Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-14 / 190. szám, hétfő

HASZANOV OLAJMÉRNÖK RIPORT A SZOVJETUNIÓBÓL Az azerbajdzsáni olajmunká­sok száz év alatt egymilliárd tonna ásványolajat termeltek ki. Jelenleg ezt a szintet a Szovjetunióban három esztendő alatt érik el, az ötéves terv végén pedig köt esztendő ele­gendő lesz ahhoz, hogy egymil­liárd tonna ásványolajat fel­színre hozzanak. Büszkék arra, hogy ők indították el a Szovjet­uniót azon az úton, hogy olaj- nagyhatalommá fejlődjék. A Káspi-tenger partján dolgo­zó olajmunkások számára már régen „szűk lett“ a szárazföld. A fúrótornyok egyre beljebb merészkedtek a tengerbe. A tengeri olajfúrás távlatai igen kecsegtetőek: az azerbajdzsáni kőolajnak 62 százalékát már most a tengerfenékről hozzák felszínre. Enver Haszanov, ez a kauká­zusi módra délceg és hatvan­éves kora ellenére igen karcsú férfi talán nem is ismeri a fá­radtságot. Lám, most is rádió útján kapcsolatot létesített Ba- harral, az egyik leggazdagabb káspi-tengeri azerbajdzsáni le­lőhellyel. Látni kellett volna, hogyan ragyogott fel az örömtől az arca a jó hír hallatára: abból az új kútból, amelyet délután annyira szeretett volna megmu­tatni nekünk, 4500 méter mély­ből hatalmas ^zökőkútban tört fel az olaj. Az új kútnak az elő­zetes becslések szerint napi 150 tonna kőolajat kell adnia. — Ez a hír igen szemlélete­sen igazolta a bahari lelőhely gazdagságára vonatkozó biztató előrejelzéseket — jegyezte meg Haszanov. — A maihoz hasonló esemé­nyek bármilyen gyakran ismét­lődnek is, mindig meglepetés­ként érik az embert — bocsátko­zott a beszélgetésbe Ahudar Mamedov fiatal olajmunkás. — Most is szeretnénk mielőbb megtudni, milyen meglepetést tartogat a soron következő fú­rólyuk. Nyolc hónappal ezelőtt termeltük ki az egymilliárdo- dik tonna kőolajat az Apseron- félsziget mélyéből. — A Káspi-tenger fenekén rejlő folyékony tüzelőanyag készletei elég nagyok — foly­tatta Haszanov. — Van egy úszó berendezésünk, a „Hazar“. Acéllábokon nyugvó mestersé­ges sziget, erről a tenger fel­színe alatt százméteres mély­ségben is tudunk fúrni. Bahar- ban már most 18 mély és igen mély kutató fúrólyuk kihajtása van folyamatban. Nincs Azerbajdzsánban, de ta­lán másutt sem olyan ember, aki ne ismerné Nyijazit, a Szov­jetunió népművészöt, a híres karmestert és zeneszerzőt. A meleg bakui esték egyikén ép­pen az ő házában voltunk szem­tanúi egy sajátos „indiai kirán­dulásnak“. Haszanov az Indiá­ban végzett munkájáról beszélt, arról, hogy Gudzserat indiai államban mennyi minden emlé­keztette őt a napsütötte Azer­bajdzsánra. Nyijazi pedig a Ra­bindranath Tagore elbeszélése nyomán általa megalkotott „Csitra“ című balett bemutató­járól mesélt. Gudzseratban Haszanov kő­olajki termelési főtanáesadókéVit dolgozott és jó emléket hagyott maga után. Ez még szolgálati jellemzésként tömör soraiból is kitűnik: „Az olajlelőhelyek ki­aknázását végző szovjet szak­értők csoportjának, élén Hasza- novval, az indiai mérnökökkel karöltve, az 1969/70 költségve­tési évben a kőolaj kitermelést az 1968/69 évhez képest 20 szá­zalékkal sikerült növelnie ... Haszanov orosz nyelvtanfolya­mokat szervezett az indiai szak­emberek számára, ami előmoz­dította a szovjet és az indiai olajipari szakemberek kölcsö­nös munkakapcsolatainak meg­javítását“. Nyijazj hagyományos kauká­zusi pohárköszöntőt mondott Haszan tiszteletére: — Drága barátom, te teljesí­tetted kötelességedet. Eszten­dőkre elhagytad szülőházadat, barátaidat, hogy segíts barátaid­nak. Ez nagyszerű dolog, Enver! (ANP) Ma már a káspi-tengeri táj elképzelhetetlen a fúrótornyok égra rajzolódó csipkéje nélkül. , , u .................................. fi atalt, akiknek felkészítését már iskoláskorban el lehetne kezdeni. A nemzeti bizottságok­nak is többet kellene velük tö­rődniük — hiszen felelősek a polgári honvédelemért — s megfelelő helyiséget biztosítani számukra, ahol segédeszközei­ket, felszereléseiket el tudnák raktározni. • Ogy halottam, hagy új egyenruha van készülőben ... — Igen, de ez már nem új keletű. A topoľčanyi járásból a Krásna Ves-i egészségügyi cso­port tavaly részt vett Kutná Ho- rán a varsói szerződés tagál­lamai egészségügyi csoportjai­nak találkozóján — ezért ne­kik már van új egyenruhájuk. Az új egyenruha sötétszürke, kosztümszerű. Ära csupán 300 korona. Ezt az összeget egyé­nileg is megfizethetik, vagy brigádmunkával és egyéb for­rásból szerzett pénzen (nemze­ti, illetve üzemi bizottságok se­gítsége által J is megvásárol­hatják. NÉMETH JÁNOS A legjobbakat a pártba A fiatal párttagok felvételé­nek nagy figyelmet szentelnek a Felsőfokú Pilótaképző Inté­zetben. A hallgatók kö/Ul min­denekelőtt azokat jelölik a pártba, akik állandóan kiváló tanulmányi eredményeket érnek el, míg a tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiataloknál a harci és politikai felkészülés­A buzuluki muzsikus „Emlékszem 1942 rekkenő nyarára Buzulukban“ mondja Herman Borský tartalékos ezre­des. „Ötven jók meleget mértek. A kiképzés ezért reggel 4-től 10 óráig, majd délután 4-től estig folyt. Kudliő főhadnagy 2. századában szolgáltam. A vá­ros közelében levő dombot kel­lett „elfoglalnunk“. Abban az időben már zenekarunk is volt, amolyan sramli-együttes.“ Egy fényképet teszek Herman Borský elé. Muzsikusok csoport­ja 1942-ből. Milyen kedves meglepetés. „A jobb szélről én vagyok — mondja az ezredes. Nem is tudom, mit tartottam a kezemben. Hegedűt? Trombitát? Dobon is játszottam“. A fényképet eltesszük és Borský elvtárs tovább emléke­zik. „Tudja, Svoboda elvtárs na­gyon szerette a fúvószenét. Tu­domást szereztünk róla, hogy díszünnepély lesz — úgy tűnik nekem, hogy azokban a júliusi napokban. Bementünk az egyik buzuluki üzembe, ahová szabad időnkben eljártunk fúvós hang­szereken gyakorolni. Körülbelül 12-en voltunk. Olyanokat is, akiknek életükben nem volt a kezében trombita, megtatnítot- tunk legalább egy induló elját­szására. Egy estén a vezérkar épülete elé vonultunk és pa­rancsnokunknak, Ludvík Svobo- dának eljátszottuk a „35-ösök“- et. Ő kijött és a század meg­kezdte a felvonulást. A szemle két-három órát tartott, s ezalatt újra és újra a „35-ösöket“ ját­szottuk. Svoboda ezredesnek ez tetszett, azonban megkérdezte, hogy nem játszhatnánk-e most már valami mást... Amikor Kaöerek százados, a zenekar vezetője Moszkvából elhozta a hangszereket, rend­szeresen játszottunk, vasárnap délelőttönként a kaszárnyákban és a táncmulatságokon. Moszvá- ban felléptünk a szláv kong­resszuson, közben lőszert és élelmet szállítottunk, őrségbe jártunk, szolgálatot teljesítet­tünk a konyhán. Különösen emlékezetes volt számomra a 43-as év. Vítek Nejedlý ajánlására felvettek a pártba. Már hamarabb meg kel­lett volna történnie, de Vítek azt mondotta, hogy még fegyel­mezettebbnek kell lennem, mi­vel a kommunista pártba csak a legpéldásabb katonák léphet­nek be. Herman Borský ma már tar­talékos. A volt buzuluki muzsi­kus jelenleg a Csehszlovák Uta­zási Irodában dolgozik, mint idegenvezető. Arra vár, hogy leghűségesebb barátaink orszá­gában találkozik harcos társai­val ben tanúsított magatartásukat és eredményeiket veszik figye­lembe. Az intézetben eddig nyolcvan fiatalt jelöltek a párt­ba. Köztük van Pavol Sixta köz­katona is. Pavol Sixta egységének egyik legjobb katonája. Munkájában rendszeresen jó eredményeket ér el, segít a politikai oktatás vezetőségének, helyesen és cél­tudatosan magyarázza a kevés­bé képzett katonáknak a CSKP politikáját. Megkapta a „Pél­dás katona“ jelvényt és egy példás egység tagja. Amikor felvételi kérvényét tárgyalták, az alapszervezet valamennyi tagja egyértelműen javasolta a párttag-jelöltségre. Mindany- nyiuk meggyőződése, hogy az olyan ember, mint Pavol Sixta közkatona joggal tartozik a kommunisták sorába. —gf-* A lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatáro­zat a Vöröskereszt feladatait is megszabja. A dokumentum elfo­gadása óta több mint egy év telt el, teljesítésének második szaka­szába léptünk. Mit tettek, illetve tesznek e fontos határozat meg­valósítása érdekében, ezzel kapcsolatban Anna Zigovának, a Szlovák Vöröskereszt Központi Bizottsága honvédelmi osztálya vezetőjének tettünk fel néhány kérdést. • Hozott-e változást munká­jukban a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló határozat? — Részben igen, vagyis in­kább azt mondanám, hogy konkrétabban meghatározta és hangsúlyozta tevékenységünk jelentőségét és fontosságát. A határozatot ismertettük a járá­si bizottságok vezetőivel, az ak­tivistákkal és mind a központi, mind a járási szervek kidolgoz­ták a határozat teljesítését cél­zó munkatervet. Több járásban honvédelmi bizottságokat hoz­tak létre, amelynek a PH és az NF képviselői is tagjai. A Vö­röskereszt hagyományos és hu­mánus munkája mellett a ha­tározat alapján négy fő téma­körre összpontosítjuk tevékeny­ségünket; a lakosság polgári honvédelmi felkészítésére, a tényleges katonai szolgálat előtt levő fiatalok egészségügyi felkészítésére, a honvédelmi nevelésére az iskolákban, továb­bá a fiatalok és felnőttek hon­védelmi érdektevékenységének megszervezésére. • Mi a helyzet a lakosság és az újoncok honvédelmi fel­készítése terén? A PH-nevelés keretében az év második felében a 10. prakti­kus gyakorlat, a lakosság vé­dekezése a tömegpusztító fegy­verek okozta sebesülések és égési sebek ellen. Erre a té­makörre már az első fél évben felkészítettük az oktatókat és számolunk a hivatásos egész­ségügyi dolgozók bevonásával is. Biztosítottuk a szükséges segédeszközöket, és minden já­rás két filmet kap az eljárások szemléltető bemutatására. Ter­mészetesen munkánkat össz­hangban végezzük a PH törzs­karával, a PHSZ-el és a járási katonai parancsnoksággal. Ez vonatkozik az újoncok kikép­zésére is, amelyet az előre ki­dolgozott idő és tematikus terv alapján végzünk. Az ellenőrzés alapján több fogyatékosságot találtunk. Ezeket központilag akarjuk eltávolítani, mégpedig megfelelő anyag és segédeszköz biztosításával. Az illetékeseknél oda kell hatnunk, hogy az egészségügyi kiképzésre szánt időt az újoncoknál erre és ne más célra használják. • Mondana néhány szót a la­kosság honvédelmi érdektevé­kenységéről? — Ismeretes, hogy a Vörös­kereszt-tagság önkéntes, így az is, melyik tag milyen érdekte­vékenységet fejt ki. A honvé­delmi érdektevékenység az egészségügyi csapatokban, őr­járatokban és az önkéntes ápo­lói szolgálatban nyilvánul meg. Ha figyelembe vesszük, hogy az SZVK-nek mintegy 400 000 tagja van, ebből 100 000 vesz részt a honvédelmi érdoktevé- kenységben, ez maga helyett is beszél. Ott találjuk őket a kü­lönböző rendezvényeken, éven­te több száz embert részesíte­nek elsősegélyben, és alkalom- adtán a körzeti orvosok mun­káját is elősegítik. Soraikból igen sok önkéntes véradó kerül ki és e humánus cselekedet lelkes agitátorai. ® Az egészségügyi csopor­toknak különleges feladatuk van, összekovácsolt, fegyelme­zett egységet képeznek. Milyen eredményekkel dicsekedhetnek ők? Az első egészségügyi csopor­tok megalakulása óta csaknem húsz év telt el. Soraikban több mint 10 ezer, túlnyomórészt nő tevékenykedik. Ezek rendsze­resen gyakorolják a meghatá­rozott témákat, s alkalomadtán körzeti, illetve járási versenye­ken vesznek részt. Az SZVK KB-a ötéves versenyciklust írt elő. A körzeti versenyek — ed­dig 600 csoport vett részt rajta — most zajlottak le, a járá­siakra az év második felében, a kerületire jövőre, a szlovákiai­ra pedig 1974-ben kerül sor. Ott, ahol a körzeti orvosok irá­nyítják a csoportok munkáját, az eredmények jók. A parancs­nokokat rendszeresen iskolá­zásra hívjuk meg, s szlovák és magyar nyelvű segédanyagot bocsátunk rendelkezésükre. Egyre több üzemben alakul egészségügyi csoport, ami di­cséretes, de sok nehézséget okoz, hogy egyes üzemekből a gyakorlatokra és a versenyekre nem engedik el a tagokat. Szí­vesen látnánk sorainkban több Hasznos munkát végeznek ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI .A. BľŽSJaCJES

Next

/
Oldalképek
Tartalom