Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
Az egészségügy terén félti javítására. A kórházi féröhe tásokat 3000 férőhellyel kel 25,5-re kell növelnünk. A bér zések nem kielégítő állapoté sére és az egészségvédeler megkezdésére kell felhasznó ban a túlsúlyban levő megbe dozó szolgálat megjavításál rel. Szenvedélye: Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy e riportnak találós kérdéssel kell kezdődnie. A kérdés így hangzik: Vajon ml a foglalkozása annak az embernek, akinek a lakásán szinte állandóan csengetnek és sürgős ügyben hívják. Igen, eltalálták: körorvos. A találós kérdés Herdics János doktor Veiké Uíany-i (Nagy- födémes) lakásán jutott eszembe, ahol a fiatal orvostól sok mindent hallottam hivatásáról. A hivatás szó itt szó szerint értendő. Nemcsak azért, mert egy orvosnak hivatása magaslatán kellene állnia, hanem azért is, mert ez Herdics János esetében így is van. Ezt legjobban a páciensek tudják, akik nagy bizalommal fordulnak hozzá. — Ez a bizalom kezdettől fogva ilyen nagv? Elmosolyodik, majd válaszol: — Nagyon jóleső érzés, hogy egyre nagyobb bizalommal vannak Irántam az emberek. Ez négyévi kemény munka eredménye. 1969. január 1-től vagyok Itt. Ezt megelőzően 1966-tól a komárnói (komáromi) kórház tüdőosztályán alorvosként működtem, és később dolgoztam a belgyógyászati és a sebészeti részlegen is. Almomban sem jutott eszembe, hogy egyszer körorvos leszek. Legjobban a sebészet érdekelt. Már harmadikos egyetemista koromban operáltam. Végül mégis belgyógyászatból szakvizsgáztam. így a belgyógyászati tudnivalókat kiegészíthetem sebészeti ismeretekkel. Időközben az ortopédia is érdekelni kezdett, ugyanis egy praktikus orvoshoz a betegek 60— 70 százaléka gerinc és csigolya eredetű fájdalmakkal fordul. Az ortopédiát magánszorgalomból tanultam. Egy orvosnak állandóan bővítenie kell az ismereteit. A legjobb lenne, ha minden betegséget a megfelelő szakorvos vizsgálná ki. Ennek teljes megvalósítása azonban még a jövő kérdése. — Mekkora a körzet? — Négy község 6000 lakosa tartozik hozzám. Egyben üzemi és iskolai orvos is vagyok. Az utóbbi főleg a nyilvántartási munkák miatt vesz el sok időmet. A kartotékok vezetésére is gondolok. Naponta, vagyis reggel 8 órától délután 1-ig kb. száz beteget kell megvizsgálnom, kiírnom számára a receptet. Az orvosok papírmunkáját a szakközépkáderek számának emelésével csökkenteni lehetne. — Délután 1-ig tehát ez a munkája. Mit csinál ezután? — Betegeket látogatok. — Az elmondottakból kivehető, egy-egy betegre milyen kevés időt szentelhet. Hogyan állapíthatja meg ilyen rövid idő alatt a betegséget? — Ehhez egyben jó pszichológusnak is kell lennie az orvosnak. Rendkívül nagy Dr. HERDICS JÁNOS szerepe van annak, amit a beteg mond. Már abból 90 százalékra megállapítható, mi a baja. Magyarul és szlovákul egyaránt tökéletesen beszélek. Fontos a páciens őszintesége. Ennek érdekében bevezettem, hogy külön teremben dolgozik a nővér, és külön teremben dolgozom én. A páciensek dicsérik ezt a megoldást. — Milyenek a betegek? — Általában három csoportra osztanám őket. Van, aki minden kicsiséggel orvoshoz fordul, van, aki csak akkor keres fel, amikor már nagy a baja. A legtöbben valóban betegek és meg akarnak gyógyulni. Konkrét példákat is említhetetk. Például egy középkorú férfi egyszer felkeresett, hogy írjak neki valamilyen csöppeket, mert fáj a gyomra. Azt mondta, nem is kell megvizsgálnom. Én azonban megvizsgáltam s megparancsoltam neki, hogy feküdjön le, mert gyomorfekélyre gyanakodtam. A páciens ennek ellenére dolgozni ment, de a munkahelyén összeesett, inert perforációra került sor. Csak nehéz műtéttel lehetett megmenteni. ~ Szimulánsok is akadnak? — Természetesen. Például nemrég egy hölgyet hoztak be a rendelőbe, hogy „haldoklik“. Adtam neki egy injekciót. Amikor öt perc múlva találkoztam vele a faluban, úgy ment, mint akinek semmi baja sincs; pedig ennyi idő alatt-a legtöbb injekció még nem is hat. Egy másik páciens a karját fájdította. Mozdítani se tudta. Ha megérintettem, jajgatott. Délután találkoztam vele. Kerékpáron ment, s „fájós“ kezével egy vascsövet vitt a vállán... Különböző eseteket, élményeket említ meg. Egyebek közt azzal kapcsolatban, hogy az orvos megérkezése olykor milyen döntő. Egy alkalommal például késő este érkezett haza családjával. Fellélegzett, mert nehéz napja vöt. Pihenni azonban nem mehetett, mert egy beteg gyerekhez hívták. A legjobbkor érkezett: mesterséges légzéssel, majd azonnali kórházba szállítással meg lehetett menteni a kis pácienst. — Ezért nem tudok sehol se teljes nyugodt lenni, mert az eszem a betegeken jár — mondja Herdics doktor. Lelkileg nem mindig sikerül otthon lennem. Ezt a családom meg is érzi. Szerencsére a feleségem nagyon megértő. Zsuzsa asszony, aki beszélgetésünk alatt többször ajtót nyitott a csengetöknek, hozzáfűzi: — Tudom, hogy mindig fontos elmennie, ha hívják. Kislányommal annál jobban örülünk, ha megérkezik. Megismerve elfoglaltságát, szinte félve kérdem meg, mivel foglalkozik szabad idejében, mi a vesszőparipája? — Szeretek fényképezni — válaszolja. — Az irodalmat is kedvelem. Ezt még a komárami magyar gimnáziumban megszerettem. Az ottani gimnáziumnak köszönhetem azt is, hogy orvos lettem. Körülbelül 15-en voltunk az egyetemen olyanok, akik magyar iskolán érettségiztünk. Valamennyien sikeresen elvégeztük az egyetemet, pedig 500 diákból csak 300-an végeztek... A legnagyobb „hobbym“ a munkám. Meggyőződésem, hogy azért tudok dolgozni ilyen sokat, mert a munkám egyben a szenvedélyem is. Nagy szerencse, hogy az embernek a munkája a szenvedélye. Ráadásul ez nemcsak Herdics János körorvos szerencséje, hanem a pácienseké is. FÜLÖP IMRE Legfontosabb feladatunk: a Az orvosok véleménye szerint a beteget nemcsak a gyógyszerek, hanem a környezet is gyógyítja. Ezt tartották szem előtt a želiezovcei (Zselíz) kórház és poliklinika építésénél is. így épült fel a gyönyörű hathektáros, Schubertról elnevezett park egyik részében 1963 decemberére a 225 ágyas kórház és poliklinika. A kórház, a poli klinikai részen kívül, négy alaposztályra tagozódik: belgyógyászatra, sebészetre, szülészetre és gyermekosztályra. Ezenkívül bonctani részlege is van. Az intézet igazgatója dr. Belák Vojtech. A kórház közvetlen körzetéhez 35 000 lakos tartozik. Ezenkívül ide tartoznak a volt štúro- vói (Párkány) járásból a gyors beavatkozást igénylő esetek. A munkát, beleértve a polikli- nikai részleget is. 46 orvos és 148 nővér látja el. A kórházi gyógykezelést igénylő betegeknek általában nem kell várniuk. A 225 ágy viszonylag elegendő. A csend és a tisztaság betartása mellett gondoskodnak a betegek szórakozásáról is. Különböző szlovák és magyar nyelvű napilapok járnak minden osztályra. A lábadozó betegek élvezhetik a hatalmas park ózondús, tiszta levegőjét. Minden osztályon tv-készülék áll a __ te gek rendelkezésére. Az iskolaköteles gyermekek tanítását modern segédeszközökkel berendezett osztályban két tanítónő végzi. Az egyik a szlovák, a másik pedig a magyar anyanyelvű gyermekekkel foglalkozik. Az Orvosok munkájukat reggel hét órakor az ún. kis vizittel kezdik. Nyolc órakor megbeIkBem véletlen, hogy annak idején az elnöki szék- re pályázó Nixon, akárcsak mostani ellenlábasa. McGovern szenátor, az általános betegbiztosítás megvalósítását ígérte és ígéri most is a választóinak. A Galup-intézet felmérése szerint ugyanis az átlag amerikai a betegségtől fél a legjobban, a második helyen szerepel a munkahely elvesztésének lehetősége, a harmadikon a háborútól való félelem. Az első kettő következménye hasonló, mert az Egyesült Államokban a betegség is az egzisztenciát veszélyezteti: a legtöbb esetben a munkahely elvesztésével, a család anyagi romlásával jár. Hiszen egy nem túlságosan bonyolult műtét 1000 dollárba, a napi kórházi kezelés 70—80 dollárba, egy foghúzás 50 dollárba kerül. Nos, amit a nyugati világ leghatalmasabb, legfejlettebb országa nem tudott megvalósítani, az nálunk a 20/1966 számú törvény életbe lépésével valósággá vált: hazánk valamennyi polgárának joga van a díjtalan orvosi ellátásra, kórházi kezelésre. Államunk egy életen át tartó kezességet vállalt lakosai egészségügyi gondoskodásáért! A felszabadulás óta közel 25 000 rel növekedett országunkban az orvosok száma és jelenleg 22,4 orvos jut tízezer lakosra. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei alapján a mostani ötéves terv végéig 25,5- re kell emelnünk a 10 000 lakosra jutó orvosi állások számát, de a mai helyzet miatt sem kell szégyenkeznünk: az Egyesült Államokban 20,5, Svájcban 19, Ausztriában 20,3 orvos esik tízezer lakosra. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ezen a téren a Szovjetunió mögött a második helyen állunk Európában. A München előtti köztársaság utolsó öt esztendejében 1000 újszülött gyermek közül 96 halt meg csecsemőkorban, az elmúlt tíz év alatt a csecsemő- halandóság csaknem egyötödére csökkent. Amíg 1937-ben 3,3 kórházi ágy jutott 1000 lakosra, ma 8 ágy jut. Az ötéves terv végéig 6000-rel, azaz 5 százalékkal kell növelnünk a kórházi férőhelyek számát. Az ilyen összehasonlítások nem nyújthatnak teljes és átfogó képet egészségügyünk fejlődéséről és színvonaláról. Ugyanis tekintetbe kell vennünk, hogy az első köztársaság idején, ha fejlett ipari állam is voltunk, az egészségügyi gondoskodás terén az európai átlag alatt maradtunk. Másrészt a második világháború után az orvostudomány és az egészségügy jelentős előrehaladást ért el a legtöbb tőkés országban is. Ám a statisztikai számokkal kimutatott fejlődés mellett a szocialista egészségügy olyasmivel büszkélkedhet, amire a kapitalizmus feltételei között nem találunk példát: teljesen megszüntette a különbséget az egyes osztályok és rétegek egészség- ügyi állapota közötti A háború előtt, a harmincas évek derekán egyharmaddal több munkást fertőzött meg a gümőkór, mint a lakosság többi részét. A legtöbb kórcsoportban egy negyedével volt nagyobb a munkások aránya. A burzsoá országokban, ahol nagy a különbség az egyes osztályok, rétegek életszínvonala között — nagyjából ma is ez a helyzet. Kevés területen olyan kézzel foghatóak nálunk az egészségügyi gondoskodás eredményei, mint a gyermekgyógyászatban. A mai fiatal anyák jóformán csak hírből ismerik a nem is olyan régen még legfélelmetesebb fertőző gyermegbetegséget: a torokgyíkot (diftéria). A kötelező oltások következtében gyakorlatilag megszűnt a gyermekek gümőkóros megbetegedése, a járványos gyermekbénulás és sok más baktériumos vagy vírusos gyermekbetegség, ha elő is fordul, általában könnyű lefolyású. A felszabadulás után —■ a kötelező védőoltás bevezetése előtt — egy év alatt Szlovákiában 3391 gyermek betegedett meg torokgyíkban, ebből 551 meghalt. 1962-ben már - csak 34 megbetegedést és 2 halálesetet regisztráltak, míg 1968 óta a diftériás fertőzés teljesen megszűnt! Vagy nézzük a szamárköhögés statisztikáját: 1949-ben 1916 megbetegedés, 1962-ben 1044, 1970-ben már csak 426. 1950 és 1960 között Csehszlovákiában 2931 gyermek betegedett meg fertőző gyermekbénulásban — a halálesetek száma 123 volt — 1960, a kötelező oltások bevezetése óta egyetlen gyermekbénulásos fertőzés sem fordult elő az országban! Az Egészség- ügyi Világszervezet legutóbbi adatai szerint hasonló eredményekkel hazánkon kívül csak a: NDK, Norvégia és Svédország büszkélkedhet. A tőkés országok túlnyomó többségében nem kötelező a gyermekbetegségek elleni védőoltás. Csak azokat a gyermekeket oltják be, akiknek a szülei törődnek ezzel, megfizetik a költségeket, illetve akiknek a betegbiztosítás erre is kiterjed. így aztán 1967-ben — amikor nálunk már híre sem volt a fertőző gyermekbénulásnak — Franciaországban 113, Olaszországban 107, többnyire munkásszülők gyermekét fertőzte meg ez a szörnyű kór. — Hányféle védőoltás kötelező nia nálunk? — kérdeztük dr. Artúr Novák docenstől, a tudományok kandidátusától, a bratislavai gyermekklinika fertőző osztályának főorvosától. — A legrégibb a fekete himlő elleni oltás, amit sok európai országban még a század elején vezettek be. 1948-ban került először sor a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz elleni kombinált védőoltásokra. 1951 óta kötelező a tuberkulózis elleni védőoltás. 1957-ben kezdtük meg a Salk-féle szérum adagolását, injekció formájában, a vírusos gyermekbénulás ellen. 1960-tól, amikor általánossá váltak a védőoltások a csecsemőknél és 1 éves korban — a kicsinyek már a Sabin-szérumot kapják szirupban. A „legfiatalabb“ védőoltás a vörheny elleni, amit 1969 óta alkalmaznak a 8 hónapos csecsemőknél. — Sok fertőző gyermekbetegséget tehát már teljesen felszámoltak. Ennek ellenére a kórházak fertőző osztályain, akárcsak itt a bratislavai gyermek- klinikán jóformán állandóan „telt ház“ van. — Szűkén vagyunk ebben a régi épületben. A kapacitásunk 37 ágy, míg a másik bratislavai fertőző gyermekklinikán: a „Krásna Hőrkán“ 60 fekvő beteg számára van hely. A helyzetet javítja majd a Kramá- ren épülő fertőző gyermekosztály, ahol 50 ágy lesz és a korszerű berendezés biztosítja majd a teljes elkülönítést. Hasonló a helyzet vidéken is, ahol az épülő új gyi vagy a Bansl ház — jeleni — A félsz; — főleg a t problémát a sok és antibi változott a 1 ma is sokfé gyermekekné — Például csecsemőkné ben az egyk nicillines ke: annyira máj szövődménye sárgaságnál — Melyek mekbetegség — Az agyi akkor, ha t 40—41 fokoí föl ez a bet' gyermeken t felszökik a panaszkodna a szülők azt Pedig ilyen Ha a beteg akkor antibi vulást érünl teget, hogy < nek és kb. vinni a gyei osztályára. ] 40—50 esete vesen tudjál ménye. Nem napig tart e tatása“. — Az idéi zetesen nyál — A nag zést, a kórol romlik az é legjobban a Nyári fertői gyulladás. ] melyek *.özi mékek/ fag} fertőzés. Az Legfőbb érték az ember - legdrágább kincs az egészség • Legfőbb érték az ember - le EGÉSZ
