Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó
A SZOCIALISTA CÉL UNK: t A pórt a szocialista ember kialakításában és a szocialista társada'mi kapcsolatok elmélyítésében jelentős tényezőnek tartja a művészi értékek kialakítását és a dolgozók legszélesebb rétegei kulturális színvonalának emelését. (A CSKP XIV- kongresszusának • hatáiožotúbó!; NÖVELJÜK NEPMÜVELESÜNK HATEKONVSAGAT Beszélgetés dr. Vasi! Choma elvtárssal az SZSZK művelődésügyi miniszterének helyettesével • Miniszterhelyettes elvtárs, nyilván nem véletlen, hogy a belpolitikai, gazdasági és más időszerű kérdések mellett az ntóbbi időben különböző fórumokon sokat foglalkoznak kulturális szerveink és intézményeink tevékenységével s közreműködésünkkel. nyos világnézetet, hanem annak megfelelően cselekednek, élnek is. Ebbe természetesen semmiképp sem nyugodhatunk bele, s minden megfelelő lehetőséget ki kell használnunk az ideológiai nevelés fokozatos és állandó elmélyítésére. S ebben a munkában népművelésünknek különösen fontos szerepe van. • A népművelési tevékenység továbbfejlődésével kapcsolatban gyakran hallunk panaszokat a korlátozott, olykor pedig elégtelen anyagi lehetőségek miatt. — Valóban, az utóbbi időben az egyéb kultúrpolitikai kérdésekkel párhuzamosan sokat foglalkozunk népművelésünk helyzetével, problémáival, perspektíváival. Egyszerű eltalálni, miért ez a megkülönböztetett figyelem. Társadalmi éle- _ Nehé z egyértelmű igennel vagy tünk szerkezetében népművelésünk rend- nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy kívül fontos helyet foglal el, hiszen leg- elég pénzt £o rdítunk-e kulturális-népműfontosabb célkitűzése a szocialista ember velés i intézményeink tevékenységére. A harmonikus fejlődesének elősegítése. Továbbá azért sem véletlen, hogy népművelésünk időszerű kérdéseivel foglalkozunk, mert az 1968—69-es esztendőkben a szocialistaellenes erők egyrészt igyekeztek kétségbevonni e tevékenység jelentőségét, másrészt viszont azon mesterkedtek, hogy fokozatosan csökkentsék a népművelői tevékenység eszmeiségét, elvben és gyakorlatban egyaránt gátolták pártunk kultúrpolitikai elveinek a megvalósítását. Az említett csoportok terve meghiúsult, ám, miként társadalmunk más területein is, tevékenységük nyomot hagyott, károkat okozott, melyeket már felszámoltunk, vagy végérvényesen a közeljövőben számolunk fel. Ha már a problémák felsorolásánál tartunk, meg kell említenünk, hogy a hatvanas években keveset foglalkoztunk a népműveléssel, s így történt meg, hogy e területen kevés előrehaladást tapasztaltunk, annál több volt viszont a formális rendezvény. S legfontosabb ok, amiért az utóbbi időben sok szó esik erről a tevékenységről az, hogy pártunk XIV. kongresszusának határoza- t ta ismét rámutatott a népművelői munka fontosságára, s megkülönböztetett helyére szocialista társadalmunk kulturális életében. • Ezek után érdeklődéssel várjuk, hogy ön, miniszterhelyettes elvtárs miképpen értékeli népművelésünk jelenlegi helyzetét? — Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a kérdés jóval összetettebb annál, mintsem néhány mondatban kimerítően, leegyszerűsítés, általánosítás nélkül válaszolni lehetne rá. Ogy vélem, egyet lehet érteni azokkal, akik népművelésünk jelenlegi állapotával, eredményeivel nem teljesen elégedettek. Tény az, s ezt senki sem tagadhatja, hogy e területen is jelentős eredményeket mutathatunk fel. Az oktató-nevelői munka minden ágában, a művelődés területén kimagasló sikereket értünk el. (ól dolgozó öntevékeny csoportjaink vannak, lakosságunk életszínvonala világviszonylatban mérve is magas, ugyanez mondható el polgáraink kulturális színvonaláról is. Ezek mind-mind fáradságos munka árán elért komoly eredmények. Ám, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Ogy érzem, hogy az elmúlt évek, sőt évtizedek során kulturális-nevelési intézményünk munkáját nem sikerült úgy összehangolni, hogy a szocialista ember nevelésében adódó legfontosabb feladatoknak eleget tegyen. Gyakran a részletekben merültünk el, részletkérdéseket oldottunk meg, s elfeledkeztünk arról, hogy népművelésünk legfontosabb funkciója a tudományos világnézetre való nevelés, s ebből következnek a további feladatok. Meggyőződésem, hogy e téren különösen nagyon sok a sürgős tennivaló. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az életszínvonalat s más mutatókat tekintve fejlett Csehszlovákiában még nem kielégítő azok száma, akik nemcsak magukénak vallják a tudomáközeljövőben — más, időszerű problémákhoz hasonlóan — erre a kérdésre is pontos választ kapunk. Az azonban mindenképpen elgondolkoztató, hogy egyrészt gyakran hallunk panaszokat a korlátozott anyagi lehetőségekre, másrészt viszont a kimutatásaink arról tanúskodnak, hogy az új kulturális létesítményekre, berendezésekre előirányzott pénzöszszegeket sok helyen nem merítik ki. Például, szlovákiai viszonylatban, az idei beruházásokra előirányzott költségvetésből eddig csupán 31,2 százalékot használtak fel, a nemzeti bizottságok pedig mindössze 27,4 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az előirányzott összegből 55 millió koronát nem fordítottak a közművelődés céljaira. Előfordult az is, hogy valamelyik kulturális intézmény vagy nemzeti bizottság a költségvetés emelését kérte, ugyanakkor azonban még a jóváhagyott összeget sem használta fel maradéktalanul. Ogy hiszem, nem szükséges hangsúlyozni; ebbe sem lehet belenyugodni, e téren is sürgős javulásra van szükség. • A népművelési munkában jelentős feladatai vannak a CSEMADOKnak és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének is. — Igen, s mindjárt hozzáteszem, hogy e kulturális szervezetek tevékenységével ebben a vonatkozásban a kétségtelen eredmények mellett sok fogyatékosságot is tapasztalhatunk. A kultúrális szövetségek munkája nem mindig volt átgondolt, tevékenységüket nem hangolták össze a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek és más kulturális szervezetek munkájával. A világnézeti nevelés területein is volt formális, úgynevezett tessék-lássék rendezvény, annál kevesebb a valóban tartalmas és célravezető megmozdulás, s ennek megfelelően az eredmények távolról sem voltak kielégítőek. Jelenleg legfontosabb célkitűzésünk az, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek, valamint a közművelődési intézmények tevékenysége kultúrpolitikánknak megfelelő, átgondolt s összehangolt legyen. Teljes mértékben támogatjuk a nemzetiségi kulturális szövetségek népművelői tevékenységét, s minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű lakosság kulturális színvonala semmiben sem maradjon el hazánk más nemzetiségű polgárokétól. Ezért művelődésügyi minisztériumunkban nemzetiségek kultúrájával foglalkozó osztályt létesítettnük, amely a minisztérium többi osztályaival karöltve törődik a nemzetiségek kulturális és művészeti intézményeinek munkájával. Ehhez hasonlóan a Népművelési Intézetnek ls van nemzetiáégl osztálya, ahol megfelelő számú dolgozó foglalkozik sajátos metodikai, szervezési kérdésekkel, s megfelelő útmutatásokkal, kiadványokkal és rendezvényekkel segítik elő a nemzetiségek kultúrájának a fejlődését. A CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének kulturális-nevelői tevékenysége Szlovákia állami közművelődésének része, tehát a nemzetiségikulturális szövetségek legfontosabb feladatai pártunk és szocialista államunk kultúrpolitikájából, továbbá pártunk XIV. kongresszusának határozataiból, az V. ötéves tervnek a kultúrára és a művelődésre vonatkozó részeiből adódnak. E határozatok szellemében a nemzetiségi kulturális szövetségek a Művelődésügyi Minisztérium és a megfelelő állami szervek vezetésével — a kulturális-népművelői tevékenységről szóló törvény értelmében — más szervezetekkel (szakszervezet, ifjúsági szervezet) karöltve segédkeznek a párt- és állami szerveknek a szocialista népművelés legfontosabb feladatainak a megoldására. Arra törekszünk, hogy nemzetiségeink kulturálisnépművelői munkáját is a marxista—leninista eszmeiség hassa át, s tevékenységüket a csehszlovák hazafiasság s a proletár nemzetköziség szellemében végezzék. 9 Végezetül, mintegy folytatva az első kérdést, köztudott, hogy illetékes szerveink behatóan foglalkoznak népművelésünk jelenlegi helyzetével és perspektíváival. Kérem, tájékoztassa erről olvasóinkat! — Művelődésügyi Minisztériumunkban tartalmas és sokoldalú felmérés készül népművelésünk jelenlegi helyzetéről. Aprólékosan feldolgozzuk a különböző kulturális intézmények, szervezetek és szövetségek munkáját, tevékenységük hatékonyságát, feltérképezzük az e téren tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket, igyekszünk reális képet adni a népművelői tevékenységet befolyásoló valamennyi tényezőröl. Ez a terjedelmes anyag még ebben az esztendőben legfelsőbb párt- és állami szerveink elé kerül. A jelenlegi helyzet, különösen az időszerű problémák ismeretében az illetékesszervek, minden valószínűség szerint, tartalmas munkatervet dolgoznak ki, amelynek legfontosabb célitkűzése a népművelésünk színvonalának hatékonyságának állandó növelése lesz. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy az eddiginél sokkal jobban és rugalmasabban szeretnénk kamatoztatni a baráti országok ilyen jellegű tapasztalatait, eredményeit. Az elmondottakból azt hiszem kitűnik, hogy népművelésünkről az elkövetkező hónapokban, években sokat beszélünk majd, s remélem számottevő ererdményekben sem lesz hiány. SZILVASSY JÖZSEF TELJESÍTIK i Nemrég azzal a céllal látogattunk el I ra), hogy arról, érdeklődjünk, milyen teve ki az idén a járás művelődési otthonai i resszusa határozatainak teljesítése érdeké nul meg a járásban élő szlovák és magya gozók internacionalista együttműködése a ka terén, milyen problémái vannak a járá gozóinak helyi és járási viszonylatban, s szeretnének megvalósítani a jövőben. Ezel kapcsolatban Ján Telgarský elvtárs, a központ igazgatója tájékoztatott bennün A járás művelődési otthonainak főbb 1 jait és a népművelési dolgozóknak a ku irányuló igyekezetét a CSKP XIV. kong rozatai, az SZLKP kerületi és járási konl a kultúra 1980-ig előirányzott fejlesztés feladatai szabják meg. A járási művelődési központ vezetői as velési terv kidolgozásánál a járás konkrí sadalmi helyzetéből indultak ki. Elsősor tek, hogy a kultúrában is megszilárdíts párt vezető szerepét, hogy kialakítsák és kosság minden rétegének szocialista i hogy a közvéleményt a szocialista es formálják. Ezeknek a feladatoknak telje művelődési központ, valamint a városi é dési otthonok jelentős mértékben kivettél művelők a dolgozók és az ifjúság tudói tének kialkítása és elmélyítése, szakm fejlesztése, valamint szocialista hazafiság ternacionalizmusra nevelése céljából a negyvenegy szemináriumot rendeztek a keretében. Ezeken 515 előadás hangzott állandó hallgató vett részt. A népi akadé adásaik a következő témaköröket érinti tudományos világnézet, a vallás és az a állam és jog, külpolitika, pedagógia és gazdaság, egészségügy és testenevelés, mölcsészet és irodalom. Az első félévben adáson összesen 22 071 lakos vett részt. J ségü polgároknak a proletár nemzetki XIV. kongresszusának határozatairól, az egészségügyről, a gyümölcsészetről, ai Csehszlovákia felszabadításáról tartotta járás lakosainak ateista nevelése célját ban és községben szakmai és módszertai tottak a polgári ügyek bizottságainak. / tályának segítségével kétnapos iskolázást gári gyászszertartások és az ünnepségek Az esztétikai nevelés hatékonyságána a vers- és prózamondók, valamint a m tevékenységet folytatók járási versenyi megszervezése szolgálta. A műkedvel< nagy szerepe van a népi hagyományok i lemreméltó tevékenységet fejt ki a CSEM ce-i (Nagydaróc) színjátszó csoportja, e énekkara és tánccsoportja, a Kubinec fu kavan" nevű tánccsoport Kokava nad I „Palóc Népművészeti Együttes" Biskupicér Sokold A CSEMADOK Nové Zámky-i (érs újvári) helyi szervezetében sokr és szorgos munka folyik. A mt nem ezer tagot számláló szervezet eg éven át szórakoztatja, tanítja a jái székhely és a környékbeli falvak lakos gát. A vezetőség szorosan együttműködi: szakcsoportokkal, és az egyes közséj igényeinek figyelembevételével dolgo: Kéthetenként ülést tart, melyen értél az elvégzett munkát, és megoldja a feli rült problémákat. A szervezet legfontosabb feladatáí tartja az együttműködés elmélyítését állami szervekkel és a város nagyobb fl meivel. Ebből a célból az új vezetősé; a tagok beválasztották az üzemek egy-i dolgozóját is. A városi szervek így re szeres tájékoztatást kapnak a CSE1\ DOK helyi szervezetében folyó munká és a felmerülő problémákról. A kapc la.tteremtés kölcsönös. Meg kell eml nünk Vörös Tibort, a vnb alelnökét, V zer Andrást, a vnb osztályvezetőjét, ve mint Máčovský Vincentet, a jnb osztž vezetőjét, akik szoros kapcsolatot tai nak fenn a helyi szervezettel, s egyré anyagi, másrészt erkölcsi támogatási részesítik azt. Az elért eredményeket zitívan. értékelik; ezt bizonyítja az hogy Sidó Zoltán középiskolai tanárr a tanítók napja alkalmából emléké nyújtottak át a CSEMADOK helyi sze zetének elnöki tisztségében elért ered nyeiért. A sokoldalú tevékenység egyik alapi tétele, hogy elegendő helyiség áll tagjainak rendelkezésére, a Nové Zárni [érsekújvári) szervezet az egyedüli S2 vákiában, mely saját székházzal rend kezik. Igaz, hogy lassan már ez is szí nek bizonyul, azonban ez a probléma videsen megoldódik, mivel a székház al levő pincehelyiségeket is hozzáférheti teszik, s ezzel az alapterület a kétszere re nő.