Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám, péntek
AZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN Több mint egymilSió temrtó A korszerű üzemfejlesztés útján Három állami gazdaság egyesüléséből alakult hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a közel 17,5 ezer hektáron gazdálkodó Michalovce! Állami Gazdaság. A nagyméretű gazdaság a járás mezőgazdasági földterületének több mint 23 százalékán csaknem 215 millió korona értékű mezőgazdasági terméket, a járás össztermelésének 31 százalékát állítja elő. Alig másfél év telt el a társulás óta, s az eddig elért eredmények — melyekről Juraj Vraňuch mérnök, az állami gazdaság igazgatója nyújtott tájékoztatást — azt igazolják, hogy a három állami gazdaság egy nagy gazdasági egységbe történő társítása jó feltételeket teremtett a vállalaton belüli szakosításra és kooperációra. Növekedett a termelés és gazdaságosság A Michalovcei Állami Gazdaságban az 1970-es évhez viszonyítva — tehát a társulás óta — a szarvasmarhánál 830, a sertésnél 2500, a tyúkoknál több mint 21 ezer darabbal megnövekedett az állomány. A közellátásra 463 ezer liter tejjel, 25 vagon hússal és csaknem 3 millió tojással többet juttattak. Kétségtelenül szép eredmény ez, a gazdaság vezetői mégsem elégedettek, mert tudják, a termelés minden szakaszán van még bőven tartalék s ezek feltárása elsősorban tőlük függ. Egyik ilyen megoldásra váró probléma: a termelés színvonalának növelése minden gazdasági részlegen. Ugyanis van olyan részlege a gazdaságnak, ahol az évi fejési átlag a teheneknél meghaladja a háromezer litert, de akad olyan is, ahol tehenenként kilencszáz literrel kevesebbet érnek el. Hasonló arányú eltérések mutatkoznak a hektárhozamoknál és a mező- gazdasági bruttótermelésben Is. Számításokat végeztek a gazdaságban, ami arra figyelmeztet, hogy ha minden részleg eléri a gazdaság átlagos eredményeit a mezőgazdasági termelés 6 százalékkal növekszik, amit két éven belül akarnak elérni. Tovább a szakosítás, a korszerűsítés útján A szakosítás terén elért eddigi eredményekkel sem elégedettek a michalovcei gazdaságban. Az eddiginél többet akarnak tenni a szakosításnak megfelelő korszerű termelőkapacitások létesítése területén. Az év végéig 160 ezer tyúk és 180 ezer csirke részére építenek férőhelyeket. Míg az idén közel 17 millió tojást értékesítenek, a jövő évre <? korszerű technika és technológia segítségével már 27,3 milliót terveznek. Figyelmüket nem kerüli el a szarvasmarha-tenyésztés, elsősorban a tehenészet fejlesztése sem, amit részben az állatok helyes összpontosítása, csoportosítása, részben korszerű férőhelyek építése, valamint a régebbiek felújítása útján akarnak elégni. Még ebben az évben befejezik az istállók építését ezer tehén részére Nižné Nemecké és Bunkovce községekben s előkészítik egy újabb 1200 férőhelyes tehénistálló építését Medovon. A sertéshús-termelés problémáját úgy rendezi a gazdaság, hogy négy környező efsz-szel együttműködve egy tízezer hízósertés és ezerötszáz anyakoca elhelyezésére alkalmas nagy hizlalda felépítését tervezik. A növénytermesztés szakaszán is arra törekednek, hogy a helyi adottságoknak megfe lelően osszák el az egyes növények termesztését. Az ilyen szakosítás az eddigieknél sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt a korszerű agrotechnika, a vegyszerek és a rendelkezésre álló géppark gazdaságos kihasználására. A gazdaság három növényvédelmi központot létesített, amelyek már eddig 9100 hektáron végeztek hasznos munkát. A vegyszerek hathatós alkalmazása a jövőben is ennek a három központnak lesz a feladata. Ezzel kapcsolatban még megoldásra vár a tökéletes vízellátás, ami mellőzhetetlen a növény- védelmi munkálatoknál. Szabad utat a korszerű technikának Teljes mértékben igazat adunk Vraňuch igazgatónak abban is, hogy a mezőgazdaság gyors ütemű fejlesztése elképzelhetetlen a korszerű nagyüzemi technika és technológia alkalmazása és a termelés ipari szintű szervezése nélkül. Emellett azt is látni kell, hogy sehol sem „öregszik“ annyira a