Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám, szombat

Megkezdődött az idei termés feldolgozása a Dunajská Streda-i cukorgyárban. (B. PalkoviČ felvétele — CSTK) Beszélgetés egy aktuális témáról A földművelők már az aratás idején azzal vigasztalódlak, hogy legalább az őszt terményeknek használ a sok eső. A cu­korrépa valóban szépen fejlődött. Vajon milyen lehet az utolsó termésbecslés eredménye az idei kampány kezdetén? Er­re és még néhány további kérdésre Alexander Sakáčtól, a cu­koripari szakigazgatóság vezérigazgatójától kértünk választ. 1,972 IX 23. — Terveink szerint 1760 000 tonna répát kellene az idén fel­dolgoznunk, 15 százalékos ki­vonattal. A felmérések szerint azonban 140 000 tonna répával többet dolgozunk fel, bár a ki­vonat aránya valamivel gyen­gébb, csupán 14,8 százalékos lesz. Ez 7500 tonna cukor és 14 000 tonna melasz terven fe­lüli termelését jelenti. Az idén az előző évektől eltérően a me­zőgazdasági üzemek kétszer annyi melaszhoz jutnak ingye­nesen, vagyis megkapják a ré­pa nettó súlyának egy egész százalékát — válaszolta SakáC elvtárs. — Történt valami javulás az átvételi feltételekben is? — A lerakóhelyek száma nem változik, javul azonban a gépe­sítés foka. öt helyen speciális szovjet berendezést helyeztünk üzembe, amelyek elválasztják a répától a sáros szennyeződése­ket. — fís a cukorgyárak belterü­letén? — Már évek óta olyan prog­ramot valósítunk meg, hogy évente legalább egy cukorgyár­ban tegyük korszerűbbé a ter­melést. Az idén több üzemben is sikerült végrehajtani vala­milyen újítást. A Pohronský Ruskov-i (Oroszka) gyárban például az egész hőenergetikai központot átépítettük, ezentúl Szén helyett mazuttal fogunk Itt fűteni. Sereden és Rimavská Sobotán (Rimaszombat) új el­járással kísérletezünk a szörp tisztításánál. Nitrán bevezettük a mész automatikus adagolását, ami eléggé nehéz munkától mentesíti a dolgozókat. Ha az eljárás megfelelőnek bizonyul, a többi üzemben is bevezetjük. A legnagyobb változás azon­ban a Dunajská Streda-i (Du- haszerdahely) új cukorkockázó Üzembe helyezése lesz. Az ed­digiek folyamán ugyanis 5000 tonna cukrot két üzemünkben Csak a répa feldolgozása alatt kockázhattunk, és nem is kielé­gítő minőségben. Az új berende­zés körülbelül 10 000 tonna cu- Jior kockázását teszi lehetővé fi z év folyamán. Pohronský Ruskovon azonban továbbra is Üzemeltetni fogjuk a higiénikus csomagolású kockacukor és a bridzscukor gyártására szolgá­ló berendezéseket. — A répaszelet szárításában is tapasztalható valamilyen elő­rehaladás? — Jelenleg három szárítóval rendelkezünk, ezekből kettő a Cukorgyárban, egy pedig a ká- Véüzemeknél van elhelyezve. Napi teljesítményük körülbelül 130 vagon szelet, ami bizony kevés. Jövőre két ikerprést vá­sárolunk az NDK-ból, ezeket két cukorgyárban próbáljuk ki. Ha bebizonyosodik, hogv a ned­ves répaszelet szárazanyag-tar­talmát a jelenlegi 8—10 száza­lékról 20—22 százalékra növe­lik, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­val való közös megegyezés alapján minden cukorgyárunkat ellátjuk ezekkel a berendezé­sekkel. A szárazanyag-tartalom növelésével kezdődik. Maga a szárítási program is. Emellett jelenlegi szárítóinkat is korsze­rűsíteni kell a fűtési techno­lógia szempontjából. A hatodik ötéves tervidőszakban minden­esetre valamennyi cukorgyá­runk el lesz látva szárítóbe­rendezéssel. — Az ősz a szállítások terén is komoly problémákat okoz. Milyen segítséget jelentenek ebből a szempontból a szövet­kezetek és az állami gazdasá­gok szállítóeszközei? — Az idén olyan szállítási tervet dolgoztunk ki, amely a répa szállítását a szakembe­reink és a számítóközpontok által meghatározott optimális központokba irányítja. A ter­mesztők ezáltal több helyen lé­nyegesen rövidebb utat tesznek meg a répával, s ezáltal a mi szállítási költségeink is csök­kennek. — Milyen egyéb problémák merülnek még fel a kampány kezdetén? — A mezőgazdasági üzemek­kel kötött szerződések értel­mében elsőrendű feladat a répa eljuttatása a cukorgyárakba és az átvevőhelyekre. A felvásár­lás harmonogramját szeptember tizedikéig minden termelővel megtárgyaltuk és az időpontok­ban megegyeztünk. A harmono­gram szerint október tizedikéig felvásároljuk a termés 25 szá­zalékát, november tizedikéig pedig a hátralevő 75 százalé­kot. Hogy miért „fékezzük“ a répa betakarítását a kampány elején? Ennek az a magyaráza­ta, hogy szeptemberben a répa még érik és növekszik a cukor- tartalma. Ez egyaránt érdeke a termelőnek és a feldolgozó­nak is. A szeptemberi répát nem tudjuk sokáig tárolni, gyorsab­ban romlik. Ennek elejét kell venni, és ez társadalmi érdek. A répaszelettel való gazdálko­dásban is rendet akarunk tar­tani. Több vállalat nem tart igényt a kijáró juttatásra, má­sok viszont több szeletet is el­vinnének. Az SZSZK takar­mánymérlege szerint mintegy 100 000 tonna szelet gazdaságos átutalásáról van szó. — A termesztők egyre na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a genetikusán egymagvú Slov- mona H cukorrépa iránt. Ho­gyan vált be az idén mennyisé­gi és minőségi szempontból, és milyenek a kilátások további el­terjesztésére? — A Slovmona H hibridet már második éve figyelemmel kísérjük. Az idén a Nitrai Cu­korgyárban 20—25 napon át el­különítve fogjuk feldolgozni, hogy technológiai tulajdonsá­gait abszolút pontossággal meg­állapíthassuk. Vetésterülete 10 ezer hektár, súly szempontjából állja a versenyt a klasszikus Dobrovicei A fajtával. A szep­tember nyolcadikán végzett fel­mérések szerint szlovákiai át­lagban 0,02 százalékkal gyen­gébb volt a cukortartalma, a nyugat-szlovákiai kerület dön­tő körzeteiben azonban, ahol el sősorban otthonos, cukortartal­ma lényegesen jobb a dobrovi- ceinél. Én személy szerint „drukkolok“ ennek a répának, a termesztők nagyon keresik, és ez jó, mert azt bizonyítja, hogy a termesztéssel járó nehézségek megoldódnak. A Slovmona mag ját azonban a további évek fo­lyamán el kell látni növekedé­si serkentőt és betegségek el­leni védőanyagot tartalmazó bevonattal. A Slovosivo tudomá­som szerint még ebben az év­ben megvásárolja a szükséges berendezést a magvak vetés előtti kezeléséhez. Ha a Slov­mona beválik, termesztését 30 ezer hektárra bővíthetnénk ki. Dr. B. DUŠEK A CSKP KB februári plenáris ülése rámutatott a gazdasági propaganda és agitáció haté­konysága elmélyítésének szük­ségességére. A plenáris ülés után minden járásban elgondol­kodtak a kommunisták azon, ho­gyan oldják meg ezt a feladatot a saját feltételeik között, illet­ve mire irányuljon elsősorban a gazdasági propaganda. így történt ez a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban is, ahol Simon Bélától, a járási pártbizottság ideológiai osztá­lyának politikai dolgozójától érdeklődtünk a gazdasági pro­paganda és agitáció megszerve­zései ránt. Simon elvtárs elmondotta, hogy a gazdasági propaganda fellendítésének koncepcióját a járási pártbizottság még április elején jóváhagyta. A gazdasági propaganda tartalmát főleg a tervezett feladatok ismertetésé­re irányítják. Céljuk továbbá a tervfeladatok nem teljesítése okainak feltárása, a konkrét bírálat. A propaganda eszközei­vel következetes harcot folytat­nak a munkaidő teljes kihasz­nálásáért. Támogatják és tovább fejlesztik a munka kezdeménye­zést, a munkaversenyt és ki> emelik a legjobb dolgozókat. Rámutatnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén mutatkozó fogyatékosságokra. A szakszervezeti szervek közre­működésével hozzájárulnak va­lamennyi dolgozó bekapcsolá­sához a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba. Népszerű­sítik a mezőgazdasági integrá­ció és kooperáció jelentőségét. Kiterjesztik a gazdasági propa­gandát a munkaképtelenség csökkentéséért vívott harcra is. Hozzájárulnak a termelési tar­tartalékok feltárásához. A tar­talékok közé tartozik például a termelési műszakok számának növelése. Tartalmát tekintve tehát va­lóban a legfontosabb feladatok megoldására irányul a járásban a gazdasági propaganda és agi­táció. Ám az említett célokat csak megfelelő módszerekkel lehet elérni. A szerdahelyiek a módszerek megválasztásáról sem feledkeztek meg. Ezek kö­zül említsük meg, hogy a párt- szervezetek nyilvános gyűlésein megismertetik a dolgozókat a A képzőművészek moravanyi ott­honában ezekben a napokban tart­ják a festőművészek nemzetközi tapasztalatcseréjét, amelyen len­gyel, szovjet, román, magyar és NDK-beli művészek is részt vesz­nek. A nyáron tartották meg a szoeialista országok szobrászművé­szeinek találkozóját. Az ez alka­lommal készült alkotások a par­kot díszítik. Képünkön M. M. Voszkreszenszkaja szovjet szob- rásznő alkotása látható. M. Borodácová felvétele — ČSTK feladatokkal. Az üzemekben és a szövetkezetekben a legfonto­sabb politikai és gazdasági kér­désekről beszélgetéseket szer­veznek a dolgozókkal. A politi­kai és gazdasági tisztségvise­lőkkel kérdés-felelet esteken is elbeszélgethetnek a dolgozók. Az üzemekben faliújságok se­gítségével népszerűsítik a gaz­dasági kérdéseket. Számos üzemben nagyon jól beváltak a termelési tervek teljesítését szemléltető diagrammák. A munkaeredményekről rendsze­resen tájékoztatják a dolgozó­kat a helyi hangszórók segítsé­gével. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az agitációs jelle­gű filmek vetítése. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a gazdasági propaganda és agitáció az egész járásra ki­terjed. Hatása észrevehető min­den községben, városban, üzem­ben. Jelenleg 21 agitációs köz­pont és 24 vörössarok (üzemi agitációs helyiség) működik a járás területén. Az agitációs táblák száma pedig ennek sok­szorosa. Nagyon jó működik az agitációs központ Vidranybun (Hodos), Horná Potôňban (Fel- sőpatony), Michal na Ostrove- ban (Mihályfa) és Veľké Blaho- vón (Nagyabony). A vörössar- kok létesítéséért dicséretet ér­demlő üzemek közül ki kell emelni a Dunajský Klátov-i (Du- natőkés) Állami Gazdaságot, a Čalovói (Nagymegyer) Tejüze­met és a ČSAD-1, mely nemrég vándorzászlót is nyert. A vörös­sarkok rendezése a pártszerve­zetek és a szakszervezetek kö­zös érdeme. A vörössarkokban a dolgozók tájékozódhatnak az üzem eredményeiről, a tervtel­jesítésről és más gazdasági kér­désekről. Gazdasági propaganda persze ott is folyik, ahol nincs agitá­ciós központ vagy vörössarok. Ilyen helyeken főleg a helyi hangszórókat veszik igénybe, nyilvános gyűléseket rendeznek és a tömegszervezeteken ke­resztül hatnak a dolgozókra. Ezen a téren nagyon fontos fel­adat hárul az ifjúsági szerveze­tekre, hiszen a fiatalok meg­nyerése a gazdasági célok el érésére azokon keresztül tör­ténik. A fiatalok körében kifej­tett munkánál természetesen fi­gyelembe veszik az ifjúság gon­dolkodásmódját, érdeklődését. Ezekben a napokban a járás területén főleg a termelési ter­vek teljesítésére, az őszi mun­kákra és a képviselőkkel való őszi beszélgetésekre irányul a propagandatevékenység. A helyi pártszervezetek és álta­lában mindazok számára, akik propagandával és agitációvai foglalkoznak, nagy segítséget jelent, hogy a járási pártbizott­ság gyakran ad ki a propagá- ciós és agitációs munkában szinte nélkülözhetetlen segéd­anyagot: termelési kimutatáso­kat, szakirodalmat, brosúrákat, Az egyik legjelentősebb kiad­vány „A gazdasági propaganda és agitáció" című terjedelmes módszertani segédanyag. Ez is­merteti a gazdasági propagan­da küldetését, alapelveit, tartal­mát, főbb formáit és azt, milyen szervek vesznek részt a propa­gandamunkában. A segédanya­gok elkészítésében sok ember vesz részt. Minden segédanyag egyaránt megjelenik szlovák és magyar nyelven és idejében el­jut rendeltetési helyére. Er:zel szemben a központi propcvgá- ciós anyagok gyakran késve ér­keznek meg a járásba. Áldásos lenne az is, ha több magyar nyelvű plakátot kapnának. Csalt elvétve fordul elő — főleg ki­sebb községekben —, hogy ide­jét múlt propagációs anyag lát­ható a faliújságokon, kiraka­tokban. A járásban egy 10-tagú bi-3tt- ságot alakítottak a gazdasági propaganda irányítására. A bi­zottságnak négy szekciója van* Külön szekció foglalkozik a sze­mélyi, a szemléltető agitáció* val, az állami ünnepségek szer* vezésével és a sajtóval. A bi­zottságon és a szekciókon ke­resztül a tömegszervezetek, a gazdasági tisztségviselők, a kommunisták és pártonkívüliek bevonásával eredményes gazda­sági propaganda és agitáció fo­lyik a Dunajská Streda-i járás­ban. FÜLÖP IMR-fi Segítenek o problémák megoldásában A Fiľakovói (Fülek) Kovo- smaltban az elmúlt év szeptem­berében újjáalakult és azóta a taglétszám tekintetében is meg­erősödött a Nőszövetség üzemi szervezete. A szervezet jelenle­gi vezetője Patvaros elvtársnő, a zománcozó részleg kiváló dolgozója, aki a munkája mel­lett szívén viseli a dolgazó nők problémáit, irányítója és ta­nácsadója a szervezetnek, s ezenkívül a jnb képviselője. Ve­le beszélgettünk a szervezet munkájáról. • Hogyan alakult újjá a nők szervezete? — A múlt év nyarán a párt­vezetőség a szakszervezet együttműködésével Danyi Ilona elvtársnőt, a kályhaműhely dol­gozóját bízta meg az alapszer­vezetek megalakításával. Elő­ször a kályhamühelyben, utána a zománcozóban, s ezek példá­ját követve a többi részlegen is megalakult a szervezet. Az újjáalakulás nem jelentett kü­lönösebb problémát, mert segí­tettek a gazdasági vezetők, és a párttagok. • Miben nyilvánul meg az alap­szervezetek működése? — 1971. szeptember 20-án, az alakuló konferencián megvá­lasztottuk az új vezetőséget. Az üzem keretén belül a szervezet­nek 6 alapszervezete van. Je­lenlegi taglétszámuk 341 fő. A szervezet tagjai aktívan bekap­csolódnak a tervfeladatok tel­jesítésébe, s még különműsza- kot is szerveznek. Előre kidol­gozott munkaterv alapján mű­ködnek, minden hónapban tar­tanak taggyűlést. Ezeken a gyűléseken részletesen foglal­koznak az aktuális kérdések­kel, a nők helyzetével és prob­lémáival, szociális kérdésekkel, de ezenkívül kellő gondot fordítanak a dolgozó nők ideo­lógiai és politikai nevelésére is. A tagsági illetékeket hiány­talanul fizetik, s a szervezet pénztárát a brigádokért kapott pénzösszeggel is gyarapítják, ami azt bizonyítja, hogy a szer» vezet soraihoz becsületes és ön» tudatos dolgozónők csatlako** nak. • Mik a további célok? — További terveink, fokozni a nők szakmai és politikai tu«- dását és érvényesíteni a párt XIV. kongresszusának határoza*- tait. Szeretnénk a többi szerv­vel is együttműködni és közö*- sen segíteni az üzem feladataid­nak teljesítésében. Még több segítséget szeretnénk nyújtani a dolgozó anyáknak. Övodaiéfc bölcsődei ellátásunk — a doh gozó anyák gyermekei részéré — már részben megoldódott. Jelenleg több problémánk vaR az üzemi konyhával, amely elég távol esik az üzemtől, s az ét> kezés körülményei sem megfe­lelőek. Ám a konyhán kitűnőeft főznek, s az ott dolgozó alkal­mazottak mindent megtesznek, hogy kiadós és ízletes ételek kerüljenek a dolgozók asztalá­ra. A legtöbb családanyának a műszak végeztével már nincs ideje ebédet készítenie. Az üze­mi konyhát minden bizonnyal célszerűen ki lehetne használ­ni, ha az üzem területén tud­nák elhelyezni. A jövőre vonat­kozólag ezzel kapcsolatban is szeretnénk lépéseket tenni, s ezt a problémát is szeretnénk minél előbb megoldani. 9 Kik a nőszövetség legrégibb tagjai, s hogyan kapcsolód­nak be a társadalmi mun­kába? — Legrégibb tagjaink közé tartoznak: Hronec Júlia, Fukasz Katalin és Huszti Margit néni. Ök eddig minden megmozdulás­ban az élen járnak, s kiveszik részüket a társadalmi munká­ból is. Jelenleg is a szervezet vezetőségének a tagjai, s m3g- bízatásukat a lehető legjobban végzik. De dicséretet érdemel a Nőszövetség helyi szervezeté­nek többi tagja is, akik fárad­ságot nem ismerve, kiveszik ré­szüket a munkából. MIKLÚS ELEMÉ* jól szervezett gazdasági propaganda

Next

/
Oldalképek
Tartalom