Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám, csütörtök
1972. IX. 7. 5 Szocialista módon a hegyvidék mezőgazdaságában is Üj egységes földmüvesszövetkezetek alakulnak a SJará Ľubovňa-i járásban A Stará Ľubovňa-i járás hazánk egyik legfiatalabb járása, mintegy négy éve létesítették a poprádi és a prešovi járás egy-egy részéből. Szlovákiai egyik legészakibb fekvésű járása s kimondottan hegyvidéki jellegű. Mezőgazdasági termelésének szocializálása a múlt évtized kezdetétől lényegében szünetelt, a termelést nagyrészben az egyéni gazdálkodás jellemezte. Tavaly a CSKP XIV. kongreszusa határozatai teljesítésének megkezdésével indult meg újra a szocializálás folyamata. Ennek eredményeiről és a további feladatokról beszélgettem dr. Ondrej Oláh elvtárssal, a járási pártbizottság vezető titkárával és Ján Kuzmiak mérnökkel, a mezőgazdasági-termelési igazgatóság igazgatójával. A VEZETŐ TITKÁR elmondotta, hogy a CSKP XIV. kongresszusa után a járási pártbizottság mélyenszántóan foglalkozott a « mezőgazdaság helyzetével. Addig a járásban mezőgazdasági terület 38 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A helyzet értékelése után a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében a Járási párt- bizottság elnöksége kidolgozta a további kollektivizálás konkrét tervét. Ebben kitűzték, hogy a mostani ötéves terv végére a járás mezőgazdasági területinek legalább 70—75 százalékán szocialista módon fognak. gazdálkodni. E cél elérése érdekében bizottságokat alakítottak, amelyek a községekben megkezdjék az agitációs munkát. Tevékenységük eredményesen indult. A járásban már három új egységes földművesszövelkezet létesült, mégpedig Orlovon, Nová Ľubovňán és Lackován, Čir- čen pedig egészközségivé bővült a szövetkezet. Ezenkívül bizonyos földterületet az állami gazdaságok vettek át. Az egyik bizottság legutóbb a szép fürdőjéről ismert Vyšné Ružbachy községben tevékenykedett, ahol mostantól kezdve már közös gazdálkodás folyik. Oláh elvtárs kifejtette, hogy számos községből keresik fel a tisztségviselők a járási pártbizottságot és a termelési igazgatóságot tolmácsolva kérésüket, hogy náluk is kezdjék meg a szövetkezet megalakításának előkészítését. „Ezeket a kéréseket nagyon megfontoltan kezeljük — hangsűlyozta a vezető titkár —, hogy a kidolgozott tervvel összhangban járjunk el és gazdaságilag kellőképpen megalapozzuk a további fejlődést. A helyzetet még ebben a hónapban értékeli a járási párt- bizottság elnöksége és meghatározza a további eljárást. Megvannak a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy még a téli hónapokban további négy-öt községben, így Kyjovon, Šarišské Jastrabien, Pusté Polén, Vislan- kán és Ďurkovón megalakítsuk az egységes földművesszövetke- zetet. Ily módon fokozatosan megvalósítjuk a XIV. kongresz- szus határozatát és elérjük azt, hogy a termelés további fejlesztésének feltételeit a Stará Ľubovňa-i járásban is a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szavatolják.“ Az egységes földművesszövetkezetek megalakításában nagyon fontos szerepet játszanak a falusi pártszervezetek. Az eilvtársak az efsz megalakítása érdekében tevékenykednek azokban a községekben is, ahol még nem indult meg a közös gazdálkodás. Például Čirč községben annak idején a kommunisták mozgósító szerepet töltöttek be azzal, hogy elsőként írták alá a belépési nyilatkozatot, és meggyőző munkájukkal sok egyéni gazdát nyertek meg a szövetkezetnek. A mezőgazdaság további fejlesztése komoly feladatainak teljesítésénél a falusi pártszervezetek érvényre juttatják a párt vezető szerepét. JÁN KUZMIAK elvtárs a be^- szélgetés folyamán kifejtette, hogy a szocialista nagyüzemi termelés számára a földművesek megnyerésére végzett politikai tömegmunkában nagy segítséget nyújtanak a járás kiválóan gazdálkodó régebbi szövetkezeteinek tapasztalt tisztségviselői — a jarabinai, a po- dolínecl, a kamienkai, a hniezd- nei, az udoli, a čirči és más közös gazdaságok vezetői. Ezek a szövetkezeti funkcionáriusok a kollektivizálás további fejlesztése érdekében tevékenykedő politikai csoportok tagjai. A járás egységes földműves- szövetkezeteinek jó eredményei meggyőzően bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit a kis- és középparasztok előtt. Az igazgató rámutatott: a járási pártszervek által a mező- gazdasági termelés további szocializálására jóváhagyott koncepciót azzal a céllal realizálják, hogy az eddiginél nagyobb produkciót érjenek el azon a földterületen, amelyen ma még egyénileg gazdálkodnak. A kollektivizálás során tehát a hektárhozamok növelését, az állattenyésztés hasznosságának fokozását tartják szem előtt, hogy az eddiginél több gabonát, burgonyát, húst, tejet, tojást és más terméket juttassanak a közellátásnak. Az újonnan megalakított egységes földmüvesszövetkezetek, így a Nová Ľu- bovňan-i és az Orlovái Efsz már gazdálkodása első esztendejében bebizonyította ennek a célnak a megalapozottságát. Már az idén jobban megművelték a földet a szövetkezeti tagok mint az egyéni gazdálkodók, és az eddiginél gazdagabb termést értek el gabonából, s előreláthatólag nagyobb hozamot ad hektáronként a burgonya is. A járás mezőgazdaságában ma még az egyéni gazdálkodás van túlsúlyban. Az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok a mezőgazda- sági földek 42 százalékán, az egyéni gazdák pedig 58 százalékán gazdálkodnak. 1971 ősze óta a szocialista szektor mintegy 2500 hektárral bővült. Az új szövetkezetekre komoly feladatok várnak az építkezési beruházás szakaszán, hogy mielőbb biztosíthassák a közös állattenyésztési termelést. A felettes szervek segítségével ezt a feladatot is fokozatosan megoldják. Kuzmiak elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés ágainak összetételét a hegyvidéki körzet sajátos feltételeinek megfelelően választják meg. A növénytermesztésben a gabonafélék, elsősorban a tavaszi árpa, ezenkívül a burgonya és a takarmány- félék termesztését fejlesztik. Rendkívüli figyelmet szentelnek a rétek és legelők termékenysége növelésének, mivel ezek több mint a felét teszik ki a járás mezőgazdasági földterületének. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés — a tejtermelés, a szarvasmarhahizlalás és a borjúnevelés dominál, emellett a távol eső rétek és legelők rentábilis kihasználása céljából tovább fejlesztik a juhtenyésztést is. A juhok számát a jelenlegi 6000-ről 10 000-re növelik. Ján Kuzmiak elvtárs beszélgetésünk végén meggyőződését fejezte ki, hogy a párt vezetésével az ötéves terv végéig sikeresen megvalósítják a mező- gazdasági termelés további szocializálására kitűzött feladatot. GÁL LÁSZLÓ Bevált kísérlet Mezőgazdasági üzemeink eddig idqsenkedtek a dinnyetermesztéstől, mert nem volt kifizetődő. A kísérleti állomások dolgozói most olyan javaslatot tettek, hogy a dinnyetermesztésre kijelölt területet takarják le fóliával, ezeken csináljanak öt centiméter átmérőjű lyukakat és ezekbe a lyukakba ültessék el a dinnyét. A fólia alatt a talaj átmelegszik és nedvesség- tartalma is növekszik, vagyis kedvező feltételek alakulnak ki a dinnye fejlődésére és növekedésére. A Vlčany (Vágfarkasd) Efsz-ben ebben az évben már ezzel a módszerrel termesztettek dinnyét, és tizenhét hektárról harminchat vagon jó minőségű cukordinnyét „szüreteltek“. Hét hektáron fólia nélkül termesztettek, itt azonban kisebb hektárhozamokat értek el. Ez is bizonyítja, hogy a kísérlet bevált. A mikor a házszámot keresve kissé tétovázva megállók a kerítés előtt, az udvarból hirtelen felcsattanó kutyaugatás veri fel a faluszéli mellékutcákhoz tartozó megszokott délutáni csendet. Az erősödő és egyre mérgesebbnek tűnő csaholásra javakorabeli ember siet kinyitni a kiskaput. Amíg közeledik jól látni az arcán, mint találgatja magában, hogy ki lehet, mi járatban van az éber házőrző nyugtalan hangoskodásának okozftja. Felcsillanó tekintetéből úgy érzem, akkor ismer meg, amikor a kulcsot fordítja el a zárban. Miközben beljebb invitál, erélyes hangon hátraparancsolja az idegennek kijáró bizalmatlansággal szimatoló házőrzőt. — Tudja, csak a kutya miatt tartjuk naphosszat kulcsra zárva a kaput. Az idevalósiakat ugyan jól ismeri már, de esetleg bajt okozhatna az idegeneknek — magyarázza a házigazda. Egyszer már jártam nála. Akkor riportügyben raboltam el amúgy is kevés szabad idejét. Nemrég múlt két esztendeje annak. S most, hogy a közelmúltban újra Hronovcére, (GaramvezekényJ ebbe a szemlátomást épülő-szépülö, szinte hihetetlenül gyorsan fejlődő nagyközségbe kerültem, megragadtam az alkalmat. Nem riportanyagot akartam gyűjteni, inkább arra voltam kíváncsi, hogy a két esztendő során mi minden történt az akkoriban sok vihart látott földművesszövetkezetben. Verebes Lajos elvtársat ugyanis 1970 tavaszán másodszor választották meg a szövetkezet elnökének. Annak idején enyhén mondva siralmas volt a közös gazdaság helyzete. A megelőző években sorozatosan gyengébb termést takarítottak be a környékbeli átlagos hektárhozamnál. A három teljesen összeépült falu egyesítéséből alakult nagyközség másik két szövetkezetében szinte megszokták már, hogy minduntalan lemaradoztak az előirányzott termelési feladatok teljesítésében. Már azon sem ütköztek meg különösebben, ha kudarcba fulladt a kevés tapasztalattal rendelkező, újdonsült szakember vezette gazdaság egyikmásik, busás haszonnal kecsegtető vállalkozása. Részben azért, részben pedig az egyéb balsikerek következtében egyre válságosabb helyzetbe került a szövetkezet állattenyésztése is. Mintegy ráadásul kétmillió korona összegű adósság is nehezítette, késleltette a tapraállást. Ezt persze a tizedikei borítékok vékonyodásán érezték meg legjobban a tagok. A másutt megszokottnál jóval kevesebb volt a dolgozók átlagos keresete, év végi prémiumról, osztalékról pedig már a derűlátók sem mertek álmodozni. A helyi pártalapszervezet kezdeményezésére az összehívott taggyűlés akkor újra Verebes Lajos elvtársat, a korábban leváltott, sokak előtt kegyvesztett elnököt kérte meg az 512 hektáros földművesszövetkezet vezetésére, a közös dolgainak intézésére. Bizonyára nem volt könnyű számára a döntés, mégis elfogadta a megbízást, örült a visszanyert bizalomnak. Azóta minden tekintetben lényegesen megváltozott a nemrégi sereghajtó szövetkezet helyzete. Már magában is kimagasló sikernek számít, hogy aránylag rövid időn belül az utolsó fillérig letörlesztették a tekintélyes ösz- szegű adósságot. Pedig a felgyülemlett problémák megoldása nem volt egyszerű dolog. Idefelé jövet az útbaigazító, miután megtudta mi végett keresem az elnököt, megjegyezte: „Ha tavalyelőtt a pártszervezet tagjai nem kardoskodtak volna annyit a maguk igaza mellett, akkor mostanra talán még hírmondónak sem maradt volna senki a szövetkezetben“. A látszatra hatvan körüli, halk szavú munkásember nevél, sajnos, nem kérdeztem meg. Csak any- nyit sikerült megtudnom róla, hogy nem rokona a Verebes családnak. Látogatóban az elnöknél B ent a kellemes levegőjű, hangulatos szobában már a folytatás további részletei felől kezdem faggatni a házigazdát. — Őszintén mondva nem volt könnyű számunkra az utóbbi két esztendő — kezdi előkeresni, feleleveníteni a lassan feledésbe merülő dolgos hétköznapok gondokkal teli emlékeit az elnök. — Szerencsémre jól ismertem a szövetkezet minden nagyobb gondját-baját, az emberek gondolkodásmódját. Ugyanis korábban mintegy három évig voltam elnöke a közösnek, azelőtt pedig öt esztendeig agro- nómusként dolgoztam itt. Mindez nagy segítséget jelentett számomra. Első és legfontosabb lépésként a munkafegyelmet kellett újra megszilárdítani, mert különben kárba veszett volna minden igyekezetünk. A helyi pártalapszervezet segítségével a becsületes munka fontosságát már nem volt nehéz megmagyarázni a tagoknak. Lassan újra tudatosították az emberek: mindannyiunk egyforma érdeke^ hogy jó terméshozamokat tudjunk betakarítani, és maradéktalanul teljesítsük a gazdálkodási tervek minden egyes mutatóját. Nem kis szerencsénkre sokat kedvezett a szövetkezetnek a tavalyelőtti év időjárása is. Még ugyan nem éppen kiváló, de a korábbiaknál már sokkal jobb eredményeket sikerült elérni a legtöbb termelési szakaszon. Tavaly aztán már gyorsabban fogytak a gondok. Reményen felüli szép termést adott a gabona. Közel negyve*' mázsa volt az átlagos hektárhozam. így zárszámadáskor azonkívül, hogy kifizettük ösz- szes tartozásunkat, még némi osztalékra is maradt a bevételből. Minden egyes, évközben kifizetett száz koronára tíz korona értékű gabona és négy korona húsz fillér prémium jutott. Tavaszra már csaknem teljesen rendeződött a szövetkezet helyzete. — Milyen célokat akarnak elérni a következő időszakban? Még ez évben tovább akarjuk bővíteni az állattenyésztést. Tehénállományunkat a mostani 157-ről legalább száznyolcvanra fogjuk növelni a magunk neveléséből. A XIV. pártkongresszus és a nyolcadik szövetkezeti kongresszus határozatainak értelmében jövőre nagyobb mértékben szeretnénk folytatni az állatállomány gyarapítását. Járásunkban ugyanis rövidesen egy tejpor-gyárat is fognak építeni, amelyben a folyamatos termeléshez sok nyersanyagra lesz majd szükség. Persze a többi ágazat termelését is jelentősen fogjuk növelni. Ennek érdekében talán már január elsején hét mngunkfajta nagyságú, és körülbelül hasonló termelési színvonalú földművesszövetke- zettel fogunk társulni. A falu két másik gazdaságának, valamint a Pohronský Ruskov-i (Oroszka), a čatai (Csata), a zalabai (Zalaba), a Maié Ludin- ce-i (Kisölved) és a šalovi (Ga- ramkissalló) szövetkezet vezetőivel már többször tárgyaltunk erről. Elképzeléseink szerint a társulás után négy és fél ezer hektár szántóföldet fogunk közösen művelni. Szinte össze sem lehet hasonlítani, hogy azután már mennyivel könnyebben, egyszerűbben lehet kihasználni a lehetőségeket. Például az állattenyésztésben ... E gyre részletesebb, számadatokkal teli tervekről, bizonyára hamarosan megvalósításra kerülő elképzelésekről kezd beszélni az elnök. Később már annyira belemelegedünk a szóba, hogy egymás után ég körmömre a cigaretta. A nyitva felejtett ajtón pedig észrevétlenül belopakodik az esti szürkület. Lámpagyújtáskor a fél nyolcat üti szorgalmasan a megvénült falióra. Az utcáról éppen behallatszik a hazafelé tartó traktorosok beszélgetésének néhány szófoszlánya. A porlepte, munkaruhás embereket nem ugatja meg a kerítés tövében éberkedő kutya. K. F. (Igor Grossmann felvétele) LA I'D KÁROLY
