Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám, kedd
Ű J FILMEK A NAGY MURI (francia) A filmbarátok minden bizonynyal örömmel fogadják, hogy a fi’mforgalmazók jobbára köny- nyű műfajú filmekből állították össze a meleg nyári napok moziműsorát. Számos vígjáték, szórakoztató film, bűnügyi történet szerepel a kánikulai „étrendben“. Ezek egyike a jó kikapcsolódást nyújtó, A nagy muri című vígjáték is, mely a francia filmgyártás egyik legsikeresebb és leglátogatottabb alkotása. A komédia még 1966-ban — Ge^arcl Oury rendezésében — készült. Témáját tekintve háborús film, a cselekmény ugyanis a megszállás éveiben játszódik és ~rról szól, hogy az 1941-ben Párizsban ártalmatlanná tett szövetséges repülősök a megszállt területről szeretnének mi. elől ) hazakerülni Angliába. A helyzetkomikumok, ötletek és kalandok füzéréből felépített szellemes történet főhősei angol repülősök, bár a story főleg két francia barátjuk körül bonyolódik. Ez a tény az alkotó számára lehetővé tette, hogy a sajátos angol száraz humort vérbő francia humorral „hígítsa“ és vegyítse. Ez a két sík a filmben igen egyéni megoldások és lendületes tempó révén nem különül el, hanem eggyé válik. A KICSI NŐVÉR Kétségtelen, hogy ez nemcsak az ügyes kezű rendező érdeme, hanem a két főszereplőjé is, aki nem más. mint a nevettetés egyik élő nagymestere, Louis de Funés és az élők sorából azóta már távozott Bourvil. Az előbbi neve ismerősen cseng a hazai nézők fülében is, hiszen az utóbbi években számos vígjátékban láthatták őt (emlékezzünk csak a csendőrsorozatra vagy A teto- vált-ra). jóllehet több ízben átlagos vígjátékokban szerepelt, fontoskodása, csetlése-botlása, a színészi kifejező eszközei már- már elcsépeltté váltak, ebben a filmben azonban óriási tér állt rendelkezésére, hogy teljes mér. tékben kibontakoztathassa komi- kusi képességeit. S Funés élt is a szerep adta lehetőségekkel és ismét bizonyságot tett eredetiségéről. Bourvil, a filmbeli partnere semmivel sem marad mögötte, ily módon utánozhatatlan kettőst alkotnak (akárcsak Louis de Funés Jean Ga- binnal legutóbb A tetovált-ban). A nagy muri színvonalát tekintve vitathatatlanul a műfaj átlagos filmjei fölé emelkedik. A film félreérthetetlenül a háború értelmetlenségére, a militarizmus veszélyére figyelmez tét — a humor, a helyzetkomikum segítségével. (amerikai) Raymond Chandler regénye alapján készült ez az amerikai detektivfilm, mely semmiben sem különbözik a műfaj tucatfilmjeitől. Paul Bogart rendező a történet lendületes bonyolítását és ütemességét az attraktív környezet és külső hatások gyors váltogatásával akarta elérni. Ez a próbálkozás azonban meddő maradt, s kommersz árut eredményezett, melyben felesleges keresni bárminemű művészi értéket, vagy eredetiséget. A forgatókönyvíró nem volt túlságosan „bőkezű“ a színészekhez sem, ugyanis nem tette lehetővé számukra, hogy kilépjenek a sablonos keretből s egyénien oldják meg feladatukat. A műfaj kedvelői a film láttán unatkozni ugyan nem fognak iá moziban, de különösebb művészi élményben sem lesz részük. —ym — Vittorio de Sica újra forgat Vittorio de Sica „Andreinak fogjuk hívni“ címmel új filmet forgat; egy gyermektelen tanár- házaspárról szóló komikus, gyöngéd történetét visz szalagra. De Sica ragyog az elégedettségtől. A Contini család kertje, mint ismeretes, megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Os- car-díjat. Az Andreinak fogjuk hívni című film tanárházaspárja gyerekek között él, és szeretné, ha nekik is lenne gyerekük. Az évek azonban múlnak ... és ők az egyik specialistától a másikig rohannak. De nem ez az egyetlen probléma; az iskola egy cementgyár mellett fekszik, és az egész környéket ellepte a fehér por, úgyhogy el sem lehet képzelni, hogy ilyen szennyezett környezetben szülessen meg a gyerek. Válságban van a család, a tanár nem tudja mindig megérteni feleségének kedvetlenségét, és a pillanat hatására szerelmi találkát beszél meg a tanári szobában. Végül mégis rendeződnek a dolgok, úgy, ahogy egy nápolyi jósnő megjövendölte, akivel a tanár felesége titok. ban konzultált. Megvan minden remény, hogy mégiscsak szerencsésen megszületik Andrei. A forgatókönyvet Cesare Za- zaltini írta, De Sica régi munkatársa, akivel a Fiúk a rács mögött és a Biciklitolvajok óta együtt dolgozik. A próbafelvéte- len De Sica ezt mondta: ,,A törjj ténetét költészettel teli mese^ ként dolgoztam fel“. A főszerepet Nino Manfredi és Mariangelo £lelátó alakítja. Lelkesen beszélnek az olasz fii ifi hetvenéves veteránjával való1 együttműködésről. — Egyedül De Sica tudja ezt a történetet megfilmesíteni — mondta Manfredi. — Az ő határozott humanizmusa, kifinomult érzése kell hozzá. Modern történet, és a film hangvételének is lezsernek és modernnek kell lennie. De Sica tökéletesen eltalálta ezt a hangvételt. Mariangela Melato is lelkes; — Vittorio de Sica a filmszínész számára kiváló pedagógus. Semmi sem kerüli el a figyelmét. Tömören, hosszadalmas beszéd nélkül, egyszerűen tudja megmagyarázni a dolgokat. ÉRTÉKES TÁPLÁLÉK A GOMBA? Bolondos história a Viva Max! című amerikai film, melyben az orosz származású Peter Usztynov játssza a főszerepet. Arról a kérdésről, hogy értékes táplálék-e a gomba, amely ezekben a napokban fokozott meny- nyiségben kínálkozik a természetben és a piacon, igen különböző véleményeket hallhatunk. Sokan azt hangoztatják, hogy igen értékes, felér a hússal. Ha sok gombát eszünk, az jó hatással van az emésztésre, közérzetre. Tehát érdemes gombát ehni. Ezzel szemben sokan azt tartják, hogy a gomba értéktelen mint táplálék. Sőt a fogyasztása nem is egészséges, mert meg sem emészthető. Arra a kérdésre: hasznos-e a gomba fogyasztása vagy nem, és van-e előnye vagy hátránya a gombaevésnek, dr. Kálmár Zoltán „Jó gombák és felhasználásuk“ c. műve alapján (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest I960) igyekszünk választ adni. A gombák „kémiája" Amikor egy táplálékról meg akarjuk tudni, hogy az emberi táplálkozás számára hasznos-e vagy nem, először is kémiailag kell megvizsgálnunk, milyen anyagokból, milyen vegyületekből áll, és azok mennyire szükségesek vagy mennyire értékesek az emberi szervezet számára. Ha a gombákat elemezzük, elsősorban azt vizsgálhatjuk meg, hogy a gombatest milyen elemekből épül fel. Megállapíthatjuk, hogy a gombák testét felépítő elemek közül a hidrogén, az oxigén, a szén, a nitrogén, a kén, a foszfor és a kálium minden gombában mindenkor megtalálható. Mennyiségük azonban nem egyforma, mert némelyiké, különösen a káliumé olykor igen csekély. A felsorolt elemeken kívül még gyakran megtalálható a gombákban a magnézium, a vas, a nátrium, a kalcium, a szilícium és mangán. Ezek azonban hiányozhatnak is, és mennyiségük sohasem jelentős. Az első csoportban felsorolt elemek az emberi szervezetben éppenúgy nélkülözhetetlenek, mint a gombákban. Ám a többi elem közül némelyiknek (pl. magnézium, vas) jelenléte — bár egészen kicsiny mennyiségben, de szintén fontos. Ebből a szemszögből nézve tehát a gombák hasznosak, mert forrásai lehetnek a szervezet felépítéséhez szükséges elemeknek. . Jagy fehérjetartalom A gombákban legnagyobb mennyiségben megtalálható vegyület a víz. A friss gomba víztartalma 85—90 százalék. Ez az igen nagy mennyiségű víz a gombákban szinte hihetetlennek tűnik, hiszen anyaguk általában eléggé merevnek, keménynek látszik. Az ilyen sok vizet tartalmazó anyagok (pl. egyes gyümölcsök, dinnye stb.) pedig sokkal puhábbak, lazábbak, vizesebbek. Viszont a gombák testét felépítő sejtek fala, amelyben a nagy víztartalmú anyag mintegy bele van zárva — ellentétben az egyén növényi sejtek falával —, merev, kemény. A gombákban levő nagy mennyiségű vízről könnyen meggyőződhetünk, a házilag végzett gombaszárítás esetén is, bár ilyenkor nem az összes vízmennyiség távozik el, fi gomba kb. 85 százalékot veszít eredeti súlyából. Ha a gombákból minden vizet eltávolítunk, a visszamaradó, úgynevezett szárazanyag-tartalomban tataijuk meg az emberi táplálkozás szempont- vértékes tápanyagokat. Ezek közül a legfon- ^w^fbliijvegyületek a fehérjék, hisz testünket — rannakMýíláit — a sejteket tulajdonképpen a fe- héjMflHKkotják. A fehérjékből az ember napi szulliffute kb. 7—10 deka. A fehérjéket táplálkozásunkban első'sorban a húsfélékből és a tej- K^mékekből nyerjük. Növényi eredetű ^tápanya- Bfinkhan a fehérje többnyire kevesebb és minő- Kígil^g is csekélyebb értékű, mint az állati eredetű tápanyagainkban levő fehérje. Ebből a szempontból a gombák értékes tápláléknak tekinthetők, mert fehérjetartalmuk több, mint a többi növényeké és összetételében minőségileg is a tel jesértékű állati fehérjékhez hasonló. Ezért mondják a gombákra, hogy majdnem „húspótlódnak tekinthetők. Táplálkozásunkban mindenesetre a gombák elsősorban mint fehérjeforrások bírálhatók el. Fehérjetartalmuk általában 2—7 százalék, a szárazanyagtartalmuknak átlagosan 35—40 százaié ka. Ezért a gombák fogyasztása elsősorban ott hasznos és kívánatos, ahol velük a húsfélékben és tejtermékekben szegény táplálkozáson javíthatunk. Járulékos tápanyagok Az emberi táplálkozás számára szükséges fo tápanyagok közül a gombákban megtalálhatók a szénhidrátok,, a növényi zsírok, olajok is. A szénhidrátok a gombákban mint gombacukor (treha lóze) és mint állati keményítő (glikogén) jelentkeznek. Ezeknek az anyagoknak a mennyisége a gombákba ugyancsak eléggé nagy, a friss gombában 4—7 százalék (szárazanyagtartalmuknak kb. 50—60 százaléka). Egyes gombákban azonban még több is lehet. Némelyik gombának például jelentős a cukortartalma (vargánya I, egyes gombákban az olajok mennyisége nagyobb (tejelőgombák), vagy a keményítő több (szeg- fűgomba). Táplálkozásunkban értékes tápanyag és ezért külön említést érdemel a gombákban levő zsírnemű anyagok közül a lecitin. Ezt az idegrendszer felépítéséhez fontos zsírhoz hasonló vegyii- letet kevés táplálékunk tartalmazza: legnagyobb mennyiségben a tojás sárgájában található. A gombákban nincs ugyan sok belőle, de mivel élelmünkben ritka, minden licitin tartalmú anyag, így a gomba is e szempontból értékes. A járulékos tápanyagnak tekinthető vegyületek sorában az ásványi anyagokból a gombákban főleg a foszfor- és káliumsók említhetők. Az újabt) kutatások eznkívül egyes olyan ásványi anyagok jelentőségére is fényt derítettek, amelyek többnyire már csak nyomokban mutathatók ki. A járulékos tápanyagok közül talán legismertebbek a vitaminok. A gombák vitamintartalma sokat vitatott kérdés, amelyről sokszor egymástól erősen eltérő véleményeket olvashatunk. Any- nyit azonban már kétségtelenül tudunk, hogy egyes gombákban, főleg a kalapjuk bőrében feltétlenül van A, Bi, B3 és D vitamin. A gombákban levő legértékesebb járulékos anyagok az íz- és zamatanyagok (aromaliku§ anyagok). Ezekből a legtöbb élelmiszerben csak kevés van. Pedig hatásuk igen erősen érezhető. A glutaminsav például étvágyat gerjesztő, emész^ tőnedvek képződését kiváltó ízanyag, amelyet külföldön vegyi gyárakban, nagy költséggel állítanak elő a táplálkozás javítására. Nemcsak csemege — baktériumölő is! A gombák változatos zamatanyagainak köszön» hető, hogy az egyes gombákból készült ételek különösen jóízűek. A legtöbb ember ezért szereti a gombákat fogyasztani. Hiszen egyik-másik jóízű és illatos gombából készült ételt szinte kívánatos csemegének lehet tekinteni. A táplálkozás-tudományban úgy szokták kifejezni, hogy a gombának nagy az élvezeti értéke. A zamatanyagoknak tulajdonítható az is, hogy a gombásételek — különösen az egyes erős szagú és ízű gombákból készült ételek — bizonyos mértékig ízesítőnek, fűszernek számítanak. A gombáknak tehát bizonyos fokú fűszerező értékük van. A legújabbkori kutatások derítettek fényt végül egyes érdekes élettani hatású anyagok, gyógyanyagok jelentőségére Is. Ma már tudjuk hogy vannak olyan anyagok, amelyek egyes kártékony szervezetek, például a láthatatlan kórokozó baktériumok, mikrobák számára halálos (baktériumölő) hatásúak, de az emberi szervezetnek nem ártalmasak. Ezek az antibiotikumnak nevezett anyagokat elsősorban penészgombák termelik (például a penicillint). Többen megállapították azonban, hogy egyes kalaposgombák is termelnek csekély mennyiségben ehhez hasonló anyagokat, tehát egyes ehetőgombáknak szintén lehet baktériumölő hatásuk. így például a riziké- ben, laskagombában, májusi pereszkében és a csiperkében állítólag tuberkulózis ellenes, egyes ritkább nagygombákban (pókhálósgombák) tífuszellenes, s vargányában rákellenes hatóanyagok vannak. A gombaevés egészségtana Az emberi táplálkozás szempontjából a gombák sejtfalanyagának is van jelentősége. A cellulózé ugyanis közismerten nehezen emészthető anyag, a gombakitin (a gomba sejtfala) pedig egyenesen emészthetetlennek tekinthető. Amikor tehát gombát fogyasztunk, számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy bizonyos mennyiségű emészthetetlen anyagot is elfogyasztunk. A gombák sejtfalát alkotó rostanyagok meny- nyisége a többi anyaghoz képest általában eléggé nagy. Szárazanyagtartalmuknak kb. 7 százaléka ebből áll. Tehát a friss gombáknak majdnem egy százaléka emészthetetlen rostanyag. Ez az anyagmennyiség rendes körülmények között egészséges gyomor számára nem okoz különösebb terhelést. Ha azonban az emésztőrendszer beteg (pl. gyomorfekély, epekő stb.), akkor ennyi is zavart okozhat. Igen fontos, mindenkor betartandó szabály, hogy a gombás ételekből sohasem együnk mértéktelenül sokat, nehogy gyomorrontást okozzanak. Akinek pedig diétát kell tartania és nehezen emészthető ételeket nem szabad fogyasztania, az a-gombás ételekből is csak igen keveset vagy semmit se egyék. A gombák rostanyagával kapcsolatban azt is meg kell mondanunk, hogy a gombás ételek emiatt általában úgynevezett laktató ételek, na^y a telítő értékük. Ez viszont annyit jelent, hogy aránylag kevés mennyiség elfogyasztása után is jóllakottság érzetét keltik. A telítő érték független a tápanyagtartalomtól és a nagy telítő érték általában előnyösnek tekinthető. A gombatáplálék értéke Láttuk, hogy a gombák összetételükben, alkotó- anyagaikban nem egyeznek sem a húsfélékkel, sem a főzelékkel, ezért étrendünk változatosságát fokozzák, az újszerűség erejével hatnak. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy tápanyagaink elbírálásában általánosan használatos azok fűtőértékét az összes benne levő tápanyagok ösz- szevont értékével kalóriaértékben kifejezni. A friss gombák kalóriaértéke a nagy víztartalmuk miatt számokban kifejezve, nem nagy, kilogrammonként kb. 200—300 kalória. A szárított gombáknak viszont elég nagy a kalóriaértékük (a szárított vargányáé például kilogrammonként 2210 kalória s felér a rozskenyér kalóriaértékével J. Összegezve az elmondottakat, a gombák mint kalóriát adó tápanyagok nem jönnek komolyan számításba. Viszonylag nagy és az állati fehérjéhez hasonló összetételű fehérjetartalmuk, valamint értékes járulékos anyagaik folytán azonban hasznosan egészítik ki az egyoldalú növényi táplálkozást. Legnagyobb értékük fűszerező, étrendjavító. A jobb fehérjeemésztés érdekében fontos a gombát apróra vágni és jól megrágni. Szükséges ez azért is, mert a darabos gomba megfekszi a gyomrot és gyomorrontást okozhat. (dfl