géppark és a technológia, mint éppen a mezőgazdaságban. Az utóbbi tíz év alatt például a kombájnos aratásban hét géptípus váltotta egymást, s ma már a német E—512-es gabona- kombájn sem elégíti ki az igényeket. A technika és a technológia rohamos fejlődése megköveteli a mezőgazdasági dolgozók magasabb fokú felkészültségét is. A gyakorlat bizonyítja, hogy az új technika nagy szakmai igényeket és pontosságot követel a munkában. Ezzel kapcsolatban nagyon helyes az a követelmény is, hogy a legújabb technikával, de a várható változásokkal és technikai fejlődéssel is már a mezőgazdasági szakiskolák padjaiban ismertessék meg a tanulókat, a jövő mezőgazdasága szakembereit. Csakis így kerülhető el az a nagy szakadék, amely a végzős növendékek előtt az elmélet és a gyakorlat közölt fennáll. Javulást várnak a szolgáltatások terén A mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítése a szolgáltatások színvonalától is függ. Ilyenek többek között az állatorvosi, valamint a felvásárló és anyagellátó üzemek által nyújtott szolgáltatások, melyek ugyan általában javultak, de még ma sem kielégítőek és nincsenek arányban a kifizetett ellenértékkel. Sajnálatos dolog, hogy a szolgáltató üzemek egyes dolgozói gyakran olyan magatartást tanúsítanak, mintha a drágán megfizetett szolgáltatással különleges kegyben részesítenék a mezőgazdasági üzemeket. A michalovcei gazdaság például évente 695 ezer koronát fizet az állatorvosi szolgálatokért. Természetesen ezért az összegért minőségi munkát vár a gazdaság. Sok megoldásra váró probléma is felmerül a beszerzési és értékesítési kapcsolatok szakaszán, ami kedvezőtlenül hat a termelés gazdaságosságára. Mindez bizonyos hátrányt, veszteséget jelent a termelő üzemnek. A Michalovcei Állami Gazdaság. vezetői és dolgozói bíznak abban, hogy ezekben a kérdésekben, a CSKP KB határozatai értelmében, megfelelő javulás következik be, s képesek lesznek megvalósítani mindazt, amit vállaltak s amit tőlük társadalmunk elvár. KULIK GELLÉRT Elérkeztünk az új tanév megnyitásához. A kitakarított Iskolaépületekben ismét nagy a munka láz. Az alap-, a közép- és az iparitanuló-iskolák tanítói intenzíven készülnek, hogy már az első napon megkezdhessék oktató-nevelő munkájukat. Véget ér az új tantermek kolau- dációja — Szlovákiában az új tanév megnyitása alkalmából 585-öt adnak át. A tankönyveket is elkészítették már a tanulóknak. Iskoláink fő feladatainak egyikét az új tanévben találóan fogalmazza meg az SZLKP KB Elnökségének határozata, amely megköveteli, hogy „társadalmunknak a gazdasági, kulturális, politikai és eszmei téren elért összes pozitív eredménye váljon tanítóságunk közös tu datának tulajdonává, s azt magas szakmai és osztálypolitikai szinten ágy adja át az ifjú nemzedéknek. hogy ismereteinek és meggyőződésüknek szilárd részét képezhesse.“ AZ ALAPISKOLÁKNAK 7Ü0 000 NÉL TÖBB TANULÓJUK LESZ Az új iskolaévben Szlovákiában több mint egymillió gyermek, tanuló és főiskolai ha!Igató ül iskolapadba. Az óvodák 126 500 óvodást üdvözölnek, a kilencéves alapiskolákban 739 ezer 920 tanuló gyarapítja tudását, közülük 81 000 először lépi át az iskola küszöbét Az iparitanuló-iskolákban és szaktanintézetekben 115 931 fiatal tanul. A gimnáziumokból a most kezdődő iskolaévben kerülnek ki az első érettségizők. A gimnáziumok utolsó évfolyamának összesen 11 365 tanulója van. Az első és második ciklusú iskolák tanulóinak száma 1 099 389, a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói ennek megközelítőleg a tizedét képezik. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma az elmúlt napokban tette közzé „A középiskolai tanulók iskolai szabályzatát“, arhely meghatározza iskolai és iskolán kívüli viselkedésük alapelveit. A szabályzat a tanév megkezdésével lép érvénybe. Bevezetője a következőket tartalmazza: „A tanuló azzal, hogy saját elhatározása alapján látogatja a középiskolát, kötelezi magát a rendes iskolába járásra, feladatai és kötelességei teljesítésére, a marxista—leninista világnézet, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében az osztályöntudat elsajátítására, a szocialista erkölcs elvei alapján történő viselkedésre, hogy minél jobban felkészüljön a továbbtanulásra, jövőbeli hivatására, amely megfelel saját érdeklődésének, képességeinek és a társadalom szükségleteinek.