Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

A ROMAI COLOSSEUM URBANISZTIKAI SZEREPE Az a jelenség, amit Lévi- Strauss „szemantikai ‘maghasa­dásnak“ nevez, a városban ta­lálja meg legjobb bizonyítékát, mert olyan műalkotásról van szó,- amely mindig új jelentés­sel töltődik. Giulio Carlo Argan a tőle megszokott világossággal így ír erről: „A város tér-idő összefüggése nem kevésbé egy­séges attól, hogy összetevői nem egyidőben születnek, nem egyet­len művész alkotásai. A törté­nelmi tér és idő együttesen ideológiát alkot, melynek lát­ható formája a város a maga egészében. Érhető, hogy a vá­rossá válás valamennyi ténye és pillanata a múlt valamennyi adatának felülvizsgálását és megbírálását igényli. Mindezek alapján döntenek mindenfajta beavatkozásról: restaurálásról, felújításról vagy rombolásról. A város története nem más, mint hosszú időszakok művészettör­ténete, nem pedig — mint so­kan gondolják — egy művész vagy egy iskola, egy püspöki vagy királyi uralom rövid idő­szakának története“. Ez érvényes a városok egyes részeire is: terekre, utcákra és városnegyedekre, valamint a mű­emlékekre. Változik a szerepük, gyakran az eredetitől nagyon is távol eső funkciót kapnak. Jel­lemző példa erre a Colosseum, amelynek viszontagságaival fog­lalkozik Michela Di Macco ki­tűnő monográfiája. A monográfia írója a primi­tív kereszténység képromboló magatartásából indul ki: Rómá­ra kimondták az ítéletet. Ezt az aszkéta álláspontot azonban csakhamar helyesbítette az egy­ház: nem kell lerombolni a bál­ványok templomát, egyszerűen meg kell változtatni tartalmu­kat és rendeltetésüket, a po­gány műemlékeket oltárokkal és különböző relikviákkal kell fel­szerelni és szenteltvízzel meg­hinteni. A középkorban a Colosseum ifcét ellentétes szimbólumot tes­tesített meg: az ókor mítoszát, amelyet nem mindennapi me­részséggel védelmezett a polgá­ri hatóság és a „barbár“ Theo- dorik király, valamint a keresz­tény mártírium mítoszát, amely­nek értelmében szent hellyé nyilvánították. Elhelyezésénél fogva azonban a Colosseum a hadsereg értékes erődítményé­ül is szolgált: 1084 után a Fran. gepánok kerítették hatalmukba, akik ellen heterogén erők: pá­paellenesek, albigensek és má­sok harcoltak a közös függet­lenség nevében. Később a ghi- bellinek és és a guelfek közöt­ti összecsapás során a Colosse­um a laikusok győzelmi szim­bólumává, Capitolium-ellenes védőbástyává vált. Amikor 1320 és 1340 között bajor Lajos ki­rály elhatározta, hogy bevezeti a Colosseumban a bikaviadalt. az amfiteátrum újból végigélte a múltját. 1439-ben a San Giovanni templom szószékét a Colosse­umból származó mészkővel és márványtömbökkel restaurálták. A kultúra embereinek tiltako­zása nem akadályozta meg sem V. Miklós, sem II. Pius, sem pedig II. Pál pápát abban, hogy különböző restaurálások címén tovább ne rombolják az emlék­művet. A humanista pápák politikai eszköze, a színház felhasználja a pogány romokot, így a Colos­seumot is, bár belső berende­zése révén hierarchikus szem­pontból megosztja a nézőket. A műemlék urbanisztikai funkció­ja határozottan csökken: az am­fiteátrum — majdnem lakatlan területen — belevész a zöldbe. V. Sixtus pápa utat építtet, amely a Colosseumot a San Gio­vanni in Lateranóval köti össze. Először arra gondol, hogy a Colosseumból kulturális köz­pontot létesít, azonban hamaro­san a gyakorlatibb megoldás fe­lé hajlik: Domenico Fontana fo- nöműhelyt tervez az első eme­letre, munkáslakásokat és üz­leteket a másodikra. Megvalósí­tására azonban nem maradt ide­je. X. Kelemen jóváhagyja Ber- nininek azt a tervét, amelynek értelmében az amfiteátrumból templomot alakítanak a mártí­rok emlékére. Miben állt volna ez az átalakítás? A ránk ma­radt leírások szerint két hom­lokzatot akartak készíteni, egyet a város szíve felé, egyet a San Giovanni felé, az aréna köze­pén pedig templomot akartak építeni. Érdekesebb Carlo Fon­tana javaslata, amelynek értel­mében az elipszis felső tenge­lyénél kör alakú templomot kel­lett volna építeni. A XVIII. szá­zad közepén XIV. Benedek pá­pa hatalmas keresztet helyeztet el a Colosseumon, és az épüle­tet „nyilvános templommá“ nyil­vánítja. A múlt század romantikájá­nak megfelelően a holdfényben fürdő romok között görögtüzet gyújtanak IX. Pius vagy a Ró­mai Köztársaság tiszteletére. Ezt az olasz főváros prózája kö­veti, a vidékies környezetet elT csúfítják, létrejön a szégyenle­tes via dell’Impero, a sterilizált, csupán „hatalmas forgalomirá­nyító szigetté“ degradált mű­emlék. A tanulmány gyors, adatok­kal alátámasztott áttekintést ad a Colosseum szimbolikájáról, századokon át betöltött törté­nelmi és urbanisztikai funkció­járól. Művészetről — helyesen — nem esik szó. Ez a műemlék egy egész város tehetetlensé­gét, szégyenét tükrözi, és tük­rözi a város vezetőinek patolo­gikus tudathasadását is. ĽESPRESSO Készül a Petőfi-szótár ÉRDEKES ADALÉKOK AZ ELSŐ MAGYAR HARCTÉRI TUDÖSÍTÖRÖL A jövő, Évben — 1973-ban ün- nepelj&k — csaknem egész Euró­pában — Petőfi Sándor születésé­nek 150. évferdulóját. A Magyar Tudományos Akadé­mia megbízásából már több mint másfél évtizede készül a Petőfi- szútár. Ez lesz az első költői szó­tár Magyarországon, s a költő minden szava helyet kap benne. A szótár első kötete szintén a 150. évforduló alkalmából jelenik meg. A jubileum alkalmával érdekes megemlékezni Petőfiről, mint a legelső magyar harctéri tudósító­ról is. A magyar haditudósítók ősének ugyan Tinódi Lantos Se­bestyént kellene tartanunk, aki a XVI. században előbb Török Bá­lint udvarában élt, majd amikor ura török fogságba került, ván­dorénekesként járta az országot, és szorgalmasan gyűjtötte énekes krónikái részére az adatokat. Elekben a krónikákban történeti hűséggel dolgozta fel a török hó­doltság első korszakának háborús eseményeit. A mai értelemben mégis Petőfi Sándor volt az első magyar hadi- tudósító, aki mint tényleges ka­tona járta be a harctereket. Petőfi első haditudósítása 1848. október 10-én jelent meg az ak­kori Pesti Hfrlap 183. számában. \ tudósítást Erdődről írta október 1-1 keltezéssel. A második hadi- tudósítás 1849. február 9-én Deb­recenben, a „Közlöny“ 23. számá­ban látott napvilágot. Petőfi feb­ruár 3-án Vízaknáról keltezte ezt a harctéri riportot, amikor ismét Bem táborában volt. Leírja a ja­nuár 21-i véres szebeni csatát, amelyben a „fátum kényszerítet­te hátrálni“ a magyar seregeket. A harmadik haditudósítás Deb­recenben kelt, február 15-én, s február 17-én a „Közlöny“ 31. szá­mában jelent meg a beszámoló a vízaknai és szászsebesi harcokról, ahol az ellenség kezdetben hát­rálásra kényszerítette a magyar csapatokat, de Bem tábornok ve­zérlete alatt a magyar sereg is­mét visszafordult Szeben felé. Amikor ez a tudósítás megje­lent, akkor írta Petőfi a hadügy- minszterhez azt a híressé vált le­velét, amelyben bejelenti: . . ka­pitányi egyenruhámat levetettem, miután azt nyakravaló nélkül egy- általjában nem lehet viselni, s mi­után nyakravaló-nemhordás végett több leckéztetést, vagy pláne kényszerítést nincs kedvem tűr­ni“. Néhány heti betegeskedés után Petőfi 1849 áprilisában már ismét Bem táborában van. Április 11-1 kelettel Karánsebesről írja negye­dik tábori levelét a „Közlönyé­nek, amely április 26-án, a 89. szá­mában adta közre azzal a meg­jegyzéssel, hogy „E levelet későn vettük“. E tudósításban Petőfi le- frja, hogyan találkozott Bemmel Szebenben: „... mint egyszerű közember mentem hozzá, minden igény és vágy nélkül, 6 vissza­adta a kapitányságot s kinevezett segédjének, az elsőt közönyösen, a másodikat gyönyörrel fogadtam el.“ Május 18-án a „Közlöny“ 93. számában jelent meg Petőfi ötö­dik, % egyben utolsó haditudósl- tása, amelyet április 17-vel Katán- sebesről keltezett. (p. gy ) APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL ■ A Dunaszerdahelyi Jednota fel- vásárlási osztálya felvásárol min­den mennyiségben babot, borsót, lencsét, kölest, kendermagot, he­remagot. Érdeklődni lehet: tel. 23-56, Dunajská Streda. ÚF 140 ■ Eladó pianínó. Bratislava, tele­fon: 313-72. 0-1041 ■ Peugeot 404 jó állapotban eladó P. Vereš, Bratislava, Kominárska 8, telefon: 609 671. 0-1036 Magyar pulitenyészet I Kitűnő szülőktől származó törzskönyvezett kölykök Július Sedliak tenyésztőnél kaphatók és előjegyezhetők. Bratislava, Uprko- va 8, telefon: 403-05. Ú-1051 ISMERKEDÉS ■ 22 éves barna lány (érettségi­zett) társat keres 22—32 éves ko­rig. Jelige: Vidáman, kettesben. Ü-1047 ■ Egyedülálló önálló nyugdíjas, jó külsejű háziasszony szeretne megismerkedni 58—65 éves brati­slavai nyugdíjassal. Békés, nyu­godt együtélésre vágyom. Bratisla­va centrumában van egy kétszo­bás lakásom (telefonnal). Jelige: A szeretet nem csal. Ü-1038 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, akik 1972. augusztus 24-én elkísérték utolsó útjára drága édesanyánkat, nagymamát, déd­anyát, özv. Hideghéty Mihéiynét a vajkai temetőbe, s részvétükkel és virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0 1052 ■ Bratislavában garzont cserélek 1 szobás lakásért. Telefon: 408 115. Ü-1039 Hirdessen Ön is a z ÚJ SZÓ-ban A bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: — karbantartókat gépberendezésekhez (műszakmunkára), továbbá — lakatosokat, — hegesztőket. Nőtlenek szómáro elszállásolást biztosítunk. Étkezés üzemünk éttermeiben. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztályo nyújt. Telefon: 177, 20-41-es mellékállomás. Chemické závody J. Dimitrova osobné oddelenie BRATISLAVA ÜF-138 A hirdető vállalatok figyelmébe Munkaerő-felvétel hirdetésénél megrendeléseikben hitelt érdemlő módon igazolják, — melyik járási nemzeti bizottság mely területen engedélyezte a munkaerő-toborzást, esetleg vállalatuk besorolását az országosan szervezett munkaerőfelvétel tervébe, ille­tőleg a határmenti területek betelepítésének tervébe; a hirdetés szövegében tüntessék fel — a munkaerő-toborzást igazoló engedély alapján a dolgozók felvételének területét; erre nincs szükség az olyan vállalatok hirdetéseiben, amelyeket az országosan szervezett munkaerő-felvétel tervébe soroltak, továbbá az előnyben részesített szlovákiai válla­latok esetében valamint az egyes szakképzett dolgozók felvételéről szóló hirdeté­sekben; — a fizetési besorolást (pl. TKK 6. T 12, A 14, esetleg az órabér, illetőleg a fizetés össze­gének megjelölése) az érvényes előírások szerint; — a toborzási járulékot és egyéb kedvezményeket ugyancsak az érvényes előírások szerint (pl. teljesítményjutalom, különféle prémiumok esetleges nyereségrészesedés a szám­adatok nagyságának feltüntetése nélkül, továbbá lakásjuttatás lehetősége, üdülés lehe­tősége stb.). A lučeneci (losonci) Csehszlovák Autójavító Üzemek — Československé automobilové opravovne, n. p., Lučenec— kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: • autómechanikusokat, • autókarosszéria-készítőket, • autólakkozókat, továbbá • lakatosokat — hegesztőket és • kőműveseket. A segédmunkások az üzemi munkaiskolában képesítést szerez­hetnek. Munkába lépés azonnal. Az érdeklődők üzemünk személyzeti osztályán — ČSAO závod 01 Luče­nec - személyesen, írásban és telefonon is jelentkezhetnek. Telefon: 3020, 3021 és 3022. A munkaerőtoborzást a Lučeneci Városi Nemzet: Bizottság engedélyezte. Československé automobilové opravovne národný podnik Lučenec

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom