Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
THRSHDHl DK „Mindössze" öt perc Sok feladat követel tőlünk, nőktől, napi öt percet, „mindössze“ öt percet. Mert ahhoz, hogy A haj ápolt legyen, ajánlatos öt percen át erősen kefélni, hogy megszabaduljon a nap folyamán rárakódott portól. Ahhoz, hogy az arcbőr sokáig megőrizze frisseségét, fontos minden este bekenni és az előírás, hogy legalább öt percig tartson a kíméletes masszázs, ami a krémet a bőrbe dolgozza. És reggel is szükség van őt percre ahhoz, hogy a nappali krém, púder, leheletnyi szemfesték jó helyre kerüljön, megalapozza a napi szépséget. Fontos legalább öt perc napi szobatorna. Ez a test frisseségét biztosítja hosszú évekre. Ezen felül mindenkinek ajánlott volna, hogy öt percet a lábával is törődjön és naponta elvégezzen néhány gyakorlatot, ami megelőzi a bokavérkeringést, és a sarkát Is rendszeresen kell krémezni már idejekorán annak, aki majd nyáron — ép bőrrel — harisnya nélkül szeretne szandált viselni. Ez eddig huszonöt perc — és még nem csináltunk semmit. Ugyanis nemcsak a magunk, de környezetünk szépítéséért, karbantartásáért is el kell végeznünk néhány ötperces feladatot. öt perc alatt el lehet rakni reggel az előző este elmosogatott és reggelig fényesre száradt edényt — és akkor még takarékoskodunk is, mert megtakarítottuk a törülgetés idejét (megtakarítva a konyharuha piszkolódását, mosásának, vasalásának, használatának idejét is meghosszabbítva). És további öt perc, amíg a reggeli edényt elmosogatjuk és a szárítóra borítjuk (ezt majd hazajövet rakjuk el öt perc alatt), öt perc, míg az ágyat rendbe hozzuk, akár beágyazva a felkelés óta kiszellőzött ágyneműt, akár csak ösz- szerekva, hogy délutánra rendben legyen és ne várja a hazatérőket rendetlen „hálószoba“, öt perc, amíg p»ndet rakunk távozás előtt és ezzel biztosítjuk magunknak és családunknak, hogy rendes lakásba érkezzünk haza a munka végeztével. Továbbá legalább öt perc gondozást igényelnek a ruhadarabok és cipők is naponta — vagy este, vagy reggel. Ismét elhasználtunk 25 percet anélkül, hogy bármi is történt volna. Mert a felsorolt apró tennivalókban nincs benne a mosás, a vasalás, a főzés, a takarítás, sőt a naponta ajánlott séta sem, pedig ez is fontos volna egészségünk megőrzése szempontjából és erre legalább 15—20 percet kellene fordítani. Továbbá a világ eseményeiben való tájékozottság is hozzá tartozna mindenki életéhez és egy napilapot átfutni sem elég öt perc. Háziasszonyokat megkérdezve — erről az órányi időről, ami ötperces feladatok elvégzéséből jön össze — néhány jó ötletet gyűjthetünk. Ki mennyit tud megtakarítani még ebből is? Hogyan lehet párhuzamos feladatként felfogni a sok kis öt percet? A konyhában a tiszta edények elra- kása és a mosogatás más tennivalókkal köthető össze. Például a tej fel- forrásának kivárásával, hagymapiru- lás, ételpárolódás idejének figyelésével, a kuktafazék sípolás megkezdésének és takaréklángra állításának elintézésével. Így ez beleolvad az ételkészítéshez szükséges amúgy is hosszabb időbe. A szépségápolás és a napi kis takarítás műveletei a politikai tájékozódással köthetők össze, nevezetesen a rádió esti és reggeli krónikájának meghallgatásával. (Ezt a hordozható kis rádió technikailag is megkönnyíti.) A bel- és külpolitikai hírek meghallgatása pontosan elegendő a haj- és arcápolásra és reggel a közben elhangzó időjárásjelentés még a leendő ruhatár összeállításához is segítséget nyújthat. A tornát — úgy mondják legtöbben — semmi más tevékenységgel nem lehet összekötni, legfeljebb zenés műsor hallgatásával. Bár akadnak, akik azt állítják, hogy az ágyazás, a takarítás, a cipőtisztítás feladatait és a porrongy kirázását is lehet torna- szerűen végezni, nyújtott térdű de- rékha jlításokkal, törzsha jutásokkal, lendületes tornamozgásokkal, sőt szerintük a mosott ruha teregetése kifejezetten nyújtózó tornagyakorlat. A lábtorna az, ami többek szerint többféle kísérettel is végezhető. Van, aki tévézés közben emelkedik felváltva lábujjra és ereszkedik sarokra, van, aki tévénézés közben végez bokából erős lábkörzéseket és hajlítja-nyúj t ja lábujjait. Van, aki ugyanezt kézimun- kázással köti össze és közben rádiót is hallgat. (A kézimunkázás és rádióhallgatás összekötése különben általános jelenség, de nem tartozik ide, hiszen a kézimunkázás csak szorgalmi feladat.) A sétát illetően a legtöbben úgy vélik, ©lég az a séta, amit munkába menet, -munkából jövet kénytelen végezni a háziasszony különösen ha közben még a napi vásárlást is elintézi. Igaz, gond nélküli, önkéntes sétát tehát kevesen tesznek hétköznap, erre inkább csak szombaton, vasárnap telik az időből. Ha nem is számítjuk a szokásos vásárlást, főzést, mosogatást, takarítást, amelyet el kell látni egy háztartásban, ha végiggondoljuk, hogy bármennyire növekedik is a szolgáltatások mennyisége (és még mindig nem veszik elegen igénybe a házon kívüli mosást, vasalást, takarításról pedig mint szolgáltatásról nem is beszélhetünk), rögzíthetjük: bármennyi munkát és munkaidőt vállal is át a társadalom a háztartásokéból, még mindig elég tennivaló van otthon. Az „ötperces“ feladatok ésszerűsített elvégzése, lehető lerövidítése, akárcsak a nagy feladatoké, rajtunk múlik. Ez szándék és szervezés kérdése. Ai otthont barátságossá, élővé teszi a vlrágdísz. A növények elrendezésével, ízléses összeállításával ma már külön e célra képzett szakemberek foglalkoznak, de vannak olyan egyszerű, sőt művészi megoldások, melyeket otthon, magunk I» elkészíthetünk. A virágcsokrok formája, összetétele minden időben magán viseli a kor stílusának Jellemzőit. A századfordulón az iparművészetre Igen nagy hatással volt a japán díszítő művészet, így a vi-* rágkötészet fejlődésére is. (Japánban van a legnagyobb hagyománya a virágdíszítés művészetének. A különböző növényelrendezésekben a társadalmi. vallási szokások tükröződnek.) A virágok legváltozatosabb, különbözőképpen dűlő, hajló elrendezését a „Kenzán-tű“ teszi lehetővé (egyes virágüzletekben nálunk is kapható fémtűs kefe). Japánban olyan nagy a virágszeretet, hogy az egyes virágok nyílási idejét megünneplik — így a cseresznyevirág, a kamélia, azalea, irisz virágzása mind, mind ünnep. Napjaink európai virágkötészetére is igen erőteljesen hatott a japánok formavilága, virágkötőink előszeretettel akaltnazzák a japán virágkötő iskola, az „IKEBANA“ művészi elveit. Mi természetesen hazai növényekből oldjuk meg a különböző vázadíszek összeállítását. Mindig legyünk figyelemmel a növény származási helyére, így a vízpartok nádszálai ne kerüljenek egy vázába a kopárosok, vagy erdők növényeivel. Ha többféle virágból akarunk csokrot kötni, vigyázzunk, hogy a színek harmonizáljanak egymással. A virágokat természetes formájuknak megfelelően kell elhelyezni, a merevebb szárűakat a csokor belsejébe, a meghajlókat a csokor szélére helyezzük. Nem szép a tömött, agyonzsúfolt váza; mindig lazán helyezzük el a virágokat, idegen növényanyagot csak akkor használjunk fel lazításra, ha a virágnak nincs elég saját levélzöldje. Az év minden szakában lehet élő növénydíszt találni. Száműzzük lakásunkból az ízléstelen, papírból vagy műanyagból készült, néha még mesterségesen is illlatosított művirágokat! A szépen összeállított virágkompozíciót szeretnénk hosszabb ideig frissen, üdén látni. A virágot a kora reggeli vagy alkonyati órákban szedjük le, és azonnal tegyük vízbe. Ha máshonnan kapjuk a virágot, s az már lankadt, vágjunk friss metszlapot a szárakon, és néhány órára a virágot nyakig helyezzük vízbe. A virágfejekre borítsunk nedves papírt, így gyorsan felfrissülnek, és csak ezután tegyük vízbe. Egyes virágoknál legelőnyösebb, ha bimbós állapotban szedjük le (rózsa, szegfű, díszmák j, mások viszont levágás után már nem nyílnak tovább (orgona). A vázákban naponként cseréljük a vizet, Ilyenkor a növény szárából is vágjunk le egy keveset, és mossuk le. A felesleges lomrészeket vágjuk le, mert ezzel is csökkenhetjük a rothadási felületet. Az orgona virágzó vesszőjéről is célszerű eltávolítani a leveleket, mert az így csökkentett párolgási felületnél kisebb a vízveszteség, és a virág is tovább frissen maaad. Lehet a vízbe faszéndarabokat, vagy faszénport szórni a víz frisseségének megőrzésére. Szoktak még konyhasót, cukrot is tenni a vízbe,. így a víznél nagyobb fajsúlyú, sűrűbb növénynedvet nem adja le a növény, nem hervad el olyan gyorsan. (gyl O Jogi tanácsok nőknek A házastársak közötti viszony A családról szóló törvény 18. paragrafusa viszonylag röviden és tömören fogalmazza meg a házasság tartalmát és társadalmi küldetését. A házasságban a férfinak és a nőnek egyenlő Jogai és egyenlő kötelességei vannak. Ez lényegében már az alkotmányban is kifejezett alapelv ismétlése. A családról szóló idézett rendelkezés szerint a házastársak kötelesek együtt élni, kölcsönösen hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek egymást kölcsönösen segíteni és megteremteni az egészséges családi környezetet és légkört. Az együttélés lényeges feltétele és célja a házasságnak. Sok esetben azonban a lakáshiány, a különböző városban, helységben levő munkahelyek megnehezítik ezen követelmény megvalósítását. A külön lakás, természetesen, gyöngíti a házastársak kapcsolatát. Ezért sem ajánlatos, ha a férfi a két éves tényleges katonai szolgálat előtt köt házasságot. A munkatörvénykönyv 51. paragrafusának I. bek. e pontja az együttélés érdekében a dolgozó számára az alapfelmondási Idő (1-3 hónap a dolgozó életkora szerint) betartásával felmondási jogot biztosít az olyan házastársnak (nemre való tekintet nélkül), aki más lakóhelyre (más városba) követi házastársát. A kölcsönös hűség a házasság lényeges követelménye. E tekintetben a kétféle mérték, amely elnézőbb a férfi botlásaival szemben, még erősen be- idegződve él. Általában a nők is köny- nyebben megbocsátják férjük alkalmi botlásait, de nem ajánlatos a családi együttélés harmóniáját ilyen kisebb-na- gyobb hűtlenséggel kockáztatni. Egyébként hűtlenségnek nem csak az idegen nővel vagy férfival fenntartott nemi kapcsolat számít, de a lelki—szerelmi kapcsolat is. Sok esetben a társadalmi ismeretség is erősen megközelíti azt a határt, amely a házasság egyensúlyát veszélyeztetheti. Az egymás kölcsönös segítése sokszor a házasság tartósságának igazi próbáját jelenti; pl. betegség idején, de különösen az idősebb korban, amikor főként a házasság ezen követelménye a leglényegesebb. A házasságon alapuló család szükségleteiről mindkét házastárs képességei és lehetőségei szerint köteles gondoskodni. A törvény a család szükségletei fedezésének minősíti a gyermekekről és a közös háztartásról való személyes gondoskodást is. A törvény ezen rendelkezése ezzel elismeri és méltányolja a nők háztartási munkáját és a családról való mindennapos gondoskodást, amely nagyon gyakran jelenti a nők eléggé el nem ismert második műszakát. Ma már gyakori a mindenben segítő férj, apa, aki lényeges részt vállal' ebből a gondból is. Senkinek nem kell ezért szégyenkeznie. A családról szóló törvény szerint a házastársak közösen döntenek a család ügyeiről. Ha bizonyos lényeges ügyben nem tudnak megegyezni, valamelyik kérelmére a bíróság dönt. (Kérelem nélkül azonban a bíróság nem járhat el.) A férfi és a nő teljes egyenlőségét fejezi ki a családról szóló törvény további rendelkezése arról, hogy a hivatásnak gyakorlásához és a munkában való érvényesüléshez egyik házastársnak sincs szüksége a másik beleegyezésére. Minden esetben azonban ajánlatos lehetőleg közös megegyezés szerint dönteni. Pl. a tapasztalat szerint is jobb, ha az egészen apró — 3 évig — gyermekről az anya maga gondoskodik; ebben nyújt most nagy segítséget a gyermekgondozási segély. A házastársak jogosultak egymást képviselni a folyó szokásos ügyekben, főként egymás helyett elfogadni a szokásos kötelességeket, de a munkatörvénykönyv 121. paragrafusa 4. bek. értelmében a munkabért a másik házastársnak is csak írásbeli meghatalmazás alapján lehet kifizetni. Bizonyos kivételt biztosít az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló 1962/120 sz. törvény 14. paragrafusa. A család szokásos ügyelnek ellátása (pl. a háztartáshoz szükséges bevásárlás) egyetemlegesen kötelezi mindkét házastársat. Ez nem érvényes, ha a másik házastárs más személyekkel szemben ezt a kötelezettséget kizárja és erről ennek a személynek tudomása van. , Minden, a szokásos mértéket meghaladó ügylethez mindkét házastárs beleegyezése szükséges. Dr. FÖLDES JÓZSEF 1972. IX. 10. Virág a lakásban I^CQIDQH
