Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám, péntek

KÖZLEMÉNY Costa Rica külügyminiszterének csehszlovákiai látogatásáról Fiatalok kongresszusa Építő szellemű párbeszéd (CSTK) — Bohuslav Chňoupek külügyminiszter es Andrej Bareák külkereskedelmi miniszter meghívására 1972. szeptem­ber 10 és 14 között látogatást tett hazánkban dr. Gonzalo J. Faeio, a Costa Rica Köztársaság külügyminisztere és kísérnie — dr. Jósé L. Cardona nagykövet, diplomáciai protokollfőnök és dr. Arnaldo Ortiz Lopez, Costa Rica csehszlovákiai nagykövete. Csehszlovákiai tartózkodása során jogadta a küldöttséget Ľu­bomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter. Szeptember Í2 és 13-án Facio miniszter megtekintette a brnói nemzetközi gépipari vásárt és ellátogatott u brnói gépgyárba. Szeptember 11-én lerótta kegyeletét a fasizmus lidicei ál­dozatainak emlékművénél. A két külügyminiszter meg­tárgyalta a kölcsönös kapcsola­tok kérdéseit és kicserélte né­zeteit az együttműködés elmé­lyítéséről. Facio külügyminisz­ter, valamint a csehszlovák kül­ügyminiszter és külkereskedel­mi miniszter megbeszéléseiken értékelték a csehszlovák ke­reskedelmi küldöttség látogatá­sának eredményeit Costa Ricá­ban. A küldöttséget Jirí Husto- les, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese vezette. Ér­tékelték továbbá a CSSZSZK és Costa Rica Köztársaság közötti tudományos-műszaki együttmű­ködésről szóló egyezmény meg­kötését, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztésének távla­tait. A két külügyminiszter megál­lapodott abban, hogy a közel­jövőben tárgyalások kezdődnek a két ország közötti kulturális egyezmény megkötéséről. A mindkét felet érdeklő fon­tos nemzetközi kérdések meg­tárgyalásánál megnyilvánult a két ország állásfoglalásának egyöntetűsége és külön súlyt helyeztek a békés egymás mel­lett élés politikájának nemzet­közi kapcsolatokban történő kö­vetkezetes érvényesítésére. A tárgyalások baráti szellem­ben zajlottak le és hozzájárul­tak a két ország közötti kap­csolatok elmélyítéséhez. Gonzalo Facio, Costa Rica külügyminisztere látogatását be­fejezve tegnap visszautazott ha­zájába. A ruzynéi repülőtéren Bohu­slav Chňoupek külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté­rium vezető dolgozói búcsúztat­ták. 80 ÉVES MAJOR ISTVÁN ÖZVEGYE Ma tölti be 80. életévét Ma­jor Istvánná, az egykori nép­tanító, kommunista képviselő, kiemelkedő pártmunkás és publicista özvegye. Amikor feleségül ment hozzá, úgy­szólván csak a Nyitra vidéki agrárpro le tárok körében is. mert s a burzsoá hatóságok által számon tartott, mély szo­cialista érzésű, fiatal néptaní­tó Major István, amikor pedig utolsó útjára kísérte, a CSKP múlhatatlan érdemeket szer­zett és országosan nagyrabe- csült funkcionáriusa volt, aki­nek hamvait a munkásmoz­galmi hősök prágai mauzóleu­mában helyezték örök nyuga­lomra. Az életút eme két állo­mása között azonban rendkí­vül mozgalmas, küzdelmekben és sikerekben gazdag hitvesi sors jutott osztályrészül Ma­jor Istvánnénak is. A feleség és az anya tiszteletreméltó hi­vatása mellett vállalnia kellett azokat az emelkedett célokat s mindama megpróbáltatáso­kat is, amelyek Major István nagyarányú politikai és köz­életi tevékenysége folytán az élettársra és a családra is háramlott. S a feleség min­denkor példaadóan helytállt, hűséges segítőtársként küz­dött a férj — egy áldozatos és nehéz életű forradalmár ol­dalán. Jóban-rosszban osztoz­va egyaránt mellette állt, bűz. dította, segítette, amikor még csak néptanítóként sztrájkokat szervezett, majd pártfunkcio­náriusként és kommunista par­lamenti képviselőként már na­gyobb hatósugarú pártmunkát végzett, s később ugyanúgy, amikor Kosút főterén, a csen- dőrsortűzben a munkásosztá­lyért állt ki, vagy amikor a rendőri és hivatali zaklatások érték, vagy bebörtönözték, amikor a fasizmus elől emig­rálni kényszerült, hogy a moszkvai rádió mikrofonja mellett teljesítse kommunista küldetését. Látszatra talán könnyebbé vált ez a sors a felszabadu­lás után, amikor Major István a Pravda igazgatójaként, majd nagyköveteként töltött be je­lentős tisztségeket, azonban sok kitartást, szilárd kommu­nista meggyőződést és tenger, nyi munkát jelentett az az élet is, nem szólva arról, hogy ép­pen nagyköveti megbízatása idejére esett az 1956-os ma­gyarországi e 11 e n f o r ra da lom, amely nem kevés megpróbál­tatást jelentett számukra is. Amikor nagyköveti megbízatá­sa lejártával hazatértek, pihe­nés helyett többéves beteges­kedés bajaival kellett küzde­niük, amelynek terheit megint csak jórészt a hűséges fele­ség viselte — egészen Major István haláláig. Őszinte szeretettel és nagy megbecsüléssel köszöntjük őz. vegy Major Istvánnét 80. szü­letésnapján, s kívánjuk Neki, hogy még sokáig élvezhesse a megérdemelt pihenés, a derűs öregkor örömeit családja, a barátok, a volt harcostársak s a tisztelő ismerősök körében! Iparügyi párttitkárok országos értekezlete (ČSTK) — Brnóban országos értekezletre gyűltek össze Cseh­szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságainak iparügyi titkárai. Az értekezletet meg­előzően szeptember 13-án meg­tekintették a nemzetközi gép­ipari vásárt. Tanácskozásuk fo­lyamán megtárgyalták a párt- munka Időszerű feladatait a CSKP KB februári plenáris ülé­se határozatainak megvalósítá­sában és a külkereskedelemben. A tanácskozást Miloslav Hruš- koviö, a CSKP ,KB Elnökségének póttagja, a KB titkára vezette. Az értekezleten részt vettek to­vábbá a CSKP KB, az SZLKP KB és a szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium vezető gazdasági dolgozói. Az ötödik ötéves terv 1972. évi feladatainak teljesítéséről és a külkereskedelmi kapcsola­tok kérdéséről Andrej Bareák külkereskedelmi miniszter szá­molt be. A vitában a kerületi párttitká­rok kicserélték tapasztalataikat a vállalatokban és az üzemek­ben végzett pártmunka, vala­mint a kerületi bizottságoknak az állami terv biztosításában végzett tevékenysége kapcsán. Számos javaslat hangzott el a további munkára vonatkozóan. Kultúrpolitikai célkitűzések (ČSTK) — Az SZSZK Művelő­désügyi Minisztériumában Bra­tislavában tegnap szlovákiai ér­tekezletet tartottak a kerületi nemzeti bizottságok funkcioná­riusai, a knb-k művelődésügyi osztályainak vezetői és az SZLKP KB ideológiai osztályá­nak dolgozói a nemzeti bizott­ságok által irányított művelő­désügyi szakasz kultúrpolitikai célkitűzéseiről az 1973 as év­ben. Az 1973-as évben és az ötö­dik ötéves terv további éveiben megoldásra váró alapvető kul­túrpolitikai problémákról Mi­roslav Válek, az SZLKP KB El­nökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisztere be­szélt. Ma délután 15 órakor kezdő­dik meg Bratislavában a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség há­rom napig tartó szlovákiai kongresszusa. Az alapsZerveze- tek, járási és kerületi szervek küldöttei délelőtt megtekintik Az ifjúság harca a szocializmu­sért című kiállítást, melyet teg­nap nyitottak meg a vár har­madik emeletén lévő termeiben. A szlovákiai kongresszus előtt egy nappal 43 ifjúsági munka- csoportot, iskolát és személyt tüntettek ki a kongresszus előt­ti időszakban elért kitűnő mun­ka- és tanulmányi eredményei­kért. A kongresszus első nap­ján a küldöttek meghallgatják a SZISZ tevékenységéről, eddi­gi eredményeiről és a jövő fel­adatairól szóló fő beszámolót, majd a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Revíziós Bizott­ságának a jelentését. Szomba­ton és vasárnap a kongresszus vitával, majd a SZISZ új szlo­vákiai szerveinek megválasztá­sával folytatja munkáját. (k. I.) SZISZ-kollektívák kitüntetése (ČSTK) — A Szocialista If­júsági Szövetség fejlesztésében kifejtett kétéves lelkiismeretes munkáért tüntették ki tegnap Bratislavában a legjobb ifjúsági kollektívákat, alapszervezeteket és SZISZ-tagokat. A kitüntetések ünnepélyes át­adásánál jelen volt Ján Brez- nický, a SZISZ Központi Bizott­ságának tagja és a SZISZ SZKB Elnökségének tagjai. Otto Moncman, a SZISZ SZKB elnöke nagyra értékelte a ki­tüntettek munkáját és kifejez­te azt a meggyőződését, hogy továbbra is úttörői lesznek az ifjúsági szervezetnek. Becses vendégek a CKD Sokolovo gyárban (ČSTK) — A „Pajzs 72“ had­gyakorlaton résztvevő szovjet katonai küldöttség , élén Ivan Petrovics Martinov vezérőrnagy- gyal, a Szovjetunió Hősével, tegnap látogatást tett a prágai ČKD Sokolovo mozdonygyárban. A szovjet vendégeket elkísérte az üzemlátogatásra Antonín Ka­pek, a CSKP KB elnökségi tag­ja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára. Az üzem kapujánál lezajlott szívélyes fogadtatás után a ven­dégek megtekintették az egyes üzemrészlegeket, majd ünnepi gyűlésen találkoztak a Prága 9. munkáskerület dolgozóival. Az ünnepi gyűlésen beszédet mon­dott Antonín Kapek elvtárs. Ivan Petrovics Martinov ve­zérőrnagy, a Szovjetunió hőse szintén szólásra emelkedett és nagyra becsülte azt a lehetősé­get, hogy megtekinthették a dicső forradalmi hagyományok­kal rendelkező üzemet, amelyet gyártmányairól ismer a KGST összes tagországa. A prágai ČKD Sokolovo üzeme viszont arról is híres — hangoztatta Martinov vezérőrnagy —, hogy dolgozói a legnehezebb percek­ben is rendíthetetlenül kitartot­tak az internacionalizmus elvei és a szocialista tábor államaival való szövetség mellett. Könyvkiadók együttműködése (ČSTK) — A Könyvkultúra Szlovákiai Központjának és a Magyar Népköztársaság Okta­tás- és Művelődésügyi Miniszté­riuma kiadóvállalatai főigazga­tóságának képviselői egyez­ményt írtak alá tegnap Bratis­lavában az 1973. évi kiadás és terjesztés terén való együttmű­ködésről. Az egyezmény rögzíti az irá­nyító szervek és a két állam kiadóvállalatai és könyvkeres­kedelme együttműködését, a kö­zös gondozásban kiadott köny­vek, a kivitel és a behozatal kérdéseit, valamint a csehszlo­vák és a magyar kiadóvállala­tok további együttműködését. Moszkva — Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a régebben létrejött megállapo­dásnak megfelelően szeptember 10-től 14-ig a Szovjetunióban tartózkodott. Moszkvai tartózko­dása idején megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával és Andrej Gro­miko külügyminiszterrel. Áttekintették a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban az ez év májusi csúcstalálkozó óta vég­bement fejlődést, valamint a Szovjetuniót és az Egyesült Ál­lamokat kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákat. Az eszmecsere őszinte és építő szellemű volt. A legfőbb nemzetközi problé­mák megvitatása során nagy figyelmet szenteltek az európai biztonsággal összefüggő kérdé­seknek. Haladást értek el a megvalósítandó további lépése­ket illetően. Megvitatták azokat a kérdé­seket is, amelyek a stratégiai fegyverzet korlátozására vonat­kozó tárgyalások rövid időn belül esedékes felújításával függnek össze. Megvizsgálták a csúcstalálko­zó idején létrejött kétoldalú egyezmények megvalósításának menetét. A felek egyetértettek abban, hogy e téren már van­nak lényeges eredmények és további sikerek várhatók. Különös figyelmet szenteltek a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok helyzetének. Hangsú­lyozták e kapcsolatok fontossá­gát a két fél viszonyának meg­szilárdítása szempont jából. Je­lentős haladást értek el a két ország közötti kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok számos, elvi jelentőségű kérdésében. Megállapodtak abban, hogy e haladást figyelembe véve a köl­csönbérleti elszámolások rende­zéséről és a kereskedelmi egyezmény megkötéséről Wa­shingtonban szeptemberben foly­tatják a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy azokat a közeljö­vőben befejezzék. Megállapod­tak abban is, hogy hamarosan befejezik a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti tengerim józásl egyezményre vonatkozólag. Mindkét fél megerősítette, hogy fontos folytatni különbö­ző formákban és különböző szinteken, ezen belül legfelsőbb szinten, a véleménycsere gya­korlatát az őket érdeklő kérdé­sekben. Az ENSZ közgyűlése előtt A Novoje Vremja cikke Moszkva — A Novoje Vremja szovjet külpolitikai hetilap leg­újabb számában Nyikolaj Arka- gyev kifejti, milyen feladatok várnak az ENSZ-közgyűlés ha­marosan megnyílt XXVII. ülés­szakára. A cikkíró hangsúlyozza: az ülésszak olyan időpontban kezdi meg munkáját, amikor egyre mélyrehatóbb a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló törekvés. Mindamellett még van számos súlyos probléma egyes államok agresszív politikája kö­vetkeztében. Szélesedik az amerikaiak vietnami agressziója, továbbra is veszélyes tűzfészek a Közel- Kelet az Egyesült Államok és a nemzetközi cionizmus által tá­mogatott Izrael agresszív politi­kája miatt. A gyarmati uralom teljes felszámolására irányuló ENSZ-határozatokat sem hajtot­ták még maradéktalanul végre. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország véleménye sze­rint a közgyűlés XXVII. ülés­szakán sokoldalúan meg kell vizsgálni, hogyan valósítják meg a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó ENSZ-nyilatkozatot, további in­tézkedéseket kell előirányozni a nyilatkozatban foglaltak való­ra váltására. A leszerelésre irányuló törek­véseket az utóbbi évtizedben számos siker koronázta, de a fegyverkezési hajsza nem szűnt meg, és a leszerelés fő kérdé­sei még mindig megoldásra vár­nak. Az újonnan megnyíló üléssza­kon folytatják a vitát a leszere­lési világértekezlet összehívá­sának kérdéséről. Az erre vo­natkozó javaslatot a Szovjet­unió terjesztette be a múlt év­ben. Most a közgyűlésnek ha­tározottabb formában keli meg­vitatnia az értekezlet előkészí­tésének és megszervezésének kérdését. A Novoje Vremja cikkírója befejezésül hangoztatja: „Lehet vitatkozni arról, mi több az ENSZ tevékenységében, az eredmény, vagy a hiányos­ság. Egy dolog azonban vitat­hatatlan: az Egyesült Nemzetek Szervezete nélkül nehéz elkép­zelni ma a nemzetközi életet. Munkájától azt remélik a né­pek, hogy a ma élő és a jövő nemzedéket mentesülnek a há­ború borzalmaitól“. A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Szófia — A bolgár nehézipar 1971-ben a 103-szorosát termel­te az 1939. évinek, a közszük­ségleti cikkeket gyártó ipar­ágak a 21-szeresét. Ez egyálta­lán nem jelenti a könnyű- és élelmiszeripar elhanyagolását, csupán kiemeli a nehézipar el­sődlegességét. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy amikor a nehéziparról beszé­lünk, akkor az 1939. évi ipar­nak mindössze a 22,6 százalé­kát szorozzuk 103-mal — any- nyival részesedtek ugyanis az ipari termelésben a termelő- eszközöket gyártó ágazatok — a közszükségleti cikkeknél vi­szont az 1939. évi ipari terme­lés 77,4 százalékának a 21-sze- rese a mai produktum. A fej­lesztés tehát mindkét esetben igen gyors. Az ipari építkezések nagyságára jellemző, hogy a mostani ötéves terv során mint­egy 20 milliárd levát ruháznak be, ami 50 százalékkal nagyobb a megelőző ötéves terv beruhá­zásainál. A lakásépítési program 1980- ra tervezi a lakásprobléma ren- iezését. Hatalmas munkát végez­tek ezen a téren már eddig is — Bulgáriában a lakások 55 száza­léka a néphatalom éveiben épült — ez azonban csak a fa­lun oldotta meg teljesen és véglegesen ezt a kérdést, a vá­rosokban nem ilyen megnyugta­tó a helyzet. (Az 55 százalék egyébként több mint 500 ezer lakást jelent.) 1980-ig újabb 560 ezer lakás felépítését tervezik; ebből 130 ezret Szófiában. A mostani ötéves terv 250 ezer lakás felépítésével számol, ami­ből 61 ezer jut Szófiára. Ami az életszínvonal változá­sait illeti, itt nagyon nehéz az összehasonlítás az 1939. évi ál­lapotokkal, hiszen akkor igen szűk réteg élt bérből és fizetés­ből, hallatlanul nagy volt a nyo­mor és munkanélküliség, s a dolgozó munkások is nem egy­szer csak a létminimum tört ré­szét kapták meg. Hogy a növe­kedés ütemének nagyságát is lássuk: 1960-hoz képest a tava­lyi bérszínt 62 százalék nominá­lis és 46 százalék reálbér növe­kedést jelent. Még érdekesebb a kép, ha a háztartások helyzetét hasonlítjuk össze. Az egy sze­mélyre jutó jövedelem megkét­szereződött. Ma minden második háztar­tásban található televíziós ké­szülék és mosógép, minden har­madikban hűtőszekrény, jelentő­sen növekedett a legfontosabb élelmiszer cikkek fogyasztása is. Bulgáriában némileg átszer­vezték a munkaverseny-mozgal- mat is. A perniki élmunkások gyűlésén elmondott beszédében Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke a munkaver­senyek céljául is a minőség ál­landó javítását, a munkaterme­lékenység növelését, a termelés gazdaságosságának fokozását tűzte ki. Az azóta országosan kibontakozott munkaversenyben milliók vesznek részt. A dolgo­zók az állami tervfeladatok is­meretében vállalkoznak azok minőségi és mennyiségi túltel­jesítésére, azonban nem hasz­nálhatnak fel sem több nyers­anyagot, sem több energiát, sem több munkaerőt, mint amennyit az állami terv előír. 1972. IX. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom