Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-14 / 190. szám, hétfő

Kézilabdázók az olimpia előtt Ki is tulajdonképpen az esélyes? •••■' • • •• • A külföldről érkezett jelenté­sekből kitűnik, hogy az olimpiai 16-os döntőbe jutott válogatot­tak különbözőképpen készülnek a müncheni játékokra. Egyes edzők minél több előkészületi mérkőzést igyekeztek műsorba iktatni, mások viszont inkább pihentetik a kézilabdázókat, hogy azok éppen Münchenben kapjanak „étvágyat“ a játékra. Két torna Ha a világ élcsapatainak a képességeiről akarunk néhány szót szólni tizenkét nappal a játékok megkezdése előtt, akkor segítségünkre lehet a nem ré­gen lebonyolított két nemzet­közi torna (Balti Kupa és a Ju­goszláv Kupa). A Balti Kupa küzdelmeiben hat olyan csapat is részt vett, amely ott lesz Münchenben (NDK, a Szovjet­unió, az NSZK, Dánia, Svédor­szág, Lengyelország). A tornát a Szovjetunió nyerte jobb gól­aránnyal az NSZK előtt. A to­vábbi sorrend: 3. NDK, 4. Svéd­ország, 5. Szovjetunió B, 6. Dá­nia, 7. Lengyelország, 8. Finn­ország. A csoportmérkőzések eredmények NDK—Dánia 14:11, Szovjetunió—Dánia 17:10, Szov­jetunió—NDK 11:13, NSZK—Len­gyelország 12:13, NSZK—Svéd­ország 12:10, Svédország—Len­gyelország 9:7. A négyes dön­tőben: NDK—NSZK 11:12, NDK —Svédország 11:13, Szovjetu­nió—Svédország 20:13, Szovjet­unió—NDK 12:9. A szakemberek véleménye szerint a Szovjet­unió az NSZK és az NDK éremre pályázhat Münchenben. A Jugoszláv Kupa küzdelmei során ez a sorrend alakult ki. 1. Jugoszlávia, 2. Magyarország, 3. Románia, 4. Bulgária. Megle­petésnek számít a magyarok jó játéka, akik 19:18-ra legyőzték a világbajnok román együttest, amikor már ötgólos előnnyel vezettek. Jugoszlávia ugyan nem kápráztatta el a szakembe­reket, de kiegyensúlyozott tel­jesítményt nyújtott és rugalmas taktikájának köszönheti a végső győzelmet. Sok gondot okozott a vendéglátóknak például a bol­gárok legyőzése (26:22). Hírek északról Svédország és Dánia egy cso­portban játszik majd az olim­pián a Szovjetunióval és Len­gyelországgal. Azt mondják, hogy ez lesz a legerősebb cso­port Münchenben. Hogy Svéd­országban komolyan veszik az olimpiai tornát, bizonyítja azt a válogatott összpontosítása is. Azelőtt a svédek nem szoktak edzőtáborozást tartani. Elsősor­ban az erőnlétre fektették a hangsúlyt, s R. Matson edző minden játékosnak individuális edzéstervet dolgozott ki. Hat olyan kézilabdázó szerepel a svéd válogatottban, akik ott voltak az Í970. évi párizsi vi­lágbajnokságon. Dániában sokat bírálták az olimpiai csapatot, hogy sok előkészületi mérkőzést játszott, de nagyon gyenge ellenfelekkel szemben. Ezért még az olimpia előtt a norvégokkal és a nyu­gatnémetekkel méri össze erejét. A nyugatnémetek a ,,menők" nélkül Sokat beszélnek a nyugatné­met kézilabdázók felkészülésé­ről. Az NSZK válogatottja soro­zatmérkőzéseket játszik erős klubcsapatok ellen és a váloga­tott tagjairól állandóan „levo­natokat“ készítenek. Egy-egy mérkőzésen irályára kellett lép­nie Míincknek és Lübkingnek is, a két „csillagnak“, de lemond­ták részvételüket, hogy jelenlé­tükkel ne zavarják a csapaton belüli nyugodt légkört. A sokat bírált Vick edző is nyugodtabb lett az utóbbi idő­ben: „Nagyon örülök, hogy a válogatottban nincsenek „me­nők“. Bízom a játékosok sokol­dalúságában. A válogatott csa­pat tagjai közül majdnem min­denki gólveszélyes és jól is védekezik. Ügy érzem, nagyon egységes csajjal van kialakuló­ban, amely meglepetésekre is képes. Javulás a magyaroknál A szakemberek körében mind gyakrabban szó esik a magyar válogatottról is. Annak ellenére, hogy ez a csapat nem ért el átütőbb sikert a legutóbbi világ- bajnokságon, a nyolcadik helyen végzett, most kitűnő formába lendült és a VB óta figyelemre méltó sikereket mondhat magá­énak. Csehszlovákia ellen is az utolsó hét mérkőzésen csak egyszer veszítettek, éppen leg­utóbb Martinban. Érdekes, hogy a magyaroknak rendszerint jól megy a többszörös világbajnok Románia együttese ellen, né­hányszor legyőzték Gruiáékat a nemzetközi tornákon. Romániában nagy a csönd. A Jugoszláv Kupa óta otthon ké­szülnek, és elsősorban a takti­kai felkészülésre fektetnek nagy hangsúlyt. Ugyan hallani han­gokat, hogy a legendás hírű Gruia ismét formába lendült, de teljesítménye és ennek követ­keztében az egész csapat játéka nagy kérdőjel a külföld számá­ra. Az NDK válogatottjának ere­jéről meggyőződhettünk a két prágai mérkőzésen. A csapat, amely egy csoportban játszik az olimpián Csehszlovákiával, képes megvédeni a franciaor­szági világbajnokságon elért második helyét. Azonban több­ször meggyőződhettünk róla, hogy legyőzhetők. Sok függ majd attól, hogy hogyan érvé­nyesül keménységük, „ráme­nős“ játékuk a technikásán, szel­lemesen játszó ellenfelekkel szemben. A japánokról, az amerikaiak­ról és tunéziaiakról keveset hal­lani az utóbbi időben. Játékukat csak az olimpiai torna csoport- mérkőzésein lehet majd tüzete­sebben nagyító alá venni. Főleg a japánokra kell vigyázni az ellenfeleknek (egy csoportban vannak a jugoszlávokkal, a ma­gyarokkal és az amerikaiakkal). Éppen a jugoszlávok kaptak egy kis „ízelítőt“ a távol-kele­tiek játékából, amikor a két évvel ezelőtti VB-n csak drámai küzdelemben győzték le a fel­kelő Nap országainak kézilab­dázóit. (t. v.) Hány érmet szereznek a szovj et atléták ? Az olimpia atlétikai verse­nyei során összesen 38 arany, ezüst és bronzérem kerül kiosz­tásra. Senki sem kételkedik benne, hogy a szovjet atléták Münchenben az éremelosztás- nál jelentős szerepet játszanak majd és a számok többségében a döntő résztvevői lesznek. Már az évad elején megrendezett versenyeken — Szovjetunió— Olaszország—Románia és Szov­jetunió—NSZK — igazolták for­májukat, kivételes képességei­ket. Nagy esélyes a vágta szá­mokban Borzov, aki Olaszor­szágban kerek 10 másodpercet futott 100 méteren és 200-on Js hasonlóan kiváló teljesítmény­re képes. Ugyanilyen szereplést várnak tízezer méteren Sara- fetgyinovtól, valamint három­ezer méter akadályon Dugyin- tól. A szovjet futók ezúttal első ízben „igényelhetik“ az érmek egyikét középtávon is. Ivanov, valamint Pantyelej egyaránt le­győzte Areset, az olaszok Euró- pa-bajnokát, közben Ivanov 3:37, 8-al nemcsak szovjet csú­csot javított, hanem nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó időt ért el. Arzsanov pe­dig 800 méteren lehet méltó ellenfele a világ legjobbjainak. Az idén többször rajtol 1500 méteren és gyorsasága, kitartá­sa ezen a távon is kiválóan érvényesül. Ettől függetlenül elsősorban 800 méteren szerez­heti meg az érmek egyikét. A technikai számokban még vérmesebb reményekkel indul­hatnak az olimpián. A rúdugrás Mexikó óta a szovjet atléták erős száma lett. Iszakov 536 centiméteres szovjet rekordjá­val az élre tört, de Tanyanika 535-el szorosan a nyomában van és Guszev 525 centiméterrel biztosan tartja harmadik helyét. Bliznyecov az utóbbi évek biz­tos szovjet bajnoka kénytelen megelégedni a tartalékok sor­sával. Persze elmaradnak még Isaksson vagy Seagren eredmé­nyeitől, de egészséges becsvágy fűti őket és a hátralevő időben képesek teljesítményükön je­lentősen javítani. Ötödik olimpiáján vesz részt Ter-Ovaneszjan, a távolugrás Európa-rekordere. Társaival Barkovszkival és Lepikkel egye­temben azonban nem valószínű, hogy egyenrangú ellenfele lesz a 8 méteren felüli ugróknak. Talán senkinél sem lehet olyan biztosra venni a győzel­met, mint Luslsnál. Ez a 33 éves gerelyhajító méltán a szovjet atlétika büszkesége. Évek óta tartja kitűnő formá­ját, technikája ma is egyedül­álló és eddig semmit sem vesz­tett erejéből, gyorsaságából. A kalapácsvetésben Bondar- csuk két éven át veretlen volt, azután meg kellett válnia a szovjet és a világcsúcstól. Az olimpia előtti versenyeken azon­ban ismét teret hódított és a többi között legyőzte a szovjet csúcstartó Gamszkijt is. Mün­chenben ismét tarthatnak tőle ellenfelei. A súlylökésben Barcsnyiko# júniusban elért 20,54 méteres szovjet rekordja sokat ígérő. Ez azonban nem jelenti nála még az utolsó szót, az olimpáig lé­nyegesen javulhat. A szovjet atletika női mező­nyében jelenleg nem találunk oly sok nagynevű versenyzőt, mint a férfiaknál. Két olimpiai reménységgel így is rendelkez­nek. Melnyik a diszkoszvetés­ben, Csizsova a súlylökésben az aranyérem biztos esélye­se. Melnyik az elmúlt héten javította meg ismét saját világcsúcsát, amely most már 66,76 méter. Igaz, nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagy ellenfele a román Menis, akitől már vereséget is szenvedett, ugyancsak kiváló formáját iga­zolta 66,58 méteres új román rekordjával. Csizsovának vi­szont nincs komoly ellenfele, olimpiai győzeilmét biztosra le­het venni. A szovjet atléták közül az imént említetteken kívül ter­mészetesen mások is szerezhet­nek kellemes meglepetést, és u szovjet sport hívei méltán tekintenek nemcsak várakozás­sal, hanem derűlátással az olim­pia atlétikai versenyei elé. (k) Pelé utolsó szerződése? Valószínűleg utolsó játékos­szerződését írta alá Pelé. A Santos-szal kétéves megállapo­dást kötött, s ez 1974-ben jár le. Pelének, akinek havi jöve­delme 7000 dollár és a prémiu­mok, ezúttal a szerződés meg­fogalmazásakor semmi különle­ges kívánsága nem volt. Egy másik brazil hír. Jorge Magalhaes, a Portugál labdarú­gó Szövetség elnöke nyári sza­badságát Brazíliában töltötte, s Peléék játékáról ezt mondta: „A brazilok technikája és imp­rovizáló képessége ma már kevés ahhoz, hogy legyőzzék a gyors és kemény európai együt­teseket. Ezek közé elsősorban az NSZK válogatottja számít, amely pillanatnyilag legyőzhe- tetlennek látszik. Brazíliának vigyáznia kell, hogy ne érje nagy meglepetés éppen az NSZK-ban sorra kerülő VB-n. Csehszlovákiát három úszómű képviseli a müncheni nyári olimpiai- játékukon. Alulról« Jaroslava Slavičkovó, Znzana Markovó és Véra Faitlová. A magyar úszósport legnagyobb reménysége az olimpián Gyar­mati Andrea, aki a 200 méteres hátúszásban és 10C1 in pillangón tartja az Európa csúcsot Müncheni randevú a képernyőn A magyar televízió is elkészítette a müncheni olimpiai köz­vetítések műsorát, amely nem kevesebb, mint 129 órát tesz ki (Rómából 30, Tokióból 45, Mexikóból 50 órát sugárzott a ma­gyar televízió) A program: VIII. 26. 14.50—J7.05: Megnyitó ünnepély. VIII. 27. 13.55—18.00: Evezés, torna labdarúgás, 19.30—23.00: Torna, súlyemelés, ökölvívás, céllövés. Vili. 28. 15.00—19.00: Úszás, kajakkenu, szlalom. 19.00—23.00: Kenu, slalom, torna súlyemelés, műugrás. Vili. 29. 10.30—19.15: Úszás, labdarúgás, kerékpár. 19.15—23.00: Torna, súlyemelés. Vili. 30. 13.30—16.15: Úszás, öttusa. 17.20—23.00: Úszás, műugrás, torna súlyeme­lés. céllövészet, labdarúgás, ví­vás. Vili. 31. 12.00-14.00: Öttusa. 14.55—18.45: Atlétika, labdarúgás, úszás. 19.25—22.30: Torna, súlyemelés, kerékpár, cselgáncs, vívás. IX. 1. 14.00—19.15: Atlétika, úszás. 19.30—22.30: Torna, kerékpár, cselgáncs. XI. 2. 9.55—13.30: Atlétika, evezés, úszás. 14.50—19.15: Atlétika, úszás. 19.55—23.00: Toronyugrás, kerékpár, csel­gáncs, súlyemelés, vívás, ököl­vívás. XI. 3. 14.00—19.15: Atlétika, labdarúgás, vívás, úszás, lovaglás. 19.30—23.00: Toronyugrás, cselgáncs, súlyemelés, vívás. IX, 4 14.00—19.15: Atlétika, úszás. 19.30—23.00: Toronyugrás, súlyemelés, kerékpár, cselgáncs, ökölvívás, vívás. XI. 5. 15.30—18.15: Lovaglás, ökölvívás, vívás, labdarúgás. 20.00—23.00: Súlyemelés, ökölvívás, vívás. IX. 6. 13.00—18.30: Atlétika, kerékpár, kajakkenu. 20.55—23.00: Lovaglás, ökölvívás, kosárlabda,, röplabda. IX. 7. 8.55—14.00: Kajakkenu, atlétika, birkózás. 15.30—18.20: Atlétika, röplabda, kosárlabda, ökökvívás labdarúgás. 20.30—23.15: Ökölvívás, vívás, labdarúgás. IX. 8. 9.50—13.30: Kajakkenu, atlétika, birkózás. 14.25—18.20: Atlétika, röplabda, lovaglás. 20.20—23.00: Cselgáncs, kosárlabda, 'röplabda, lovaglás. IX. 9. 9.50—12.00 Labdarúgás, gyeplabda. 14.00—17.45: Kézilabda, atlétika. 18.50— 0.30: Ökölvívás, labdarúgás, kézilabda, birkózás. IX. 10. 17.00—20.00: Lovaglás, záróünnepély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom