Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám, szombat
Vasil Biľak: Az igazság fényében Magyarul is megjelent Vasil Biľaknak, az 1967 októbere és az 1970 decembere között írt és elmondott beszédeinek, illetve cikkeinek válogatott gyűjteménye. Az igazság fényében című kötet több szempontból is rendkívül tanulságos és sokatmondó. Felidézi a válságos évek hangulatát, és osztály harcos, marxista—leninista, valóban internacionalista fénybe állítja azokat a jelenségeket is, amelyekről a köztudatban sokáig téves elképzelés élt. Az 1968 augusztusa elölt született cikkek és beszédek a sok egyéb mellett arról győznek meg, hogy Vasil Biľak nemcsak a revizionista, és a jobboldali erők térhódításával szállt szembe akkoriban példátlan bátorsággal, hanem következetesen ostorozta azokat is, akik ellentétes pozíciókból fékezték a fejlődést. Egyben lelkesen küzdött a nemzetiségi kérdés igazságos megoldásáért, Csehszlovákia új államjogi elrendezéséért. Az augusztus után elmondott beszédeiben és megjelent cikkeiben a válság okait elemzi, és rendkívüli éleslátással mutatja a felemelkedéshez, az ország konszolidálásához vezető kiutat. Vasil Biľak cikkeit, beszédeit áthatja az internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus, és a Szovjetunióhoz fűződő barátság szelleme. Többször hangsúlyozta — a szovjetellenes kampány idején is — hogy a Szovjetunió 1972. IX. 2. (Molnár János felvétele) Hajráznak az iskolák Szeptember 4-én újra megnyílnak az Iskolák kapui, hogy a tanítók üdvözölhessék az elsősöket és a többi iskolaköteles gyermeket. E napokban hajrámunka folyik az iskolák építkezésein: az építőipari dolgozók siettetik a munkálatokat, hogy befejezzék a szeptember 4-ig tervezett valamennyi iskola és tanterem építését. Az épületek környezetének elrendezésénél a lakosság és a tanulók segédkeznek a tanítók felügyelete alatt. Szeptember 4-ig 69 osztály építését fejezik be és adnak át pl. a žilinai Magasépítő Vállalat dolgozói. Mindenáron át akarják adni a tantermeket a Lazy pod Makytou-i kilencéves alapiskolában, a terchovái iskolában, a Lipt. Mikuláš-i 14 osztályos iskolában, a 18 osztályos szaktanintézetben, a žilinai 14 osztályos egészségügyi szakiskolában és a čadcai két- osztályos óvodában, természetesen a tornatermek és a tanítói lakások nélkül, mivel ezeket csak a jövő év elejéig fejezik be. —mtä— nélkül nem sikerült volna lerakni a szocialista társadalom alapjait, és ma sem végezhetnénk eredményesen a szocialista építőmunkát. Csak a Szovjet, unióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk szavatolja biztonságunkat is. A kötet anyaga behatóan foglalkozik 1968—1969 eseményeivel, a párt belső válságával, az ellenforradalmi kísérlet kialakulásával. Állandóan érezteti, hogy a szocialista társadalom építése nem volt könnyű a múltban, és ma sem az. Csehszlová- . kia Kommunista Pártja és munkásosztálya nehéz küzdelmek közepette tanulta és sajátította el a vezetést. Közben — a tapasztalatok hiányában — számos hibát is vétett, ám ez senkit sem jogosít fel arra, hogy lebecsülje a szocialista építés sikerét. Több elvi kérdésre is találó választ ad. Érdekesen elemzi például az „emberarcú“ és a „demokratikus“ szocializmus fogalmát. Az előbbivel kapcsolatban kifejti, hogy a fasizmust is emberek találták ki, nem állatok. Mégpedig olyan emberek, akik között akadtak széparcnak is, mégis rosszabbak voltak az állatoknál. És vannak emberek, akik nincsenek szépséggel megáldva, de végtelenül jók, tiszta jelleműek, becsületesek. A szocializmust nem az teszi igazivá, hogy milyen jelzővel látják el, hanem az, hogy az hogyan szolgálja a nép érdekét. Az utóbbival kapcsolatban azt emelte ki, hogy a „demokratikus szocializmus* sem új találmány. A „demokratikus szocializmus“ fogalmát a szociáldemokrácia sütötte ki, már évtizedekkel ezelőtt annak érdekében, hogy megtévessze a tömegeket, és szembeállítsa őket a marxizmussal. A jobboldali opportunistáknak 1968-ban nálunk is sikerült az emberek tömegeit félrevezetni. Sokan nem ismerték fel, hogy mi rejtőzött a szép beszédek, és a tetszetős jelszavak mögött. A jelenséggel kapcsolatban Vasil Biľak már az 1968 májusában elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy „Az ellenforradalom nem kezdődik a lövöldözéssel és az akasztással. Az ellenforradalom ezzel végződik. Az ellenforradalom hosz- szú ideig türelmesen gyűjti erejét, bomlasztja a nép, a nemze. tek egységét és a szocialista társadalomban, amilyen a mienk is, főleg a párt és a nép egységét. Nem rémitgetés ez, csupán annak tudatosítása, hogy az ellenség nem adja fel a küzdelmet és kihasznál minden lehetőséget, bármilyen módszert alkalmaz, amely elősegíti éberségünk és elővigyázatosságunk gyengítését. Manapság semmilyen ellenzéki, pártellenes csoport nem lép fel kimondottan nyílt, szocialistaellenes programmal, mivel tudja hogy így nem érné el célját‘ A cikkek, beszédek részletesen és sok új adatot közölve foglalkoznak a „januári férfiak“ szerepével. Egyértelműen fejtik ki azt is, hogy „1968 augusztus derekán Csehszlovákia a véres ellenforradalom és polgárháború küszöbén állt. Ezért az öt testvérország 1968. augusztus 21-1 segítsége az internacionalista szolidaritás aktusa volt, amely gátat vetett az ellenforradalmi erők útjába, megmentett bennünket a testvérgyilkos harctól, a szocializmus sok becsületes építőjének fizikai felszámolásától.“ A Pravda Könyv, kiadó megjelentette kötethez Ľudovít Pezlár írt tartalmas Vasil Biľak emberi erényeit is méltató előszót. A nemzeti bizottságokról szóié alapvető jogszabályok Társadalmunk döntő fontosságú szervei a nemzeti bizottságok. Az állampolgárok széles körű részvételével körzetükben tervszerűen irányítják, szervezik és biztosítják az országépítés munkáját, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy és a szociális gondoskodás területén. Elsőrendű feladataik közé tartozik, hogy gondoskodjanak a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek egyre tökéletesebb kielégítéséről. Annak érdekében, hogy mindezt elérjék, illetve a sokrétű fejlődést lehetővé tegyék, gazdasági szervezeteket, kulturális, egészségügyi, szociális intézményeket létesítenek, és irányítják ezek munkáját, egyben biztosítják a szocialista tulajdonnak és a dolgozók valamennyi vívmányának, a társadalom szocialista rendjének védelmét, a szocialista együttélés szabályainak megtartását. A nemzeti bizottságok fontos feladatát képezi az is, hogy biztosítsák a törvények végrehajtását, a dolgozók és a szocialista szervezetek jogainak védelmét és megvalósítását, jogos érdekeik érvényesítését stb., stb. Mindez azonban csak úgy érhető el, illetve realizálható, ha nemcsak a nemzeti bizottságok sok ezernyi tisztségviselője, hanem a polgárok is alaposan ismérik jogaikat és kötelességeiket. Az említett kiadvány most lehetővé teszi, hogy az érdeklődők magyarul is megismerjék a nemzeti bizottságok feladatát, hatáskörét és általában az álla mélettel kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. A kézikönyv mindenekelőtt azokat a törvényeket, rendeleteket és jogszabályokat tartalmazza, melyek szabályozzák a nemzeti bizottságok helyzetét, hatáskörét, szervezeti felépítését, valamint a nemzeti bizottságok szerveinek elrendezését és ténykedését. Egyben tartalmazza az e témával kapcsolatos más törvényeket és jogszabályokat is. Megtalálható benne például a Szlovák Szocialista Köztársaság területi tagozódásáról szóló törvény, és az 1968. október 27-én a nemzetiségek helyzetéről hozott alkotmánytörvény is. Kár, hogy a hasznosnak ígérkező kiadvány előszavának a fordítása igen gyenge. Az alig három oldalas szövegben hemzseg a nyelvtani hiba: „szét vannak szórva", „gyakran lettek változtat va“, „segédan yágként sem lettek kiadva", „hatásköre volt szabályozva" stb., stb. (Helyesen: szétszórták, gyakran változtatták, segédanyagként sem adták ki, szabályozták hatáskörét.) A CSKP KB szerveinek határozata Ez a kiadvány is a kézikönyv igényével készült, és különösen az ellenőrző és revíziós bizottságok tagjainak könnyíti meg a munkáját. Többek között tartalmazza a pártnak az utóbbi években hozott fontosabb határozatait, a CSKP ellenőrző és revíziós bizottságainak a tevékenységére, a tagsági alap rendszeres javítására, a párttagok és tagjelöltek nyilvántartására, és az alapszervezetek gazdálkodására vonatkozó irányelveit. Közli a CSKP Központi Bizottsága titkárságának a tagjelöltségre vonatkozó, 1971. június 28-án kiadott utasításait is. Az új tagok felvételével a párt arra törekszik, hogy erősítse befolyását mind a munkahelyeken, mind a társadalmi élet többi területén. A tagjelöltek felvételével kapcsolatos irányelv azt a feladatot tűzi az illetékesek elé, hogy „tagjelöltté olyan öntudatos, aktív, a szocializmushoz hű munkásokat, parasztokat, értelmiségieket és a fiatal nemzedék olyan tagjait vegyék fel, akik a marxizmus— leninizmust és a proletár internacionalizmust magukénak vallják, akik el akarják kötelezni magukat a párt politikája mellett, a párthoz való viszo nyukat munkaeredményeikkel, a szocializmus építésén végzett példamutató és áldozatkész munkájukkal igazolják, akiknek szilárd a jellemük és az erkölcsük.“ A párt dokumentumait tartalmazó kiadvány nemcsak a párt tisztségviselői, hanem a pártmunka iránt valamennyi érdeklődő számára hasznos segédanyag. BALÁZS BÉLA Látogatóban „A csehszlovák—szovjet barátság építkezésen" Készül a központi terményátrakodó Tóth Géza, Mudály Lajos és Záhorcsák Emil betonozás közben. (Foto: Molnár János) Szabad szombat volt, amikor legutóbb a Dobra község határában épülő központi terményátrakodó építkezésére látogattam. Az építkezés bejáratánál a telepőr és hű kutyája fogadott. A magasba emelkedő gabonasiló körül csend honolt, de akit kerestem, Líška Tibor főépítésvezetőt, Tóth István mérnök, műszaki felügyelő társaságában a munkahelyén találtam. Az ellenőrzési napra készültek, észrevételeiket rendezgették. fgy különösebb nehézség nélkül sok mindent megtudtam erről a fontos építkezésről, amely a CSSZBSZ szlovákiai kongresz- szusának döntése alapján méltán nyerte el „A csehszlovák— szovjet barátság építkezése“ címet. Hiszen a két baráti nép sokrétű együttműködésének egyik gyakorlati példáját fogja szolgálni ez a közel 171 millió korona beruházási költséggel épülő központi terményátrakodó és tároló. A Szovjetunióból évente hazánkba érkező 1,3 millió tonna gabonát 1974 decemberétől itt rakják majd át, jelentősen tehermentesítve ezáltal hazánk szárazföldi kikötőjét, a Čierna nad Tisou-i rakodóállomást. — Illetve két hónappal korábban — jegyzi meg Líška Tibor építésvezető. — Amikor a megtisztelő címet megkapta ez az építkezés, a kivitelező vállalatok dolgozói kijelentették, hogy a tervezett határidő előtt két hónappal, tehát október végéig átadják a központi ter- ményátrakodót. Ez azt jelenti, hogy már az NOSZF 57. évfordulójának napján befuthatnak ide az első szovjet szerelvények. Addig azonban sok munka vár még az építőkre. Az építkezés eddigi „krónikája“ eléggé biztató, pedig már maga az a tény, hogy több vállalat munkáját kell itt összhangba hozni, eléggé megnehezíti a helyzetet. A fő kivitelező vállalaton, a humennéi Chemkostavon kívül további öt vállalat vesz még részt a munkában. A košicei Kohóépítő Vállalat biztosítja az alapozást, a talajvíz le- csapolását. A bratislavai Stavo. industria szállította és kezeli az építkezésnél igen fontos szolgálatot teljesítő csúszózsalut, a bratislavai Termostav végzi a szigetelési munkálatokat, a košicei Szovjet Hadsereg Gépgyár melléküzeme, a Slovsport készíti és szereli a gabonaszállításra szolgáló hatalmas acéltölcséreket és a Breznói Híd- gyár szállítja és szereli a műszaki berendezéseket. Ezek túlnyomó részét a Szovjetunióból kapjuk. A hat kivitelező vállalat közel 160—180 dolgozója munkájának koordinálása, szervezése, irányítása, értékelése nem könnyű feladat. Eddig sikerült vele megbirkózni a fiatal vezetőgárdának és a tapasztalt mestereknek. — Mikor indult ez az építkezés és mi történt azóta? — kérdezem Líška főépítésvezetőt. — Tavaly februárban indultunk, akkor kerültem ide én is Vajanyból, ahol nyolc évet töltöttem a hőerőmű építésénél. Eleinte nehézségeink voltak a tervezés körül, nem volt teljes összhangban a terv a szükségletekkel és a helyi adottságokkal. Egy kisebb földcsuszamlás is bekövetkezett. Végül megoldódott a probléma, 308 vascölöpöt vertünk 13 méter mélyre a földbe. Ezekre épül a két hatalmas gabonasiló. Érdekességként megjegyzem, hogy ha a földbe vert vascölöpöket egymáshoz illesztenénk, ez csaknem 10,5 km-t tenne ki... A gépeket is megviselte a rendkívül nehéz munka, elég gyakran hibásodtak, így az alapozási munka 5—6 hónapot késett, de folyamatosan sikerült behozni ezt a késést. 1971-ben 14,7 millió korona értékű munkát végeztünk az építkezésen, a tervet 116 százalékra teljesítettük. A közművesítés, a felvonu. lási épületek, a központi karbantartó műhely építése és az egyik siló komplett alapozása volt soron, amit a Chemkostav és a Kohóépítő Vállalat dolgozói végeztek. — Mi következett az építkezés második évében, vagyis idén? — A második siló alapozási munkálatainak befejezése, az üzemeltetési épületek, továbbá a termónyátfúvó-állomás, ún. elevátorház építése. Május 15- én megkezdődött a csúszózsalu szerelése és június 26-án a falak felhúzása ... — Ez utóbbi munka elég gyor. san ment, hiszen az első siló már áll... — A csúszózsalu segítségével július 31-én az éjjeli műszak befejezte a falazást, és reggel a 25 méter magas torony feléjén kitűzhettük a „májusfát“... A csúszózsalukat már leszereltük, most a Slovsport dolgozói következnek; elkezdik a hatalmas acéltölcsérek beszerelését. Ezután a födém építése van soron. Egyébként örömmel közölhetem, hogy ma már a silóépítésnél a tervezett ütemben haladunk, s ez számunkra a legfontosabb. Az ugyancsak fiatal Tóth István mérnök, a beruházóvállalat megbízottja, az építkezés műszaki felügyelője lelkesedéssel beszél az építők közötti jó együttműködésről. Szintéri bízik abban, hogy az építők teljesítik közös vállalásukat, s az NOSZF 57* évfordulóján, beu futhat ide a terményt szállító első szovjet szerelvény. Mi is őszintén kívánjuk, hogy valóban így legyen. Az első siló már a magasba emelkedik. KULIK GELL&R?
