Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Az egészségügy terén félti javítására. A kórházi féröhe tásokat 3000 férőhellyel kel 25,5-re kell növelnünk. A bér zések nem kielégítő állapoté sére és az egészségvédeler megkezdésére kell felhasznó ban a túlsúlyban levő megbe dozó szolgálat megjavításál rel. Szenvedélye: Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy e riportnak találós kérdéssel kell kezdődnie. A kérdés így hangzik: Vajon ml a foglalkozása annak az embernek, akinek a lakásán szinte állandóan csen­getnek és sürgős ügyben hívják. Igen, el­találták: körorvos. A találós kérdés Her­dics János doktor Veiké Uíany-i (Nagy- födémes) lakásán jutott eszembe, ahol a fiatal orvostól sok mindent hallottam hi­vatásáról. A hivatás szó itt szó szerint értendő. Nemcsak azért, mert egy orvos­nak hivatása magaslatán kellene állnia, hanem azért is, mert ez Herdics János esetében így is van. Ezt legjobban a pá­ciensek tudják, akik nagy bizalommal fordulnak hozzá. — Ez a bizalom kezdettől fogva ilyen nagv? Elmosolyodik, majd válaszol: — Nagyon jóleső érzés, hogy egyre nagyobb bizalommal vannak Irántam az emberek. Ez négyévi kemény munka ered­ménye. 1969. január 1-től vagyok Itt. Ezt megelőzően 1966-tól a komárnói (komá­romi) kórház tüdőosztályán alorvosként működtem, és később dolgoztam a bel­gyógyászati és a sebészeti részlegen is. Almomban sem jutott eszembe, hogy egy­szer körorvos leszek. Legjobban a sebé­szet érdekelt. Már harmadikos egyete­mista koromban operáltam. Végül mégis belgyógyászatból szakvizsgáztam. így a belgyógyászati tudnivalókat kiegészít­hetem sebészeti ismeretekkel. Időközben az ortopédia is érdekelni kezdett, ugyan­is egy praktikus orvoshoz a betegek 60— 70 százaléka gerinc és csigolya eredetű fájdalmakkal fordul. Az ortopédiát ma­gánszorgalomból tanultam. Egy orvosnak állandóan bővítenie kell az ismereteit. A legjobb lenne, ha minden betegséget a megfelelő szakorvos vizsgálná ki. Ennek teljes megvalósítása azonban még a jövő kérdése. — Mekkora a körzet? — Négy község 6000 lakosa tartozik hozzám. Egyben üzemi és iskolai orvos is vagyok. Az utóbbi főleg a nyilvántar­tási munkák miatt vesz el sok időmet. A kartotékok vezetésére is gondolok. Na­ponta, vagyis reggel 8 órától délután 1-ig kb. száz beteget kell megvizsgálnom, ki­írnom számára a receptet. Az orvosok pa­pírmunkáját a szakközépkáderek számá­nak emelésével csökkenteni lehetne. — Délután 1-ig tehát ez a munkája. Mit csinál ezután? — Betegeket látogatok. — Az elmondottakból kivehető, egy-egy betegre milyen kevés időt szentelhet. Ho­gyan állapíthatja meg ilyen rövid idő alatt a betegséget? — Ehhez egyben jó pszichológusnak is kell lennie az orvosnak. Rendkívül nagy Dr. HERDICS JÁNOS szerepe van annak, amit a beteg mond. Már abból 90 százalékra megállapítható, mi a baja. Magyarul és szlovákul egyaránt tö­kéletesen beszélek. Fontos a páciens őszintesége. Ennek érdekében bevezettem, hogy külön teremben dolgozik a nővér, és külön teremben dolgozom én. A páciensek dicsérik ezt a megoldást. — Milyenek a betegek? — Általában három csoportra osztanám őket. Van, aki minden kicsiséggel orvos­hoz fordul, van, aki csak akkor keres fel, amikor már nagy a baja. A legtöbben va­lóban betegek és meg akarnak gyógyulni. Konkrét példákat is említhetetk. Például egy középkorú férfi egyszer felkeresett, hogy írjak neki valamilyen csöppeket, mert fáj a gyomra. Azt mondta, nem is kell megvizsgálnom. Én azonban meg­vizsgáltam s megparancsoltam neki, hogy feküdjön le, mert gyomorfekélyre gya­nakodtam. A páciens ennek ellenére dol­gozni ment, de a munkahelyén összeesett, inert perforációra került sor. Csak nehéz műtéttel lehetett megmenteni. ~ Szimulánsok is akadnak? — Természetesen. Például nemrég egy hölgyet hoztak be a rendelőbe, hogy „hal­doklik“. Adtam neki egy injekciót. Ami­kor öt perc múlva találkoztam vele a fa­luban, úgy ment, mint akinek semmi ba­ja sincs; pedig ennyi idő alatt-a legtöbb injekció még nem is hat. Egy másik pá­ciens a karját fájdította. Mozdítani se tudta. Ha megérintettem, jajgatott. Dél­után találkoztam vele. Kerékpáron ment, s „fájós“ kezével egy vascsövet vitt a vállán... Különböző eseteket, élményeket említ meg. Egyebek közt azzal kapcsolatban, hogy az orvos megérkezése olykor milyen döntő. Egy alkalommal például késő este érkezett haza családjával. Fellélegzett, mert nehéz napja vöt. Pihenni azonban nem mehetett, mert egy beteg gyerekhez hívták. A legjobbkor érkezett: mestersé­ges légzéssel, majd azonnali kórházba szállítással meg lehetett menteni a kis pácienst. — Ezért nem tudok sehol se teljes nyugodt lenni, mert az eszem a betege­ken jár — mondja Herdics doktor. Lelki­leg nem mindig sikerül otthon lennem. Ezt a családom meg is érzi. Szerencsére a feleségem nagyon megértő. Zsuzsa asszony, aki beszélgetésünk alatt többször ajtót nyitott a csengetöknek, hozzáfűzi: — Tudom, hogy mindig fontos elmen­nie, ha hívják. Kislányommal annál job­ban örülünk, ha megérkezik. Megismerve elfoglaltságát, szinte fél­ve kérdem meg, mivel foglalkozik sza­bad idejében, mi a vesszőparipája? — Szeretek fényképezni — válaszolja. — Az irodalmat is kedvelem. Ezt még a komárami magyar gimnáziumban megsze­rettem. Az ottani gimnáziumnak köszön­hetem azt is, hogy orvos lettem. Körül­belül 15-en voltunk az egyetemen olya­nok, akik magyar iskolán érettségiztünk. Valamennyien sikeresen elvégeztük az egyetemet, pedig 500 diákból csak 300-an végeztek... A legnagyobb „hobbym“ a munkám. Meggyőződésem, hogy azért tu­dok dolgozni ilyen sokat, mert a munkám egyben a szenvedélyem is. Nagy szerencse, hogy az embernek a munkája a szenvedélye. Ráadásul ez nem­csak Herdics János körorvos szerencséje, hanem a pácienseké is. FÜLÖP IMRE Legfontosabb feladatunk: a Az orvosok véleménye szerint a beteget nem­csak a gyógyszerek, hanem a környezet is gyó­gyítja. Ezt tartották szem előtt a želiezovcei (Zselíz) kórház és poliklinika építésénél is. így épült fel a gyönyörű hathektáros, Schubert­ról elnevezett park egyik részében 1963 de­cemberére a 225 ágyas kórház és poliklinika. A kórház, a poli klinikai részen kívül, négy alaposztályra tagozódik: belgyógyászatra, se­bészetre, szülészetre és gyermekosztályra. Ezenkívül bonctani részlege is van. Az intézet igazgatója dr. Belák Vojtech. A kórház közvetlen körzetéhez 35 000 lakos tartozik. Ezenkívül ide tartoznak a volt štúro- vói (Párkány) járásból a gyors beavatkozást igénylő esetek. A munkát, beleértve a polikli- nikai részleget is. 46 orvos és 148 nővér lát­ja el. A kórházi gyógykezelést igénylő betegeknek általában nem kell várniuk. A 225 ágy viszony­lag elegendő. A csend és a tisztaság betartása mellett gon­doskodnak a betegek szórakozásáról is. Külön­böző szlovák és magyar nyelvű napilapok jár­nak minden osztályra. A lábadozó betegek él­vezhetik a hatalmas park ózondús, tiszta leve­gőjét. Minden osztályon tv-készülék áll a __ te gek rendelkezésére. Az iskolaköteles gyermekek tanítását modern segédeszközökkel berendezett osztályban két tanítónő végzi. Az egyik a szlovák, a másik pedig a magyar anyanyelvű gyermekekkel fog­lalkozik. Az Orvosok munkájukat reggel hét órakor az ún. kis vizittel kezdik. Nyolc órakor megbe­IkBem véletlen, hogy annak idején az elnöki szék- re pályázó Nixon, akárcsak mostani ellenlá­basa. McGovern szenátor, az általános betegbiztosí­tás megvalósítását ígérte és ígéri most is a válasz­tóinak. A Galup-intézet felmérése szerint ugyanis az átlag amerikai a betegségtől fél a legjobban, a második helyen szerepel a munkahely elvesztésének lehetősége, a harmadikon a háborútól való félelem. Az első kettő következménye hasonló, mert az Egye­sült Államokban a betegség is az egzisztenciát ve­szélyezteti: a legtöbb esetben a munkahely elvesz­tésével, a család anyagi romlásával jár. Hiszen egy nem túlságosan bonyolult műtét 1000 dollárba, a napi kórházi kezelés 70—80 dollárba, egy foghúzás 50 dollárba kerül. Nos, amit a nyugati világ leghatalmasabb, legfej­lettebb országa nem tudott megvalósítani, az nálunk a 20/1966 számú törvény életbe lépésével valósággá vált: hazánk valamennyi polgárának joga van a díjtalan orvosi ellátásra, kórházi kezelésre. Álla­munk egy életen át tartó kezességet vállalt lakosai egészségügyi gondoskodásáért! A felszabadulás óta közel 25 000 rel növekedett or­szágunkban az orvosok száma és jelenleg 22,4 orvos jut tízezer lakosra. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei alapján a mostani ötéves terv végéig 25,5- re kell emelnünk a 10 000 lakosra jutó orvosi állások számát, de a mai helyzet miatt sem kell szégyenkez­nünk: az Egyesült Államokban 20,5, Svájcban 19, Ausztriában 20,3 orvos esik tízezer lakosra. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ezen a té­ren a Szovjetunió mögött a második helyen állunk Európában. A München előtti köztársaság utolsó öt esztende­jében 1000 újszülött gyermek közül 96 halt meg csecsemőkorban, az elmúlt tíz év alatt a csecsemő- halandóság csaknem egyötödére csökkent. Amíg 1937-ben 3,3 kórházi ágy jutott 1000 lakosra, ma 8 ágy jut. Az ötéves terv végéig 6000-rel, azaz 5 szá­zalékkal kell növelnünk a kórházi férőhelyek szá­mát. Az ilyen összehasonlítások nem nyújthatnak teljes és átfogó képet egészségügyünk fejlődéséről és szín­vonaláról. Ugyanis tekintetbe kell vennünk, hogy az első köztársaság idején, ha fejlett ipari állam is voltunk, az egészségügyi gondoskodás terén az euró­pai átlag alatt maradtunk. Másrészt a második világ­háború után az orvostudomány és az egészségügy jelentős előrehaladást ért el a legtöbb tőkés ország­ban is. Ám a statisztikai számokkal kimutatott fej­lődés mellett a szocialista egészségügy olyasmivel büszkélkedhet, amire a kapitalizmus feltételei kö­zött nem találunk példát: teljesen megszüntette a különbséget az egyes osztályok és rétegek egészség- ügyi állapota közötti A háború előtt, a harmincas évek derekán egyharmaddal több munkást fertőzött meg a gümőkór, mint a lakosság többi részét. A leg­több kórcsoportban egy negyedével volt nagyobb a munkások aránya. A burzsoá országokban, ahol nagy a különbség az egyes osztályok, rétegek élet­színvonala között — nagyjából ma is ez a helyzet. Kevés területen olyan kézzel foghatóak nálunk az egészségügyi gondoskodás eredményei, mint a gyer­mekgyógyászatban. A mai fiatal anyák jóformán csak hírből ismerik a nem is olyan régen még legfélel­metesebb fertőző gyermegbetegséget: a torokgyíkot (diftéria). A kötelező oltások következtében gya­korlatilag megszűnt a gyermekek gümőkóros meg­betegedése, a járványos gyermekbénulás és sok más baktériumos vagy vírusos gyermekbetegség, ha elő is fordul, általában könnyű lefolyású. A felszabadulás után —■ a kötelező védőoltás be­vezetése előtt — egy év alatt Szlovákiában 3391 gyermek betegedett meg torokgyíkban, ebből 551 meghalt. 1962-ben már - csak 34 megbetegedést és 2 halálesetet regisztráltak, míg 1968 óta a diftériás fertőzés teljesen megszűnt! Vagy nézzük a szamár­köhögés statisztikáját: 1949-ben 1916 megbetegedés, 1962-ben 1044, 1970-ben már csak 426. 1950 és 1960 között Csehszlovákiában 2931 gyer­mek betegedett meg fertőző gyermekbénulásban — a halálesetek száma 123 volt — 1960, a kötelező oltások bevezetése óta egyetlen gyermekbénulásos fertőzés sem fordult elő az országban! Az Egészség- ügyi Világszervezet legutóbbi adatai szerint hasonló eredményekkel hazánkon kívül csak a: NDK, Norvé­gia és Svédország büszkélkedhet. A tőkés országok túlnyomó többségében nem kö­telező a gyermekbetegségek elleni védőoltás. Csak azokat a gyermekeket oltják be, akiknek a szülei törődnek ezzel, megfizetik a költségeket, illetve akiknek a betegbiztosítás erre is kiterjed. így aztán 1967-ben — amikor nálunk már híre sem volt a fer­tőző gyermekbénulásnak — Franciaországban 113, Olaszországban 107, többnyire munkásszülők gyerme­két fertőzte meg ez a szörnyű kór. — Hányféle védőoltás kötelező nia nálunk? — kér­deztük dr. Artúr Novák docenstől, a tudományok kan­didátusától, a bratislavai gyermekklinika fertőző osz­tályának főorvosától. — A legrégibb a fekete himlő elleni oltás, amit sok európai országban még a század elején vezettek be. 1948-ban került először sor a torokgyík, a sza­márköhögés és a tetanusz elleni kombinált védőoltá­sokra. 1951 óta kötelező a tuberkulózis elleni védő­oltás. 1957-ben kezdtük meg a Salk-féle szérum ada­golását, injekció formájában, a vírusos gyermekbé­nulás ellen. 1960-tól, amikor általánossá váltak a védőoltások a csecsemőknél és 1 éves korban — a kicsinyek már a Sabin-szérumot kapják szirupban. A „legfiatalabb“ védőoltás a vörheny elleni, amit 1969 óta alkalmaznak a 8 hónapos csecsemőknél. — Sok fertőző gyermekbetegséget tehát már tel­jesen felszámoltak. Ennek ellenére a kórházak fer­tőző osztályain, akárcsak itt a bratislavai gyermek- klinikán jóformán állandóan „telt ház“ van. — Szűkén vagyunk ebben a régi épületben. A ka­pacitásunk 37 ágy, míg a másik bratislavai fertőző gyermekklinikán: a „Krásna Hőrkán“ 60 fekvő beteg számára van hely. A helyzetet javítja majd a Kramá- ren épülő fertőző gyermekosztály, ahol 50 ágy lesz és a korszerű berendezés biztosítja majd a teljes el­különítést. Hasonló a helyzet vidéken is, ahol az épülő új gyi vagy a Bansl ház — jeleni — A félsz; — főleg a t problémát a sok és antibi változott a 1 ma is sokfé gyermekekné — Például csecsemőkné ben az egyk nicillines ke: annyira máj szövődménye sárgaságnál — Melyek mekbetegség — Az agyi akkor, ha t 40—41 fokoí föl ez a bet' gyermeken t felszökik a panaszkodna a szülők azt Pedig ilyen Ha a beteg akkor antibi vulást érünl teget, hogy < nek és kb. vinni a gyei osztályára. ] 40—50 esete vesen tudjál ménye. Nem napig tart e tatása“. — Az idéi zetesen nyál — A nag zést, a kórol romlik az é legjobban a Nyári fertői gyulladás. ] melyek *.özi mékek/ fag} fertőzés. Az Legfőbb érték az ember - legdrágább kincs az egészség • Legfőbb érték az ember - le EGÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom