített négyzetméterével az Operaházat és a Parlamentet, amelynek csipkés kövei között négyszázötven szobrot, többszáz festményt — többek között olyan mesterektől, mint Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Dudits Andor, Vajda Zsigmond, Székely Bertalan — találunk. Tizennyolcezer beépített négyzetméterével kora legszebb és legnagyobb épülete volt, termeinek aranyozásához két métermázsa aranyat használtak fel. A századforduló építési lázában emelték a Szépművészeti és más múzeumokat, egy tucat színházat, felépülnek a pályaudvarok, a hidak, az egyetemek, a kórházak és klinikák. És persze: a gyárak. És a földalatti vasút az ezeréves Magyarország tiszteletére, amely ma is olyan kifogástalanul működik, mint amikor még első volt a kontinensen. De az is Budapest, hogy történetétől elválaszthatatlan a munkásmozgalom. Még a Bachkorszakban, 1861-ben kezdték a sztrájkok sorát a nyomdászok. Tíz évvel később valamennyi budapesti munkás aggódó figyelemmel kíséri a Párizst Kommünt és többször Is az utcára mentek, hogy kifejezzék együttérzésüket. 1875-ben hazatért Frankéi Leó, a budai orvos fia, a Párizsi Kommün egyik magyar vezetője, aki Munkás Heti Krónika címmel lapot indított és pártot alapított, amelynek taktikából a Választásra Nem Jogosultak Pártja nevet adta. 1880ban ebből alakult a Magyarországi Altalános Munkáspárt. 1890. május 1-én a II. Internacionálé felhívására a város munkássága az utcára megy és megalakult a Szociáldemokrata Párt, amelynek hivatalos lapja ugyanennek az évnek az őszén a Népszava. És az ls Budapest, hogy 1912-ben utcáin barikádokat emeltek, villamosokat döntöttek fel és a csendőrség a munkások közé lövetett. Az 1918-as júniusi csendőrsortűz is Budapest és az ezt követő általános sztrájk is. És az is a mi Szépasszonyunkhoz tartozik, hogy sok országot megelőzve 1918. november 20-án megalakult a kommunista párt, amely 1919. március 21-én magához ragadta a hatalmat és —• másodikként a világon — megalakította a Tanácsköztársaságot. Nem belülről bomlott fel, ahogy reakciós történészek állítják, hanem a külföldi reakció fogott össze ellene. 1919. augusztus 3-án román királyi csapatok szállták meg, s máris megkezdődött az ellenforradalmi tüntetések sorozata. A románok adták át a helyet Horthy Miklósnak, a tenger nélküli tengernagynak. Budapest az összeomlás után ls az ország központja maradt, csak keveset költöttek rá. Munkásságát üldözték, vagy éhbéren végzett munkára kényszerítették. És az is Budapest, hogy 1930. szeptember elsején százezer munkás tüntetett és az is, hogy az ifjúmunkások többször szétverték a nyilasgyűléseket. A kor szükségszerűen a második világháborúba torkollott. Többhőnapos hadművelet után 1945. február 13-án szabadult fel a német megszállás alól Budapest. Valamenyi hídját felrobbantották, házait összebombázták, vagy felgyújtották. Lakossága fázott, éhezett. Alig volt a második világháborúnak olyan fővárosa, amely többet szenvedett volna, mint Budapest. Házainak nagyrésze elpusztult, vagy megsérült és volt olyan negyede (mint például a Vár), amelyben minden ötödik lakás volt használható. De népe viszonylag hamar eltakarította a romokat, villamosközlekedését egy esztendő alatt helyreállította. Épületeibe visszaköltöztek az elmenekült lakók, a gyárakban megindult a termelés. És az is Budapest, hogy itt tombolt a világtörténelem legszörnyűbb inflációja. És az is, hogy 1946. február 1-én átkelhetett az első ember Pestről Budára. 1950. január 1-én a peremvárosok egyesítésével megszületett kétmilliós lakosságával NagyBudapest. Ma már az ország árutermelésének negyven százalékát Budapesten állítják elő. És nem szabad elfelejteni, hogy az is Budapest, hogy innen hirdették meg az európai biztonság értekezletének gondolatát. Az már napjaink krónikájához tartozik, hogy Budapest népe látta vendégül huszonhét európai ország polgármesterét, akik első ízben ültek össze megbeszélni, vajon hol szorít a nagyvárosok cipője. Ezen Prága képviseletében Zdenék Zuska vett részt. Mi még Budapest? Ötszázhuszonöt négyzetkilométernyi területen fekszik, huszonkét kerülete van, tíz hídja köti össze a partokat. Villamos vasútjának hossza 216 kilométer, tehát Pozsonytól Losoncig érne. A városi autóbusz 526 kilométernyi távon vágtat,, tehát éppen annyi, mint a szlovák fővárostól légvonalban Berlin. Vízvezetékének hossza kétezerötszáz kilométer. Budapesten lakik az ország lakosságának majdnem húsz százaléka, a keresők száma kerek egymillió. Területén 26 állandó, és 15 idényjellegű fürdő működik, évente tízmillió vendég használja. Húsz egyetemén harmincezer hallgató tanul. 