Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám, szerda

EREDMÉNY ÉS CÉLKITŰZÉS A KGST országok tervezési alapjainak megszilárdítása 1972. VIII. 23. A KGST-tagországok terve­zésügyi egyiittmöködése sajátos helyet foglal el a szocialista gazdasági integráció fejlődésé­ben. A tervszerűség a nemzet­közi szocialista munkamegosz­tás vitathatatlan előnye. A ter­vezési alapok megszilárdításá­nak fontos lépése volt a KGST- tagországok együttműködésé­ben, hogy létrehozták a KGST Tervezési Együttműködési Bi­zottságát (TEB). M. 1. Misznyik, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökhe­lyettese, a TEB szovjet képvise­lőjének helyettese a bizottság feladatairól nyilatkozott az EKONOMICSESZKAJA GAZETA munkatársának. • Milyen feladatok várnak a Tervezési Együttműködési Bizottságra? — A szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Programja hangsúlyozza, hogy az együtt­működés szervezésének és a szocialista munkamegosztás elmélyítésének alapvető mód­szere a tervezési együttműkö­dés és főként a népgazdasági tervek koordinálása. A testvéri államok központi tervezésügyi szervei már igen sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek ezen a téren. A szocialista országok az ötvenes évek derekától kezdve koordinálják öLéves népgazda­sági terveiket, hogy még foko­zottabb mértékben elősegítsék a testvérállamok erőfeszítései­nek egyesítését azoknak a nagy­szabású problémáknak a haté­kony megoldása érdekében, amelyek az egyes népgazdasá­gok és a KGST-tagországok egész gazdasági tevékenységé­nek a fejlesztése előtt állnak. A TEB létrehozásának az a cél­ja, hogy biztosítsa a nemzeti központi tervezésügyi szervek rendszeres és tevékeny együtt­működését. A Bizottság alapvető funkció­ja: az együttműködés fejleszté­se, a Komplex Programban ki­tűzött, a KGST-tagországok együttes tevékenységére vonat­kozó legfontosabb feladatok megvalósítása, mind a tervezés, mind az anyagi termelés terüle­tén. A Bizottság tevékenysége elsősorban az együttműködés azon legfontosabb problémáinak megoldására összpontosul a népgazdaság alapvető ágazatai­ban, amelyek megkívánják a sokoldalú komplex kidolgozást* E tevékenység fő irányai a kö­vetkezők: — kölcsönös konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kér­déseiben, — a közös prognóziskészítés megszervezése a legfontosabb gazdasági területeken és a nem­zeti előrejelzések cseréje, — a tervek koordinálása hosszú távra, a legfontosabb népgazdasági ágazatok és a ter­melési szakok szerint, — az ötéves népgazdaságfej­lesztési tervek koordinálásának további tökéletesítése, — egyes iparágazatok és ter­melési ágak tervezésének kö­zös megvalósítása. A Bizottság fő feladatai kö­zé tartozik olyan nagyszabású közös létesítmények megvalósí­tására vonatkozó együttműkö­dési javaslatok kidolgozása, amelyek biztosítják az együtt­működő partnerek számára fon­tos termékek gyártásának a növelését. • Mit tett eddig a Bizottság és milyenek az idei feladatai? j— Ez év elején Moszkvában került sor a TEB első ülésére, amelyen részt vettek a KGST- tagországok központi tervezési szerveinek a vezetői. A KGST 25. ülésszakának határozataival összhangban megvitatták a Komplex Program végrehajtá­sát a tervezési tevékenység te­rületén, az 1972—1973. évi mun­kaprogramot, beleértve a prog­nóziskészítés területén való együttműködés kérdéseit, a hosszú távú tervkoordinációt, a népgazdaság legfontosabb ága­zatai szerint. A Bizottság foglalkozott a konténeres szállítási rendszer műszaki-anyagi bázisának közös tervezésével és a rendszer lét­rehozását célzó együttműködés kérdéseivel. Nem sok idő telt el a Komp­lex Program elfogadása óta, de a szocialista országok a közös tervezési tevékenység számos kérdésének megoldásában jelen­tős lépést tettek előre. Ebben az évben írták alá a fémforgá­csoló szerszámgépfajták közös tervezéséről, valamint a konté­neres szállítási rendszer műsza­ki-anyagi bázisának közös ter­vezéséről szóló egyezményt. Most dolgozunk a prognóziské­szítés területén való együttmű­ködés tervezetén, ami érinti a szocialista országok gazdasági fejlesztésének sok nagyfontos­ságú szakaszát. Ami az idei munkatervet il lett, elmondhatjuk, hogy a Bi­zottság tevékenysége elsősor ban az együttműködés nagy horderejű problémáinak kidol­gozására összpontosul, mégpe­dig az anyagi termelés fejlesz­tése (elsősorban a hiánycikkek termelése), továbbá a tervezési együttműködési mechanizmus szervezeti-módszertani tökélete­sítése, az ötéves és hosszútávú népgazdasági tervek koordiná­lása, valamint a közös tervezés és a gazdasági prognóziskészí­tés területén. • Milyen szerepe lesz mind­ebben a szovjet félnek és milyenek az ezzel kapcsola­tos 1973—1975. évi felada­tok? — A Szovjetunió szerepét a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének fejlődésé­ben elsősorban az határozza meg, hogy ez az együttműködés a szovjet gazdaság fejlesztési tervein alapul. A szovjet állami szervek vezetői hangsúlyozták, hogy a szovjet népgazdaság ki­lencedik ötéves terve lerakja a szükséges anyagi alapokat ahhoz, hogy hazánk tevékenyen tudjon részt venni a szocialista integráció Komplex Programjá­nak megvalósításában, amely előnyös valamennyi résztvevő szocialista ország és a szocia­lista közösség egésze számára. Jelenleg a Szovjetunió Álla­mi Tervbizottsága megkezdte az 1976—1980 közötti időszakra vonatkozó tervek koordinálásá­nak előkészítésével kapcsolatos munkákat. Erre a munkára ab ban az időszakban kerül sor, amikor a Szovjetunióban — amint azt a Szovjet Szakszer­vezetek XV. kongresszusán L. 1. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára kijelentette — kidol­gozzák az ország 1990-ig terje­dő hosszú távú perspektivikus gazdaságfejlesztési programját. Ez lehetővé teszi, hogy a tervek koordinálásával összefüggő munkát szintén ne csak a kö­vetkező ötéves időszakra, ,ha- nein hosszabb távra is kidolgoz­zák. l-i-) BÉKE ES EGYUTTMÜKÖDES A Csehszlovák Sajtóiroda interjúja az európai biztonsági értekezletről Az európai biztonsági értekez­let előkészületeivel kapcsolat­ban a Csehszlovák Sajtóiroda felkérte a csehszlovák politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos élet képviselőit, hogy válaszoljanak az alábbi két kér­désre: 1. Miként értékeli a szocia­lista országoknak a nemzetkö­zi feszültség enyhítésére, az eu­rópai államok és nemzetek köz­ti béke és együttműködés meg­szilárdítására kifejtett eddigi igyekezetét? 2. Csehszlovákia, amelynek — tekintettel történelmi tapasz­talataira és Közép-Európában való elhelyezésére — létérde­ke az európai béke stabilizálá­sa, miként járulhat hozzá Eu­rópában a békés együttélés el­veinek további érvényesítésé­hez? Dr. Vladimír Marik, a Szövet­ségi Gyűlés Nemzetek Kamará­ja alkotmányjogi bizottságának elnöke, a CSFSZM Központi Ta­nácsának titkára, a következő­képpen válaszolt: 1. Ma már a Szovjetunió és a többi szocialista állam — Csehszlovákiát is beleszámítva, — békepolitikájának nemcsak igyekezetét, hanem elért, pozi­tív eredményeit is értékelhet­jük, amint azok Európa szín­terén mutatkoznak. Ez a politika teljes terjedel­mében érvényesíti az államok békés egymás mellett élésének lenini elveit, tekintet nélkül az államok társadalmi rendszerére. Nemzetközi szempontból ez azt jelenti, hogy az államok között felmerülő valamennyi vitás problémát nem a fegyverek ere­jével, erőszakkal kell megol­dani, hanem politikai tanács­kozásokkal 2. A szocialista közösség bé- kepolitikája érdeklődésének kö­zéppontjában az európai bizton­sági értekezlet megvalósítása áll. Ehhez tevékenyen hozzájá­rult kommunista pártunk poli­tikája, amely kifejezi és bizto­sítja köztársaságunk mindkét nemzetének és nemzetiségeinek politikai létérdekeit. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom — amint azt a Vili. szakszervezeti kongresszuson Karel Hoffmann, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nöke hangsúlyozta, kötelességé­nek tartja mindent latba vetni ennek az irányvonalnak megva­lósításáért. Ilyen eszköznek tartja a haladó szakszervezeti szervezetek közti kapcsolatok elmélyítését, az európai szak- szervezeti mozgalom akcióegy­ségének kialakítását. Dr. Bohuslav Kučera, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésé­nek alelnöke így nyilatkozott: 1. A szocialista országoknak a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és az európai államok közti béke és együttműködés megszilárdítására kifejtett igye­kezete nem újkeletű, mivel ma­gából a szocialista rendszer lé­nyegéből ered. Észlelhetőbben az 1966. évben nyilvánult meg az az igyekezet, amikor Buka­restben, a Varsói Szerződés képviselőinek ülésén első ízben fejtették ki az európai bizton­sági értekezlet egybehívásának gondolatait. Ma már ez az értekezlet kü­szöbön áll, és hasznosságában egyetlen ország sem kételked­het. 2. Európában minden helyzet­re érzékenyen és összpontosul- tan reagálunk, hiszen Szocia­lista Köztársaságunk Európa szívében fekszik. Ehhez a tel­jes összpontosuláshoz vezetnek bennünket a történelmi tapasz­talatok is, amelyek számunkra nem voltak mindig a legjob­bak. Emellett legfőbb érdekünk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat mindazokkal az államokkal, amelyek Európa fejlődését és a békés együttélés elveinek érvé­nyesítését reálisan szemlélik. Bizonyára helyes lesz, ha Cseh­szlovákia még nagyobb lendü­lettel folytatla az európai mé­retű dialógust az európai biz­tonság és együttműködés rend­szeréről. Szlovákia építőipari dolgozói a tanév megkezdéséig 101 új isko­lát adnak át összesen 5H5 tanteremmel. Ezek közé tartozik a 25- tantermes AKI Bratislava-Barónka lakónegyedében, amelyen most folynak a befejezési munkálatok. Az iskolával egyszerre adják át az óvodái és a bölcsödét is. Az iskola építésében nagy része van a nemzetközi diákbrigádnak is, amelynek tagjai szovjet, NDK- beli és hazai főiskolai hallgatók voltuk. Felvételünkön: Az óvoda, u bölcsőde és az alapiskola. (Felvétel: M. Borodáčová — CSTK} Megelőzzük a fiatalkorúak bűnözéseit Aki rendszeresen figyelemmel kíséri az újságok fekete1 króni­káját, annak aggodalma indo­kolt. A nyár folyamán igényes feladatai teljesítése közben két rendőr is életét vesztette. A bűncselekmények számát — be­leértve a legsúlyosabbakat is — nem sikerült még csökken­teni. Ellenkezőleg, a társadal­mat fenyegető veszély növekvő irányzatot mutat. A törvénybe ütköző cselekményeket többnyi­re csoportosan követik el a tettesek, akik sajnos nagyobbá- ra, az ifjúsás köréből tevőd­nek. Még a 15—18 éves fiatalok sem képeznek kivételt. A lopás tói és a betöréstől, közrend­bontástól, sőt a közbiztonság tagjainak megtámadásától sem riadnak vissza. Kik ezek a bűnözők? A tette­sek többnyire hiányos művelt­ségű, alacsony szellemi képes­ségű egyének, akiknek nagy ré­sze szülői felügyelet nélkül, vagy zilált családi viszonyok között nőtt fel. Bebizonyított tény ugyanis, hogy míg a ki­egyensúlyozott házasságban élő szülők gyermekeikre, jellemük kialakulására kedvező hatást gyakorolnak, a gyermekottho­nokban nevelkedő fiúkat és lá­nyokat nem mindig sikerült fe­lelősségtudatra szoktatni, belé­jük oltani az erkölcsi érzést. A fiatalok többnyire elsősor­ban a felnőttek befolyása alatt cselekszenek, de társaságuk, barátaik is hatással vannak rá­juk. Nem egy esetben bebizo­nyosodott, milyen kárt okoz a környezetük, melynek kedvéért a kocsmázásra, ivásra is rá­szoknak. F.bben a tekintetben természetesen a vendéglősöket és a pincéreket is el kell ma­rasztalnunk, akik a törvény ki­fejezett tilalma ellenére is minden lelkiismeretfurdalás nélkül, meggondolatlanul töl­tögetik a kiskorúak poharába a szeszes italokat, elfelejtik, hogy borgőzösen, részeg fővel könnyebben hajlik az ember a rosszra, hamarabb kerül össze­ütközésbe a törvénnyel. Ezért foglalkozik a kormány behatóan ezzel az égető problé­mával, melynek részbeni meg­oldását abban látja, hogy a gyermekeket idejekorán, tehát már az iskolában meg kell is­mertetni a szocialista törvé­nyesség elveivel. Ez teszi indokolttá a nemzeti oktatásügyi minisztériumok leg­utóbbi intézkedését, melynek ér­telmében az alapfokú és a kö­zépfokú iskolák osztályaiban már az idén bevezetik a szo­cialista jogrend betartásával, a szocialista állam polgárainak társadalmi felelősségével, a bű­nözések elleni harccal fog’al- kozó új tantárgyat. Az új tan­tárgy oktatásában a pedagógu­soknak az ügyészek is segítsé* gükre lesznek. Noha nem valószínű, hogy ez az intézkedés csodákra képes, a bűnözések számának azonna­li csökkenését sem eredményez­heti, mindössze az első lépés­nek tekinthető, melyet továb­biak követnek majd. A cél ugyanis az, hogv aki egyszer megbotlott,’ elfogadja a társa­dalom feléje nyújtott segítő ke­zét és ismét szilárd talajt érez- zen a lába alatt. A kísérlet minden bizonnyal megéri a fá­radságot. — km -* FIATALOK AKTIVITÁSA A presovi görgőcsapágy üzemben három ifjúsági kollek­tíva jelentkezett a SZISZ kong­resszusának kollektívája cím elnyeréséért indított versenybe. František Bacenka kollektí­vájának tagjai például szabad szombaton ledolgoztak egy mű­szakot és a tiszta jövedelmet átadták a Zlaté Moravce (Ara­nyosmarót) melletti gyermekvá­ros építésére. Anna Tomaščino- vá kollektívájának tagjai is tel­jesítették kötelezettségvállalá­sukat, sikeresen tették le az ipari tanulói vizsgát, ilyen mó­don a vállalat hasznos dolgo­zóivá váltak. A termelési feladatok teljesí­tésénél a fiatalok brigádmunka keretében több mint 1500 órát dolgoztak le, a túlórákkal együtt majdnem 13 ezer órát. Ezenkívül bekapcsolódtak a munka- és létkörnyezetük szé- pítési munkálataiba. Jó mun­kájukról tanúskodik az a tény, hogy a vállalat keretében meg­rendezett ifjúsági staféta ver­senyének második fordulójából győztesen kerültek ki. Ahol még tart a kenyércsata Annak ellenére, hogy az idei aratás rendkívül nehéz volt a trnavai járásban is, a járás földműveseit az őszi időszak­ban még igényesebb munka vár­ja. 4487 hektáron termesztenek szemes kukoricát. A kukorica begyűjtéséhez 26 kukoricakom­bájn áll rendelkezésükre, s a napokban további 15-tel gyara­podnak. A gépek segítségével 3,5 ezer hektárról gyűjtik be a kukoricát. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság politikai szervező bi­zottsága a cukorgyárak képvi­selőivel karöltve kidolgozta a cukorrépaszedés harmonogram- ját és most végzi az utolsó el­lenőrzéseket az egyes mező- gazdasági vállalatok géppark­jainak felkészültsége fölött. A bizottság foglalkozik a mező- gazdasági termékek szállításá­val is. A Banská Bystrica-i földmű­vesek a gabonatermő terület­nek csaknem 80 százalékáról aratták le a gabonát. A Banská Bystrica-i járás földművesei már a burgonya­szedésre készülnek. Burgonyát összesen 726 hektáron trmiesz- tenek. A szedést szeptember 1- én kezdik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom