Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó
Vila v proletariat, e r sill ist eh! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA Bratislava, 1972. szeptember 3. Q 5. évfolyam, 35jjtám O Ara 1 korona KÖZPONTI BiZOITSÁGANAK NAPILAPJA 1 á k"A “S » M WS 1 t I) ■ *4 k R s! «■« j y ... Mert az van ma Nitrán, az új jce- nyér, a béke ünnepe, a mezőgazdasági dolgozók országra szóló manifesztáció- ja. Ezt az országos méretű aratóünnepélyt az idén - szeptember másodikán és harmadikon - hetedízben tartják meg. A rendezőség - akárcsak az előző években - százezres tömeggel számol, tízszer tízezer jókedvű, ünneplőbe öltözött emberrel. Az ősrégi város - a mezőgazdasági tudományok jelenlegi fellggvára - az eseménynek megfelelően fogadja az idei kenyércsata győzteseit, a szántó-vető emberek népes sokaságát. Egy dolgot azonban nem szabad szem elől tévesztenünk: Nitra nem csupán a jókedvű szórakozást jelenti. A már hagyományossá vált országos aratóünnepély fontos politikai esemény is. Szűkebb hazánkban kevés olyan szövetkezet, mezőgazdasági üzem akad, amelyik ne képviseltetné magát ezen a két napig tartó ünnepségen. Amikor egy-egy szövetkezetben arról döntenek, hogy kik képviseljék őket a nagy békemanifesztáción, nem mindig egyszerű a választás: mert a képviselet megtiszteltetést jelent. Az egész falu - különösen a távolabbi vidékekről - mégsem mehet - menjenek hát azok, akik a legderekasabb munkát végezték az aratás és általában a mindennapi kenyér betakarítása idején. A mezőgazdaság dolgozói ezen a két napon kilépnek a dolgos hétköznapok vélt szürkeségéből: ország világ előtt demostrálják azt a hallatlan fejlődést, amely a párt szövetkezetesítés! politikáját követően a mezőgazdaságban, illetve a falvakon történt. Üj falu - új világ már ez a mai. Az út, amelyet szocialista mezőgazdaságunk megtett, fényes győzelme a munkásosztály és a parasztság forradalmi harcának, a lenini szövetkezeti gondolatnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának. Hogy csak egyetlen példát említsünk: az utóbbi években - nem is egészen egy fél évtized alatt - országos viszonylatban tíz mázsával növekedett gabonane- műekből az átlagos hektárhozam. Nehéz lenne ilyen rövidlélekzetű írásban képet adni arról a változásról, amit a falusi ember életében hozott a szövetkezeti gazdálkodás. Talán minden Statisztikai adatnál többet mond ha Vas Ferencnek, a csenkei szövetkezet elnökének a szavait idézzük: ,,A falusi ember ma már el sem tudná képzelni az életét szövetkezet nélkül. Hogy ez mennyire így igaz, annak néhány esztendővel ezelőtt szemtanúi lehettünk. Hatvannyolcban uszítottak a szövetkezetek ellen! Igen. Volt fogantja a gyalázkodó szónak? Nemi És nem is lehetett, mert ki lenne ellensége önmagának.“ Mezőgazdaságunk dolgozói az idén újból komoly erőpróbán estek át. Nem kisebb hatalommal, mint a természet, az időjárás vívtak győztes csatát. Győzelmi ünnep is ez az idei. A hősök vonulnak föl, a kombájnosok, a traktorosok. Köszöntsük hát őket a győzteseknek kijáró tisztelettel. A többszáz transzparens, amely az ünneplőbe öltözött város homlokzatát díszíti, lengő, lobogó zászlók, a hősies helytállást üdvözlik, a zenekarok a széles mezők hőseinek szólnak, a táncos lábak az ő tiszteletükre dobbannak: őket köszönti most az ország, az idei kenyércsata hőseit. MAI SZÁMUNKBAN: Forradalmi jelszavak és c!!enforradaln>i tettek — 3. oldal • 1938 szeptemberében a Vág partján—7. oldal ® Egy tiszta, igaz irodalom példái—8. oldal ® A jámbor asszonyságok — 10. oldal • A jó tervezés társadalmi érdek—12—13. oldal • Két tenger országa —14. oldal SZARKA ISTVÁN AA ČSTK FELVÉTELEI