25 színháza van és bűvkörében éltek az irodalom, a zene és a többi művészetek nagy mutatványosai. E városban élt többek között Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth, Kosztolányi, Ady, József Atilla, Bartók, Kodály. Ebben az írásban azt is el kell mondani Budapest szépasszonyról, hogy fiatalodik. Lakóinak átlagos életkora harminc esztendő alatt van. Oj lakótelepet építenek, amelyek között gyorsvasút és Közép-Európa legszebb földalatti vasútja hozza-viszi az utasokat. A százéves évfordulóra megnyílik a Duna medre alatt száguldó vonal is. Már épül az északi Újpestet a déli Kispesttel összekötő szárny, meghosszabbítják a milléniumi földalatti pályáját, új otthont kap a Nemzetközi Vásár, a Városligetet, a belső kerületek „tüdejét" felújították. A város népe terveket kovácsol, szépeket és megvalósíthatók. • • • Budapest tehát száz éves. Higgyük el a törvénynek, hogy csupán ennyi. Mi pedig már tudjuk, mi lappangott történelme homályában. SZOTS ISTVÁN Mibe kerül egy doboz gyufa ? Egy doboz gyufa húsz fillérbe, vagyis 0,20 koronába kerül. Mit kapok ezért a húsz fillérért? Kapok érte egy tetszetős kis dobozt, aminek egyik oldalán valamire figyelmeztetnek, vagy felszólítanak. Például arra, hogy harcoljak a kalászosok magasabb hektárhozamáért, zárjam el a vízcsapot, vagy mint gyalogos fokozott mértékben vigyázzak gépkocsin közlekedő embertársaim egészségére,' testi épségére. Mit kapok még a húsz fillérért? Kapok érte — általában, többnyire — 50 jötven) szál gyufát. Ha ötven szál gyufa potom húsz fillérbe kerül, akkor minden kincstári optimizmus nélkül állíthatom, hogy a gyufa nagyon olcsó. De min dig ilyen olcsó a gyufa? Nem mindig ilyen olcsó. Ugyanis nem minden tetszetős dobozban van ötven szál gyufa. Igen gyakran csak 45 szál van benne, vagy 32 szál, de találkoztam már olyan dobozzal is, amelyben csak 15 I tizenöt) szál volt. Persze nem kell ebből tragédiát csinálni, mert ha 15 szál gyufa kerül húsz fillérbe, akkor az már valamivel drágább, de még mindig nem kibírhatatlan. Legfeljebb kissé meglepi az embert, hogy a 15 szálért is húsz fillért kell fizetni, a 15 szál gyufát tartalmazó doboz is a Banská Bystrica-i Smrečina nemzeti vállalat üzemeiben készült és ugyanúgy a 49 4705 számú csehszlovák norma szerint, mint az a doboz, amiben 50 szál gyufa van, vagy 45 szál, vagy 32 szál. De ismétlem: ha csak 15 szál gyufa van a dobozban, amiért szintén húsz fillért fizetünk, még mindig nem kell sikoltozni, hogy jaj milyen drágaság van. Csakhogy! Az első szálnak, amikor a tetszetős doboz oldalához dörzsöltem, lepattant az a szép üdezöld feje. A második szál lobbant egyet és elaludt. A harmadik szál sercegett, de nem lángolt. És amikor a tizenötödik szál feje is lepattant és életúntan lángolva a kezemre hullott, sziszegtem egyet, káromkodtam kettőt és — lemondtam arról, hogy meggyújtsam a pipámat. Nem akarom a kedélyeket izgatni, de legyen szabad kijelenteni, hogy ha a semmi húsz fillérbe kerül — akkor azt méregdrágának tartom. Mert én a semmiért egyetlen — a forgalomból már 1612-ben kivont — rézpetákot sem adok. De nagyon kérem az illetékeseket, hogy most ne védekezzenek a szokásos szöveggel: „hja kérem, biztosan a dohányáruda dolgozója dézsmálja ezeket a príma csemege-gyufákat", mert én 10 doboz gyufát szoktam vásárolni, eredeti csomagolásban, leragasztva. Es engem már az is idegesít, hogy a fogyasztót húsz fillérrel károsítják meg, sőt — az is dühít, ha csak egyetlen fillérrel csapják be, mert engem az ilyen manipulációnak nem annyira az anyagi értéke, hanem az erkölcsi összefüggése érdekel! Az iparág dolgozóinak nagyon szívesen küldök néhány olyan tanulmányt, ami a szocialista erkölcs szabályait magyarázza. Még egy doboz gyufát sem kérek érte! PÉTERFI GYULA A bratislavai I. Dimitrov Vegyipari Müvek azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: # karbantartókat gépberendezésekhez (műszakmunkára), továbbá ® lakatosokat, # hegesztőket. # és nagyobb többségben munkásokat a kisegítő és kémiai részlegekbe. Nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés üzemünk éttermeiben. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyűjt. Telefon: 177, 20-41-es mellékállomás. Chemické závody J. Dimitrova osobné oddelenie BRATISLAVA OF-138 A lučeneci (losonci) Csehszlovák Autójavító Üzemek — Československé automobilové opravovne, n. p., Lučenec kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: • autókarosszéria-készítőket • autómechanikusokat, • autólakkozókat, továbbá • lakatosokat — hegesztőket és • kőműveseket. A segédmunkások az üzemi munkaiskolában képesítést szerezhetnek. Munkába lépés azonnal. Az érdeklődők üzemünk személyzeti osztályán — ČSAO závod 01 Lučenec — személyesen, írásban és telefonon is jelentkezhetnek. OF.143