“ Az iskolai és az iskolán kívüli foglalkozásra a tanulók kötelesek időben érkezni, megfelelő öltözékben, tisztán, ápolton és nem feltűnő külsővel járni. A tanuló a példás viselkedésért, feladatai teljesítéséért, osztálya és az iskola példás képviseléséért külön dicséretben részesülhet a 7. osztályfőnök vagy az igazgató részéről az osztály vagy az egész iskola előtt. Az iskola a dicséretet tárgyi jutalommal bővítheti. Ha a tanuló nem teljesíti köteleségéit és helytelen magatartásának megjavításához nem elég a tanítók vagy osztályfőnök figyelmeztetése, kihágásának nagysága szerint büntetésben részesül — megróvásban részesíti az osztályfőnök vagy az igazgató az osztály vagy az egész Iskola előtt, esetleg feltételesen kizárják az iskolából, vagy kizárják az összes helvbeli középiskolából. TARTALMASABB OKTATÁS Az új tanév néhány változást hoz az oktatás tartalmába. Megnövekedik a munkára való nevelés óráinak száma az alnp- iskolák 6—9. évfolyamaiban, a nem kötelező tantárgyak orosz nyelvű konverzációval, ritmikai neveléssel és népitánc-okiatással bővülnek. A jövőben a kiválasztott kilencéves alapiskolákon kísérleti sportosztályok létesítésével is számolnak. Az alapiskolák hetedik évfolyamában bevezetik a polgári nevelást, és megerősödik az iskolának a szabad idő kihasználására gyakorolt befolyása. Az SZLKP KB Elnöksége és a vezető iskolai dolgozók Banská Bystricán megtartott országos aktíva értekezlete határozatainak értelmében az új tanév ben az iskolák munkája szempontjából szükséges, hogy az iskolák pedagógiai szervei már az előkészül-etek idején alaposan és alkotó módon elgondolkodjanak afölött, hogyan érvényesítik az egyes tantárgyakban az oktatás és nevelés egységének elvét, hogy minden tantárgy hatékonyan járuljon hozzá az ifjúság szocialista öntudatának formálásához. JAROSLAV MEŠKO Valóban... már nem volt miről beszélgetniük. Ügy látszik Ring embere nem volt a várban. Ha nem Fräulein Elken, akkor... — Gyerünk — mondta Kloss, igyekezett hangjának megfelelő határozott hangsúlyt adni. — Megyünk vissza. Anna-Maria csodálkozva nézett rá. — Mit jelent ez? — Egyszerűen visszatérünk. Gyorsan. Menj előre. — Ha útközben akarsz meggyilkolni, akkor tedd meg itt. — Gyerünk... A lány nagyon lassan ment. Folyosó, aztán a fő hall... Amikor kiléptek az ajtón, Fräulen Elken megállt. — Ti hátulról szeretitek lelőni az embert mi? Amerikai lenne? — gondolta Kloss. A közös ellenség ellen harcoltak, de hiszen ... — Ne állj meg — dörmögte. — Gondolkozz még. Rettenetes butaságot csinálsz. — Menj — kiáltotta. A lány ment át az udvaron, a kavics Ismét csikorgott a talpak alatt. Amikor kiértek az útra, hirtelen félreugrott, ügyesen csinálta ezt, de nem eléggé ahhoz, hogy ne tudta volna lelőni. Le Kloss éppen erre várt; gondolta, hogy megkísérli a szökést. A pisztolyt nyugodtan a zsebébe rejtette és lassan lépkedett. Egy kis időt kell neki adni, kíváncsi, mit fog most csinálni. Ha előre láthatta volna a lány következő lépését, nem lett volna ilyen nyugodt ... Fordította: Bába Mihály A front egyre közeledett. Amikor Kloss eljutott Ringék házáig, már nagyon tisztán hallotta a géppisztolyok sorozatait. Valahol nem messze, a mezőn egy akna robbant. A tűz sárga oszlopa magasan kúszott feflelé. Kloss arra gondolt, hogy a helyzet valóban nehéz kezd lenni, ám kételkedett abban, hogy a németeknek sikerül áttörni északra. Az egyik szoba ablaka be volt hajtva, a házban csend volt, de Kloss nem hitt ebben a csendben. Nem alszanak, várnak. Reménykednek, hogy mégegyszer láthatják a hitleri Wehrmachtot. Arra az asszonyra gondolt, akiről Inga beszélt. Az edelsbergi várban sebe- sítették meg, de az asszony biztosan bevonszolta magát a városba, találkozott Ingával és valahol itt elrejtőzött. Hol? Ezt Ring embere is biztosan szeretné tudni. Talán ő, Kloss hibát követett el, amikor nem parancsolta meg Nowak- nak, hogy kutassa át a szomszédos házakat? Meg kellett volna találni ezt az asszonyt. Ez azonban a leleplezést jelentette volna, és ha a németek valóban visszatérnek? Hacsak néhány órára is... Körbe ment a házon, és a kertben találta magát. Itt még nem járt. Keskeny ösvény vezetett a kertilakhoz. Betekintett, egy pillanatra felgyújtotta zseblámpáját. A földön, a száraz levelek között, véres rongycsomó hevert. Az az asszony itt volt? A kertilakból az ösvény tovább vezetett, a kert belsejébe ... A sűrű orgonabokorba, és amikor elkerülte, megpillantott egy kis kerítést és egy házikót, biztosan a kertészét. Az ablak sötét volt. Az ajtó nyitva. Kloss belépett. Az ablakon beömlő fény az ágyra esett, amelyen az asszony feküdt. Megpillantotta szélesre tárt szemét, a félelemtől torzzá merevedett arcot. Az asszony nem élt: a német szuronyt markolatig döfték a mellébe ... Kloss hirtelen bűnösnek érezte magát, hogy nem volt előrelátó. Nem vette számításba, hogy az az ember, okit Ring itt hagyott, gyorsabb és ügyesebb lesz. Nem kellett volna az edelsbergi várba menni, a gyógyszerész házában kellett volna várnia az ellenfél következő mozdulatára, A várbeli asszony biztosan sejtette, hogy ml fenyegeti. Ingához jött, és titoktartásra kérte. Ha ő, Kloss, megelőzi a másikat... Ugyanazt a hűvös nyugalmat érezte, amelyet akkor érzett, amikor ügyes és mindenre elszánt ellenféllel való harc várt rá. Most már nem követ el hibát. Elhagyta a kertet és az ablakon át visszatért a szobájába. Leült a heverőre, cigarettára gyújtott. Nem akart dohányozni, de nagyon fáradt volt és érezte, hogy egy pillanat múlva elalszik. Most pedig nem volt szabad aludnia. A 76 o- sok dörögtek, a házban csend volt, de most biztosabb abban, mint bármikor, hogy ez a csend csak káprázat. Mit csinál Fräulein Elken? Miért faggatta erről az asszonyról? Melyikőjük az? Berta? Schenk? Vagy talán valaki egészen más? Lassan múltak a percek; már pitymallani kezdett, a szürkületben bontakozott ki az utca körvonala, Becsukta szemét, egy pillanatra álomba zuhant, de azonnal felugrott a heverő- ről, amikor meghallotta az ajtó halk csapódását... Aztán ismét csend lett... A mezők fölé sűrű*>köd telepedett, a harc mintha elcsendesedett volna; ez azt jelentette, hogy a németeket viszszaverték, de jelenthette azt is, hogy a lengyel egységek hagyták el a kisvárost. Hirtelen olyan hevesen csapták be az ajtót, hogy a házban mindenkinek, aki aludt, fel kellett ébrednie. Kloss meghallotta Inga kiáltását... Azonnal az ajtó felé ugrott, de fél- útban megállt és sietség nélkül levetette zakóját, kigombolta ingét. Pisztolyát a zsebébe tette, a másik, a kis waiter csizmaszárában volt. Lépteket hallott a folyosón, egy pillanat múlva már a küszöbön állt, a nyitott ajtóban. Egyszerre pillantotta meg mindany- nyiukat: a sápadt arcú, öntudatlan tekintetű Ingát, Schenket — teljesen felöltözve, Ánna-Mariát, Bertát, a szokásához híven — ruhában és kötényben. Inga kiabált. Amikor Berta közelebb akart menni hozzá, hevesen a falig ugrott. — Mindnyájan itt vagytok — mondta nyugodtan —, senki sem aludt közüle* tek. — Hirtelen Anna-Mariához fordult. — Te voltál! Te mentél ki a házból. Hab lottam! — Inga, az isten szerelmére, mi történt? — Még kérdezitek? Talán maga volt? Magának még levetkőznie sem volt ideje? Schenk ridegen bámult rá. Csak vállat rántott. — Ennivalót akartam neki vinni — mondta Inga. — De ő már ... — Ki? — kiáltotta Berta. — Marta Stauding. Most már megmondhatom. A kertész házában rejtettem el, de közületek valaki észrevette. Meggyilkolták. Ez az én bűnöm — hirtelen a fal felé fordult és zokogva sírt. — Igen — jelentette ki Berta. — Ez a te bűnöd. Mindent el kellett volna mondanod, behoztuk volna a házba. Biztosan a lengyelek gyilkolták meg. — Lengyelek! — robbant ki Inga. — Nem a lengyelek lőttek rá a várban. A németekI [Folytatjuk] 197*. IX. 1. 4 Andrzej Zbych: KL OSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTtNETE
