Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám, szombat

Hétwégi hírmagyarázatunk BÉ KEOFFENZÍ V A A világsajtó felfigyeltető cikkekben foglalkozik azzal a programmal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán fogadtak el. Ez a program méltán vonul be nap­jaink történelmébe, hiszen nem kevesebbről, mint u világbéke megvédéséről van szó benne. Nem vitás, hogy a szovjet diplo­mácia az utóbbi időszakban rendkívüli erőfeszítéseket tett a jelentős pártdokumentum teljesítése érdekében. Nos, az eddi­gi eredmények valóban kecsegtetőek, hiszen a két- és több­oldalú tárgyalások egész sora zajlott le, amelyek sikerrel egyengetik az általános leszerelés útját. Az ENSZ talaján Köztudomású tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete talaján a Szovjetunió számos indítványt, előremutató kezde­ményezést nyújtott be. Nem vé­letlen. hogy ezek a törekvések elnyelték a világ haladó köz­véleményének tetszését és tá­mogatását. Vitathatatlan, hogy a szovjet állam, amely megala­kulása pillanatában történelmi jelentőségű békedeklarációt bo­csátott ki, mind a mai napig következetesen ragaszkodik a békés egymás mellett élés le­nini politikájának alapelveihez. Ezt a politikát elsősorban a proletár nemzetköziség követ­kezetes érvényesítése jellemzi. Kétségtelen, hogy éppen a Szovjetunió száll síkra az ENSZ talaján elsősorban az általános és teljes leszerelés megvalósí­tása érdekében. A legutóbbi ja­vaslatok, amelyek egy leszere­lési világértekezlet összehívá­sát irányozták elő, hatalmas lépést jelentenének a világbé­ke további megszilárdítása út­ján. Igaz viszont, hogy ez a ja­vaslat mindeddig nem került a világszervezet napirendjére. Ellenben a Szovjetunió követke­zetes törekvéseit példázza, hogy a genfi leszerelési értekezlet tárgyalóasztalánál valóban ko­moly eredmények születtek. Tán említenünk sem szükséges, hogy az atomsorompó-egyezmény mennyire létfontosságú az em­beriség jövője szempontjából. Ezt az egyezményt követte a tengerfenék demilitarizálásáról kötött államközi szerződés, majd a vegyi fegyverek gyár­tásának és tárolásának eltiltá­sáról szóló konvenció. Pillanat­nyilag Genfben a biológiai fegyverek használatának és elő­állításának betiltásáról folyik a vita. Érthető, hogy a szovjet javaslat átfogó és perspektivi­kus tervet tartalmaz. Viszont a kapitalista országok küldöttsé­gei, nyilvánvalóan az indokínai háború ürügyén, húzzák-halaszt- ják a konvenció aláírását. Tény, hogy a biológiai fegyverek használata tulajdonképpen visz- szá-jára fordítja az emberiség haladása érdekében kifejtett eddigi törekvéseket. Köztudo­mású, hogy ezek a fegyverek — amennyiben tömeges beve­tésükre sor kerül — a civili­záció degenerációját okozhat­ják. A Szovjetunió, a szocialis­ta társadalomközösség és a vi­lág haladó közvéleménye min­dent megtesz annak érdekében, hogy bizonyos militarista körök ne éljenek vissza a tudomány vívmányaival. A harc termé­szetesen sok türelmet kíván. Viszont a Szovjetunió Kommu­nista Pártja legutóbbi kongresz- szusán kitűzött békeprogram előirányozza, hogy minden esz­közzel meg kell akadályozni a fegyverkezési versenyt, le kell fogni az agresszív körök és erők kezét. A SALT megállapodás jelentősége A stratégiai fegyverkorláto­zási tárgyalások első fordulóit — őszintén meg kell monda­nunk — bizonyos bizalmatlan­sággal fogadtuk. A NATO-körök halogató taktikája a tárgyalá­sok első szakaszában „célrave­zetőnek“ bizonyult, s úgy tűnik, hogy a szovjet béketörekvések megvalósulása huzamosabb időt vesz igénybe. Hogy nem így történt, annak mindannyian örülhetünk, hiszen a szovjet— amerikai megállapodás — amely előirányozza a nukleáris és stratégiai fegyverek további fejlesztésének befagyasztását, sőt korlátozza a védelmi raké­tarendszerek kiépítését — ha­talmas lépést jelent az általá­nos és teljes leszerelés útján. Vitathatatlan, hogy ennek az egyezménynek a jelentősége 1972. nem csupán tartalmában rejlik, hanem abban is, hogy rendkí­vül megfelelő kiindulási alapot szolgáltat a további tárgyalá­sok folytatásához, azok sike­res befejezéséhez. Korai lenne azt hinni, hogy a SALT-egyez- ménnyel minden probléma meg­oldódott az általános és tel­jes leszerelés terén. Tagadha­tatlan, hogy korunk osztályhar­ca — ezt a marxizmus—leni­nizmu? több élenjáró teoreti­kusa megállapította — vég­eredményben egyenlő napjaink békeharcával. Abban az eset­ben, ha az imperialista és ka­pitalista országok képviselői béketárgyalásokra kényszerül­nek, tulajdonképpen kénytele­nek visszakozni a progresszív erők mozgalmai előtt. Vietnami háromszög Immár több ízben hangsú­lyoztuk, hogy a világpolitikai folyamatokat lehetetlen elszi­getelten, metafizikusán taglal­ni. így természetesen rendkívül kedvezőtlen befolyást gyakorol napjaink békemozgalmaira az indokínai háború további kiter­jesztése, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság szuverenitá­sának durva megsértése. Aligha vonható kétségbe, hogy az Egyesült Államok taktikája tel­jes csődöt mondott Indokíná­ban. Nixon elnök guami dokt­rínája, amely a pacifikációs program szinte „törvényszerű“ következménye, távolról sem hozta meg a várt eredményeket. A dél-vietnami felszabadító mozgalom, amely szorosan együttműködik az indokínai né­pek felszabadító mozgalmával, egyre-másra éri el átütő sike­reit és mér súlyos csapásokat az imperialista betolakodókra, az őket kiszolgáló bábrendsze­rek zsoldos alakulataira. A vietnami események, amelyek brutalitása és bestialitása a VDK gátrendszereinek bombázá­sában csúcsosodott ki, egyér­telműen bizonyítják: az impe­rialista hatalmaknak nincs töb­bé keresnivalójuk a világnak ebben a térségében. A szocia­lista világrendszer megszilárdu­lását követően ugyanis lehetet­len többé pusztán az erő pozí­ciójából tárgyalni. Bár Nixon elnök mindent megtesz annak érdekében, hogv a párizsi kon­ferencián „erős ütőkártyát“ ad­jon küldöttsége kezébe, a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos rendezési javaslata az egyedüli lehetséges alternatíva a békés rendezés vo­natkozásában. Szilárd bázis Többször felvetődik a kérdés, vajon egy-egy szocialista or­szág dolgozói miként vehetik fel konkrétan a harcot a nyu­gati országok agresszív politi­kája ellen? ... Nos, a válasz magától érthető, hiszen ki-ki saját szakaszán, saját munkájá­ban érhet el olyan sikereket, amelyek hozzájárulnak a szo­cialista társadalomközösség gazdasági és politikai bázisá­nak megszilárdításához. Nem elhanyagolandó momentum te­hát, hogy a KGST-be tömörülő országok az utóbbi esztendők során valóban figyelemreméltó gazdasági eredményeket értek el. így többek között ipari ter­melésük fejlődésének üteme messze túlhaladta a legfejlet­tebb kapitalista országok fejlő­désének ütemét. Ez a tényező meghatározza a nemzetközi kommunista- és munkásmozga­lom további megszilárdulásának kérdését is. Végezetül leszö­gezhetjük, hogy a szovjet kom­munisták békeprogramjában foglalt elvek feltétlenül helyes­nek bizonyultak és alapvetően megváltoztatták a jövő, a bé kés országépítés útját. IbpiJ néhány sírban MAGAS SZINTŰ pakisztáni küldöttség érkezett Delhibe, hogy megvitassa a Szimlában tartott indiai—pakisztáni csúcs- találkozó óta kialakult helyze­tet. V1LLIAM ROGERS amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok 6. flottájának hat rombolója szep­tembertől kezdve támaszpontot kap Görögországban. HUGO BANZER bolíviai elnök egy nappal a pénzügyminiszter lemondása után újabb két mi­niszter lemondását fogadta el. A HOLLANDIAI diákok sztrájkőrségeket állítottak fel tiltakozásul a beiratkozási dí­jak 250 holland Torintra történt felemelése ellen.. A rendőrök több diákot letartóztattak. KIRILL MAZUROV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja fogadta a Moszkvában tar­tózkodó ghanai küldötség veze­tőjét, akivel megbeszélést tar­tott a két ország kapcsolatai­ról. FenyEptőzések Belfast — Tovább nőtt az észak írországi villongások ha­lálos áldozatainak száma. Lon- donderryben pénteken egy orv­lövész halálos lövést adott le egy őrszolgálatot teljesítő ka­tonára — egy másik katonát pedig egyik volt „zárt övezet­ben“ sebesitettek meg. Mk£ csütörtökön az ír északír határ közelében egy katonai autó aknára futott. Egy katona életét vesztette a robbanás kö­vetkeztében, három másik pe­dig megsebesült. Bombarobbantással fenyege­tőző telefonbejelentések nyo­mán egyébként ki kellett üríteni Belfast egyik luxushoteljét is — a vizsgálat során azonban nem találtak az épületben bombát. SZOLIDARITÁSI NAP Moszkva — A világ haladó közvéleménye augusztus 26-án szolidaritási napot tart a sza­badságért és függetlenségért hő­siesen küzdő namibiai néppel. Ez a kis, de bátor nép történel­me során nem egy ízben kelt harcra a külföldi elnyomók el­len. A felszabadító harc külö­nösen megerősödött 1958 után, amikor a SAPO, a délnyugat­afrikai népi szervezet állt a mozgalom élére. A namibiai hazafiak fel akar­ják szabadítani az országot a délnyugat-afrikai fajgyűlölők igája alól és ki akarják vívni a függetlenséget. Az ENSZ már 1966-ban megfosztotta a preto­riai kormányt Namíbia kormány­zásának jogától. A dolog lényege, hogy a pre­toriai kormányférfiak fontos he­lyet szánnak Namíbiának stra­tégiai terveikben. Ezek arra irá­nyulnak hogy fenntartsák a „fe­hér uralmat“ az afrikai konti­nens déli részén. Az idegen monopolisták me­sés gazdagsága és az ország törvényes gazdáinak nyomora között elképesztő az ellentét. A namíbiaiak teljes jogfosztott- ságban élnek saját földjükön: évről évre kegyetlenebbé, em­bertelenebbé válik Namíbiában a politikai, a társadalmi és a gazdasági elnyomás. Ezzel egy­idejűleg azonban fokozódik a néptömegek ellenállása is. Sürgősségi intézkedések Ottawa — Kanada közölte, hogy kész befogadni az Ugan dában kitelepítésre ítélt — brit útlevéllel rendelkező — ázsiaia­kat. Trudeau miniszterelnök, aki a kormány ülése után erről bejelentést tett, nem szabott mennyiségi határt a bevándor­lással szemben. Elítélte ugyan-, akkor ldi Amin ugandai elnök­nek a kitelepítést elrendelő döntését, és hivatkozott arra, hogy ez ellentétben áll nem­csak az ENSZ emberi jogok nyilatkozatával, hanem a brit nemzet közösség tagállamainak 1971. évi deklarációjával is. Trudeau emellett „diszkréten“ emlékeztette Amin tábornokot arra, hogy az „ázsiaiak“ kiűzé­se károkat okozhat Uganda gazdaságának s a gazdasági élet fejlődésének, „amelyhez Kanada is hozzájárult“. A kanadai miniszterelnök be­jelentette, hogy bevándorlási és egészségügyi tisztviselőket küld Kampalába az áttelepülni kívá­nók pontos számának felderíté­se. és a megkívánt sürgősségi intézkedések meghozatala vé­gett. Ezzel egyidőben az „ázsiai tömegbevándorlás“ ellenfelei — vitatják az Ugandából jö­vőknek azt a jogát, hogy Nagy- Britanniában telepedjenek le. A brit útlevél önmagában ugyanis még nem jogosít lete­lepedésre. A londoni külügymi­nisztérium nyilatkozatban fog­lalkozott az üggyel. Várakozás Argentínában Buenos Aires — Lejárt Perón volt argentin diktátor hazatéré­si ideje. Ha a madridi száműze­tésből mégsem térne vissza — ami biztosra vehető —, akkor a Lanusse-kormány legújabb rendelkezése szerint elveszíti azt a jogát, hogy a jövő év már. ciusában esedékes választáso­kon induljon. FOKOZOTT DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG Bejrút — A DPA bejrúti tu­dósítója magas fokú diplomáciai tevékenységet tapasztalt az ammuni királyi udvarban. Husz- szein — írja — az elmúlt na­pokban biztosította magának a megszállt területeken élő pa­lesztin előkelőségek támogatá­sát az Egyesült Arab Királyság tervéhez. Emellett az uralkodó, két éven belül hetedszer, átala­kított kormányába bevett négy palesztin minisztert is, egyrészt azért, hogy gesztust tegyen a megszállt területeken élők fe­lé, másrészt azért, hogy nyo­matékossá tegye Arab-Paleszti- nára tartott igényét. A képet kiegészíti Husszein­nek az a — ugyancsak gesz­tusszámba menő — intézkedése, amellyel ezer jordániai útleve­let osztott szét a palesztinok között az izraeli területen való áthaladásuk megkönnyítésére. (A jordániai útlevéllel rendel­kezők viszonylag szabadon köz­lekedhetnek a megszállt terü­letek, Izrael és Jordánia között, míg a hontalan palesztinoknak ugyanezt az izraeli hatóságok külön engedélyével lehet csak megtenniük.) FELOLDOTTÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT Santiago — Salvador Allende chilei elnök feloldotta a San­tiago tartomány területére hir­detett rendkívüli állapotot. A hétfőn este őrizetbe vett jobb­oldali tüntetőket csekély pénz- büntetés fejében szabadlábra helyezték, s a hadsereg egy szóvivője közölte, hogy a nyu­galom teljes. Az ellenzéki többségű chilei parlamentnek ugyanakkor si­került megakadályoznia, hogy a népi egységkormány által be­terjesztett általános fizetésren­dezési tervezet törvényerőre emelkedjék. A parlamenti obst- rukció folytán a tervezet elő­reláthatólag csak december vé­gén kerülhet elfogadásra. Chilei fejlemény még, hogy Eduardo Freit, az ország volt kereszténydemokrata elnökét pártja szenátornak jelölte a santiagói választókerületben. A parlamenti választásokat, mint ismeretes, 1973 márciusában tartják Chilében. Frei, mióta Allende felváltotta tisztében, semmiféle hivatalos tisztséget nem töltött be. Perón Madridból értésre ad­ta, hogy nem enged az olyan rendszer diktátumának, amelyet alkotmányellenesnek tart. Eköz­ben hívei alapos vizsgálatot és a felelősség megállapítását kö­vetelték a kormánytól 16 szök­ni próbáló gerilla lemészárlása ügyében. Válaszul az argentin katonai kormányzat csütörtökön este le­sújtott Perón hazai híveire. La­nusse elnök rádió és televízió beszédében bejelentette, hogv „a törvény és a fegyverek teljes súlyát“ fogja alkalmazni azok­kal szemben, akik erőszakkal akarják keresztülvinni akaratu­kat. Az elnök beszédével egy­időben 400 — katonai páncél­autók támogatta — rendőr ro­hanta meg a Perón vezette párt Buenos Aires-i hadiszállását. Csütörtöki beszédben Lanusse elnök érintette a trelei esemé­nyeket is és közölte, hogy nyil­vánosságra hozzák az ügyben folytatott vizsgálat eredményeit. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a biztonsági erők jog­gal foganatosítottak erélyes in­tézkedéseket a „bajkeverők cso­portjai“ ellen. Kijelentette, hogy hétévi ka­tonai kormányzás után ismét intézményessé teszik az argen­tin rendszert. Perón azonban — azzal, hogy a kitűzött időpon­tig nem tért haza, megmutatta: nem érdekli komolyan az or­szág jövője — tette hozzá La­nusse. f A mai napok sorsdöntőek Ar­gentína történelmében — jelen­tette ki a tábornok-elnök a ha­táridőre célozva. Azonnali szavazást CSÜ-taktika Bonn — A nyugatnémet jobb­oldali erők összefogását szor­galmazza Richard Stücklen, a bajor CSU, parlamenti képvise­lőinek vezetője pénteki nyilat­kozatában. Pártja közleményében kifej­tette, hogy a CDU-tól eltérően a CSU most a választások kü szöbén igyekszik megnyerni magának a szélsőjobboldali né­met unió támogatását. Ez a csoport válaszút előtt áll. Vagy önálló pártként lép fel a CSU gyámkodásával, vagy szerveze­tileg is integrálódik a CDU- CSU-ban. Most a második meg­oldással próbálkozunk, közölte a bajor politikus. New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa folytatta a vi­tát a Bengáli Népi Köztársaság­nak a világszervezetbe történő felvételéről. Érdemi munkát azonban nem végezhetett, mert Kína képviselője közölte: mi­helyt a kérdést szavazásra tű­zik, élni fog az alapokmány ad­ta vétójogával. Mióta Kína elfoglalta helyét az ENSZ ben — mint a Bizton­sági Tanács állandó, vétójoggal rendelkező tagja — még egyet­len határozati javaslatnak sem állta tiltó szavazattal útját. lluang Hua fődelegátus a vi­tában ismét azzal érvelt, hogy a Bengáli Népi Köztársaság nem teljesítette az 1971. decemberé­ben hozott „indopakisztáni“ ha­tározatot, s ilyen előzmények után nem lehet jogosult a fel­vételre. Szamir Szén indiai fődelogá- tus válaszul kijelentette: meg­engedhetetlen, hogy Kína a Bengáli NK ENSZ-felvéleléf Dacca és Iszlámábád kétoldalú kapcsolataitól tegye függővé. India követeli, hogy az ENSZ- felvétel kérdését, illetve a Ben­gáli NK felvételét ajánló hatá­rozati javaslatot a BT azonnal bocsássa szavazásra. A haladéktalan szavazás mel­lett foglalt állást a szóban for­gó indiai határozati javaslat többi benyújtója, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Nagy-Britannia is. Két és félórás vita után Szu­dán javaslatára a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy elna­polja a vitát. Ezt a javaslatot kilenc szavazattal négy ellené­ben (Szovjetunió, India, Ju­goszlávia, Nagy-Britannia) fo­gadták el. Franciaország és Panama — tartózkodtak. Megfigyelők nem táplálnak túlzott reményeket az újbóli vi­ta iránt. Bizonyosra veszik, hogy Kína nemcsak fenyegető­zik, meg is fogja vétózni a Ben­gáli Népi Köztársaság felvéte­lét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom